Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-08-02 / 62. szám

Országjárás közben nemegy­szer halljuk, j'óleg a szövetke­zetekben: „Nincs elég szemes­­takarmányunk" Am az ezzel érvelők a ..miért nincs?“-re csak hímeznek-hámoznak, vagy legtöbbször adósak maradnak a válasszal A valóság pedig az hogy a természetbeni kiosztó sakor a helyes sorrendet meg fordították, azt tartva: először mi jövünk, azután az állam, s ami marad, az a közös Most, a gabonajárandóság kiosztá­sának idején a dunaszerdahelyi járás jó néhány szövetkezetét meglátogat­tuk. Szándékosan választottuk ezt a já­rást, mivel itt már csaknem minde­nütt elcsitult a kombájnok, cséplő­gépek zaja. A legtöbb szövetkezet határában szalmakazlak egész sora és barnálló, felhántott tarlók jelzik.’ végeztek a gabonabetakarítás minden munkájával. A szövetkezeteket járva, afelől ér­deklődtünk az emberektől: miként gondoskodnak a közös állatállomány szemestakarmány-szükségletéről ? Mi­lyen intézkedéseket hoztak ezzel kap­csolatban, hogy az állatállomány da­rában ne szűkölködjék? Hogy csinálják Üjéleten? Déltájban nyitunk be az újéleti Csehszlovák-Mongol Barátság EFSZ irodájába. Vezetőfélével itt sem ta­lálkozunk. Csak valamivel később ke­rül elő a mezőgazdász. Ismprős. A ko­máromi mezőgazdasági iskolában sze­rezte meg a szakképzettségét. Horváth József a neve. Tőle tudunk meg egyet-mást. Aratók dicsérete Ki ne örülne annak, hogy a bő­séges gabonatermés fedél alá ke­rült. így vannak ezzel a mikolai és a szodói szövetkezetesek is. Ez odaadó, szorgos munkájuk ered­ménye. Mindannyiuké, akik nem­csak á hétköznapok minden alkal­mas percét használták ki, hanem vasárnaponként is dolgoztak. Mikolán 296 hektár gabonát ta­karítottak be, az esős napokat leszámítva, nem egészen két hét alatt. Átlagos hektárhozamuk: bú­zából 30, árpából pedig 31,5 mázsa, amj nagyon jó termésnek számít. Annak ellenére, hogy kedvezően ment végbe a gabonabetakarítás, mégis úgy döntöttek a mikolaiak, hogy jövőre már kétmenetesen aratnak. Ösztönzi őket a szodóiak pél­dája is, ahol a 257 hektár gaboná­ból 108 hektárt kétmenetesen ta­karítottak be. Mindez lehetővé tette, hogy az említettek azonnal megkezdhették a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. Ügy ter­vezik, hogy a tarlőkeverék bizo­nyos hányadát zöldtrágyaként be­szántják. Ily módon is hozzájárul­nak a talajerő gazdagításához. Szodőn a szövetkezet vezetősége jő példával jár elől; így nem csor­da, hogy a tagság is derekasan megállja helyét a munkában. Mindkét szövetkezet kombájno­­sait — Bednárik Jánost, Nagy Kál­mánt, Nagy Lajost és Pambukt elvtársat — név szerint is dicsé­ret illeti, akik gépeikkel temérdek fárasztó munkától mentesítették a szövetkezeteseket, s idejében fedél alá kerülhetett a gazdag termés. Andriskin József (Zselíz) — Milyen volt a termés? — Gyöngébb a tavalyinál. A múlt évben például 31,76 mázsás hektár­hozamot takarítottunk be árpából Most csak 27.9 mázsát hektáráról. — Adnak árpát is a munkaegysé gekre? — Nem adunk. Már a tervkészítés kor számoltunk azzal, hogyha árpát adnánk a munkaegységekre, ezáltal legkevesebb 25 vagonnal megcsap­panna a szemestakarmány-alapunk. Jól is tettük, mert a sovány, száraz és hűvös tavasz megsanyargatta az árpavetést . — S búzából mennyit kapnak a ta­gok munkaegységekre? — Másfél kiló