Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-25 / 16. szám
Szót kér a fejőgép Országszerte annyit beszélnek rólunk. Tereferélnek, hevesen vitatkoznak, hogy mért dobtak félre, vagy mért nem vesznek elő. Egyesek azt állítják, hogy mi vagyunk az „új módszer“. Ha kezünkbe vesszük a tehét tőgyét, ömlik a tej, pihen a fejőgulyás. Meg is érdemelné. Eleget fejt kézzel. Némelyiknek még az ujja Is meggémberedett miatta. Azt állítják, ha elővennének, minden hiba magától elmúlna. Dőlne a pénz a házhoz és ez az egész olyan egyszerű, mint egy pofon. Mások meg azt beszélik, hogy minél jobban szívjuk a tehenek tőgyét, annál kevesebb a tej. A végén meg úgy elapad, mint a szűk forrás vize kánikulában. Erről beszélnek Mátyusföldön, Csallóközben, Bodrog- és Bódva mentén. Erről folyik dőre vita, Kutyádon és Macskádon. Kinek legyen igaza?... Még nem döntötték el, pedig nagyon várják a tehenek. Türelmetlenek. Fel-felbödülnek haragjukban, még a tejet is kirúgják a sajtárból. Engemet is felrúgött egy kajla. Az volt a szerencsém, hogy nem ömlött ki belőlem a tej. De még ha kiömlött volna is, nem lenne nagy kár, a gyomromban alig volt valami. Pedig annyira szivogattam szegény tehén tőgyét, hogy már belefáradtam. De a tej csak nem gyarapodó-: t. Oldalba vágott érte a zootechnikus, hogy csak úgy zörgött bele a csontom. Mintha én lennék az oka, hogy kevés a tej. így kerültem a kórházba, amelyet az emberek műhelynek neveznek. Szidom is érte a zootechnikust, meg a fejőgulyást. Innen, a betegágyamból arra kérem őket és a sorsom felett vitázókat, hogy szívleljék meg a régi közmondást: „Szájáról fejik a tehenet“ ... Etessék jobban a teheneket, akkor majd én is jobb munkát végzek. Fogadom, nem lesz rám panaszuk. De a nincsből én sem vehetek és szó ami szó, félek a bibliai példa követésétől Is, mert nem hiszem, hogy sikerülne a vizet tejjé változtatnom, őszintén mondom, nagyon szeretem a munkámat és a jól tejelő tehénkéket. De a kecskét ki nem állhatom. Ezért végzek rossz munkát akkor, ha szájaimat egy vagy kétliteres tőgyre illesztik. Ügy érzem, mintha egy kecske tőgyét szopogatnám. Gyógyítsanak meg mielőbb és engedjék, hogy a frissfejős teheneket fejjem, amelyek sokat adnak, vagy tavaszkor vegyenek elő, amikor a közepes hasznú tehén is ad 10 — 12 litert. Ennyi lenne a hozzászólásom a fejőgépek körül kialakult vitához. * * * A fejögép panaszát papírra vetette: JÄNOS BÁCSI &zcU Ct tnűi fiataMt Gyakran hallhatjuk ezt a megjegyzést az idősebbek szájából, villamoson, vonatban, az utcán, vagy bárhol. E szavak legtöbbször nem éppen dicsérnek, amit a kijelentést > kísérő hanghordozás is bizonyít. ( Valljuk be őszintén, néha nem is | alaptalanul. Máskor meg csak a < megnemértés szül hasonló kijelen- \ téseket. j Egy mai fiatalról lesz szó az j alábbiakban. Pirospozsgás, tűzről- '\ pattant lány. Tizenhat éves, s ez ' minden jelzőnél többet mond. Egyszóval, éppen abban a korban van, amikor az idősebbek azzal intézik el egy-egy lépését: „Ezek a mai fiatalok...