Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-12-20 / 102. szám
Piros, kék, zöld fény villan a fülkében. Az állatgondozó elörehajolva figyeli a gépek munkáját. Időnként egy-egy gombnyomással utasítást ad a takarmánykeverő vagy a takarmányelosztő gépnek, majd megindítja az almozó szerkezetet. Háromszáz tehén ellátását végzi gépi felszerelés segítségével egy fehérköpenyes állatgondozó. Rövid munkaidejének legnagyobb részét azzal tölti, hogy végigsétál az ellenőrző hídon és fentről figyeli az állatok viselkedését meg a gépek működését. Ügy mint a gépgyárban, vagy a textilüzemben, itt a húsgyárban is minden munkát önműködő gépi szerkezet segítségével ellenőrzi. Tévedés azt hinni, hogy ezt a szinte hihetetlennek tűnő leírást a képzelet szülte és messze áll a valóságtól. Bár bizonyos eltérésekkel, valósággá válik mezőgazdasági üzemeinkben is. Ami ebből már megvalósult, azt a Mladá Boleslav-i Állami Gazdaság krnskoi farmján láthatjuk. Az állatokat gondozó Pechota Martin még nem visel fehér köpenyt, de ez nem bántja őt, mert a 60 növendékbika hizlalása nem sok munkát ad neki. A munka menete a gépesített takarmányelőkészitőben kezdődik. Ez az épület közepén levő áthajtós helyiség, ahova beáll a takarmánnyal megrakott pótkocsi. A szénát és a répaszeletet a pótkocsiról egy adagoló asztalra juttatják. Ilyen adagoló asztalt használnak üzemeinkben nyáron a hárommenetes aratáshoz is. Az asztalról gombnyomásra megindul az ott összekevert takarmány a hajlított műanyag lapokból készült félkör keresztmetszetű vályúba. Itt egy hasonló alakúra formált lapátsor tovább viszi a takarmányt. A vályúban összekevert szálas- és silótakarmány tetejére megszabott mennyiségű dara jut. A 15 mázsa darát befogadó nagy bádogtartályt önműködő adagolószerkezettel látták el. A kint megálló kocsiról a zsákolt darát az épület oldalára szerelt garatba öntik, ahonnan egy csőben elhelyezett csavarvonalú csiga viszi a tartályba. Mielőtt a vályúba friss takarmány kerülne, a lapátsor gombnyomásra kitisztítja a vályút a maradéktól és a lapátsor a vályú alatt visszatér. A vályúba futtatott takarmányt, mihelyt átérne a hizlaló helyiségbe, a közelebb álló bekötött növendékbikák felfalnák, s így egyenetlen lenne az elosztás. Ezért a vályút olyan rácsozattal látták el, amelyet csak akkor nyitnak ki, amikor az egymástól 0,50 méter távolságra, vagyis egy etetőhely szélességre elhelyezett lapátsor takarmánnyal betöltötte az egész vályút. Az állatok két sorban állnak a vályúnál egymással szemben, de a rácsozat csak egy-egy fülke vagyis állás szélességének felére nyílik ki, mert a másik fele a túloldalon álló hízóbikáé. Egymás elöl nem ehetik el a takarmányt az állatok, mert a vályúban a lapátok, fönt pedig a bádoggal körülvett fülkerész határolja körül az állatok fejét. Friss vízhez állandóan hozzájut az állat, mert az önitatókat nem helyezték a rács mögé. A fülkék tisztántartása még emberi munkát igényel. Ez abból áll, hogy az állatgondozó a trágyát villával a 10 cm mély és 45 cm széles bélsár-árokba húzza, ahonnan az istállóban lassan körbemozgó kaparólapos szállítőlánc a gyűjtőgödrön keresztül a padlózat alá szerelt futószalagra juttatja. Innen azután a trágya emberi beavatkozás nélkül kijut az udvarra, ahol az odakészitett pótkocsira hull. Amint Pechota Martin mosolyogva és elégedetten végigsétál az ellenőrző hídon, az a kérdés kezdi foglalkoztatni az embert, hogy vajon hány órát dolgozik ez az állatgondozó és mennyi a fizetése. — Naponta háromszor etetem és gondozom a hizlalásra beállított 60 növendékbikát — válaszolta érdeklődésünkre — ami körülbelül 6 óra munkaidőt vesz igénybe. Persze ennek nagy része ellenőrzésből áll. Fizetést a kezelt növendékbikák száma és súlygyarapodása szerint kapok» és ez havonta 1900-2000 koronát tesz ki. — Hány dekás a súlygyarapodás? — A hat-héthónapos korban ide kerülő 160-200 kg-os növendékbikák az első hónapban átlag csak 60 — 70 vekednek a rövid, sima szőrű állatok, a borzolt szőrüek