Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-07 / 2. szám

VI. ÉVFOLYAth • 1. S*ÄM 1962. január 7. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Gépeink téli karbantartása Egy évvel közelebb állunk azon nagy jelentőségű tervünk megvalósításához, miszerint mezőgazdaságunk 1970-ig eléri fejlett ipari termelésünk színvonalát. Az utóbbi években állandóan több új mező­­gazdasági gépet kaptunk. A gépekkel történő ellátás harmadik ötéves ter­vünk időszakának további éveiben még fokozódik. Ezzel lehetővé válik a mező­­gazdasági termelés egyetemes (komp­lex) gépesítése, ami jobb munkaterme­lékenységet. jelent és biztosítja a mező­­gazdasági munkálatok időben és meg­felelő minőségben történő elvégzését. A gépek mértéken felüli elhasználó­dása befolyásolja a termelés gazdasá­gosságát és a termények önköltségi árát. Igen jelentősek azok a megtakarítások, melyek a gépek tervszerű és rendes karbantartásával érhetők el, fokozva gépeink élettartamát. Traktoraink és egyéb mezőgazdasági gépeink az üzemeltetés folyamán rom­lanak. Az egyes alkatrészek megkopnak, formájukat vesztik, megváltoznak tu­lajdonságaik stb. Ezek az elváltozások azután különböző üzemzavarok előidé­zői lehetnek (törés, gépszerkezet-lazu­­lás, golyóscsapágy-kopás stb.). Mezőgazdasági gépeink élettartama nagyrészt a napi karbantartás, valamint a nagyobb javítások elvégzésének mi­nőségétől függ. A gépek élettartamának növelése szempontjából fontos a helyes bánásmód. A helytelen gépkezeléssel sok esetben nagyobb kárt okozunk, mint a nehéz terepviszonyok közötti huza­mosabb üzemeltetéssel. Az üzemzavarok három fő csoportja a következő: a) A gép külső behatásra történő megrongálása (ütődés, karambol, idő­járási viszontagságok stb.). b) A karbantartás elhanyagolása, va­lamint a helytelen bánásmód (a kenés, az olajozás, a sártól és a portól való megtisztítás, túlterhelés stb.). e) Az alkatrészek kopása. Az első két pontban felsorolt hiányos­ságokat kellő figyelemmel és elővigyá­­zattal ki tudjuk küszöbölni, illetve a lehető legkisebb mértékre csökkenteni. Ezen a téren legfontosabb követelmény, hogy a gyár állal kiadott használati utasításban is feltüntetett karbantartási munkákat időben és tervszerűen végez­zük el. Ennél azonban szem elölt kell tartanunk a gépek legmegfelelőbb ki­használását, a műszaki normákat, vala­mint az egyes javítások között eltelt időt is. A motoros járműveken kívül a mező­gazdasági gépeknél napi karbantartást, idény előtti részletes és idény utáni karbantartási végzünk. Ezen gépek kar­bantartását a gépjavításokkal közösen tervezzük. Ennek a tervnek a kidolgo­zásához azonban pontos nyilvántartás szükséges, mégpedig gépenként és szer­számonként, mert ezek technikai álla-KlezögazUasági gépeink élettartamát növeljük, ha karbantartásukról rendszeresen gondos­kodunk. {ku, TARTALOM GÉPESÍTÉS S k u t a László gépesítő: Gépeink téli karbantartása . . 1 NÖVÉNYTERMESZTÉS Andrascák Michal mezőgaz­dasági mérnök: Nitráttrágyák­kal növeljük az ősziek hoza­mát — Az őszi búza trágyá­zásának új módszere ... 2 TALAJERÖEOKOZÄS S o b o t k a Oldrich mezőgazda­­sági mérnök: Gazdaságos ta­­lajmeszezés ....................................3 Állattenyésztés Broza Antonin: Nagy lendüle­tet vett a takarmányélesztó gyártása...........................................4 Péterfalvi László: Januári teendők a baromfitenyésztés­ben .........................................................7 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Gregor Mátyás: Jobb üzem­szervezéssel fokozzuk gépeink kihasználását....................................6 ÉRDEKESSÉGEK A VILÁG MEZŐ­GAZDASÁGÁBÓL . . . . 8 potát tökéletesen ismernünk kell. Hogy e terv hatékony is legyen, úgy kell be­állítanunk az egyes karbantartási mun­kálatokat, valamint a javításokat, hogy a bizonyos agrotechnikai határidőn belül szükséges gépek a munkák megindulása előtt készen álljanak. Napjaink legfontosabb teendői közé tartozik az idény utáni karbantartás, gépeink tető alá hely'ezése és a javítá­sok elvégzése. Szükséges, hogy gépein­ket a sártól, a portól jól megtisztítsuk, konzerváljuk — erre a célra olcsóbb olajat, fáradt olajat, kenőzsírt használ­hatunk — a gumiabroncsokat megfelelő helyen raktározzuk, a láncokat megen­gedjük, a különböző hajtószíjakat lesze­reljük, és elrakjuk, az akumulátorokat biztonságba helyezzük stb. Raktározáskor a gépszínek területét a legnagyobb mértékben használjuk ki. Természetesen, ha a meglevő gépszí­neink elégtelennek bizonyulnak, ki kell használnunk minden egyéb raktározási lehetőséget, például az ikerszerkezetű kukoricaszárítók közét, az üres dohány­szárítókat stb. Elsősorban értékesebb gépeinket kell födél alá helyeznünk, ilyenek például a kombájnok, cséplőgépek, vető- és ara­­tógépek stb. A gépekről történő ilyen gondoskodás a karbantartással és a gépjavítással szo­ros összefüggésben áll. Sokszor amit az el nem végzett karbantartással, és a gépek tisztántartásával megtakarítanánk, azt többszörösen kiadjuk az egyébként felesleges javítások végzésére. Ugyanez vonatkozik a gépek időbeni kihaszná­lására is. 11a nem találunk időt a 'kar­bantartásra, illetve a kisebb hibák ki­­küszöhölésére, akkor aránytalanul több időre lesz szükségünk az ezáltal okozott nagyobb, bonyolultabb bajok eltávolítá­sára. Ezt minden dolgozónak, aki a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséért felelős, meg kell szívlelnie. Skula László, a Kismuzslai Állami Gazdaság gépesítoje

Next

/
Thumbnails
Contents