Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-25 / 16. szám
1 mezőgazdaság ellátása önműködő gépekkel Az utóbbi időben, ha a technika mai fejlődéséről beszélnek, gyakran hallhatjuk ezt a szót, automatizálás. Mit is jelent ez a kifejezés? Az automatizálást gyakran „a termelés új filozófiájának“ nevezik abban az értelemben, hogy az önműködő gépek üzemeltetése a technika fejlődésének minőségileg magasabb foka, amely megváltoztatja a technológiai folyamatot és lehetővé teszi az ember közvetlen kizárását a termelésből. Az automatizálás a technika fejlődésének minőségileg alacsonyabb fokából, a gépesítésből indul ki. A szocialista és a legfejlettebb kapitalista országokban ma a mezőgazdaság egyetemes gépesítését szorgalmazzák. Ezt az igyekezetei nálunk és főleg a Szovjetunióban az automatizálás feltételeinek megteremtésével alapozzák meg. Nálunk a mezőgazdasági termelés főbb ágainak egyetemes gépesítését a harmadik ötéves terv időszakában valósítjuk meg, de már most szükségünk van arra, hogy érvényre juttassuk az önműködő gépek használatát ott, ahol meg vannak a lehetőségeink. A mezőgazdaság automatizálása sokkal bonyolultabb, mint az ipari termelésé. A termelés feltételei ugyanis annyira eltérőek, hogy bevezetése elé komoly akadályokat gördítenek. A növénytermesztésben az automatizálást illetően több nehézséggel találkozhatunk. Ilyen például az, hogy az egyes növények megmunkálása igen bonyolult, műszakilag nehezen megoldható gépeket igényel (például a répa egyelése, ahol ki kell választani a legerősebb egyedeket és ezeket bizonyos távolságra meghagyni) vagy, hogy némely munkálatok kizárólag idényjellegűek (szántás, vetés és betakarítás, amelyek különböző gépeket igényelnek, ezért a nagyköltségű automatagépek kihasználása korlátozott lenne. Jelentős akadályt képez az időjárás szeszélyeinek és a földterületek egyenlőtlenségének kérdése is. Azonban nem kell visszariadnunk e nehézségektől, mert a jövő ezeket megoldja. A növénytermesztés automatizálásában ma a legnagyobb sikerekkel jár a mezőgazdasági gépek önműködő irányítása. Ezen a téren a legértékesebb tapasztalatokkal a Szovjetunió kutatással foglalkozó munkahelyei rendelkeznek. Itt már régóta kísérleteznek önműködő irányítású traktorokkal. 1959-ben a Szovjetunió gazdasági sikerei elnevezésű kiállításon Moszkvában bemutatták a Sztalinyec 80 jelzésű önműködő irá.nyítású hernyótalpas traktort. Később ezt a traktort egy egész berendezéssé tökéletesítették azzal, hogy szántás utáni műveletekre használt eszközöket szereltek rá. A traktor a következőképpen működik. A traktoros a megművelendő földterület szélén a traktort munkába állítja úgy, hogy a traktoron levő műszereken megjelöli a barázda hoszszát, a szántás mélységét és a rászerelt eszközök működését. Ezután a szántást és a szántás utáni műveleteket a traktor egyedül — ember nélkül — végzi. A traktort ún. barázdatapogatóval és elektromágneses berendezéssel látták el. Ezek segítségével tér vissza a barázda végéről. Ezt a berendezést a Szovjetunióban sorozatgyártásba helyezték. A Szovjetunióban és Magyarországon most nagy gondot fordítanak a gabonakombájn önműködővé tételére. Mindenekelőtt arra törekszenek, hogy a kombájn azonnal reagáljon a földszín egyenlőtlenségeire és a gabonatábla változataira (megdőlt vagy teljesen levert gabona). Ezenkívül a Szovjetunióban bevált az önműködő répakombájn és jó szolgálatot tesznek a vetőgépek munkájának önműködő ellenőrzését végző szerkezetek is. A nálunk is ismert önműködő rendszerű gépek közül említésre méltó a PNS 6—A jelzésű gyomkapa, amelyet fel lehet használni