“ Am álljunk csak meg, mert Helena Mackóvá alaposan rácáfol a fiatalokról az idősebbek által alkotott véleményekre. Első lépése az életben? Helenka úgy határozott a középiskola elvégzése után, hogy a Slanská Huta-i szövetkezet állattenyésztője lesz. Akkor még a barátnői is kinevették, akik úgy döntöttek, hogy a növénytermesztésben maradnak. Merthát az állattenyésztésben piszko/abb a, munka, meg kevesebb a szabadidő. S az utolsó érv fontos lehet egy tizenhatéves lány döntésénél. Helenka rá sem hederített az előítéletekre. Azóta, eredményeivel túlhaladja még az idősebbeket is. Az elmúlt éven a gondjára bízott 24 anyakocától átlagosan 18 malacot választott el. Elnyerte „A járás (terebesi) legjobb anyasertésgondozója“ címet. Az egyik anyakocája tavaly kötszerre 29 malacot fiait. A másiktól két év alatt 42 malacot választott le. , \ Hogy hol tanulta a mesterségét? Nem kellett messzire mennie. Az anyja 80 sertést gondoz, s eredményeivel csöppet sem marad a lánya mögött. Még mit nem! Ezek a fiatalok utóbb még a szüleiket sem tartják majd tiszteletben. Ezek a mai fiatalok... P. L. I*miiiiaasiaii2imiiaiiiiiiiifiuiaiimniiiimfiiaiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiii ■■■■■■■■■■■■■■■■ A zeleneci Peter Jilemnicky szövetkezet dolgozói (trnavai járás) a szövetkezet taggyűlésén egyéni és kollektív felajánlásokat tettek, amelyek alapján ossz-szövetkezeti kötelezettségvállalást dolgoztak ki a CSKP XH. kongresszusa tiszteletére. A szövetkezet tagjai elfogadták a brnoi járásbeli tvaroznái szövetkezet felhívását az év legjobb termelési eredményeinek elérésére. Képünkön a zeleneéi szövetkezeti tagok a tvaroznái EFSZ felhívásának elfogadására szavaznak. (Foto: ÖTK) jelentősége az EFSZ-ben dó lelkiismeretes nyilvántartása. A bejegyzések nem tűrnek halasztást. Minden szövetkezet vezetőségének tisztában kell lennie a kiadásokkal, amelyek az egyes termelési ágazatokat terhelik, azonkívül a közvetlen és közvetett kiadásokkal és azok szétírásával is az egyes ágazatok fő és melléktermékei közt. Az önköltségek megállapításának módszere azon alapszik, hogy tisztában legyünk minden olyan kiadással, amely az egyes termelési ágazatok összköltségét terheli, továbbá szükséges, hogy a közvetlen és közvetett költségek helyesen, áttekinthetően legyenek nyilvántartva. Ezeknek az elveknek érvényesítése terén a szövetkezetekben még számos hiba található. Sok helyen például nem írják szét megfelelő arányban az egyes terményekre eső közvetett kiadásokat. Az üzemi kiadások megállapításában máshol csák a piaci árutermelésből vagy a közvetlenül ledolgozott munkaegységekből indulnak ki. Ezáltal feleslegesen nagyobb üzemi kiadásokkal terhelik meg az első esetben a piaci termékeket, a másikban azokat, amelyek termelése kézi megművelés szempontjából igényesebb. Például ha a közép-csehországi kerület Suchdol község szövetkezete 1960-ban az üzemi költségeket a munkaegységek alapján írta volna szét, mintegy 16 000 koronával, azaz métermázsánként 1,40 koronával terhelte volna meg feleslegesen a cukorrépáját. Minden szövetkezetnek tudnia kell, mennyiért termel Ma már számos olyan szövetkezetről tehetnénk említést, amely gondosan és rendszeresen elemzi önköltségeit. Ezeknek sikerült elérni tartós csökkentésüket a legfontosabb termékekben, s amellett jó eredményeket mutatnak ki a munkatermelékenység fokozásában, valamint munkájuk és anyagfelhasználásuk gazdaságosságában. Hasonlítsuk össze például a már emlitett suchdoli