Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-08-06 / 63. szám
A Szovjetunió Kommunista Pártjának közzétett programtervezete nagy eseménye az egész világnak Minden egyéb nemzetközi esemény háttérije szorult; valamennyi ország rádióállomása első helyen adott hírt róla, s a lapok hatalmas terjedelemben számoltak be a kommunizmus országának nagy Ünnepéről. Az okmány publikálása valamennyi nemzetközi meg-4 figyelő érdeklődését a Szovjetunióra fordította. A világsajtó hatalmas helyet szentel a program ismertetésének és kommentárjának. Az SZKP e történelmi jelentőségű programtervezetének közzététele valósággal felkavarta a nyugati tőkésvilágot. A washingtoni lapok hasábjain az amerikai közélet legismertebb képviselői méltatják a szovjet kommunisták nagyszerű programját. A New York Times többi között azt írja, hogy az SZKP új programja meghirdeti a szocializmus győzelmének elkerülhetetlenségét a kapitalizmus felett. Továbbá mefljegyzi, hogy a program «ok éven át hatással lesz a kommunista világmozgalomra. Az ugyancsak washingtoni kormánykörökhöz közelálló New York Herald Tribune párhuzamot von a jelenlegi programtervezet és Lenin 1919-es programja között, majd megjegyzi: — Ostobaság lenne tagadni, hogy a Szovjetunió nagy anyagi fejlődést ért el 1919 óta. Ugyancsak esztelenség lenne tőlünk, ha le akarnánk becsülni a szovjet társadalom gazdasági erejét, amely oly hatalmas termelési gépezetet hozott létre. A londoni lapok első kommentárjai azt hangoztatták, hogy ennek a fontos okmánynak az egész világ számára rendkívül nagy a jelentősége A lapok rámutatnak: a nyugati diplomaták különösen attól félnek, hogy a dokumentum a katonai tömbökhöz nem tartozó, gazdaságilag fejletlen országokra gyakorol mérhetetlen hatást. A Daily Worker elsőoldalos cikkében a következőket írja: — A béke és a bőség gigászi terve ez, amellyel Oroszország lenyűgözte a világot. A lap megjegyzi, hogy az SZKP programtervezete békés atombombaként sújtott a kapitalista Angliára, mert az okmányt olyan pillanatban hozták nyilvánosságra, amikor a brit gazdasági élet a háború befejezése óta a legsúlyosabb válság előtt áll. A francia kommentárok között a hivatalos AFP hírügynökség a következőket szögezte le: — Kétségkívül ez a legnagyvonalúbb okmány, amelyet az 1917-es bolsevik forradalom óta valaha is kiadtak. Valóságos hitvallás a leninizmus és egy olyan rendszer mellett, amely fél évszázad alatt, beleszámítva a gyilkos háború négy esztendejét is, építette fel a szocializmust. De nemcsak az említett három kapitalista országban, hanem az egész világon, Ázsiában és Afrikában, Latin-Amerikában, mindenütt nagy elismeréssel nyilatkoznak a szovjet kommunisták programtervezetéről — még azok is, akik gyűlölt ellenségei a szocializmus ügyének. A hét eseményei közül kiemelkedik még F a n f a n i olasz miniszterelnök és S e g n i külügyminiszter szovjetunióbeli látogatása. G r o n c h i köztársasági elnök tavaly januári látogatása óta ezúttal másodízben látogattak el olasz államférfiak Moszkvába. Nyugati politikai körökben nem jó szemmel nézik az olasz —szovjet' kapcsolatok egyre nagyobb méretű javulását. Különösen most, amikor az európai közös piachoz csatlakozni kívánó Anglia súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Valószínűleg — és ezt jól tudják az olasz kormány vezetői is — ezért fogadták oly lehangoltan Fanfani moszkvai utazását Párizsban és