Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-04 / 80. szám

Elutazott a lengyel párt- és kormányküldöttség Szombaton, szeptember 30-án délelőtt a prágai Várban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ás a Lengyel Népköztársa­ság kormányának küldöttsége zárétárgya]átokra ölt össze Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttségével. A megbeszélések ismét a bi­zalom és a teljes megértés elvtársi légkörében folytak le. A prágai üzemek, hivatalok, intéz­mények, párt- és szakszervezetek, valamint a CSISZ dolgozói és funk­cionáriusai szombaton, szeptember 30-án a délelőtti órákban találkozó­ra Jöttek össze a prágai Július FuCík Kultúra és Pihenés Parkjának kong­resszusi palotájában, hogy szívélye­sen üdvözöljék hazánk fővárosának Kongói tanulságok A nyugat-berlini probléma által előidézett feszültség az elmúlt he­tek során figyelmünk központjából Kongót szinte még földrajzi távol­ságánál is messzebbre sodorta. Pedig az ottani, pontosabban a katangai események számos olyan tényezőt tartalmaznak, amelyek nemcsak a kongói helyzet tanul­ságai, hanem a nemzetközi helyzet egyetemes értékelésének szem­pontjából is figyelemre méltóak. Azt a hírt, hogy szeptember ele­jén az ENSZ csapatai akciót kezd­tek Katangában Csőmbe külföldi zsoldosainak kitessékelésére a fe­lületes szemlélő megelégedéssel fogadta. Ez ugyanis elvben azt ' jelentette, hogy az ENSZ apparátu­sa, miután egy éven keresztül cin­kosságot vállalt Csőmbe uralmának fenntartására, végre akcióba kezd a Kongó egységét megbontó ka­tangai diktátor ellen. Ezt követelte egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsának februári határozata is, amely erő alkalmazását írta elő arra az esetre, ha a Csőmbe által szerződtetett belga zsoldosok nem hagyják el az országot. Az ENSZ katonai akciója tehát megindult és szeptember 13-án a Világszervezet kongói képviselője máris bejelen­tette, hogy a katonai intézkedések eredményeként Katanga külön­válása tárgytalannak tekinthető. Ezt az elsietett bejelentést még a párizsi Le Monde című burzsoá lap is „a helyzet kétszeresen hibás értékelésének" nevezte. A lap sze­rint az ENSZ képviselője egyrészt lebecsülte Csőmbe katonai erejét, másrészt nem számolt azzal a je­lentős külföldi segítséggel, amelyre a katangai diktátor támaszkodha­tott. S itt merül fel az első kérdés. Feltételezhető-e, hogy az ENSZ, amelynek kongói akcióit túlnyomó­­részt az USA pénzelte, nem tudott volna olyan erőt szembeállítani Csőmbe csapataival, amely tényle­gesen véget vetett volna Katanga különválásának? A washingtoni kormány azonban taktikázásba kez­dett. Tárgyalt Csombéval, majd ünnepi kijelentést tett az Adoula­­kormány törvényességéről. A Fe­hér Ház tervei mögött valami ilyesmi állhat: egy amerikai befo­lyás alatt álló egységes Kongó - leggazdagabb tartományával, Ka­­tangáva! együtt - nyilván értéke­sebb Washington számára, mint az angol érdekeltségű Rhodéziával való szövetség felé kacsingató, belga érdekeltségű Katanga. Hammarskjöld halála kétségtele­nül keresztülhúzta Washington számításait. Ami pedig ezzel együtt döntően esik latba — tehát ami megakadályozta az amerikaiak ál­tal támogatott ENSZ-akció katonai sikerét ez London politikája volt. A helyzet láttán még az említett párizsi lap is elismeri: az a tény, hogy az ENSZ Katangában lemon­dott az erő alkalmazásáról, a pol­gárháború kiújulásának veszélyével jár. A lap persze elsősorban attól féC hogy a kongói központi kor­mány, amely teljes joggal tekinti érvénytelennek a Csombéval kö­tött fegyverszünetet, hadművelete­ket kezd Katanga felszabadítására. Ezt követeli ugyanis a kongói köz­vélemény, méghozzá olyan erővel, hogy még a központi kongói had­sereg főparancsnoka, a nyugat­barátságáról hírhedt Mobutu is egyre nehezebben tud ellenállni az ország egységére törekvő nép aka­ratának. (tg)-----------------------------------------------— becses vendégelt, a Lengyel Népköz­­társaság párt- és kormányküldöttsé­gének tagjait. A lengyel és csehszlovák állam­­himnusz elhangzása után Antonín Cerny, a CSKP prágai városi bizott­ságának titkára nyitotta meg az ün­nepélyes nagygyűlést. Szűnni nem akaró taps és pártunk lelkes éltetésének közepette lépett a mikrofonhoz Antonin Novotny elv­társ, a CSKP KB első titkára, köz­társaságunk elnöke, akinek beszédét a Jelenlevők egyetértésük jeléül többször hosszan tartő tapssal sza­kítottak félbe. Antonín Novotny elv­társ beszédében többek között ezeket mondotta: — A szocialista építésnek a Len­gyel Népköztársaságban és hazánk­ban elért eredményei világosan meg­mutatják, hogy a munkásosztály ural­ma történelmileg rövid idő alatt mindkét ország olyan fokú fejlődé­sét és sokoldalú megerősítését bizto­sította, amilyen a kapitalizmus alatt sohasem lett volna lehetséges. Gaz­daságunk, kultúránk fejlődése és az életszínvonal emelkedése mindez megcáfolhatatlanul bizonyítja a szo­cializmus előnyeit. Társadalmunkat ma a nép olyan egysége jellemzi, amilyen azelőtt nem volt lehetséges, sem pedig elérhető. Novotny elvtárs beszédének el­hangzása után Wladyslaw Gomulka elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkás­párt első titkára emelkedett szólásra. Gomulka elvtárs beszédét viharos taps és „Éljen a béke!““ ütemes is­métlése követte. . A prágai Várban szombaton délután ünnepélyes külsőségek között írták alá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozatát. Szombaton este 22,30-kor a lengyel párt- és kormányküldöttség megér­kezett Varsóba. A varsói repülőtéren a küldöttséget Alexander Zawadzki, I. Loga Sowinski, Marian Spychalski, Edward Ochab és Romén Zabrow­­ski, a LEMP KB politikai irodájának tagjai és a lengyel közélet más sm~ mélyUégel üdvözölték. • További adókedvezmények a Szovjetunióban. A Szovjetunióban október 1-től az adófizetés köteles­ségétől mentesítik mindazokat a dolgozókat, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a 60 rubelt, (vagy­is 600 régi rubel). Ugyanakkor átla­gosan-csökken a nőtlen, illetve haja­don személyek, a magánosok és azok­nak a kevésgyermekes családoknak az adója, amelyek havi jövedelme 61—70 rubelt tesz ki. • Moszkvában befejezték a Tyitov űrutazásáról szóló filmet. Az „Üjből a csillagok felé“ című egész estét betöltő színes film, amely German Sztyepanovics Tyitov sikeres űruta­zásáról szól, rövidesen a közönség elé kerül. • A berlini ifjúsági értekezlet második napja. A csaknem egész Európa ifjúsága szervezetei képvi­selőinek berlini találkozója vasár­nap, október 1-én vitával folytató­dott. A fiatalok arról tárgyaltak, hogy az ifjúsági szervezetek hogyan járulhatnak hozzá saját országaik­ban a német kérdés azonnali békés megoldásához. • Az európai zsoldosok Katangá­ban támadásra készülnek. A Tanjug Jugoszláv hírügynökség leopoldvll­**★ — A kék ruhádat már kivasaltam, ott van a szobában az ágy karjára tévő... Már jegyet is vettem a mo­­ziba... Siess, borotválkozz, hogy el ne késsünk! - jogadta Dérné a férjét, aki éppen akkor érkezett haza. Szép va­sárnap délután volt. A nap csak úgy ontotta sugarát, szinte feledtette, hogy az ősz nemsokára elveszi mele­gét. Kihasználta a szép időt az apa, a bukovicei bányaüzem egyik részlegé­nek