szövetkezet eredményeit 1960-ban néhány mutatóban a közép-csehországi szövetkezetek átlageredményeivel: Mutató: Búza Rozs Cukorrépa Suchdoli szövetkezet 32,8 29,7 410,0 Hektárhozam q-ban 0 szövetkezet a középcsehországi répatermő körzetben 31,0 26,1 392,9 Suchdoli szövetkezet 39,4 48,6 9,0 Önköltségek mázsánként koronákban / 0 szövetkezet a középcsehországi répatermő körzetben 42,4 53,9 9,75 Munkakiadások mázsánként koronákban Suchdoli szövetkezet 16,7 21,8 8,4 0 szövetkezet a közép- Csehország répatermő körzetében 17,8 24,1 7,4 A suchdoliak jő önköltségi eredményeiket főleg azáltal érik el, mivel termelésük gyorsabban fejlődik hektáronként, mint a költségek növekedése, mégpedig sokkal átütöbben, mint a cseh kerületek répatermő vidékein működő szövetkezetekben. Hasonló szép eredményeket ért el az önköltségek csökkentésében a dél-csehországi pracejovicei szövetkezet is. Ezekben a szövetkezetekben az önköltségek állandó elemzés tárgyát képezik és az eredményről minden tagot értesítenek. Az önköltségek megállapításával ugyanis a feladat még nem nyert megoldást. Ismernünk kell az okokat is, amelyek az önköltségek csökkenése mellett leginkább hátráltatják a termelés növelését, másrészt pedig a sikeres eredmények okait is, amelyek a külön•böző ágazatokban elősegítik a szövetkezet gyors, tervnek megfelelő fejlődését. Az önköltségek elemzésének tehát nemcsak az a feladata, hogy megtaláljuk és kiküszöböljük a céltalan költségeket, hanem, hogy szövetkezeten belül összehasonlításokkal mutathassunk rá az egyes termelési csoportok céltalanul kiadott összegeire, főleg a munkaköltségekre és megállapítható legyen, hol csökkenthető a munkaerők száma, melyik más ágazatban volna szükség tevékenységükre, stb. Lényegében tehát azt hangsúlyozzuk, hogy a szövetkezet egész évi pénzügyi-termelési tervébe iktassa be önköltségének mutatóit, necsak az egyes termékei alapján, hanem hozrascsot-egységei, azaz az egyes termelési csoportok, gépesített csapatok, stb. szerint is. A szövetkezeti munkacsoportok és a tagok prémiumokkal tehetők érdekeltekké a költségmegtakarításokban. Állandóan ellenőrizhetik és elemezhetik a kiadásokat, például a termelési csoport összes költségeinek, vagy az 1 q-ra eső kiadások elemzésének útján. B. Prouza Az évzáró taggyűlésekről Nagy mozdulások, tervek, akarások élnek a falvak látszó>? lagos csendjében. Szövetkezeti dolgozóink az évzáró taggyű- 8 léseken ezernyi javaslattal állnak elő, s bírálnak is, mert tisz. 8 tában vannak azzal, hogy minden szóval, minden észrevétellé lel, amit elmondanak, a közösségért, a közös vagyon gyara$ pításáért szállnak síkra. Erről írnak levelezőink. Szálkáról Vércse Miklós Írja: A szálkái EFSZ az érsekújvári járásban a legfiatalabbak közé tartozik. Ez év február 12-én tartották a második zárszámadó közgyűlést. Végighallgattam tanácskozásukat. A dolgozó 212 tag közül a felénél több volt jelen, nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt, ami már magában is nagy eredmény Szálkán. Ez a közgyűlés fordulópontot jelent a szövetkezet életében. Az 1961-es gazdasági év mérlege 3 200 000 korona bevételt mutat, ami 1650 000-rel több, mint az 1960-as évben. De még sokkal több lehetett volna a jövedelem, ha minden szövetkezeti