Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-11-12 / 91. szám

A MEZŐGAZDASÁG! DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 19Ä1. november 12. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 91. szám. /■ Utón a barátság és béke stafétája Használjuk ki az év utolsó heteit elsősorban a meg­kezdett talaj javítá­si építkezések be­fejezésére. Már hagyomár nyóssá vált, nálunk, hogy a csehszlo­vák-szovjet barát­isági hónap alatt [dolgozó népünk el- I küldi forró üdvöi­­létét és jó kíván­ságát felszabadí­tónknak, a nagy Szovjetuniónak. A barátság és béke stafétája, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek után indult el a píágai öváros térről, út­ban van a Szovjetunió határai felé. A staféta déli ága rtiár áthaladt á közép-csehországi kerületén, s foly­tatja útját házánk többi kérülétébe. A szovjet népnek küldött üzenétet a kerület legkiválóbb dolgozói, CSISZ- tagok, sportolók és diákok vitték. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmat nyújt szamunkra, hogy dolgozóink az üzemekben és gyárakban, valamint egyéb munka­helyeken fokozzák a lendületet. Szép példa erre a kladnói járás, ahonnan 42 kötelezettségvállalás szövegét el­küldték szovjet barátainknak. A barátsági hónap keretén belül megélénkül, a szovjet emberekkel va­ló kapcsolatunk is. Hazánkban tar­tózkodik a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége is. Az elmúlt napokban látogatást tettek hazánk fővárosába, ellátogattak több üzem­be, munkahelyre. Sevel elvtárs a kül­döttség vézetője beszélgetésre jött össze a CSKP prágai városi bizott­ságának dolgozóival, Gájdajenko író pedig a Csehszlovák írószövetség képviselőivel találkozott. Golusko kol­­hozélnök éliátogatott a ruzynei Nö­vénytermesztési Kísérleti Intézetbe, ahol. szivélyés beszélgetést folytatott az. intézet dolgozóival. A küldöttség többi tagjai is különböző munkahe­lyekét, üzéméket keresték fel. ****************** ******* ***« *■*•*■* *-tr*:-k*-k-k*~k-tr. r Uj egyetem nyílt Prágában A héten ünnepélyes keretek között nyitották meg a dicső múltú prágai egyétem dísztermében a November 17 Egyetemet, amely a ha­zánkban tanulmányuk folytatására készülő diákok egységes országos központja lesz. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek Ludmila Jankovcová minisz­­térelnökhelyettés, Vladimír Koucky a CSKP KB titkára, dl\ Frántisek Ka­­huda, az iskola és kulturális ügyek minisztere, Vasil Bil'ak miniszter, Adolf Svoboda Prága föpolgárméstére, valamint; számos meghívott vendég. Dr. Kahuda miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy az új egyetem létesítése jelentősen támogatja azt az igazságos harcot, amelyét az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok né-A DT — 54-es traktor hatalmas dü­­börgéssel vág neki a 80 hektá­ros dűlőnek. Utána fekete sáv marad. A négyes eke nyoma. pe folytat hazájuk politikai, gazdasá­gi és kulturális függetlenségéért. Ez a segítség az internacionalizmus azon elvein alapszik, amelyeket Csehszlo­vákia követ a kölcsönös bizalom, meg­becsülés és barátság szellemében folytatott külpolitikájával. A szónok beszéde további részében megemléke­zett az 1939. november 17-én lezaj­lott tragikus eseményekről, amikor a német fasiszták sárba taposták a csehszlovákiai főiskolák ősi hagyomá­nyait és jogait. A szovjet barátokkal lefolyt talál­kozásokat a szívélyesség, a kölcsönös őszinte barátság és egyetértés jel­lemzi. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap keretén belül több gazdag kulturális eseményekre is sor kerül. Ezeknek egyik fénypontja Csuhraj „Tiszta égbolt“ című filmjének orszá­gos ünnepi bemutatója. A kiváló szovjet rendező eddig is oly nagy­­szefti alkotásokkal lepte meg a néző­ket, hogy bizonyos, ez is világsikert arat. A film összeforrt az élettel és a valóság igazi ábrázolása. Vidéki színházainkban is újonnan készült szovjet filmet mutatnak be, a kultúrközpontokban megélénkül a munka. Egyre több szovjet könyvről tartanak ismertetést. Minden bizonnyal- gazdag műsor zárja majd a barátsági hónapot, mert kulturális dolgozóink jól felkészültek­ént az eseményre. ★ ★ ★ : | Versenygyöztesek i * A komáromi járásban hetenként i ■ értékelik az őszi szántásban elért ] ! eredményeket. Október utolsó he- i ! tében a legjobb eredményt Csúkás ] | Jenő, a nemesőcsai szövetkezet i i traktorosa érte el, aki DT —54-es 1 1 lánctalpas traktorán, meghosszab­­' ■ bított műszakokban 87 hektárt i i szántott fel. Eddigi összesített | 1 eredménye 609 hektár. A hét má­­| ; sodik legjobbja Kmet Marcel i ögyalláröl, 80 hektáros feljesít­­! t ménnyel. i i A két traktorost az elmúlt na- 1 1 pókban felkeresték a járási párt­­( | bizottság és a járási nemzeti bi­­( i zottság képviselői, akik kifejezték ] | jókívánataikat a szép eredmények - I , hez és pénzjutalmat nyújtottak át i 1 nekik. (ctk) A iA&(me,í eke, A Palárikovói Állami Gazdaság ras­­titlavicéi üzemegységének határában Szlíz s István traktoros keze alatt engedelmesen dolgozik a gép, egyre­­másra szaporodik a barázda. Délután öt óra körül jár az idő. Közeledtünkre leállítja a motort, s mosolyogva jön elénk, beszélgetünk. Munkája felöl kérdezgetjük. — Reggel hatkor léptem munkába — mondja — ugyanis Kúp c s o Já­nossal dolgozom váltásban, s most éti vagyok a nappalos. Ez azt jelénti, hogy hlár közel ti­zenegy órája dolgozik, s mégis • olyán friss, vidám, mintha most készülődne gépbe szállni. Igaz SZlízs elvtárs már negyedik éve ül a DT „nyergében", s ezalatt az idő alatt már nagyón sok hektár földéé felszántott. Idén is jó magasra tették fel á mércét, ugyanis 900 hektár vétő és mélyszántás elvég­zését vállalták. Jélen’ég (ezt később a gazdaság irodájában tudtam meg) 678 hektárnál tartanak, s ezenkívül 68 hektáron talaj előkészítést is végez­tek. No de a Palárikovói Állami Gazda­ságban nem nehéz jó traktorosra akadni. Sokán vannak it! a gép, 'a niitnka szerelmeséi. Szlizs Isi főnék sem maradtak egyedül. Hiszen, szoro­san ott a nyomukban J.áléc István, Mészáros Ferenc segédjével, s már ók is 550 Kéktár fölszántott földdél dicsekedhetnek. — Ha már; vállalási tettünk - mondiá Szlizs ■ elvtárs az ekevasat vizsgálhatva — Alijuk is á szavunkat. Meg aztán a szOria'.is'a munkabe igád büszke címért is versenybe lépett a traktoros brigádunk, hát azt is ki akarjuk érdemelni. Dolgoznak a traktorosok. Pontosan kihasználják az idejüket, s így az eredmények sem maradnak el. Minden műszakból egy órát (helyesen) a gép karbantartására fordítanak, nem is fordul náluk elő soha üzemzavar. Ez persze fizetéskor a dagadt borítékon is meglátszik. Szlizs István például havonta 2300 korona körül keres, ami ha úgy vesszük, már szép összegnek mondható. * * * A traktoros brigád vezetőjének iro­dájában állunk meg másodszorra. S eve sík János elvtárs lelkendez­ve; a, nem kis büszkeséggel beszél „fiairól“. — Ezek olyanok mindnyájan mint az ördögök. Nincs az a munka, amit ne végeznének kedvvel, hozzáértés­sel. Pó cs György elvtárs a szomszédos udvar (major) vezetője is hozzákap­csolja a maga véleményét. — Jó fiúk ezek, mindahányon. Tud­nak dolgozni. Hát ami azt illeti, Sevcsík elvtárs érti is a dolgát, amit az is bizonyít, hogy traktorosai nemcsak gyorsan dolgoznak, hanem jól is. Hogy meny­nyire jól, azt félig meddig az a szó­beszéd is alátámasztja (ha hinni lehet benni), hogy a szljmstédos komjáti szövetkezet csóportvezétője átküldte egyik traktorosát, nézze meg Szlízsé­­két: miként kell szántani. — Elégédétték-e Szlizs elvtársék munkájával? _ - Szlízsékkel? Hm ... - egymásra néznek és