Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-07 / 2. szám
A kukoricatermesztés és nemesítés eredményei Nyugat-Európában Évek óta nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a kukoricatermesztést fejlesszük. Nemesítőink — sok országot megelőzve — több mint egy évtizede kitűnő hibridkukoricákat állítanak elő, melyek külföldön is életképesek. Tanulságos összehasonlításként érde-mes lesz tájékozódni arról, hogy a nyugat-európai államok hol tartanak a kukorica termesztésében és nemesítésében. A Német Demokratikus Köztársaságban 1961. augusztus 14 —18-a között nemzetközi kukoricanemesítési kongresszust tartottak Bernburgban, melyen a nyugati országok szakemberei is részt vettek. E kongresszuson dr. Zscheischler NSZK-beli mezőgazdasági főfelügyelő a nyugat-európai és földközi-tengeri államok kukorica nemesítésének és termesztésének eredményeiről adott elő. Előadásának bennünket közelről érdeklő adatait érdemes lesz elemezni. Az 1949-től 1952-ig elvégzett 4 éves kukoricakísérletek eredményei azt bizonyították, hogy 15 európai, a kukoricát kiterjedten termesztő országban átlag 40 °/o-kal több száraz szemtermést adtak az amerikai hibridek, mint az illető országban bevezetett legjobb szabadbeporzású fajták. E kísérletek alapján indult meg ezekben az országokban a legjobban bevált amerikai hibridek bevezetése, és azok vonalainak átadása után, előállítása is. 1949-től 1959-ig, tehát a FAO által kezdeményezett hibridkukorica-termesztési és nemesítési program 11. évében — az előadó által közölt statisztika szerint — a hibridkukorica-termesztés elterjedése és a terménynövekedés a táblázat szerinti volt: A szemeskukorica területe és termése egyes nyugat-európai és földközi-tengeri államokban _ Kukorica terület Ebből hibrid Termésátlag Ország: 1000 ha_ban % % 1952 1959 1952 1959 1952 1959 Jugoszlávia 2755 2500 0 20 17,0 26,4 Olaszország 1271 1198 8,7 31 18,7 31,9 Egyiptom 716 781 0,1 10 21,0 19,2 Törökország 640 702 0 5 12,9 11,6 Franciaország 352 700 15 51 12,8 26,0 Marokkó 469 497 1,7 3 5,5 7,6 Portugália . 476 492 0,9 1,3 8,4 8,7 Spanyolország 383 390 3,6 40 16,5 25,6 Görögország 255 215 ló 9 10,2 12,8 Ausztria 60 50 5 35 20,0 30,0 Algéria 8 5,4 0 33 7,5 11,1 Ny. Németország 7,4 4,3 0 1 21,6 27,9 Izrael 22 2 16 100 - 50,0 Svájc 1,4 1,4 4 40 35,7 64,2 Hollandia 14 0,6 75 94 35,7 16,6 Belgium 1,4 0,5 99 99 50,0 40,0 Összesen: 7,431.2 7,539,2 2,5 16,4 15,6 22,3 összehasonlításul közlöm Magyarország hasonló adatait: Magyarország: 1,052,7 1,357,2 3 40 11,1 26,23 A hiteles adatokból a következő lényeges megállapítások vonhatók le: 1. Mindazokban az államokban, melyek 50 ezer hektárnál nagyobb területen termesztenek szemeskukoricát és a hibridkukoricák termőterülete a vizsgált 8 év alatt (1952-1959-ig (20-50 %-ra gyarapodott, az átlagtermés 50 —100 Vokal több lett. Ezek az országok: Jugoszlávia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria. A FAO 11 éves hibridkukorica programja tehát elismerésre méltó eredménnyel járt. 2. Ezek az országok szemeskukorica termőterületének összesen 16,4 °/o-án termesztettek 1959-ben hibridet, aránylag lényegesen kevesebb területen, mint hazánkban. Az előadás szerint az itt termesztett hibrid mind amerikai származású volt. Ezzel szemben Magyarországon 1959-ben kb. 550 000 hektáron termesztettek hibridkukoricát, a termőterület 40 %-án, s gyakorlatilag csak magyar nemesítők által előállított hibrideket használtak (1961-ben kb. 67 %!). A HAZAI FAJTÁK ELTERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A