Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-13 / 65. szám

Hruscsov elvtárs rádió- és televízióbeszéde Békét akarunk, s megvédiük azt Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban rendkívül nagy jelentőségű beszédet mondott, amelyben többi között foglalkozott a szovjet népgazdaság jelenlegi helyzetével, X y i t o v őrnagy világraszóló űrutazásának sike­rével, valamint a rendezésre váró nemzetközi kérdések egész sorával, különös tekintettel a német békeszerződés megkötésére és Nyugat- Berlin problémájának rendezésére. Az alábbiakban kivonatosan ismertet­jük olvasóinkkal a szovjet miniszterelnök beszédét. Moszkvában, a Vörös téren százezres tömeg gyűlt össze, hogy tanúja legyen az ünnepi fogadtatásnak, a világra szóló eseménynek. Felvételünkön: A Mauzóleum oldalán felállított emelvényen Hruscsov elvtárs, a két szovjet űrutas és Tamara, Tyitov őrnagy felesége. Elismeréssel adózik a világ Az emberiség történetében páratlan vállalkozás, amely teljes siker­rel járt, valósággal lenyűgözi az emberek képzeletét. Szinte a világ minden táján a lapok az első oldalon közölték Tyitov űrnagy űrrepülé­séről szóló tudósításaikat. A Vosztok-2 sikeres világűrrepülése foglal­koztatja a párizsiakat éppúgy, mint a tokióiakat, az egyszerű embereket, a tudósokat, a politikusokat egyaránt. A szocialista országok sajtója egyhangú lelkesedéssel, szeretettel és büszkeséggel ír a Szovjetunió hatalmas sikeréről. Részletes tudósítá­saik mellett közük a legkiválóbb szekemberek tudományos cikkeit Tyi­tov őrnagy útjának jelentőségéről. Hruscsov elvtárs beszédének első részében ezeket mondotta: — Mindenekelőtt engedjék meg. hogy szívem mélyéből szerencsekívá­­nataimat fejezzem ki minden» szov­jet dolgozónak az új, nagy győzelem alkalmából, abból az alkalomból, hogy a Vosztok Il.űrhajószputnyik sikere­sen befejezte űrrepülését. Tyitov őr­nagy példátlan űrutazást hajtott vég­re, amely több mint 25 órán át tar-i tott. Az űrhajós hiánytalanul telje­sítette a kitűzött programot, majd leszállt a Szovjetunió előre kijelölt térségében. — Ez a repülés önmagáért beszél. Ennek alapján az emberiség újabb nagy lépést tett a bolygóközi közle­kedés megvalósításának útján. A Föld minden népe lelkesedéssel üdvözli a szovjet tudománynak és technikának az űr meghódításában aratott ki­emelkedő győzelmét. Hruscsov elvtárs ezután részletesen ismertette a szovjet mezőgazdaság és az ipar helyzetét, beszélt azokról -az eredményekről, amelyek a hétéves terv első két évében valóra váltak. Kijelentette: — Amint ismeretes, a hétéves terv első kétéves részletét jelentősen túl­teljesítettük. A hétéves terv első két és fél éve alatt 15 milliárd rubellel nagyobb értékben termeltünk ipar­cikkeket, mint amennyit, a hétéves terv erre az időszakra előírt. Fontos megemlíteni, hogy ez alatt az idő alatt ugyanannyi iparcikket állítottunk elő, mint amennyit az egész, 1951 — 1955-ig terjedő terv folyamán. — Most arról szeretnék beszélni, hogyan alakul mezőgazdaságunk hely­zete. Az idén a mezőgazdasági ter­mékek betakarítása ős felvásárlása szemlátomást olyan lesz, amilyen még nem volt a szovjethatalom éveiben. Hazánk szarvasmarha-állománya az év elején minden- előző évinél nagyobb volt. A sertésállomány ugyancsak jó­val nagyobb az előirányzott mennyi­ségnél. Hruscsov elvtárs ezután rátért az SZKP nagy feladatára a kommuniz­mus felépítésében. Leszögezte, hogy a szovjet emberek milliói, és a vilá­gon mindenütt, nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az SZKP program­­tervezetét. Pártunk a történelem so­rán elsőnek tűzi ki a közeljövő köz­vetlen gyakorlati feladatául a kom­munista társadalom felépítését. A programnak az a következtetése, hogy a szovjet emberek ma élő nem­zedéke már a kommunizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. Külpolitikánk alapelve: békés együttélés Hruscsov elvtárs beszédének to­vábbi részében foglalkozott a két vi­lágrendszer közötti békés gazdasági verseny jelentőségével és az együtt­élés kérdésével. Kijelentette: — Aki biztosra veszi társadalmi rendszere gazdasági győzelmét, az nem tartja szükségesnek, hogy fegy­veres erővel erőszakolja rá a maga rj- jdszerét más népekre. Mi ezért mondjuk a kapitalista országok ve­zetőinek: tegyük meg döntő bírák­nak a népeket, a történelmet, dönt­sék el ők, melyik rendszer életképe­sebb és haladóbb, a szocialista-e vagy a kapitalista. — A népek majd szabadon válasz­tanak, s az a rendszer győz, amely jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségletét. A szocialista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan határozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együtt­élés, nem pedig a háború külpolitiká­ját folytatjuk. — Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszere­lési javaslatok értelme. — Miért ütköznek hát a Szovjet­uniónak és más békeszerető ország­nak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkésállamok el­lenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmus­sal és a békeszerető népekkel szem­ben. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el a szocializmus orszá­gainak sikerei láttán, s gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. — Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszivabb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kom­munista társadalom békés építésének terveit. Meg kell kötni a német békeszerződést! Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei, Adenauer kancellár segítségével, Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a har­madik világháború előkészítésére. A nyugatnémet revansisták, ma gőgö­sek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletre képeznek ki és szerelnek föl. A nyugatnémet állam arculatát ma a miütarizálás, a revan­­sista szenvedélyek tobzódása, a kom­munizmussal és minden újjal és ha­ladóval szemben táplált ellenséges érzület, a gyűlölet kultusza, a pán­­germán hagyományok és beállított­ság feléledése határozza meg. — A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szívében, mint bárhol másutt a világon. Ezért javasoljuk, hogy mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Német­ország ellen, kössenek olyan béke­­szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal és Nyugat-Németor­­szággal, amely kielégíti mindkét fél jogos érdekeit. Ez lehetővé tenné, hogy végérvényesen megszüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztít­suk az utat a béke és a békés együtt­élés előtt. — A német békeszerződés megkö­tése lehetővé tenné a nyugat-berlini helyzet rendezését és ezzel meg le­hetne szüntetni az államok éles ösz­­szetűzésének alapját. Nem tűrhető, hogy Nyugat-Berlin sajátos Szarajé­­vóvá változzék, ahol is az első világ­háború kezdetét hirdető lövések el­dördültek. Nyugat-Berlin szabadvá­rossá változtatása, amint a Szovjet­unió javasolja, nem érintené semmi­féle állam érdekeit vagy presztízsét. Mi azt javasoljuk, hogy a békeszer­ződés kösse ki: Nyugat-Berlin sza­badvárosnak legyen szabad összeköt­tetése a külvilággal. Hozzájárulunk, hogy Nyugat-Berlin szabadváros füg-Előző számainkban már két ízben foglalkoztunk a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának programtervezetével, amely a szovjet tudomány világra­szóló győzelmeinek fényében is vál­tozatlanul élénken foglalkoztatja a világ közvéleményét. A programtervezet elemzésében kü­lön ki kell emelnünk azt a irányelvet, amely szerint a Szovjetunióban a kommunizrríus felépítése első szaka­szában ingyenes lesz a lakás, oktatás, orvosi ellátás és közétkezés. A Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a leg­termelékenyebb és legjobban megfi­zetett munkanap. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a dolgozók évi fizetett szabadságának tartama is. Múlt vasárnapi számunkban közölt táblázat szerint a kommunista társa­dalom építésének az elkövetkező két évtized alatt elérhető eredményekép­pen a társadalmi fogyasztási alap­összege a lakosság reáljövedelme egész összegének hozzávetőlegesen a felét fogja alkotni. Ez lehetővé teszi a társadalom terhére a következő szolgálatokat: a gyermekek ingyenes ellátása a gyermekintézményekben, a munkaképtelenek anyagi ellátása, ingyenes oktatás minden tanintézet­ben, minden állampolgár ingyenes orvosi ellátása, beleértve a gyógy­szerellátást és a betegek kórházi ke­zelését. Továbbá ingyenes lakás és a getlen fejlődését és biztonságát a leghathatósabban szavatolják. — Németország minden keleti szomszédja egyetért azzal, hogy meg kell kötni a német békeszerződést és Nyugat-Berlinnek meg kell adni a szabadváros státusát. — A nyugati hatalmak tagadó vá­laszt adtak, de a maguk részéről nem tettek semmiféle javaslatot a német kérdés békés rendezésére. El kellene gondolkodniok Nyugat-Né­metország veszélyes fejlődésén, visz­­sza kellene tekinteniük