járna. De csak annyi búzát kap minden szövetkezeti csa­lád, amennyi kielégíti kenyér- és lisztszükségletét. Felnőtteknek 2,5 mázsát gyermekeknek pedig 2 mázsát Pihenő a kövérre „hízott" gabonás­zsákokon, Bajcson (Foto: NKI) számítunk. Ha ennél több járna a le­dolgozott munkaegységekre, akkor azt pénzben kapja meg a szövetkezeti tag. Tehát megfontoltan cselekednek az újéletiek, kizárják a gabona-üzérke­dés lehetőségeit. Csak hét hónapra adnak gabonát Az 1600 hektáros egyesített belová­­blahovái Jövendő szövetkezetben együtt találjuk a szükebb vezérkart: az elnököt, zootechnikust, üzemgaz­dászt. Otokár Tomesek, az elnök feszesen t tartja a derekát. Inge alól gipszpólya ■ széle kandikál ki. Néhány szó ... és megtudjuk, hogy autóbaleset van a dologban. Csupán annak köszönhetik véletlen szerencséjüket, hogy 50-es sebességgel hajtottak, mert közben az autó egyik kereke „megszökött“ Majd a gabonára terelődik a be- I szélgetés. ök sem terveztek termé­szetbeniként árpát a munkaegysé­­. gekre. : — Az idei közepes termés arra : késztetett bennünket, hogy csínján bánjunk a gabona kiosztásával. így csak az év első 7 hónapjára adunk másfél kilő búzát munkaegységenként. A még hátralévő 5 hónap munkaegy­ségeire járó búzának a pénzértékét kapják meg a tagok - újságolja az elnök. Ez is előrelátó gondoskodás. Az egyéni érdeket összehangolták a kö­zös gazdaság és a társadalom érde­keivel. Már tavaly és tavalyelőtt is ... A nagylégi szövetkezetben is a ter­méseredményekkel kezdjük. — Búzából elérjük ugyan a terve­zett 26 mázsát, de az árpa gyöngéb­ben fizetett. — Mennyi a gabonajárandőság egy munkaegységre? — Másfél kilónyi búza — feleli Ján Dudik, a szövetkezet üzemgazdásza —. árpát nem is terveztünk munkaegy­ségre. Már tavaly és tavalyelőtt is csak a fél évre előirányzott munka­egységekre adtunk fél kiló árpát. — Hány munkaegységet irányoztak elő erre az évre? — Százötvenhatezret. Ezek után könnyen kiszámíthatjuk, hány vagon árpával gyarapították a szövetkezet szerhestakarmány-alapját. Ugye, 39 vagon árpa már nem cse­kélység? Ebből mintegy 100 mázsa hús kitermelhető a közellátás részére. * » * * Lám, ha mindenütt így számolnának a szövetkezetekben, mint a dunaszer­dahelyi járás közös gazdaságaiban, ahol az egyéni, a közösségi és a tár­sadalmi érdek egyetlen harmóniában olvad össze, akkor megszűnnék a sze­­mestakarmány-gond, s az állam iránti kötelesség teljesítésével nem mara­­doznának le. Ellenkezőleg: a túltelje­sítés révén a pénzügyi mérlegük is helyrebillenne, s az illető gazdaságok gyors léptekkel megindulnának a fej­lődés, a haladás útján. NADSZEGÍ KOVÁCS ISTVÁN Hogy többet teremjen a föld A Bajcsi Állami Gazdaságban jelen­leg csak a szántóföld 11 %-át képe­sek istállótrágyázni. Bizony, ez igen kevés, különösen ha tekintetbe vesz­­szük, hogy a szántóterület legnagyobb része homokos, és a gazdaság elég nagy területen ter­meszt szőlőt és zöldséget. A szerves trágya hiányát már ta­valy is komposzt­­tal és más talaj­javítási munkála­tokkal igyekeztek ellensúlyozni, ösz­­szesen 12 000 m3 komposztot juttat­tak a talajba, s ez évben is IS 000 m3 komposzt készíté­sét tervezik. Az idén elkészített komposztot már keverik, szellőztetik. A talaj termőerejét lecsapolással, öntözéssel is fokozzák. Ezen a téren alsó rész a fürdőzők és csónakázők birodalma lesz. Ezenfelül a medence egész területén pontyot és cigányhalat (compót) tenyésztenek (1. kép). A növendékállatok istállói közelében Elveszett kimutatás Ilyenkor, aratás idején a helyi nemzeti bizottság titkárai állandó je­lentéseket adnak a termelési eredményekről. A lévai járásban K a j t á r és Kabát elvtárs, a járási nemzeti bizottság dolgozói helyszíni ellen­őrző körútra indultak. A helyi nemzeti bizottság titkárai több községben pontosan beszámoltak a munkákról. De egy helyen meglepő dolog történt. nyitott tehénistállót építenek. Az is­tállókban kitermelt trágyalevet egy medencében gyűjtik össze és vízzel felhígítva használják föl. A képen látható trágyalégödör tartalmát mér ma is a takarmányok öntözésére hasz­nálják fel (2. kép). A trágyalevet csövekkel vezetik a trágyalémedencébe. A másik csövön át pedig a víz folyik, hogy az öntö­zéshez megfelelő keveréket nyerje­nek. Az öntözést Ján C i s t y, az álla­mi gazdaság talajjavitásl technikusa vezeti (3. kép). A trágyalémedence mélyítéséből származó földet egy ed­dig terméketlen területre hordták, s így további 20 hektár szántóföldet nyertek, 30 hektárt pedig lecsapoltak. A Zsitva vizét gát emelésével fel­­duzzasztják és egy 370 méter hosszú öntözőcsatornán át a szántóföldekre vezetik. A csatorna ez évben 100 hek­tár öntözését teszi lehetővé, amely 1962-ben további 300 hektárral nö­vekszik. (Irta és fényképezte: B. Dusek) Alsőszecsén járunk. Miután udva­riasan beköszönünk a helyi nemzeti bizottság irodájába, megkérjük Be­­nyovics János elvtársat, a helyi nem­zeti bizottság titkárát, hogy tájékoz­tasson a termelési eredményekről. A titkár egy kissé zavarba jön. — Én nem tudom hova lett a ki­mutatás... Pedig itt volt. Tegnap még láttam ... Idegesen keres-kutat, motoz a pa­pírhalom között. — Mennyi gabonát adtak ,be? — kérdezi Kajtár elvtárs. — Nem tudom megmondani... a kimutatás ... valahova elverődött... Tovább lapozza az elnyűtt papíro­sokat. — Ez sem az... nem ilyen volt... hova tűnhetett el ? ... — Titkár elvtárs, talán emlékszik milyen volt a kimutatás nyomtatvá­nya? — kérdezi Kabát elvtárs. — A fene emlékszik már reá ... — De egy titkárnak fejből is kéne tudnia a termelési eredményeket és a gabonaeladási terv teljesítését. A válasz elmarad, a titkár agyon­hallgatja a feleletet. A kimutatás nem kerül elő. Eredmény nélkül távozunk. Ügy gondoljuk, hogy az alsószecsei helyi nemzeti bizottság titkárának nagyobb gonddal kellene kezelnie a fontos nyilvántartásokat. -b­széles lehetőségek nyíltak kezdemé­nyezésre, ötletességre. A dolgozók igyekeztek a hasznosat összekötni a kellemessel. Vlkanován járási talaj­javítási építkezésként 5 hektáron víztároló medencét létesítettek. A me­dencében 100 000 m3 víz fér el, amely 150 090 hektár szántóföld öntözésére elegendő. A medencét a híddal két részre osztották. A medence felső részén kacsákat tenyésztenek, s az csakhamar egy 300 állatot befogadó Negyedszáz hektárról naponta Előrelátó gondossággal • Befejezés előtt áll a hranicai új ipariskola. Az új iskolaév kezdetén az építészeti dolgozók átadják rendelte­tésének az említett iskolát. • A vasutak távlati tervében azzal számítanak, hogy pár év múlva az összes mozdonyvezetőnek érettségije lesz. Azok számára, akik már jő né­hány éve dolgoznak ebben a szakmá­ban, tanfolyamokat