tag magáénak tekintené a közöst, ha szivvel-lélekkel végezné munkáját. A tagok magatartása arra enged következtetni, hogy csak alkalmazottaknak érzik magukat, mintha a szövetkezet nem mindannyiuké, hanem a vezetőségé lenne. Amíg csak az érdekli a tagságot, hogy mit fizet a szövetkezet és azt figyelmen kívül hagyja, hogy miből fizessen, addig nehéz lesz előbbrejutni. A lehetőség megvan. Az összefogás, a szivvel-lélekkel végzett munka csodákat művelhet. De mi nem várunk csodákra. Mindössze csak annyit, ho'gy a termelési és a *pénzügyi tervéket teljesítsék, amelyek kidolgozásakor az állami terv által megszabott követelmények és a lehetőségek összehangolásából indultak ki. Ez legyen a mérvadó, mint ahogyan azt a közgyűlésen résztvevő Polák elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke is hangsúlyozta. Ha így lesz, ha így dolgoznak a szálkái szövetkezetesek, akkor a jövő évzáró gyűlésen még gazdagabbá válhat szövetkezetünk. KŐVÁR A kővári évzáró közgyűlésről Török Gábor levelezőnk számol be. A taggyűlés számot adott az elmúlt év gazdasági eredményeiről. Az elnök örömmel jelentette, hogy az előlegben kifizetett 10 koronán felül még 7 korona osztalékot fizetnek ki minden munkaegységre. A beszámolóból kitűnt, hogy a legtöbb jövedelmet az állattenyésztésből nyerték. Viszont azt is megtudtuk, hogy a kertészet csupán 50 % -os eredményt tudott kimutatni. Az 1962-es évre egy munkaegység értéke 18 korona lesz/ A kővári szövetkezet az elmúlt évben végzett jó munkáért és a beadási kötelezettségek 100 %-os teljesítéséért 35 000 korona jutalmat kapott a járási nemzeti bizottságtól. A szövetkezet szilárd anyagi helyzetét bizonyítja az is, hogy 1961-ben családi pótlékot is fizetett tagjainak. A vitába, amely eléggé élénk volt. többen bekapcsolódtak.* Idős Cseri Ferenc, Valkó Imre a helyi nemzeti bizottság titkára, és Kopcsányi Vince a helyes munkaszervezésről és a szövetkezet házirendjéről beszéltek. A közös ebédnél sokmindent megtudtam a dolgozóktól. Szőlősi József elmondta, hogy ő és László fia 1640 munkaegységet dolgoztak le, amelyét 11480 korona osztalékot kaptak. A gépesítés terén ez évben szeretnék elérni a villanymotorok szélesebbkörű kihasználását. Az állattenyésztésben bevezetik az élesztősltett takarmányok etetését. Többek között tervezik egy 104 férőhelyes istálló felépítését, amelyben az új technológiát kívánják teljes mértékben érvényesíteni. Az az út, amely a kővári szövetkezet előtt áll, eléggé nehéz, göröngyös. Éppen ezért fontos, hogy a vidám szórakozás után még nagyobb lendülettel lássanak munkához, hogy a rájuk háruló feladatokat a harmadik ötéves terv második évében becsületesen teljesíthessék. A FARNADI évzáró közgyűlésről Bolfa János küldött tudósítást: Február 6-án tártotta a lévai járás farnadi szövetkezete évzáró taggyűlését. A hatalmas kultúrterem megtelt szövetkezeti dolgozókkal. A beszámolóból kitűnt, hogy a pénzügyi tervet amely 9 200 000 korona volt, több mint egy millió koronával szárnyalták túl. Az egy hektárra eső piaci termelés 4054 korona, ebből az állattenyésztésre 2145 korona jut. A farnadiak egy hektár mezőgazdasági földterület után az állattenyésztési termékekből az egyes fajták szerint a következő mennyiséget termelték: húsból 158,70 kg-ot, tejből 254 litert, tojásból 94 darabot. Meg kell még emlékeznünk arról, hogy ez évben már négy komplex gépesített csapat műveli a farnadi határt. Egy-egy brigádra 500 hektár szántóföld megművelése jut. Az egyes csapatok a tavaszi munkák megkezdésétől versenyben lesznek, amelyet havonként értékelnek ki. Az állattenyésztésben is előbbre akarnak jutni. Még ez évben egy 1000 férőhelyes sertéshizlaldát építenek, amely teljesen gépesítve lesz. A szövetkezetben felemelték a családi pótlékot és mindazok, akik a házirendben megszabott feltételek szerint dolgoznak, fizetett szabadságot kapnak: Mindezek után láthatjuk, hogy a farnadi szövetkezet azt az utat járja, amely *a járásban a legjobbak közé vezet. IPOLYKESZIRÖL érkezett az utolsó tudósítás, Huszár Károly küldte. Levelében elmondja, hogy az ipolykeszi szövetkezeti tagok eredményes munkája után az évvégi zárszámadáskor szép osztalékban részesültek. A szövetkezeti tagok vagyona összesen 314 000 koronával gyarapodott, A mostani évzáró taggyűlés volt a második ebben a szövetkezetben. Az első évben Ipolykeszin 1 munkaegységre előlegként 7 koronát és osztalékként 3 koronát fizettek. Ezidén az előleg már 8 korona, az osztalék ugyanannyi volt. Kétéves gazdálkodás után az ilyen eredmény arra jogosítja fel a szövetkezet dolgozóit, hogy a közös gazdálkodással a jövőben még több sikert és szebb eredményeket érjenek el. Jól halad a gépjavítás A kürti szövetkezetben még javában folyik a mezőgazdasági gépek javítása. A javítóműhelyben találtuk a szerte heverő gépalkatrészek között Sipos Lajos csoportvezetőt és Kovács László gépesítöt, és megtudtuk tőlük: minden gépet kijavítanak, hogy mihelyt az időjárás engedi, teljes ütemben hozzákezdhessenek a tavaszi munkákhoz. A vetőgépeket már mind kijavították, s jelenleg az apróbb felszereléseken van a sor. Kovács elvtárstól azt is megtudtuk, hogy a javításokat saját maguk végezték, s ezáltal a szövetkezet kiadási költsége sokkal kisebb. A géppark jó munkája Kovács és Sipos elvtársnak köszönhető, akik nemcsak jó szakmai vezetők, hanem jó barátok, s mind a traktorosok, mind a szövetkezet vezetősége elégedett munkájukkal. S z o f k a László (Kürt) Szakképzettséget szerezhetnek Akik a növény- és szőlőtermesztés rendelkeznek. Azok, akik az állami terén akarnak szakképzettséget szerezni az 1962 —63-as iskolaévben a Vinickei Mezőgazdasági Mesteriskola igazgatóságánál jelentkezhetnek felvételre. A magyar nyelvű Iskoláztatás Időtartama két év. Jelentkezhetnek férfiak és nők egyaránt. Jelentkezési határkor 17 — 40 év. Az iskolázás időtartama alatt minden tanuló anyagi támogatásban részesül. Azok az egyének, akik az EFSZ-ektőI vannak kiküldve, a nőtlenek havonkint 500, a családosok 700 koronát és minden gyerek után 60 koronát kapnak. Ebből az összegből a napi ellátásért csupán 10 koronát fizetnek, a megmaradt összeggel tetszés szerint gazdaságtól vannak kiküldve, a nőtlenek 100, a családosok 600 koronát és minden gyerekre 100 koronát kapnak, de nekik az ellátás teljesen díjtalan. Az érdeklődök 1962. március 30-ig a következő címre küldjék el jelentkezési iveiket: Pofnohospodárska majstrovská skola, Vlnicky, okres Trebisov. i álevelezóinh ívják B 1962. február 25.