egy kissé. Hisz a nyugati hatalmak az első világhá­ború után is segítették Németország felfegyverzését abban a reményben, hogy az majd Kelet ellen indul. Ez azonban nem akadályozta meg Né­metországot abban, hogy először azok ellen fordítsa a fegyvert, akik segí­tették lábra állítani a német milita­ristákat és kirobbantani a világura­lomhoz indított háborút. A szovjet miniszterelnök ezután részletesen foglalkozott a nyugati hatalmak álláspontjával; határozottan leszögezte, hogy a nyugati hatalmak jelenlegi politikájukkal veszedelmek felé sodorják a világot. A továbbiak­ban ezeket mondotta: — Népünkhöz fordulunk és nyíltan beszélünk a kialakult helyzetről. Mint önök már tudják, a szovjet kormány elhatározta, hogy növeli honvédelmi kiadásait, megszünteti fegyveres erőink csökkentését, amelyet eddig egyoldalúlag hajtottunk - végre. Egy­szóval ez azt jelenti: megtesszük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy még szilárdabb és megbízhatóbb legyen a Szovjetunió védelmi ereje. — Meggyőződésünk, hogy a szovjet nép helyesen értelmezi a szovjet kormány intézkedéseit, komolyan ve­szi a kialakult helyzetet. A kommu­nizmusért harcolva, hazájuk függet­lenségét védelmezve a háború nehéz évei alatt, a szovjet emberek kifej­lesztették magukban azt a nagy le­nini tulajdonságot, hogy bizakodva néznek a jövőbe, tudnak hinni a marxista-leninista eszmék diadalában. — Erősek vagyunk és tudjuk, hogy támadhatnak ugyan nehézségek, de mi leküzdjük azokat és újabb győ­zelmeket aratunk a kommunizmus építésében. — Mi nem vagyunk hajlandók arra, hogy szükségtelen és indokolatlan terheket rójunk a népre. A szovjet kormány és az egész szovjet nép természetesen nem akarja, hogy há­borús pszichózis nehéz feszültséggel teli napokat hozzon a világ népeire. A Szovjetunió senkivel sem akar há­borúzni. Mi most és a jövőben is megteszünk mindent, ami tőlünk’ te­lik, hogy békés úton, nyugodt lég­körben oldjuk meg a vitás nemzet­közi problémákat. Tudja meg min­denki, hogy mi továbbra is szívósan dolgozunk a békéért; az egész szov­jet nép hallatja hangját, latbaveti erejét, hogy megakadályozza egy új háború kitörését és megőrizze a bé­két. közszolgáltatások ingyenes igénybe­vétele, valamint a mindennapi élettel összefüggő közérdekű szolgáltatások díjtalan igénybevétele. A programtervezet azonban leszö­gezi, hogy a kitűzött program telje­sítéséhez békés viszonyokra van szük­ség. A nemzetközi helyzet bonyoló­­dása és ennek következtében a hon­védelmi kiadások elengedhetetlen nö­velése késleltetheti a népjólét eme­lésére vonatkozó tervek végrehajtá­sát. A nemzetközi kapcsolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csök­kentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvalósítása, megfelelő államközi egyezmény alap­ján, lehetővé tenné a dolgozók élet­­színvonalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését. A programtervezet meghatározza a Szovjetunió Kommunista Pártjának feladatait is az államépítés és a szo­cialista demokrácia továbbfejlesztésé­re. Leszögezi, hogy a szocialista for­radalomból megszületett proletárdik­tatúra világtörténelmi szerepet ját­szott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szo­cializmus — a kommunizmus első sza­kasza — teljes és végérvényes győ­zelmének biztosításával, valamint a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába történő át­téréssel a proletariátus diktatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempont­jából szükségszerűsége megszűnik a — Üjabb szakasz nyílt meg a világ­űr meghódításában — mondotta többi között Zonsajn professzor, a moszk­vai repülőtechnológiai főiskola taná­ra. Kravcov professzor, az ismert fizi­kus ezt mondotta; — Bebizonyosodott, hogy az ember szervi károsodás nélkül elviselheti az űrhajó fellövését, a súlytalanságot és a visszatéréskor bekövetkező ismé­telt túlterhelést. Lehangoltság Washingtonban Tyitov őrnagy világraszóló teljesít­ménye után az Amerikai Egyesült Államok hangulatát a kormányhoz közel álló egyik lap így jellemezte: — Tizenhétszer egy nap alatt a Föld körül! Még Verne Gyula élénk képzeletének is nehéz lett volna meg­értenie a szovjet űrrepülő teljesít­ményének nagyságát. A hivatalos személyiségek termé­szetesen igyekeztek titkolni elkese­redésüket. Az amerikai űrutazási bi­zottság egyik vezetője kijelentette, hogy nincs mód az amerikai űrpro­gram meggyorsítására, amely már jelenleg is igen túl feszített. Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnö­ke így nyilatkozott: — Csatlakozom Kennedy elnökhöz, aki csodálatát fejezte ki a második szovjet űrrakéta fellövése alkalmából. Csak gratulálhatunk ehhez a techni­kai fejlettséghez. Szovjetunióban. Az állam, amely a proletárdiktatúra álllamaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akaratának kife­jezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat arra, hogy a munkásosztály diktatú­rájának szükségessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam mint egységes népi szervezet megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. Joggal nevezték el az SZKP prog­ramtervezetét a kommunizmus felépí­tése gigászi tervének. Minden mon­data, következtetése, irányelve apró­lékosan leszögezi a kommunista tár­sadalom felépítésének valamennyi mozzanatát. így foglalkozik a vá­lasztási rendszer demokratikus elvei­nek fejlesztésével is. Leszögezi, hogy a szocialista demokrácia további fej­lődési folyamatában az államhatalom szervei fokozatosan átalakulnak a tár­sadalmi önkormányzat szerveivé. A kommunista építésben fokozódni fog a tanácsok szerepe, amelyek a nép minden átfogó szervezetévé, a nép egységének megtestesítőjévé válnak. A párt szükségesnek tartja a népi képviselet kormánya tökéletesítését és a szovjet választási rendszer de­mokratikus elveinek fejlesztését. A tanácsok munkájának megjaví­tása érdekében, továbbá hogy mun­kájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgozók újabb százezrei és milliói járják ki az államvezetés isko-A londoni Daily Mail leszögezi: — Már nem sok választja el az oroszokat attól, hogy^ elérjék a Hol­dat. Második emberük fellövése az űrbe azt bizonyítja, hogy már le is győzték az amerikaiakat a Hold elé­réséért folytatott versenyben. Hasonló elismeréssel ír a francia és az olasz sajtó is. Fanfani olasz miniszterelnök Hruscsov elvtárshoz intézett üzenetében a következőket írja: — Az olasz kormány és a magam nevében melegen gratulálok önnek, a szovjet kormánynak, a szovjet nép­nek és Tyitov őrnagynak a legújabb űrrepülés teljesítése alkalmából. A párizsi Monde című lap vezér­cikkében emlékezteit arra, hogy az SZKP programtervezetének megjele­nése óta a Szovjetunió újból világra­szóló technikai csodával vonta ma­gára a figyelmet. A L’Humanité megjegyzi: — A Vosztok-2 útja elgondolkoz­tathatja azokat, akik Washingtonban vagy másutt, például Bonnban, kato­nai kalandokról álmodoznak, s nem hajlandók tanulmányozni a Szovjet­unió által javasolt általános és teljes leszerelési tervet. A washingtoni po­litikusok és a náci tábornokok szá­mára 1961. augusztus 6-a gyásznap — írja befejezésül a lap. Az egész világból az üdvözletek tízezrei érkeznek a szovjet kor­mányhoz vagy személyesen Tyitov őrnagyhoz a szovjet tudomány és technika példátlan sikere alkalmából. Iáját, minden választás alkalmával célszerű a népi képviselők legalább egyharmadát megújítani. Azért, hogy minél több megfelelő ember kapcso­lódjék be a vezető szervek munkájába, toyábbá hogy az államigazgatás egyes dolgozóinak ne legyen lehetősége a hatalommal való visszaélésre, a párt szükségesnek tartja a vezető szervek személyi állományának rendszeres felújítását. Célszerű leszögezni azt az elvet, hogy a szövetségi, a köztársa­sági és a helyi szervek vezető munka­társait rendszerint legfeljebb csak háromszor válasszák meg egymás után tisztségükre. A tervezet kimondja: rendszeresí­teni kell, hogy a dolgozók megvitas­sák a törvénytervezeteket és más állami vagy helyi jelentőségű dönté­seket. A legfontosabb törvényterve­zeteket népszavazásra kell bocsátani. Igen jelentős e programtervezetnek az a része, amely az állam elhalásáról szól. A szocialista államiság fejlődése fokozatosan arra vezet, hogy az állam társadalmi kommunista önkormány­zattá alakul át. Ez a folyamat a de­mokrácia további fejlődését jelenti. A történelmi fejlődés elkerülhetetle­nül az állam elhalására vezet. Ehhez azonban szükséges a belső feltételek - ■ a fejlett kommunista társadalom felépítése, valamint a külső feltételek megteremtése — a kapitalizmus és a kommunizmus közötti ellentmondás­nak nemzetközi síkon, a kommuniz­mus javára történő végleges megol­dása. (Az SZKP programtervezetének ismertetését a jövő számunkban befejezzük.) A kommunizmus nemzedékének programja in. 2 Nimfát* 1961. augusztus 13.

Next

/
Thumbnails
Contents