mosolyognak. - Sok olyan ember kéne mindenüvé — mondja végül is Sevcsik brigádvezetö ak­kor nem maradna soha sehol egy talpalatnyi föld sem szárítatlanul. Megtudom tőlük azt is, hogy Szlizs traktoros már többször részesült ki­tüntetésben, jó munkájáért, s most is mint ahogy a PalátSSpvói Állami Gazdaság mezőgazdásza Rafaelo­­vics Gyula elvtárs elárulta 500 — 500 koronás különjut alom üti a két trak­toros markát. Folyik a szó, s talán sohasem érne véget a traktorosok dicsérete, ha köz­ben meg nem kérdezem, hogy mennyi még a szántanivaló. — Szántanivaló'? - néztek rám. -Hát igaz, igaz - bólogatnak, — még vagy 500 hektárnyit kell megszánta­nunk, de__ S így tudom meg, hogy a komjáti szövetkezettől „örököltek“ 600 hektár szántóföldet. Persze a területek leg­többjében kukorica és cukorrépa volt, s mivel idén e területekről még a szö­­vetkezetesek „szüretelnek“, alaposan hátráltatják a gazdaságot azzal, hogy lassan halad a betakarítás. Ezért van még szántanivalójuk a rastislaviceiek­­nek. — Hát ennyi az egész. — fejezte be nagyot sóhajtva Sevcsík elvtárs. - Most már aztán Szlízséken múlik a többi — teszi még hozzá mosolyogva. Bennük pedig bizonyos, hogy nem csa­lódunk. * * * A DT-5A-es traktor hatalmas dü­börgéssel vág neki a 80 hektáros dű­lőnek. Utána fekete sáv marad. A né­gyes eke nyoma. Tóth Elemet- , Még nem késő STEFAN F O J T I K mérnök, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályának dolgozója A talajavitási munkálatokat már a harmadik ötéves terv első évében a szántóterület gyarapítására és a mezőgazdasági terület minőségének növelésére irányítottuk. A Kelet-Szlovákiai síkság és Malaeky környéké­nek nagyarányú vtzgazdasági rendezését a Moldavai síkság, valamint a Slaná és Vcíkv Blh árterületének széleskörű vízgazdasági rendezése egé­szíti ki. A madunicei öntözőrendszerrel párhuzamosan hasonló nagyarányú építkezésbe kezdtünk Safa és Kolárovo környékén. Ezekhez a nagykiter­­jedésú építkezésekhez kapcsolódik a folyók medrének kisebb méretű sza­bályozása, valamint az önsegéllyel végzett lecsapolási munkálatok és az öntözőberendezések építése, amelyeknek értéke meghaladja az 500 millió koronát. A kisebb talajjavítási munkálatok üteme kielégítő. Az ez évre talaj­­javításra előirányzott 286 millió koronából november 1-ig 265 millió ko­ronát már kimerítettünk, tehát az évi tervet tíz hónap alatt 92,5 %-ra teljesítettük. A közép-szlovákiai kerület már elvégezte egész évi felada­tait. Tehát nincsen olyan feladat, amelyet meg nem oldhatnánk, ha az a talajjavítási munkaiatokhoz hasonlóan az egész nép ügyévé válik. Az említett építkezéseken a brigádosok, főként a fiatalság ez évben közel 300 ezer műszakot dolgozott le. Sajnos, jelenleg az építkezések üteme érezhetően lassúbbodott és lénye­gesen megcsappant a brigádsegítség is. A talajjavítási építkezések nagy része befejezetlenül, dolgos kezekre vár. Itt az ideje, hogy a szövetke­zetek és állami gazdaságok dolgozói most, a főbb mezei munkálatok elvég­zése után, a talajjavításhoz fogjanak, hogy munkájuk már a jövő évben meghozza a maga gyümölcsét. A földek lecsapolása kielégítően halad, viszont még mindig kevés figyel­met fordítunk az öntözőberendezések, s elsősorban a sokoldalúan haszno­sítható helyi víztároló medencék építésére. Ezeket a feladatokat csak 20 — 30 %-ra teljesítettük. A lemaradásban főként a nyugat-szlovákiai kerület a ludas, amely az időtervet csak 8 %-ra teljesíti, s a valóságban ebben az évben még egyetlen trágyaleves öntözőberendezést sem helye­zett üzembe. A Banská Bystrica-i, zvoleni és poprádi járásokban ugyan­olyan nehézségekkel kellett megküzdeniük a földműveseknek, mint a nyu­gat-szlovákiai kerületben, s mégis az említett járások mindegyikében több trágyaleves öntözőberendezést