Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-18 / 14. szám
Ve ssünk tavaszi búzát Az idei szélsőséges tél arra kényszerít bennünket, hogy gondolkodjunk el afölött, miképpen pótoljuk az esetleg kifagyott kenyérgabonát. Következtetéseket az eddigiekből még nem vonhatunk le ugyan, de a mezőgazdasági üzemeknek már most foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel, különösen ott, ahol az őszi búzát, például a Kasticei szálkásat és a Hadmerslebener Vili. búzát későn vetették el S nehogy a tavaszi munkák megkezdésekor meglepetés érjen bennünket, már most lássunk hozzá a megfelelő vetőmagalap kialakításához és a vetőmag előkészítéséhez a vetésre. A tavaszi búzának jelentősen rövidebb a tenyészideje, de azért igényes a korai vetésre. Viszonyaink közt tehát a tavaszi búzát február végén vagy legkésőbb március közepéig kellene elvetnünk, különben a terméshozamok nagymértékben ingadozók, főleg a szárazabb vidékeken. Nálunk a tavaszi búzát leggyakrabban őszi búza helyett vetjük, akkor, ha nem győztük a magot ősszel a talajba juttatni. A talajjal szemben támasztott igénye megegyezik az őszi búzáéval. A talajelökészítést olyképpen végezzük, hogy minél jobban takarékoskodunk a talajnedvességgel, vagyis tavasszal slmítozzuk, kultivátorral porhanyítjuk, majd boronáiJuk a talajt Irágyáznunk vetés előtt kell, mégpedig foszfor- és kálitartalmú műtrágyákkal. A nitrogéntrágya egy részét vetés előtt ammóniumtrágya, másik felét — ha a növényzet megkívánja — bokrosodáskor adjuk salétromtrágya formájában. Ha az elővetemény hüvelyes vagy hereféle volt, akkor csak bokrosodáskor fejtrágyázunk nitrogéntrágyával. A tavaszi búzát minél korábban vetjük, mert az elkésett vetés terméscsökkenéssel, valamint a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóképesség csökkenésével jár. Mivel a tavaszi búza gyengén bokrosodik, nagyobb vetőmagmennyiséget használunk, mégpedig hektáronként 200-220 kg-ot. A vetőmagot Agronallal csávázzuk, 100 kg vetőmagra 200 g csávázószert használva. Ha kedvezőtlen időjárás miatt nem vethetünk, a vetőmagot jarovizáljuk. Ezzel lerövidítjük a tenyészidőt és nagyobb hozamokat érünk el. Tavaszi vetésre a könnyebb és tápanyagdús talajokba alkalmas a Niva fajta, száraz vidékeken magja azonban megkeményedik, terméshozama csökken, nedves környezetben viszont a növényzet megdől. Hektáronként átlag 30 mázsa terméshozamot ad. A másik engedélyezett búzánk a Zlatka, amely a répatermő körzetek jó talajaiba alkalmas. A szárazabb éghajlatot is jói bírja. A vetőmagszükséglet hektáronként 220 kg. Minárik Emil, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozója (Bratislava) A gyümölcsfák ápolása gyümölcsfák és bokrok védelme a kórokozók ellen a magas terméshozam és a jó minőségű gyümölcstermés elérése érdekében egyik alapvető feladatunk. Gyümölcstermő növényeinknek sok a kórokozója és a kártevője. A legveszélyesebb kórokozók a vánkospenész (mondial varasodás, rákosodás, levélfoltosságok, lisztharmat és egyebek. A kártevőket két csoportba osztjuk, hogy különbséget tudjunk tenni a parazita növények által okozott károk és az állati kártevők között. A parazita növények közé soroljuk a zuzmókat, mohákat, és a fagyöngyöt. Az állati kártevők a különféle tetvek, bogarak és ezek lárvái. A gyümölcsfák téli ápolását 30 — 40 %-ban maguk a termelők. EFSZ-ek, a Szlovákiai Gyümölcsészek. Egyesülete, az állami gazdaságok, valamint az útfelügyelőségek biztosítják. A fennmaradó 60 — 70 % téli ápolása a gépállomásokra (STS) hárul. Mielőtt ismertetnénk a gyümölcsfák ápolási munkáit, fontosnak tartjuk a védelmi munkák két csoportra osztását, úgy mint mechanikai védelemre, valamint vegyi védelemre. Ez a védekezési sorrend nem cserélhető fel. Mechanikai védelem Az öreg, kivénhedt és beteg gyümölcsfákat még a mechanikai védelem megkezdése előtt távolítsuk el, mert ezek a betegségek gócpontjai. A beteg, a száraz és az egymást keresztező ágakat úgy távolítjuk el, hogy a metszfelület a lehető legkisebb legyen. A nagyobb vágási felületeket vékony oltőviasz réteggel kenjük be. A fagyások után felhámló kéreg-részeket távolítsuk el. Az idős fák törzsét kéregkaparőval tisztítsuk meg, amit