a cukorrépa és a kukorica sarabolására egyaránt. A gép ember nélkül dolgozik, reagál a föld felszínének és a sorok irányának egyenlőtlenségére, s egyszerre hat sorban sarabol. Ezekből a példákból láthatjuk, hogy a növénytermesztésben az automatizálást az ún. programvezérlésű gépek jelentik majd, amelyekre jellemző, hogy nem lehet őket önműködő rendszerbe kapcsolni (mint ahogy az ipari termelés javarészénél), hanem mindegyik gép különkülön végez bizonyos program szerinti feladatot. Pl. az említett auíomatikus irányítású traktor azt a programot kapja, hogy 30 cm mély szántást 500 m hosszúságban és 200 méter szélességben végezzen el. A mezőgazdaságban ezeknek a gépeknek az az előnyük, hogy nem kell őket átalakítani, mert egészen a kiselejtezésükig azonos munkát végeznek. Pl. a répakombájn csak a répa betakarításánál alkalmazható. Azonban hátrányuk, hogy kihasználásuk csak az év bizonyos hányadára szorítkozik. Ezért feltételezhető, hogy a fejlődés az univerzális gépek szerkesztésére fog majd irányulni. Ami pedig a bonyolultabb munkálatok (pl. a répa egyelése) automatizálását illeti, megállapíthatjuk, hogy éppen ezeknél érvényesülhet az önműködő irányítás egyik sajátossága: az automatizálás megváltoztatja a technológiai folyamatot. Vajon, pl. a cukorrépát mindig csak úgy vetjük a jövőben, hogy azt egyelni kelljen? Az állattenyésztésben sokkal kedvezőbb feltételek vannak a gépesítésbe és az automatizálásra, mert 1. a termelés főleg a gazdasági épületeken belül folyik, tehát az időjárás csak kevés befolyást gyakorolhat; 2. bizonyos ésszerűsítéssel ki lehet küszöbölni a termelési idényességet. Az állattenyésztésben az automatizálás elemeinek tekintjük azokat a műszaki intézkedéseket, amikor bevezetik például a szarvasmarha tenyésztésben a szabad istállőzást, illetve a nyitott vagy félig nyitott istállókban való nevelést, vagy a sertéstenyésztés nagyüzemi módszerét, melyek lehetővé teszik az állatok önműködő etetőkből és itatókból történő etetését ill. itatását. Továbbá, Tavaszi munkák' előtt a senicai Járásban A senica) járásban,, ahol ezidén a nyugat-szlovákiai kerületben legnagyobb területen termesztenek burgonyát (több mint 7000 hektáron), a tavaszi munkák megkezdése előtt nagy figyelmet szentelnek az ültetőanyag előkészítésére és kiültetésére. Ezzel két célt szolgálnak: növelni a hektárhozamokat és felszámolni a búr. gonyatermesztésben ez idáig uralkodó nem kielégítő helyzetet. Járási méretben aránylag alacsony — 75-87 mázsás hektárhozamokat értek el, ellenben voltak olyan szövetkezetek is, mint például Dubovce, Pobudinské Moéidlany, Rybky, Borsky Jur, amelyek hektáronként 200 mázsán felül takarítottak be burgonyát. A tavaszi munkák megkezdése előtt olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek alapján az említett szövetkezetekben bevált módszereket széles körben alkalmazzák minden szövetkezet burgonyatermesztői. A Senicai Gép- és Traktorállomás a téli hónapok folyamán 500 EESZ és állami gazdaságban dolgozó számára rendezett iskolázást, hogy kiszélesítse a burgonyatermesztés mestereinek sorát. Ezenkívül a szövetkezetek a talajfeltételek alapján és a követelmények szerint felosztják az Ultetőanyagot, és azok a szövetkezetek, amelyek talaja alkalmas a korai burgonya termesztésére, kicserélik Ultetőanyagukat. Az ültetést agrotechnikai időben, a növényápolást pedig megkülönböztetett gonddal végzik majd a dolgozók. A senicai járás ezen intézkedései minden bizonnyal meghozzák a várt eredményt. (CTK) • PERESZLÉNYI HlR A pereszlényi szövetkezetben e hó 10-én tartották az évzáró taggyűlést. Nagy volt