Londonban. Mindennek ellenére az olasz államfők moszkvai fogadásán elhangzott beszédek, amelyeket H r u s c s a_y elvtárs és Fanfani miniszterelnök tartott, azt bizonyítják, hogy az azúrkék ország egyre nagyobb figyelmet szentel a szovjet —olasz kapcsolatok kiszélesítésének. • Nyugat-Németországban 1957 óta 50 %-kal emelték a munkások adóját. A „Bonner Korrespondenz“ című lap rámutat, hogy az adóemelés csupán az alacsony bérű munkásokat érintette. A nagyiparosok és kereskedők adója ezzel szemben csökkent. A kommunizmus felépítésének két fő szakasza 1961—1970 A Szovjetunió túlszárnyalja az USÁ-t az egy főre eső termelésben Lényegében megszűnik a nehéz testi munka A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkaidő A Szovjetunió ipari termelése a két- és félszeresére emelkedik A mezőgazdasági termelés megkétszereződik, s túlszárnyalja az USÄ-t A villanyenergia termelése 900—1000 milliárd kilowattórára emelkedik Hatnapos munkahét lesz 34—36 munkaórával, egyes termelési ágakban Megkétszereződik a kolhoztagok jövedelme Soha többé Hirosimát! e A Német Demokratikus Köztársaságban az utolsó tíz évben nagyszabású geológiai kutatásokat végeztek, amelyek során 4 milliárd tonna kőszén, 100 millió tonna barnaszén, 8 millió tonna vasérc és egyéb természeti kincs került felszínre. • Gazdag nyersolaj-lelőhelyet találtak Kazahsztán környékén, a Kaspi-tenger közvetlen közelében. Szovjet szakértők véleménye szerint több millió tonna nyersolajkészletről van szó. « A Magyar Népköztársaság sikerrel teljesítette idei népgazdásági tervének első félévi feladatait. Az ipar 4 %-kal túlteljesítette az előirányzott tervet. Előzetes számítások szerint a mezőgazdaság is túlszárnyalja tervét. • A második világháború óta 35 vízierőművet építettek a Német Demokratikus Köztársaságban. A vízierőművek össztermelése meghaladta a 80 millió köbméter villanyenergiát. • Lengyelországban gyors iramban szélesedik a televízió-hálózat. Az országnak több mint a felén már közvetít a varsói televízió, s közel félmillió lengyel televízió-tulajdonos van. • Növekszik a kapitalista országok munkásságának sztrájkhulláma. Az ENSZ hivatalos jelentése szerint az elmúlt év folyamán a különböző kapitalista országokban több mint 50 millió dolgozó sztrájkolt magasabb bérért. 19 4 5. Véget ért a második világháború. Május első napjaiban kitisztult az égbolt, a sűrű, kegyetlenül fekete felhők lomhán vonultak el Európa agyonsanyargatott népei felől. A felszabadult emberek örömmámorban úsztak, kitartó erővel és önfeláldozással távolították el a háború okozta romokat. A fegyverek ropogása, a városokat bombázó repülőgépek zúgása lassanlassan elhalkult, amikor borzalmas hír döbbentette meg a világot: 1945. augusztus 6-án a kora reggeli órákban egy amerikai repülőgép atombombát dobott Hirosima városára. Ettől az egyetlen bombától rombadőlt az egész város. Több mint 200 000 ember pusztult el és sok ezren súlyos égési sébeket szenvedtek. A legborzalmasabb fegyver, amelyet emberi agy hozott létre, szörnyű pusztítást végzett. Hirosima pusztulása után Eugen Jebeleanu, a kiváló román költő a következőket írta a rettenetes pusztulásról: Jaj, hol vannak az emberek, hol vannak az emberek hajlékai, szegényes fából, köböl vagy betohból? Hívd a lángokat, feleljenek ók, hívd a gyilkosokat és a Bűnt, a lángfürtöset, az istrángkezüt, a sötétbe bujkáló szatirfejíit! # Ők adjanak választ. A