drótkefe kövessen. Előzőleg ne feledjünk a fa alá ponyvát teríteni, hogy a kaparékot könnyebben össze gyűjthessük. A megszáradt gyümölcsmaradványokat az ún. múniákat, hernyófészkeket hernyózó olló segítségével mintegy 10 cm egészséges ágrésszel együtt vágjuk le. A lehullott falevelet, gyümöicsmaradványokat még az ősz folyamán legjobb összegereblyézni és komposztálni. Az összes levágott, beteg növényi részt égessük el. Mechanikai védelemnek számít a nyulak elleni védelem is. Legcélszerűbbnek mutatkozik erre a célra a sűrű drótháló vagy fémburkolat. Nagyon célszerű a gyümölcsfák törzsének és vastagabb ágrészeinek permetezése 15 %-os mésztejjel, ami védelmet nyújt a téli hőingadozás okozta károk ellen. Nálunk, Szlovákia déli részén ez a kajszibarack- és a szilvafáknál bír nagy jelentőséggel. A jő mechanikai védelem a gyümölcsösben fél sikernek számít. Vegyszeres védelem A kémiai védekezés csak akkor teljesíti célját, ha az teljes alapossággal történik. A vegyszeres védelem helyenként előforduló sikertelenségeinek oka legtöbbször a tapasztalatlanság, vagy a felületesen végzett munka. Fontos az, hogy milyen mértékben és mely gyümölcsnemeknél kell a kémiai védekezést lebonyolítani. Az alma-, a körte-, a szilva, a mirabolán- és ringlófákat minden évben a kajszibarack-, az őszibarack-, a cseresznye- és a meggyfákat esetenként a kártevők megjelenésétől függően védjük. A vegyszeres védekezés módja a permetezés és a porozás. Az utóbbi a gyümölcs esetében kevésbé jöhet számításba. A vegyszeres védekezés különféle vegyi készítményekkel történik, melyek vízben oldva permetlé formájában kerülnek a gyümölcsfákra. A téli permetezés vegyszerei A gomba-kártevők ellen főleg kén- és rézkészítményekkel védekezünk. Ilyen permetező alapanyagok a Sulka, Sulikol, rézgálic, Kuprikol, valamint a közelmúltban forgalomba hozott Novozir N. A felsorolt védőanyagok csakis gombaölő tulajdonsággal rendelkeznek, ezért nem használhatók fel a rovarok ellen. A monllia, a varasodás, a levélfodrosodás, a ievélfoltosodás és egyéb rothadást előidéző, főleg belső éiösködést folytató gombák ellen 2 %-os- Novozir-N, 1 %-os rézgálicból készült bordői-!é, vagy a Kuprikol 2 %-os oldatával védekezünk. A Sulka 10 %-os oldata a lisztharmat és őszibarack levélfodrosodása ellen nyújt védelmet. A gomba kártevők elleni permetezést a kártevők elleni permetezés kövesse. A kártevők elleni téli permetezés alapanyaga a Nitrosan és az Arborol. A Nitrosan, dinitroortokrezol (DNOC) tartalmú. s az összes áttelelő lárvák, hernyók és peték ellen, valamint az összes pajzstetvek ellen használjuk 3 %-os töménységben. Az Arborol hasonló készítmény mint a Nitrosan. Különbözősége abban nyilvánul meg, hogy a DNOC tartalom mellett antracén olajat is tartalmaz. Előnye a Nitrosannal szemben az, hogy alacsonyabb hőmérsékleten is használható, míg a Nitrosan csak 5 foknál magasabb hőmérséklet esetén. Az Arborolt szintén 3 %-os töménységben használjuk. A téli permetezést lemosásszerúen végezzük, mindig a permetezendő növény legmagasabb részétől kezdve, szélcsendes időben lehetőleg motoros* permetezővel. A permetezéshez szükséges anyag mennyiségének megállapítása is fontos, nehogy túl sok vagy pedig kevés permetlevet készítsünk. A permetlészükséglet megállapítása a következő számítással történik: A gyümölcsfa Permetlétörzsének szükséglet átmérete cm-b»n literben 5 2 10 5 15 10 20 20 25 25 30 30 35 35 A törzs átmérőjét a talajtól 25 cm magasságban számítjuk. A kémiai védelemnél felhasznált védekező anyagok többé-kevésbé mérgezők, ezért fontos, hogy a permetezésnél tartsuk be a biztonsági és az egészségi óvintézkedéseket. A permetezés ideje alatt dohányozni vagy enni nem szabad. Az el nem használt oldatot legcélszerűbb gödörbe önteni, hogy a baromfiak és más élőlények ne férjenek hozzá, semmi esetre se öntsük a patakba vagy a folyóba. A permetezőgépet és az egyéb használt szerszámokat 3 %-os szódaoldattal mossuk le. A felsorolt irányelvek betartása a gyümölcsfák téli ápolásakor célravezető és alapfelételét képezi a gazdag és minőségben kiváló gyümölcstermésnek. Barczi András mezőgazd. mérnök, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára
