Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-11-08 / 90. szám

MElÖQAIDASÁMBöl Gabonakombájn a kukoricában Irta: GONDA IRÉN agrármérnök (Budapest) Szokatlan látvány fogadja a járó­kelőket a herceghalmi határban: itt fs, ott is SZK —3-as gabonakombájnok ballagnak a kísérleti gazdaság kuko­ricásaiban, s nem törik, hanem arat­ják a termést. Kovács Györggyel, a gazdaság 26 esztendős főmérnökével vettük szem­ügyre az egyik kombájnt, hogy meg­nézzük: hogyan is dolgozik? Semmi csodála­tos nincs benne — magyarázza a fiatal szakember —; ta­valy is így takarí­tottuk be kukori­cánk egy részét, idén pedig az egé­szet, ezer holdat, Némi átalakítást kellett végezni a gépen. A dob for­dulatszámát csök­kentettük, a dob­nyílást nagyobbra vettük, a kombájn motolláit körülbe­lül 10 cm-rel meg­­toldottuk. A kukorica beta­karítására alkalmassá tett kombájnok szokásos magasságú tarlót hagynak, a szemet lemorzsolják a csövekről, a magtartályba gyűjtik, a szárat pe­dig csutkával együtt 15 — 20 cm-es darabokra tépik, s a szalmagyűjtő kocsiba fújják. Megnéztük a lemorzsolt kukoricát: igen kevés közte a sérült szem, a morzsológépek is összetörnek ennyit: ugyancsak elvétve találni benne csut­ka- és levéldarabokat. A tarlón 15 — 20 méterenként marad el egy-egy kisebb cső, morzsolt szem azonban nem. Ugyancsak nincs szem a szár és a csutka között sem. A kukoricát körülbelül olyan éret­ten kezdik kom­bájnnal aratni, mint amilyen állapotban törni szokták.A le­tört kukoricát az­­tá^i szellös górék­­ban tárolják, s ezt a lemorzsolt, még körülbelül 30 — 35 %-os víztartalmú szemekkel nem le­het megtenni. Ép­pen ezért a kom­bájnnal learatott kukoricát szárítani kellene, hogy tá­rolhatóvá váljék. A Herceghalmi Álla­mi Gazdaság megakarja takarítani a szárítás költségét, ezért a korábbi években épített, s most fóliával bé­lelt betonsilókba hordják mindjárt a földekről a morzsolt kukoricát. A be­tongödrökbe eresztett kukorica saját valót lehet csak darálni egyszerre —, amelyet az állatok szívesen fogyasz­tanak és igen jó hatásfokkal értéke­sítenek. Luca Ferenc, a gazdaság igazgatója szerint a betakarítási és tárolási mód legfőbb erénye hogy gyors és olcsó. A kukoricabetakarítás költsége alig több a közönséges morzsoiás költsé­génél. Azonkívül gyors is, hiszen egy-Gabotiakombájn a kukorica­­táblában egy kombájn naponta 7-8 hektárról takarítja be a szemet is, a szárat is Ha kevés a gazdaság tárolóhelye, ak­kor az is előny, hogy nem kell a ku­koricacsutkát a morzsolásig tárolni csupán a szemet. A felaprított szár­ból nyers répaszelettel vagy más lé­dús takarmánnyal kitűnő silót lehet készíteni s ha szárazabb a szár, alom­nak is használható. A kombájnvezetők szerint a kuko­rica betakarításában sem nagyobb a géptörés a szokásosnál. A nagyobb megterhelés miatt a kaszapengék, a terelőcsiga ujjal kopnak csak gyor-A silógödör szájához illesztett garaton át eresztik le a kuko­ricát Hordják a szemeskukoricát a földekről sabban. Ezek azonban, ha az alkat­rész-utánpótlás megfelelő, nem okoz­nak lényeges kiesést a munkából. Hogy. a munka még gyorsabban menjen, tovább akarják tökéletesí­teni a kombájnnal végzett kukorica­­betakarítását. Most kísérleteznek olyan szállítószalag ké­szítésével, amely lehetővé tenné, hogy ne szalma­­gyűjtő kocsiba gyűjtsék az össze­tépett szárat, ha­nem a szalaggal a kombájn mellett haladó pótkocsiba hordják azt. Ily módon nem kelle­ne időt tölteni a szalmagyűjtők ürí­tésével. Ugyancsak gondolkoznak azon, ho­gyan lehetne az eddiginél könnyeb­ben, gyorsabban felhozni a silógöd­rökből a szemeskukoricát. A gabona­fúvók elhelyezése a gödrökben ne­hézkes, nem is eléggé jó, ezért vala­miféle csigás hordozó szerkezet lát­szik legcélszerűbbnek erre a feladat­ra. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vezetői, dolgozói sok gépesítési fel­adatot megoldottak már, s biztos, hogy az idei tapasztalatok felhasz­nálásával is közelebb kerülnek a ku­korica betakarításának gépesítéséhez súlyánál fogva leülepszik. Ezután 10-20 cm vastagságú szalmával, 5- 10 cm földdel vagy homokkal fedik le, végül pedig körülbelül 3 cm-es bitumen-réteggel öntik le, hogy tel­jesen elzárják a levegőtől. A tavalyi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a silógödrökben tárolt sze­meskukorica nem melegszik be — egészen májusig —, ellenben gyenge szeszes erjedésen megy keresztül. A silógödör bármikor felbontható: csu­pán arra kell vigyázni, hogy a felső 10 centis réteg három nap alatt el­fogyjon, s meg ne fagyjon. A herceg­­halmi gazdaságban a silóban tárolt szemeskukoricát 24 kalapácsos dará­lóval darálják meg. A darálóból alul hullik ki a tört krumplihoz hasonló nedves kuk.oricadara — egy napra Drága lesz a halogatás ötmillió korona befektetéssel föld alatti öntözőrendszert létesít « tanyi szövetkezet 320 hektáron. A tanyiak kiszámították, hogy a befekte­tés hamarosan megtérül, miután öntözéssel a homokos talajba vetett nö­vény hektárhozama körülbelül negyedével emelkedik. Ez annyit jelent, mintha negyedével gyarapítanák a szántójukat, ami természetesen nem kíván külön megmunkálást. A traktorosok is kitettek magukért Az eperjesi szövetkezetben ugyan­csak sok dolga akadt idén ősszel Pápai László traktorosnak. Nagy volt a cukorrépa vetésterülete a szö­vetkezetben, s bizony a legtöbbjét ö maga szántotta ki. Viszont a szö­­vetkezetesek nem valami elégedettek a terméssel. A 45 hektáros területről mindössze 7335 mázsa répát szállí­tottak be a cukorgyárba. A munka persze megvolt vele, de hiába, a szá­razság ez egyszer áthúzta az eper­jesiek számítását. A munkakedvet azonban nem vette el, s így a kuko­ricájuk is (pedig 180 hektáron ter­meltek) időben a szárítóba került. De a traktorosok is kitettek magu­kért. Az ő igyekezetüknek és munka­szeretetüknek nem kis része van ab­ban, hogy az időjárás okozta nehéz­ségek ellenére is időben földbe ke­rült a vetnivaló, pedig bőven volt belőle, hisz csak búzával nem keve­sebb mint 230 hektárt kellett bevet­niük. A szövetkezetben jól halad a mély­szántás is, s ha a traktorosok lelke­sedése nem lankad, rövidesen azt is befejezik. Bér e ez Géza (Eperjes) Hulladékvasból heredaráló A C5ALL0KÖZKÜRTI SZÖVETKE­ZET állatgondozói semmiképpen sem elégedtek meg a takarmányozás eddi­gi formájával. így a többi között el­határozták, hogy a herét ledarálják. Am a legszükségesebb hiányzott. A heredaráló! E nagy gondjukat oszlatta el, azaz sietett segítségükre a szocialista munkabrigád büszke címért verseny­zők csoportja. Ezek az áldozatkész emberek Kovács Árpád és Németh Géza vezetésével vállalták, hogy a mezőgazdasági gépek javítása mellett még elkészítenek egy heredarálőt és élesztős fehérjetakarmány-főzőt. Vállalásukat teljesítették! Hulla­­dékvasből 45 kalapácsos heredarálót készítettek; ez a daráló már működik is. Lám, a társadalmi munka ilykép­­pen gyümölcsözik. Ezáltal értékeseb­bé teszik a takarmányt. Előrelátható­lag 30 vagon herét darálnak meg. Ezáltal 162 000 korona többlet bevé­telhez jut a szövetkezet, miután az állatállomány a lisztté őrölt herét jobban hasznosítja. Kántor Tibor és Gaál Lajos mező­gazdászok biztató szavai termékeny „talajra“ találtak. Az említettek, fá­radtságot nem ismerve, mindent meg­tesznek a termelés hatékonyabbá té­tele érdekében. Rédvay Aladár (Vásárvámos^ 1> A poprádi járásban az 1960-as évben 191 hektáron 200 mázsás termésátla­got értek el burgonyából. Hasonló sikerrel idén már 860 hektáron ter­meltek burgonyát. A jó eredmények• alapja a vetöburgonya szakszerű gon­dozásában rejlik. Képünkön a Vetká Lomnica-i Nemesítő Állomás vezető­jét, Hlavác Ján mérnököt látjuk a burgonyvermek ellenőrzése közben A vermek egyszerűek, s majd a hűvö­sebb idő beálltával szalmabálákkal veszik körül őket. Amíg azonban az idő fagymentes, elég az egyszerű deszkatakaró is. A verem belső hő­mérsékletét szellőztető akna segítsé­gével szabályozzák. (B. D.) • Mi van itt, mi lesz itt ? ... Az öntözőrendszer építésének mun­kálatait a kerületi talajjavítási válla­lat (Bratislava) vállalta magára. Ez év júliusában kezdték meg az árko- I'ást 100 hektárnyi területen. Jól ha­ladt a munka. Mi tagadás, eleinte úgy festett a dolog, hogy ígéretüket valóra