helyeztek üzembe, mint az egész nyu­gat-szlovákiai kerületben. Pedig az említett építkezések technikailag nem igényesek, két-három hónap alatt befejezhetek és már a következő évben elősegítik a hektárhozamok növelését. Építésükben sikeresen közreműköd­hetnek a brigádosok is, akikre főként a trágyalékutak betonozását és a trágyalészivattyút védő tető építését bízhatjuk. Sok szövetkezet és állami gazdaság még ma sem tudatosítja eléggé az öntözőberendezések jelentőségét. Szlovákiában például 2600 öntözőberen­dezést találunk, amely elvégezhetné kb. 40 ezer hektár öntözését, azonban nagy részük kihasználatlanul hever, mivel nem biztosítottuk a szükséges vízforrásokat. A vízforrások és a víztároló medencék építésének üteme ma sem kielégítő. Ez évben csak 47 hektárnyi terjedelmű öntözésre alkal­mas halastavat és víztároló medencét építettünk, s ebből a közép-szlová­kiai kerületben egyetlen hektárt sem találunk. A nyugat-szlovákiai kerü­letben az öntözéshez szükséges Vizet a talajvíz szolgáltatja, amelyet kutak fúrásával tesznek hozzáférhetővé. Elhanyagoltuk a komposztálást is, pedig a tervek szerint ez évben min­den hektár mezőgazdasági területre 3 köbméter komposztot keli készíte­nünk, ami szlovákiai méretben 8 151 000 köbmétert jelent. Bizony novem­ber 1-ig ennek a feladatnak csak a 37,4 %-át teljesítettük. A meglevő komposzt forgatására és kezelésére is igen kevés gondot fordítunk. Pedig­­nem mindegy, mikor készítjük el a tervezett mennyiséget, hiszen az idei komposztok már a jövő évi terv teljesítésének előfeltételét képezik. A föl­deken sok burgonyaszár és más növényi hulladék hever, a csatornák iszapja, a lehullott falevél, az utakról és gazdasági udvarokról letakarí­tott tisztátaianságok stb. mind komposztolásra kínálkozik. A talajjavítási társulások munkáját jelenleg a talajjavítási berendezések karbantartására kell irányítanunk, amelyet sok helyen (Ernává, Levice, Nővé Zámky) bizony alaposan elhanyagoltak. Szervezzünk a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóiból munkacsapatokat a talajjavítási be­rendezések javítására és karbantartására. Munkájuk sikeres lesz főként az őszi alacsony vízállás időszakában. A csatornák partjairól már csak azért is el kell távolítanunk a gyomokat, hogy megakadályozzuk a kör­nyező földek elgyomosodását. Ezeket a munkálatokat szövetkezeteink foglalják be az évi termelési tervükbe, hogy így biztosítsák az értük járó munkabér kifizetését. A talajjavítási építkezések és berendezések jelentős összeget emész­tenek fel. Igyekeznünk kell, hogy ez az összeg rövid időn belül megtérül­jön. A talajjavítás elvégzése után ezeken a területeken a vetésterv vál­toztatásával, komposztozással, istálló- és zöldtrágyázással, műtrágyák alkalmazásával és haladó agrotechnikával a lehető legbelterjesebben gaz­dálkodjunk. t óként a Kelet-szlovákiai síkságon akadnak olyan szövetke­zetek, amelyek késlekednek a lecsapolt területek művelésével. Példát vehetnének a mengusovcei szövetkezet dolgozóitól, akik a lecsapolt földe­ket újramüvelik, megszabadították a bokroktól és kövektől, és már az első évben hektáronként átlagban 40 tonna lenkórót. és 12 mázsa lenmagot takarítottak be. A második évben ezeket a területeket, ha rosszabb mihő­­ségüek, rétekké változtatják és trágyalevezik. A talaj termőerejének fokozására irányuló komplex intézkedések az őszi és téli hónapokban kezdeményezőbb munkát kívánnak a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóitól, hogy a tervezett feladatok minden mutató­ját teljesítsék. Ha kihasználjuk az év végéig még rendelkezésünkre álló napokat, akkor ez sikerülni is fog, és így könnyebben megbirkózunk a jövő évben ránk váró fokozott termelési feladatokkal. A szocialista mezőgazdaságért

Next

/
Thumbnails
Contents