az öröm, mert a tervezett 20 korona helyett a munkaegység értéke 21 koronára növekedett. Voltak olyan szövetkezeti dolgozók, akik 10—13 000 korona osztalékot kaptak. Az évzáró taggyűlést ízes vacsora után reggelig tartó mulatság követte. Agárdi János (Pereszlény) amikor bevezetik pl. a csővezeték rendszerű fejést, a ketreces baromfitenyésztést, vagy az istálló hőmérsékletének és szellőztetésének önműködő szabályozását. Ezek a részleges automatizálást jelentő technikai ill. technológiai intézkedések csak a legutóbbi időben jutnak érvényre, habár az automatizálás számára éppen az állattenyésztés nyújtja a legjobb lehetőségeket. Feladatunk tehát, hogy ezeket a lehetőségeket minél teljesebben kihasználjuk. A növénytermelésből és az állattenyésztésből vett és felsorolt példák mutatják, hogy a mezőgazdaságban is bonyolult szerkezetű gépek veszik át az emberi munkát (főleg a nehéz munkát), amelyek kihasználására szakképzett dolgozókra van szükség. Mert minél jobban fejlődik mezőgazdaságunkban a gépesítés, annál több gépészmérnököt és technikust kell alkalmaznunk, s természetesen a mezőgazdasági mérnökök és általában a mezőgazdasági szakemberek sem hiányozhatnak. A szakemberkérdés az automatizálás egyik következménye. Ezen a téren igen nagy feladat áll előttünk. Az automatizálás legfőbb következményét illetően megjegyezzük, hogy ennek bevezetésével egyes iparágakban a munka termelékenysége tízszeresére, százszorosára, sőt néha 300 szorosára (!) is emelkedett. Ezért pártunk célkitűzésében, hogy 1970-ig elérjük mezőgazdaságunkban az ipar színvonalát, fontos helyet foglal el az automatizálás, mert csak ezzel tudjuk 1970-ig elérni a munkatermelékenység tervezett 60-70 %-os emelkedését 1960-hoz viszonyítva. A szocialista automatizálás további következményei, hogy teljesen megszűnik a nehéz emberi munka, a munkaidő lényegesen csökken, a munkakörülmények pedig nagyban megjavulnak. így kiegyenlítődik a város és a falu közti különbség, elsősorban a falu és a mezőgazdasági dolgozók kulturális színvonalának felemelésével. Mészáros György MHOCUDASÁGÁBÖt A budapesti őszi mezőgazdasági kiállítás előkészületei A mezőgazdasági kiállítások hagyományos területén, a budapesti Albertirsai úton csendesek, néptelenek azok a pavilonok, terek, ahol több mint három évvel ezelőtt két héten át emberek tízezrei csodálták a legmodernebb gépeket, a magyar föld legszebb terméseit, a legkiválóbb állatokat, egy-egy állami gazdaság, termelőszövetkezet életének, munkájának idevarázsolt mását. A nagy csend nem téveszt meg senkit, hiszen az irodákban most is szorgos munka folyik, ami érthető, hiszen idén, szeptember 1. és 23-a között ismét mozgalmas lesz e terület. Itt rendezik meg a 64. magyar mezőgazdasági kiállítást. A kiállításra készülő gazdaságokban is folynak már az előkészületek: befejeződött a jelentkezés, válogatják a bemutatóra szánt állatokat. MILYEN LESZ AZ IDEI KIÁLLÍTÁS? Hasonló a korábbihoz, mégis más, hiszen a legutolsó kiállítás óta befejeződött a termelőszövetkezetek szervezése, s a mostani országos nagy bemutató ezek megszilárdítását, belterjes irányú fejlődését, a legjobb tapasztalatok elterjesztését hivatott előmozdítani, változatos módszerekkel, kiállított anyagok művészi elrendezésével, kellemes körülmények között. Lényeges változás egyebek között a korábbiakhoz képest, hogy a korszerű nagyüzemi szemlélet kialakítása és fejlesztése érdekében önálló pavilonban mutatják be a legfontosabb termelési ágak közötti összefüggéseket, az üzemszervezési módokat, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek legjobban bevált tapasztalatait. Az NDK mezőgazdasági dolgozói a téli hónapokat szákképzettségük fejlesztésére használják fel. A meisseni kerület mezőgazdasági szakiskola vizsgáira jelenleg 29 szövetkezeti dolgozó készül. A kétéves tanfolyam előadásait csak a téli hónapokban tartják. Képünkön a meisseni szakiskola tanára Götze egyetemi docens egy fejőgép szerkezetéről beszél hallgatóinak. (Foto: CTK) A magyar gépeket idén csoportosítva állítják ki: külön a traktorokat, a talajművelő és tereprendezö gépeket, a gabona- és a kukoricatermesztés, a magtisztítás, a zöldségtermesztés és öntözés, a szőlőtermesztés és feldolgozás, a szállítás gépeit együttesen ismerhetik meg majd a látogatók. Számos nemzetközi bemutató is lesz az idei kiállításon. A szocialista országok gépeit közös területen, a főtéren láthatják együtt a látogatók s Budapest közelében megrendezik a gépek teljesítményversenyét, valamint a nemzetközi szántóversenyt is. Nemzetközi kemizáiási bemutató is lesz, ahol szocialista országok eddig elért ilyenirányú eredményeit és a nemzetközi együttműködés távlatait láthatják majd a vendégek. Az idei mezőgazdasági kiállítás keretében rendezik meg a harmadik nemzetközi borversenyt, amely egyre nagyobb érdeklődést kelt a szőlőtermelő országok termelői, vállalatai, szakemberei között, s amelyen becses díjakat ítélnek oda idén is a legjobb borokkal rendelkezőknek. A hatvannegyedik mezőgazdasági kiállításon külön pavilonokban kapnak helyet az üzemszervezés, az újítások és találmányok, a kertészet, az állattenyésztés és takarmányozás, a mezőgazdasági építészet, a munkavédelem témái, amelyeket szabadtéri bemutatók is kiegészítenek majd. Bemutatják például a termőíves, orsós művelésű nagyüzemi gyümölcsösök telepítésének módjait, a faiskolák munkáját, a talajerőgazdálkodás és talajvédelem, az öntözés legjobb módszereit, eszközeit. önálló kiállítóként szerepel a Nehézipari-, a Kohó- és gépipari-, az Élelmezésügyi-, a Könnyű- és Egészségügyi Minisztérium, a Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, és a mezőgazdasági szakvállalatok. A kiállításra számos országból érkeztek jelentkezések, s több mint 700 áijami gazdaság, illetve termelőszövetkezet jelezte, hogy részt akar venni terményeivel, állataival. A mezőgazdasági kiállítás rendezői a látogatók elhelyezéséről, ellátásáról, szórakoztatásáról e jó szokásukhoz híven idén is gondoskodnak, s ezért bizonyosra vehető, »hogy a külföldi és a magyar vendégek, akik idén ősszel meglátogatják a budapesti mezőgazdasági kiállítást, s természetesen a magyar fővárost, sok tapasztalattal, maradandó szép emlékkel gazdagodva térnek majd haza. Gonda Irén, Budapest Az önköltségek megállapításának A mezőgazdasági termelés gyorsütemű fellendítése megköveteli, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemekben minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjunk a termelés intenzitásának és a munka termelékenységének fokozására. A munka termelékenységét az üzemekben lényegében az önköltségek szabják meg. Egy mezőgazdasági üzem gazdálkodásának értékelésében nem elegendő az egy hektáron elért termelési eredmény, vagy egy állandó dolgozó teljesítményének megítélése. Fel kell tennünk azt a kérdést is, milyen költségekkel járt a kérdéses teljesítmény. Természetesen a termelés hektáronkénti átlagos költségei. emelkedhetnek és nagyobbak is lesznek, hiszen pl. a talajjavítási beruházások, a műtrágya mennyiségének stb., sokba kerülnek majd. Arról van szó azonban, hogy megfelelő legyen az arány a termelés növekedése és a termelési költségek között. E két mutatónak helytelen megítélése gyakran rossz irányban befolyásolja azokat a fontos következtetéseket és intézkedéseket, amelyek szükségesek az irányításban és a termelés szervezésében. A szövetkezet vagy az állami gazdaság néha kimutatja ugyan termelésének gyors fellendülését hektáronként és egy dolgozója munkája alapján, ezt azonban az összes költségek még gyorsabb növekedése árán éri el, aminek következtében az egyes termékek önköltségei is emelkednek. Ez az irányzat aztán következményeiben a tiszta jövedelem csökkenését vonná maga után abban a jövedelemrészben is, amely már a társadalmat Illeti meg és forrását képezi a lakosság életszínvonala emelkedésének. Hasonlóképpen arra is gondolnunk kell, hogy az önköltségek csökkentésére Irányuló minden igyekezet sincs hasznára társadalmunknak a termelés fokozása nélkül és azonos következményekkel jár, mint az előző esetben. Ha tehát a mezőgazdasági termelés szükséges és gyors fellendítését hangsúlyozzuk, ez azt jelenti, hogy ennek a folyamatnak mind a termelési intenzitás növelése, (melynek alapvető mértéke a nyerstermelés fokozása hektáronként), mind a munkatermelékenység fokozása által kell létrejönnie, az egy termékre eső önköltségek csökkenése mellett. A három tényező csak összeségében, egységben képzelhető el és egyik sem emelkedhet túl a másik kettőn. Ez az általános elv ne maradjon száraz elmélet. Objektív törvényszerűségének érvényre juttatásával érhetjük csak el, hogy mezőgazdaságunk azonos szintre jusson ipari termelésünkkel. Az önköltségek megallapitasa a legjoDD ut a tartalékok feltárásához A termelés intenzitásának, a munkatermelékenység növelésének, valamint az önköltségek csökkentésének fontos tartalékai fellelhetők az egységes földművesszövetkezetekben is. Erre elegendő példát szolgáltatnak a legjobb szövetkezeteink tapaáztalatai, amelyek a nagyüzemi munkatervezés és a jutalmazás bevezetésével, a modern technika és technológia érvényesítésével évről évre nagy összegeket takarítanak meg növénytermesztésünk és állattenyésztésünk kiadásaiban. A tartalékokat azonban fel kel! fedeznünk. Az önköltségek kiszámítása a szövetkezet konkrét adottságai keretében, a kiadások alapos elemzése és tervezése lehetővé teszi megtalálni a helyes utat a termékek előállítási költségének csökkentésére, valamint a termelés intenzitásának s a munka termelékenységének fokozására. Az önköltségek gazdaságos kiaknázása hasznot hajt a szövetkezeteknek, de az egész társadalomnak is. Az egységes beszerzési árak mellett az önköltségek csökkenése — a termelés tervezett növelését szem előtt tartva — a tiszta jövedelem emelkedését, a szövetkezeti vagyon és a tagok jólétének szilárdulását vonja maga után. Ha például a szövetkezet piaci árutermelését 8 százalékkal fokozza az összes költségeknek csak 4 százalékos növelésével, akkor 4000 koronás hektáronkénti termelésnél, 3000 koronát kitevő összköltségek mellett, tiszta jövedelmének 200 koronás, azaz 20 °/o-os növelését érné el. A nyereségből pedig a szövetkezet feltöltheti az alapokat és megjutalmazhatja a tagokat is. Társadalmi szempontokból pedig a szövetkezeti önköltségek jó kiaknázása azért bír nagy jelentőséggel, mivel azok tartós csökkenésével a beszerzési árak is joggal leszállíthatok anélkül, hogy a szövetkezetek pénzügyi egyensúlya kárt szenvedne. így például az önköltségeknek 1965-ig tervezett 11 %-os leszállításával a beszerzési árak minden százaléknyi csökkentése 210 millió koronát jelent a köz javára. Az önköltségek megállapítása Az önköltségek ellenőrzésének legfontosabb követelménye minden tehertétel pontos megállapítása és éllan-1962. február 25.