váltják. A vállalat építésvezetője, Kekenák elvtárs váltig bizonygatta, hogy szep­tember végén befejezik a munkála­tokat, s akadálytalanul kezdődhet az őszi szántás-vetés. S mj a valóság ? Már novembert írunk, a búza vetésének agrotechni­kai határideje lejárt, s az említett terület 50X50 méteres négyzetekre szabdalva, az árkok fedetlenül táton­­ganak ... Aki erre jár, felteszi a kér­dést: mi van itt, mi lesz itt? • Rubrikatöltögeíés, ó!,.. Az építésvezető, egy csőhalmaz te-; tején ülve, a hivatalos nyomtatványok rubrikáit töltögeti. Restellkedve mond­ja, hogy ebben a dologban tehetet­len, mert... És következik a vég­nélküli felsorolás, az érvelés, a kü­lönféle okok, amelyek megakasztották a munkát. — Ott kezdődött a baj, hogy. a cső­rendszert öntvényből kellett volna elkészíteni, de ilyen csöveket nem kaptunk elegendő mennyiségben. így be kellett érni azbesztcement csövek­kel. Ezekhez meg nem voltak össze­kötőkapcsok. Az elágazási idomok is a fémcsövekhez készültek. Ezeket részben át kellett alakítani, egyes idomokat pedig gyártani. Kekenák elvtárs végül kijelenti: — November végére minden meg­lesz! Minden, ami a nyomáspróbához kell, mert csak ezután kerülhet sor a csövek befedésére. Az építkezési munka folyamatossá­ga elsőrendű feladattá teszi az anyag­ellátás biztosítását. A'm az illetéke« bratislavai talajjavítási vállalat ve­zetői, úgy látszik, megfeledkeztek er­ről a fontos tényezőről. Ezen a dol­gon mit sem szépít az, hogy a Komá­romi Ipari Vállalat, a vasöntöde dol­gozói már a csőelágazási idomok le­­öntésén fáradoznak. Ez az ő érde­mük! Az említett talajjavítási válla­lat felelős dolgozóit a halogatásért elmarasztalás illeti! • Nincs helye toyábbi halogatásnak ' Több felelősséget és következetes­séget várunk a talajjavítási vállalat részéről! Minden erővel támogatjuk azokat a szövetkezeteket, amelyek élen jár­nak a termelési módszerek és az új technológia alkalmazásában, mert ez­által hozzásegítenek a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséhez. Tehát a tanyi szövetkezet sem fizet­het rá a bratislavai vállalat vezetői­nek felelőtlenségére, a munka befe­jezésének halogatására. Ügy véljük, drága mulaság lesz ebből a halogat tásból! Homokos talajba tavaszi kalászos vetése már csak félmegoldás. Tehát az illetékes vállalat úgy igyekezzék feladata teljesítésével, hogy a szóban forgó 1Q0 hektár földbe minél előbb mag hullhasson! Elvégre, jövő évi kenyerünkről van sző! Hegely Ferenc, a Komáromi Járási Pártbizottság dolgozója A silózást is gépesítették Helyes, ha a besilózott takarmányjéléket légmentesítés céljából döngü léssel vagy súlyos tárgy segítségével tömörít jiik, a két-három nap alatt megtöltött vermet pedig késedelem nélkül befödjük. Ha ezt a munkát nem végezzük kellőképpen, akkor a szitázs — ahelyett, hogy levegő nél­küli hideg erjedéssel jó minőségű, ízes takarmánnyá változnék, — túl sok oxigén miatt meleg erjedésen megy át és megrothad. Jól tudják ezt a köbölkúti EFSZ dolgozói is, ezért Bábszky Ferenc és Varga Ferenc trak­torosok gyorsan hozzálátták az 1200 köbméteres silóárkok befödéséhez. O A DT-55-ös tolólapátjával földet túrattak a lánctalpas traktor­ral jól megjáratott tele silógödör közelébe, ahonnan a NUJM — 100-as rakodótraktor 0,25 köbméteres , kanalával befödték a 30 :m-es szalmaréteggel letakart szilázst. (Kúti Szilárd felvétele.) $-ZrJacL. FfiPMfVi/ Kiadja a Mező- Erdő ét Vfzgsrdaságl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiaitőváiirlatban - Megjelenik natente kétszer — Főszerkesztő Pathő Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Suvoxovova 16. - Telefon főszerkesztő 515 58. szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10. 550 95. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 634, Polit. titkárság 639. mezőgazdasági osztály 632. agit-prep, ostály: 635. szakmelléklet 624. - Nyomja a Polygrafícké závody, ti, j,, Bratislava, uí, Februárovébo vífazstva 6/d. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kéz­besítőnél. - Előfizetési díj évente 36,40 KŐs. „ • K“04*11198

Next

/
Thumbnails
Contents