Hirosima elleni elvetemült amerikai támadás a nemzetközi jog, a hadműveleti állapot törvényeinek k4- gyetlen eltiprása volt. Hitler a gyakorlatba vitte át az emberiesség eltiprását, és a cél érdekében új törvényt formált: hazudjatok, gyilkoljatok és raboljatok! Ez a pusztuló kapitalizmus törvénye. Követői nemcsak gonoszok, de ostobák is. Ami Hitlernek nem sikerült, azt megtette Amerika. Ma Hirosima emléke él és figyelmeztet. Hirosima és Nagaszaki városok pusztulásának szomorú története a világ minden békeszerető emberét arra kötelezi, hogy törhetetlen akarattal harcoljon a pusztító fegyverek megsemmisítéséért, a leszerelés megvalósításáért, a világbéke megvédéséért. Az emberiség jelszóvá tűzte ki: Soha többé Hirosimát! W. J. nem fog Átmenni ... Kegyvesztettek lettek a Gyurik? Vatikáni rendeletre eltörölték Szent György ünnepét, aki eddig rendületlenül tartotta magát az egyházi kalendáriumba felvett társszentjeinek népes táborában Egyelőre nem tudni, mivel zúdította magára a szentszék haragját a különben rokonszenves szent, aki a keresztény hagyomány szerint az időszámításunk utáni IV. században vértanúhalált szenvedett hitéért, felspékelte a gonosz sárkányt, később Anglia védőszentjévé tépett elő és számos község védnökségébe választotta. Talán azzal „vétkezett“, hogy önhibáján kívül névrokona, az ugyancsak György nevet viselő Gagarin, aki nemrég „megsértette“ a „mennyei birodalom" légiterét. (ke) ... az észak-afrikai teve a tű fokán, hiába próbálja de Gaulle rángatni a kötőféket. (Az Arbeiter-Zeitung karikatúrája) A kommunizmus nemzedékének programja 2 1961. augusztus 6. I. A kommunizmus dokumentuma a dicső múlt, a forradalmi jelen, a nagy jövő okmánya. így nevezhetjük az SZKP programtervezetét, amelyet a hét elején az újságok világszerte közzétettek. Világos, mindenki számára érthető szavakkal foglalja össze az eddig végzett munkát és megjelöli a jövőbe vezető utat. Ez a dokumentum nem csupán egy párt tapasztalataival foglalkozik ;hiszen a Szovjetunió Kommunista Pártja az egész világ munkásosztályának élcsapata és legedzettebb osztaga, tehát programja is az egész világra kiterjed. Az SZKP megjelölte a fő irányt, amely felé elindultak a többi osztagok, a marxista-leninista pártok is. A legújabb programtervezet is útjelző, amely a végső cél, a kommunizmus felé irányul. Ehhez a célhoz minden párt némileg más úton jut el, ahogy azt országuk nemzeti sajátosságai megkövetelik, de a fő irány megbízhatóan tárul elénk, amelyen mi is elindulhatunk, s amelyen nem tévedhetünk el. Záloga ennek a bolsevik párt több mint félévszázados harcos tapasztalata. Már a programtervezet bevezetése is figyelmeztet erre bennünket. A bevezetés szól az eddigi két programról, amelyet még 1903-ban, Lenin életében, majd az Októberi Forradalom győzelme után fogadtak el. A párt mindkét programot valóra váltotta, jóllehet a munkásosztály ellenségeinek szemében ezek utópiáknak látszottak. Lenin eszméi azonban legyőzhetetleneknek bizonyultak. A HARMADIK PROGRAM, amelynek tervezetét most tették közzé, további biztosítéka a marxizmus-leninizmus végső győzelmének. Marx Kommunista Kiáltványának megjelenése óta több mint 100 év telt el, fél évszázaddal ezelőtt születtek meg Lenin lángeszű művei. Tételei az egész időn át újra meg újra beigazolódtak, és az SZKP programtervezete, amely Lenin halála után több mint 30 évvel jelent meg, ismét visszatér e