szerveznek, hogy győzzék a középiskolai tananyagot. • Hétemeletes új szálloda épül Horny Smokovecen, amely 1966-ig készül el. Az építkezés 8 millió koro­nába kerül. A szalma gyors betakarítását Köbölkúton is nagyban elősegíti a négy méter széles szalmahúzó. Jezsó Gyula és Lengyel Gyula traktoros két Zetor 25-ös segítségével naponta 20 - 25 hektárról gyűjti össze a szalmát. Egy­szeri húzásra két-három kocsira valót, vagyis körülbelül 20 mázsa szalmát képes a 9 méter hosszú láncokra szerelt szánkás vasráccsal elvontatni a kazalozóhelyre. ' (Kúti Szilárd felvétele) A napokban Zsemléren jártam, a lévai járás egyik legkisebb szövetkezetében. Javában csépelték a gabonát. — KeVés a munkaerőnk, így a két cséplőgépnél nehézségekkel küzdünk — mondotta Boros Ernő, a szövetke­zet elnöke, mindjárt a beszélgetésünk elején. — A 135 hektár gabona fele­részét aratógéppel, másik felét meg kombájnnal arattuk le. A szalmát csak a cséplés befejezése után tudjuk kazalozni, mert nem jut ide embe­rünk. \ — Ez már baj! S miért nem alkal­mazták a kétmenetes aratást? * — Bizony, nagy figyelmet nem szenteltünk erre a kérdésre — vála­szolta önbírálóan az elnök —, úgy gondoltuk, hogy a 135 hektár gabonát könnyűszerrel learatjuk kétmenetes módszer nélkül is. Végül rájöttünk, hogy bizony lemaradozunk azoktól a szövetkezetektől, akik az újmődi ara­tást helyezték előtérbe. Nékik volt idejük a szalma összehordására, vi­szont nálunk a cséplés után legalább két hét kell ahhoz, hogy a szalmát rendbe tegyük. A gondolataiba révedező elnök te­kintetével a tarlókat pásztázza, majd újra megszólal: — Belátom, hogy ilyen munkaszer­vezéssel nem sokra megyünk. Hiszen a tarlóhántással így nagyon-nagyon lemaradunk. A jövő évben nekünk is másképp kell a gabonabetakarítást megszervezni, új módon. Sokkal job­ban kell a gépekre támaszkodnunk, hogy a munkaerőhiány ne akadályoz­hassa a termés betakarítását. K örülnézek egy kicsit, hát látom, hogy idősebb emberek is dol­gozgatnak a cséplőgépnél. Saccolásom szerint már a hét évtizedet is túl­élhették. Szemlélődésemet az elnök észrevette, s kérdezés nélkül szót ejtett az öregebbekről: — 'Négyen vannak 70-en felüliek: Hlinka István, Hornyák Béla és Hor­­nyák István, valamint Mészáros Lajos bácsi. Hlinka és a két Hornyák régi, tapasztalt kazalmester, Mészáros bá­csi pedig gyakorlott cséplőgép-etető. Nem tudom mi lesz, ha ezek kiesnek a munkából — mondogatja borúsan az elnök. — Rá kell nevelni erre a dologra a fiatalokat — nyilvánítom a vélemé­nyemet. Am erre a rendkívül fontos kérdésre már nem érkezik válasz, sem nyúlfaroknyi magyarázat. Pedig a zsemléri szövetkezetben itt ázorít a csizma. M ajd a hektárhozamokra terelő­dött a szó. — Árpából 30, búzából pedig 28 mázsát eresztett hektárja — újsá­golta elégedetten Boros elvtárs, majd hozzáfűzte, hogy a gabona szerződéses eladási tervét 40 mázsával túlteljesí­tették: 960 mázsa helyett 1000 mázsa gabonát szállítottak a gabonaátvevő központba. Valóban jő termést taka­rítanak be gabonából, az előirányzott­nál többet, de a jövő évi hektárho­zam esetében máris kételyek merül­hetnek fel, miután a tarlóhántással lemaradoznak. Ez az agrotechnikai művelet csak akkor járul hozzá a bő­séges termés eléréséhez, ha idejében végzik. Kúcs Gyula (Alsőszecse) Hol szorít a csizma ?

Next

/
Thumbnails
Contents