Szabad Földműves, 1962. január-június (13. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-01 / 1. szám

írta: PATHÓ KÁROLY súlyként vállát. De nem retteg a holnaptól a munkában elfáradt, élete őszét járó ember sem, mert tudja, hogy dolgozó társadalmunk nem feledkezik meg róla. Ez a magyarázata, ez a titka annak, hogy miért telnek ily gyor­san napjaink. A fejlődés nem ismer, nem ismerhet határt. Életszínvonalunk felfelé ívelése elől el kell távolítanunk minden akadályt. Rajtunk múlik, embereken, szocialista államunk szabad pol­gárain, hogy milyen lesz holnapunk. A munká­sokon, kik a gyárakban edzik a vasat, vagy új gépet készítenek. A földművesen, ki gabo­nát és húst termel, és rajtad is, értelmiségi dolgozó, hogy miképpen szolgálod a népet, felemelkedését. Szabad életünk tizenhét éve alatt tanú­­bizonyságát adtuk, hogy jó gazda módjára tudunk bánni örökségünkkel. A kapitalizmus romjain felépítettük virágzó szocialista hazán­kat. Ebben, a jobb létért való gigászi küzde­lemben mezőgazdaságunk dolgozói is becsület­tel helyt álltak. Létrehozták és megszilárdítot­ták a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést, és a munka haladó módszereinek alkalmazásával állandóan fokozzák mezőgazda­ságunk termelékenységét. Most, amikor búcsúzunk az ő évtől és kö­­szöntjük az új esztendőt, a jő gazda szemével kell felmérnünk helyzetünket. Legyünk büsz­kék kimagasló eredményeinkre. Ne engedjük, hogy a feledés homálya lepje el azokat a ha­ladó termelési tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt esztendőben eredményesen alkalmaz­tunk. Termelési tapasztalataink tárházának állandó gazdagításával teremtsük meg az elő­feltételeket mezőgazdaságunk termelékenysé­gének még gyorsabb ütemű növekedéséhez. Múlt évi gazdálkodásunk elemzésekor, az eredmények mellett lássuk meg hibáinkat, és fogyatékosságainkat is. Hiszen akadnak ilye­nek bőven. Hány gazdaság van olyan, amely a vezetők vagy a tagság közömbössége, a ma­radi munkamódszerekhez való görcsös ragasz­kodása következtében nem teljesíthette ter­melési feladatát. És vajon ki érezte meg első­sorban is ennek következményeit? A szövet^ kezet! tagság, /nert a közös, de lapos erszény­ből nem futja bőséges osztozkodásra. Lelkesítsen bennünket eredményesebb mun­kára a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a kommunista társadalom építésének programja, amely a mi programunk is. Mert mi is olyan korszak felé menetelünk, amelyben majd a költő szavaival élve — „a bőség kosarából mindenki egyformán vehet“. A munka dicső himnuszával ajkunkon kö­szöntsük harmadik ötéves tervünk második évét és becsületes építőmunkánk eredménye­ként „rakétaszárnyakon“ száguldjunk célunk, a kommunizmus felé. Erre, hogy minden így legyen, kocintsuk össze a gyöngyöző borral telt poharunkat, és kívánjunk egymásnak eredményekben gazdag, boldog újévet. Eseményekben gazdag életünk forgata­gában sokszor úgy tűnik, mintha a természet irigykedne alkotómunkánk eredményeire, s az élet forrását je­lentő Napunk gyorsabb tempót dik­tálna naprendszerünk és Földünk forgásának. Vagy mintha többlépcsős rakéták röpítenék a fejünk felett elszállt napokat, heteket és hónapokat, örömünket és reményünket, hogy egy új esztendő küszöbén büszkélkedhessünk eredményeinkkel és reménykedve tekinthes­sünk egy boldogabb jövendő távlatai felé. De nem! Nem irigykedik ránk a természet. Nem za­varta meg semmi naprendszerünk egyenletes mozgását. A többlépcsős rakétákat sem az idő múlásának szabályozására használjuk, hanem segítségükkel megfejtjük a világűr titkát. Szovjet emberek, világűrutasok — hősök szá­guldanak a Föld körül, ott, ahol az emberi fantázia egy ismeretlen, természetfeletti lény birodalmát hitte. De mindig vannak Föld-golyónkon emberek, nem is emberek, hanem emberi voltukból ki­vetkőzött sarlatánok, akik a rakéta-techniká­nak más küldetést szántak. Olyanok, akik a rakéta-technika és az atomfegyver alkalma­zásával szeretnék meggátolni a szocializmus győzelmes terjeszkedését, nem törődve azzal sem, hogy esztelen kísérletezésük a világ tel­jes pusztulásához vezetne. A békeszerető emberek százmilliói azonban lefogják az emberiség veszedelmes ellensé­geinek kezét. Ennek egyik biztosítéka a szov­jet rakéta-technika, amely hadászati szem­pontból is messze maga mögött hagyja az imperialista államok rakétafelszerelését. Mi lehet tehát az oka annak, hogy napjaink látszólag ily gyorsan telnek? A magyarázat egyszerű. Ez a mozgalmas, de szép élet, amely számunkra oly sok kellemes meglepetést, örömet és boldogságot tartogat, s melyben testet ölt az általános jólétért, a gazdasági és kulturális felemelkedésünk üte­mének meggyorsításáért folyó harcos erőfe­szítésünk, sokszor bizony a napok múlásának számontartását is feledteti velünk. T)e még más is! A múltban nagyon sokszor csigalassúsággal múltak napjaink, mert az emberhez nem méltó munkafeltételek, a munkanélküliség és a nyo­mor, valamint a végrehajtótól való rettegés következtében gyakran éltünk át örökkévaló­ságnak tűnő napokat. A szocializmust építő ember felszabadulva a kapitalista kizsákmányolás alól, rövidnek érzékeli a napokat, mert számára azok már nem nélkülözést és szenvedést, hanem az alkotómunka örömeit és az emberhez méltó életet jelentik. Nem gyűlöli a jelent és nem retteg a holnaptól az ifjú, mert tudja, hogy boldog jövő előtt áll. Nem retteg a családapa, mert a családfenntartással és gyermekneve­léssel járó gondok nem nyomják már ólom-DÉNES GYÖRGY Oj év köszöntött ránk megint, ma még csak bimbós Bácska, de bízón tör a nap jelé, izmosodik az ága, s míg sürögnek a friss napok, megtelik forró fénnyel, lombba szökik és ág-boga mézes gyümölcsöt érlel. Oj év köszöntött ránk megint, új boldog vágyak, tervek, a napok, hetek, hónapok majd velünk menetelnek. Mert nem indulunk céltalan, gondunk a szebb jövendő, és értelemmel megtelik, virul az új esztendő. Virul a föld és gazdagon hozza az áldott termést, indúl az ember új úton s valóra váltja tervét: Több kenyeret, bort és derűt, jó munkát, békességet! Ezért küzd minden hősi stlv, ezt zengi minden ének. így nő az új év szép sudár fává, gyümölcsöt rázva, így lesz a holnap záloga termőföld, gyár s c bá.iya. így lesz a munkáskéz erős, boldog az ország népe, így lesz az új év virágzó jövendőnk ékessége. Holecko Viktor rajza A szocialista mezőgazdaságért Bratislava, 1902. január 1. Ara 40 fillér XIII. évfolyam, 1. szám. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Rakéták szárnyán U{ év

Next

/
Thumbnails
Contents