tételekhez. Azokhoz a tételekhez, amelyek a munkásosztály szerepéről szólnak a világ forradalmi átalakításában, továbbá a kapitalizmus egyenetlen fejlődéséről, a szocializmusba való elkerülhetetlen átmenetről. A programtervezetben találkozunk újabb ismeretekkel is, amelyek jellemzők a kapitalizmusból a szocializmusba való világméretű átmenet mai korszakára valamint a kapitalizmus általános válságának harmadik szakaszára. Szó van itt például a szocialista világrendszerről, amelynek keletkezése az Októberi Forradalom óta a legnagyobb világesemény. Utalást találunk ennek a világeseménynek a hatására amely a világimperializmus bomlásában, továbbá abban nyilvánul meg, hogy a háborúk többé nem elkerülhetetlenek Feltárul előttünk az imperializmus mesterkedése, amely részleges reformok álarca alatt akarja a nemzetek előtt leplezni szörnyűségeit. Mindezeket a Jjövetkeztetéseket már a program első részének bevezető fejezeteiben megtaláljuk. Már itt esik szó a kapitalizmusból a szocializmusba vezető utakról mint az emberiség fejlődésének törvényszerű útjairól. Különösen jelentős a munkásság világmozgalmában a legutóbbi 16 év alatt, a szocialista világrendszer keletkezése után szerzett tapasztalatok összefoglalása. A program több következtetést tartalmaz, amelyek számos mostani jelenségnek alapvető meghatározóivá válnak. Csak néhány példát említünk fel: „A népi demokrácia: a proletárdiktatúra egyik formája. A szocialista forradalom fejlődési sajátosságainak megnyilvánulása az imperializmus meggyengülésének és az erőviszonyok megváltozásának feltételei között, amely változás a szocializmus javát szolgálja. Megnyilvánultak ebbefl az országok történelmi és nemzeti sajátosságai is." „Az állami monopolkapitalizmus egységes gépezetbe egyesíti az államhatalmat a monopóliumok erejével a kapitalista rendszer megvédése érdekében. Az állami monopolkapitalizmus az imperializmus lényegét nem változtatja meg.“ Az SZKP programtervezete világosan elemzi a korunk minden lényegesebb jelenségét, és.nem tér ki a rész-' letesebb megvilágítás elől sem. A programtervezetben nem hiányoznak olyan következtetések sem. mint például: ,,A szocialista rendszernek le kell küzdenie bizonyos nehézségekét, ame-Burgiba, Tunézia elnöke a bizertal francia katonai támadás alkalmával elesettek temetésén mondott beszédében határozottan leszögezte: — A bizertai válságot csak akkor lehet végleg megoldani, ha a franciák kivonulnak Bizertából. Hogy erre a lépésre nem könnyen szánja rá magát egy olyan kormányzati rendszer, amely a francia nagyhatalom „régi fényének“ ragyogását igyekszik visszaadni, ez érthető. Viszont mindez nem változtat azon a tényen, hogy a gyarmati rendszer roskatag építményei alatt a világon mindenütt inog a talaj, s a de Gaullerendszer a régi nagyság eszméjének hangoztatása közben minduntalan olyan erőkbe ütközik, amelyeket a gyarmati világban lejátszódó nagy változások szabadítottak fel. A katonai támaszpontok fenntartása a függetlenné vált országok területén nemcsak a nemzetek önrendelkezési jogát sérti, hanem veszélyes konfliktusokat is rejt magában. S eközben bármilyen katonai erővel lépjenek is fel az imperialista hatalmak, végül Is csúfos vereséget szenvednek. Hogy a francia-algériai tárgyalások közben de Gaulle kormánya a bizertai konfliktusban jő alkalmat látott katonai erejének fitogtatására, ez kétségtelenül szomorú tény, de alapjában