magyar hibrid-kukorica nemesítés és termesztés, eddigi eredményeiben, tehát felülmúlja a legfejlettebb nyugateurópai kukoricatermesztő államok hibridkukorica nemesítési és elterjesztési munkáját! A kongresszus több nyugat-európai előadója hangoztatta, hogy a magyar hibridvetőmag nagyon érdekli a nyugati vetőmagpiacot. A bemutatott statisztika szerint 1959-ben az összes „Eucarpia“ állam (azok a nyugat-európai és földközi-tengeri államok, amelyek több mint 50 000 hektáron, termesztenek kukoricát), 42 263 tonna hibridvetőmagot állított elő, ami kereken 2 millió hektár szemeskukorica termesztésére elegendő. Ugyanakkor azonban silótermelésre nincs megfelelő mennyiségű hibridvetőmag, s ezért kényszerülnek még fajtakukorica vetőmagot is vásárolni. Többek’ között az ENSZ-beli szakembereket — hangsúlyozottan átmenetileg — nagyon érdekelte, hogy Magyarországon foglalkoznak-e még a Pettendi Aranyközön kukorica fenntartásával és vetőmag termesztésével. Az európai vetőmagpiacon — meggyőződésem szerint — nagy sikerrel megküzdhetnének az amerikai kukoricavetőmaggal. Éppen ezért érdemes figyelembe venni nemesítőinknek és külkereskedelmi szakembereinknek a „vevők" alábbi kívánságait. A VEVŐK KÍVÁNSÁGA A korai, s nagyon korai csoportokba tartozó hibridkukoricákból (a nemzetközi jelzés szerint: 200 — 300 és legfeljebb 400-as csoportba tartozók) nagyobb számú hibridet kérnek, hogy nagyobb választék álljon rendelkezésre. A német kutatók egyöntetű megállapítása volt, hogy a silótermesztésben azok a hibridkukoricák adták a legbiztosabb, és így több éven át a legnagyobb keményítő tartalmú termést, melyeknek szemtermése ugyanott, több év átlagában —f szemeskukoricaként termesztve — legalább 45 — 40%-os víztartalmú (viaszos) érésig (ún. élettani érésig) eljutott. Ne várjuk tehát, hogy a nyugati és az északi államok silóvetőmagnak az Mv. 39, Mv 1 típusú hibrideket fogják keresni. Ezek a hazai termesztés, esetleg tőlünk délre fekvő országok termesztési igényeit elégíthetik ki. Lényeges és szerintem jogos kívánsága a külföldi kísérletezőknek és vásárlóknak, hogy a magyar hibridkukoricákat az érési csoportot jelző nemzetközi számozással lássuk el, és így küldjük ki kísérletre. A külföldi szakember semmit nem tud meg abból, ha azt mondjuk, hogy az Mv 5-ös nálunk középkorai kukorica. De a nemzetközi kulcs ismeretében tökéletesen tájékozva lesz az ajánlott hibrid tenyészidejéről, ha megírjuk, hogy az pl. a 400-as vagy 500-as csoportba tartozik. Nemzetközi viszonylatban nem szabad továbbra is a „korai“, „középkésői“ slb. jelzőket és a nemesítői törzskönyv számait használni. A csoportba soroláshoz szükséges nemzetközi standard hibridek az Országos Agrobotanikai Intézet birtokában vannak. Ennek felhasználásával a Növényfajtaminősítő Tanács feladata az összes magyar elismert és elismerési eljárásba vett hibridkukoricák csoportba osztását hitelesen megállapítani. A magyar hibridkukorica-nemesítés és termesztés eredményeire méltán büszkék lehetünk, mert európai viszonylatban az elsők között vagyunk. Ha figyelembe vesszük export-lehetőségeinket, s nemesítésünk, fajtaminősítésünk igyekszik az igényeket ilyen irányban is korszerűen, az ország gazdasági érdekeit tartva szem előtt gyorsan kielégíteni, nemesítési eredményeink külföldön is jobban érvényesülnek. Gyakorlatilag a vetőmagtermesztés nagyobb lehetőségei nyílnak meg előttünk, s ez nem lehet közömbös állami és tsz-gazdaságaink számára sem. Dr. Jánossy Andor, az Országos Agrobotanikai Intézet igazgatója, Magyarország 1962. január 7.