gyengék és nehezen térnek magukhoz. — Milyen takarmányt kapnak a hízóba állított növendékbikák? — A napi takarmányadag 1,5 kg rétiszéna, 3 kg lucernaszéna, 25 kg szilázs (répafej és répaszelet), 1,5 kg árpadara és 1,5 kg búzadara. A búzadara a puha Hadmerslebeni fajta takarmánybúzából készül. A búza- és az árpadara csak a 8 hónapnál idősebb növendékbikáknak megfelelő, a fiatalabbaknak legjobb zabdarát adni, amit könnyebben emésztenek meg. Minél finomabbra őrlik a daraféléket, emészthetőségük annál jobb. — Elégedett-e az önműködő berendezéssel? — Nagyon jól működik, de épp a napokban tanácsoltam az ittjárt gépész- és építész-szakembereknek, akik Nyitra mellett az állandó kiállítás részére készülnek építeni egy 300 férőhelyes hasonlóan berendezett istállót, hogy az önitatót helyezzék magasabbra, mert így belejut az alomszalma. Közben megérkezett Hlaváéek Ján a farm vezetője, aki a mondottakat még a következőkkel toldotta meg: — A padlást jövőre megtöltjük szénával és fuvatással egyenesen az adagoló asztalra juttatjuk a szálastakarmányt. A silógödörböl történő takarmányszállltást is gépesítjük. Még a trágyalehúzást kell megköny-A kaparólapos szállítőlánc a gyűjtőgödrön keresztül a padlózat alá szerelt futószalagra juttatja a trágyát, ahonnan egy további futószalag segítségével az udvarra állított pótkocsiba hull. javítani lehetne, de ebben a Mária Terézia-korabeli boltíves istállóban az is nagy eredmény, amit eddig elértünk. A régi nevelési módszerrel szemben naponta és állatonként 5,20 koronát takarítunk meg. Az állatkezelő díjazása most 0,22 korona állatonként naponta, továbbá 0,50 korona minden kg súlygyarapodásért. A munka termelékenysége 100 °/o-kal nőtt, az állatgondozó keresete nagyobb mint azelőtt, pedig alig végez fizikai munkát, a gazdaság pedig szép összeget takarít meg. Nyitrán a munka hatékonyságát 500 %-kal növelik majd, mert a 300 szarvasmarha kezelését terv szerint mindössze egy gondozó végzi. A súlygyarapodás emelése érdekében végzett kísérletünk is szép eredménnyel járt. Beoltottunk 15 növendékbikát az ivarsejtek működését szabályozó Silberstrollal, s a súlygyarapodás naponta 0,26 kg-mal nagyobb volt mint az oltásban nem részesült ellenőrző állatcsoport egyedeinél. — ■ — A Mladá Boleslav-i Állami Gazdaság példája igazolja; a nagyüzemi termelés szakosítása és magasfokú gépesítése a közeljövőben lehetővé teszi, hogy 100 kg marhahús előállítását a mai több mint 40 órás emberi munka helyett, 2 — 3 órai munkával érjük el. Tehát valóban bíztató távlatok nyílnak mezőgazdasági termelésünk előtt, ami biztosítéka annak, hogy 1970-ig elérjük a fejlett ipari termelés színvonalát. Piros, kék, zöld fény villan a fülkében. Az állatgondozó előrehajolva figyeli a gépek munkáját és reméli, nemsokára társai is ezt tehetik. Kúti Szilárd Az önműködő hizlalda ellenőrző hídjáról az állatok viselkedése és a gépek működése egyaránt megfigyelhető dekás súlygyarapodást érnek el. A nyítenünk az állásokban. Ezt Pechota hizlalás második hónapjában a napi elvtárs már részben meg is oldotta, gyarapodás körülbelül 1 kg, a har- mégpedig úgy, hogy az újonnan érmadikban 1,30 kg, a negyedikben kezett állatokat egy-két hét alatt pedig 1,70 kg. A negyedik hónap betanította, miképp álljanak a bélután a súlygyarapodás csökken, ezért sárárok fölé. Amint ezt az állatok legfeljebb 450 — 500 kg-ig hizlaljuk megszokják, kevesebb a munka. Oj a növendékbikákat. Legjobban nö- épületben a munkaszervezésen még Újra találkoznak Jól sikerült ankétot tartott néhány nappal ezelőtt a Nagymegyeri Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága, közösen a mezö- és erdőgazdasági dolgozók szövetségének járási vezetőségével. Erre az újszerűnek mondható, hasznos összejövetelre az iskola tavaly végzett hallgatóit hívták meg, akik már csaknem valamennyien túlhaladták a három, sőt a négy „ikszet“, s jobbára a szövetkezetekben, valamint az állami gazdaságokban töltenek be felelős tisztséget. Az összejövetel szervezőit főleg az a cél vezérelte, hogy a végzett „öreg diákok" beszámoljanak tapasztalataikról, nehézségeikről és élő kapcsolat teremtődjék az iskola, s a mezőgazdasági üzemekbe visszakerült dolgozók között. Vitaindító beszédében az iskola igazgatója, T á n c z o s Tibor elvtárs különösképpen kihangsúlyozta, hogy a végzettek szemtől-szembe azt is mondják meg, az iskola eléggé felkészítette-e őket a gyakorlatra, s szerintük mi volt a fölösleges. Ott ültek az ankét résztvevői között az iskola jelenlegi tanulói is, akiknek címére számos jótanács hangzott el a tavaly érettségizettek részéről. fa Cseh Károly (Lakszakállas) kért szót először. Azt fejtegette a többi között, hogy náluk 1000 korona jut naponta üzemanyagfogyasztási költségre. Ezt legalább száz koronával szeretnék csökkenteni. Majd amellett tört lándzsát, hogy szövetkezeteinknek az eddiginél még több embert kellene mezőgazdasági iskolákba küldeni. — Nekem is nagy segítséget nyújtott ez az iskola! — mondotta. — Sokkal magabiztosabban, s könnyebben végzem ezáltal a feladatomat. fa Nagy Gyula (Töhöl): - Az egyéves iskola elvégzése után még nagyobb iskola következett — a való élet. Ez újabb érettségi volt. Éppen a takarmányfélék kaszálása után jöttek az esők, majdpedig a szinte végnélküli szárazság, amely a közös gondot szaporította. Ami az iskolát illeti, csak az fáj, hogy nem tanultam meg traktort vezetni. A sofőrtanfolyamot egész éven át szervezték, de a tanév végéig sem került sor a megvalósítására. A gépesítést magasabb színvonalon kellett volna tanítani. fa Kántor Tibor (Csallóközkürt) lényeges dolgokat mondott:- Ügy érzem, az iskolában sokat tanultam. Azóta határozottabb, körültekintőbb vagyok. - Felszólalásában kiállt a gépi fejés mellett: - A jövő év derekán áttérünk a kombájnfejésre. Fejő-specialistáinkat odaállítsuk a fejőkombájn mellé. Így a 400 tehén fejését néhány ember könnyen elvégzi. Bírálólag jegyezte meg, hogy az öreg funkcionáriusok a szövetkezetekben úgymond „be vannak penészedve", a régit fújják. Ogy vélekedett, hogy a régi termelési módszereket el kell vetni, ha az hátráltatja a szövetkezet előrehaladását. Az ilyen újért való bátor kiállás csak helyeselhető! Találó az általa idézett közmondás: „Aki korpa közé keveredik, felfalják a disznók“. Ezzel azt húzta alá, hogy különös gondot kell fordítani szövetkezeteinkben a szakképzettség növelésére. Ne csak egy-két ember, hanem az egész tagság tanuljon! fa Dömény János (Nyárasd) már több, mint egy évtizede a szövetkezet elnöke, ő is nagyra értékelte, amit az iskolában tanult: — Nem megy a fejembe — mondogattuk a tanév elején. Januárban, februárban kétszerannyi volt a tanulnivaló. Ekkor ugyancsak az előbbit hajtogattuk. S megtanultuk! Az a véleményem, meg kell gyorsítani a szövetkezetekben az iskolázás ütemét. A megnövekedett termelési feladatok teljesítése nagyobb szaktudást követel a szövetkezet valamennyi tagjától. A még iskola padjaiban tanulóknak azt tanácsolta, hogy ne sajnálják azt az időt, amit az iskolában eltöltenek. A tananyagot naponta vegyék át, mert az év végén 3-4 nap alatt nem lehet mindent megtanulni. fa Rácz Péter (Dunaszerdahely) másodéves a jelenleg még tanuló „öreg diákok" nevében beszélt. Hadd sürítsük néhány mondatba, amit mondott. Fájlalta, hogy 40 éves fejjel azt is meg kell tanulniuk, hogyan kell a hegedűt „felspanolni". viszont keveset foglalkoznak a szocialista írókkal, annál többet a pap-írók életrajzával. kivel élt, hogyan élt... Gyakorlatibb szlovák - nyelv-tanítást kért. — Az önköltséget kevés vezető tudja kiszámítani. Ezt nem lehet nélkülözni. Több időt kell erre szntelni, jobban megismerni, bővebben kell foglalkozni a nyilvántartással, a tervezéssel. Még jónéhányan szóltak hozzá, mint például a kulcsodi Nagy László, a somorjai Fehér Károly, a nyárasdi Forró Géza és még mások. Végül Tánczos elvtárs, az iskola népszerű igazgatója válaszolt a felszólalásokra. Elismerte, hogy helyes volt a géptannal és a sofőrtanfolyammal kapcsolatos bírálat. Az említett tanfolyam idén már megvalósul, mondotta az igazgató. Az iskola kibővül. Korszerű laboratórium, valamint gépészeti tanműhely épül. — Ami az előírt tanterveket illeti, ez törvény. Én nem változtathatom meg. A nevelést nálunk is javítani kell. Főleg az önfegyelemre nevelés terén. Hasznos volt ez az összejövetel, s követésre méltó példa. Nádszegi Kovács István IFJÚSÁGI BRIGÁD aaaaaaGaaaaaaaGaaaaaaaaa A vasárnap délután csendjét a DT —54-es pöfögése szakította meg. A falu sáros utcáján lustán halad a traktor. Olyan lassan megy, mint az öreg ember, aki már pihenésre kívánkozik. A gyorsaságát az sem változtatja, hogy két tizennyolcéves fiú vezeti. ALBERT József és BARNABÁS Antal ül a kabinban. Mindketten a Szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola negyedik osztályának tanulói. Egyhónapos brigádra jöttek, hogy kisegítsék az alsóhutkai szövetkezeteseket a mélyszántásban. Szántottak esőben, fagyban, vasárnap és sokszor meghosszabbított műszakban a késő esti órákig. Már több mint két hete pöfög a DT megállás nélkül, éjjel, nappal. A fiúkat éjjelre SZTOLÄR Péter, a szövetkezet legjobb traktorosa váltja föl a kormánynál. Szaporodik is a barázda. A fiúk teljesítménye is egy műszak alatt már meghaladja a hat hektárt. S ha netalántán kisebb üzemzavar adja elő magát, azonnal eltávolítják. Értik a szakmájukat, a gép a szívükhöz nőtt. Folyik a harc az Idővel, hogy egy talpalatnyi földje se maradjon szántatlanul a szövetkezetnek. • • • A fiúk újra az iskola padjaiban ülnek. Visszatért mind a 40 osztálytárs, akik egy-egy hónapig szántottak a kassai járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. Már az érettségire gondolnak, kezdik a felkészülést, amelynek sikeréhez hozzájárul ez a most végzett gyakorlati munka is. — Én úgy láttam, hogy sok még a hiányosság szövetkezeteinkben, — mondja Albert József. — De több helyen a szövetkezet vezetősége az oka. Ugyanis némely vezető nem érez felelősséget az egyes feladatok teljesítéséért. A gépekkel sem szakemberek módján bánnak, ezért gyakori az üzemzavar. Meg aztán egész éven át a szabad ég alatt vannak a gépek. Ott eszi őket a rozsda. Ilyen és hasonló tapasztalatokkal jött vissza a fiúk legtöbbje. Tehát tudják, hogy mi vár rájuk az életben. Az emberekben új viszonyt kell majd kinevelniük a gépekhez. De nem ijednek meg ezektől a nehézségektől és akadályoktól. Mert az iskola jól felkészíti őket e feladatok megoldására. Nem hagyják el a földet, a gépet. Barnabás Anti is például földműves családból származik. A rimaszombati járásból került az iskolába. Elégedett a pályaválasztásával. S a gépeket nem adná semmiért a világon. Prágába készül az egyetemre. * * * Az ifjúsági műszak véget ért. Többszáz hektárral szaporodott a kassai járásban a fölszántott terület az ifjú jövőbeli gépesítők jóvoltából. A szövetkezetesek jogosan látják bennük mezőgazdaságunk jövőjét. MATÖ PÁL (Alsóhutka) Teljesítettéit adott szavukét Országszerte közismert az északmorvaországi kerület mezőgazdasági üzemeinek dolgozói által kezdeményezett: „Minden tehéntől naponta egy literrel több tejet!" mozgalom. E kerület az említett mozgalom eredményeképpen már december 15- én teljesítette ez évi tejeladési tervét, az esztendő végéig még 11 millió liter tejet ad a közellátás részére — terven felül. ★ ★ ★ ■ A Topolcany-i Állami Gazdaság bosanyi részlegének dolgozói terven felül 350 ezer liter tejet adtak el. Vállalták, hogy év végéig még további 32 ezer liter tejet eladnak, (zu) ■ Még november elején teljesítették húseladási tervüket az Aleksincei Állami Gazdaság dolgozói. Év végéig még terven felül eladnak 450 mázsa sertéshúst és 90 mázsa marhahúst. (rn) ■ A nyugat-szlovákiai kerületben a dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei december 16-án teljesítették évi sertés- és marhahúseladási tervüket. Eladtak az államnak 1572 mázsa húst, amely egy vagonnal több az előirányzottnál, (tk) faznifait . —. fSUHHUVff 3 1961. december 20.