csak egy epizód, amely nem befolyásolja a harc végső kimenetelét. Történelmi feladatukat betöltő népeket nem lehet megfélemlíteni gyorstüzelő ágyúkkal és bombákkal, legfeljebb elkeseredésüket lehet fokozni. Katonai módszerek alkalmazása politikai kérdésekben, amely úgy látszik, megint vezető irányelvvé válik a nyugati politikában, csak azt eredményezheti, hogy a világ szabadságra törekvő népeiben fokozódik az elszántság és a harci készség, hogy végleg megszabaduljanak az imperialista hatalmak befolyásától. Ami Bizertában történt, annak az a lényege, hogy az imperialista hatalmi hálózat egyik különösen érzékeny pontján két erő ütközik össze: a felszabadult afrikai népek forradalmi ereje a gyarmati elnyomás erőivel. A bizertai konfliktus még nem ért véget; a legutóbbi jelentések szerint a világnak ebben a térségében újból elmérgesedett a helyzet, de azért bizonyos tanulságok levonására máris lehetőséget ad. E dráma legfontosabb tanulsága, hogy a nyugati hatalmak támaszpont-politikája nemcsak a népek függetlenségét sérti, hanem általában is fenyegeti a békét. A Szovjetunió évek óta szorgalmazza a katonai támaszpontok felszámolását és rámutat e támaszpontrendszer fenntartásában rejlő veszélyekre, s ezzel nemcsak a népek önrendelkezési jogait veszi figyelembe, hanem az általános béke érdekeit is. Egy olyan rendszer, amely a történelmi fejlődés irányával igyekszik dacolni, mindig magában hordja azt a veszélyt, hogy pusztulása közben robbanásokat idéz elő. -tglyeket főképpen az a körülmény hív elő, hogy ezeknek az országoknak a zömében a gazdasági fejlődés színvonala alacsony volt, továbbá, hogy a világreakció minden erejét latbaveti, hogy meggátolja a szocializmus felépítését.“ A programtervezet rámutat arra, hogy a forradalomtól való félelem, a szocialista országok sikerei és a munkásmozgalom nyomása kényszerítik a burzsoáziát arra, hogy részleges engedményeket tegyen a bérek, a munkafeltételek és a szociális biztosítás terén. A munkásosztály és szövetségesei harcában, amely a kizsákmányolás megszüntetéséért folyik, nincs olyan új jelenség, amelyet a programtervezet ne világítana meg alkotó, tudományos módon. A tervezet mintaképe a tudományos szocializmus alapvető tételei érvényesítésének, amelyek a jelenkorra vonatkoznak. Az SZKP programja mindenkinek, jelentős okmánya lehet a politikai helyzet értékelésében, mert magában foglalja korunk világot formáló tételeit. A szovjet kommunisták szava legméltóbb a bizalomra, mert a szovjet nép áldozatos munkájának, a Szovjetunió Kommunista Pártja elméleti és gyakorlati tevékenységének érdeméből az emberiségnek már van reálisan létező szocialista társadalma. A szocializmushoz vezető fő út megépült. Már számos nemzet halad ezen az úton, s előbb vagy utóbb ezen az úton haladnak majd az összes nemzetek. Ilyen az emberiség fejlődésének törvényszerűsége, másképp nem lehetséges. (pf) (A programtervezet ismertetését következő számunkban folytatjuk.) 1971—1980 A Szovjetunióban lényegében felépül a kommunista társadalom Megtörténik a szükség szerinti javak elosztására történő fokozatos átmenet Az acéltermelés 250 millió tonna lesz évente A mezőgazdasági termelés három- és félszeresére emelkedik; gyorsabban, mint a kereslet A mezőgazdasági termelés eléri az ipar színvonalát A kolhoz tagok reáljövedelme megnégyszereződik Tovább csökken a munkaidő HUMMUMMUMMMHMHHHummummhmmuhuhumhc»» ¥.¥,¥ »