csoportvezetője, és sétára vitte legidősebb gyermekét. — Ne fél], odaérünk - nyugtatta meg az asszonyt, s még megkérdezte: — S tulajdonképp milyen filmet adnak? Felesége válaszát a csengő éles csörgése szakította félbe. — Ki az? — kérdezte kiáltva, s máris futott ajtót nyitni. A küszöbön Beransky Július bányatechnikus jelent meg; minden bevezető nélkül rá­­kezdte: — Szabadság!... Dér elvtárs ... az üzemtől nem messze baj van a fallal. Azonnal munkához kell látni, külön­ben beomlik. Segítsetek! Dérné kérdőn nézett férjére, aztán nagyot sóhajtott. Megértette, hogy a filmre csak egyedül mehet, mert a férjét hívja a bánya. Dér Michal nem késett. Pillanatok alatt átöltözött, s már el is tűnt a bánya felé vezető úton. * * * Rosík Jozef és Valovic Stefan cél nélkül kószáltak a nagykürtöst bá­nyásztelepülésen. Elbágyasztotta őket az erős napsütés. Hirtelen eszükbe ötlött valami:- Elmegyünk a moziba - ajánlotta Rosík. Valovié beleegyezett. Az óra ötöt mutatott. Megvették a jegyet, helyet foglaltak és ... hirtelen talpra ugrottak, mintha darázs csípte volna meg őket. Nem is csoda, mert a teremben elhangzott a figyelmeztetés, hogy a részlegük ve­szélyben forog.- Éppen most, amikor Lapin Jer­­gust adják! - tört ki Valovicböl. Sietve indultak a bánya felé. szemével munkája eredményét. Mindent rendbehoztak. Este 10-kor már a leg­kisebb veszély sem fenyegetett. Holt­­fáradtan mentek haza, de hétfőn reg­gel akadály nélkül folytathatták a munkát. * Mondhatjátok ... rendkívüli ese­mény, amilyen nincs minden vasárnap Igazatok van, de... a mi bányászain­kat már többször is hívta sürgősen a bánya, s ahányszor csak szavát hallot­ták, mindig ott termettek. Hogy is cselekedhetne másképp egy olyan kö­zösség, amely a szocialista munka­­brigád címért versenyez. Novota Stefan le-1 tudósítója szerint a Katangában levő európai zsoldosok katonai ak­ciókat készítenek elő az Adóul« miniszterelnök vezette központi kongói kormány csapatai és az ENSZ erői ellen. Az algériai „ultrák“ pél­dája nyomán a zsoldosok már ősz­­szeállitották azon személyek név­sorát. akiket el akarnak távolítani. Hírügynökségek jelentéseiből kitű­nik, hogy Katangában rendkívül ki­éleződött a helyzet Csőmbe csapatai, valamint az ENSZ haderői között. • Finnország nem csatlakozik a Közös Piachoz. A finn külügyminisz­térium közölte, örömmel fogadja a svéd kormány döntését, hogy nem követi Nagy-Britannia és Dánia pél­dáját és nem csatlakozik Nyugat- Németország, Franciaország, Olaszor­szág, Belgium, Hollandia és Luxem­burg „Közös Piacához". A finn kor­mánynak nincs szándékában csatla­koznia ehhez a zárt tömbhöz, mert ez a finn semlegesség megszegését je­­letené. • Conacryban egyezményt írtak alá a Kínai Népköztársaság és a Guineái Köztársaság közti gazdasági és mű­szaki együttműködésről. • Fajgyűlölő megnyilvánulások az ENSZ-ben. Guinea ENSZ-képviselöje egyik sajtóértekezletén kijelentette, hogy az ENSZ-ben ekrédikált afrikai diplomaták állandó sértegetésnek, megalázásnak vannak kitéve. • japánban, a aalyemhernyót«­­nyésztés hazájában a második világ­háború Idején nagy kiterjedésű eper­­faültetvények mentek tönkre, a há­ború után pedig a műszál elterjedé­se miatt nem ültettek elegendő eper­­fát. Akkoriban úgy vélték, hogy « valódi selyem népszerűsége nem éled újra. Most azonban ismét nagy a ke­reslet a valódi selyem iránt, ezért széleskörű Intézkedéseket hoznak a selyemhernyó-tenyésztés fokozására és újabb eperfaültetmények létesíté­sére. • Ausztráliában vegyszerekkel át­itatott, különleges anyagból előállított és szemcsés halmazállapotú készít­ményekkel végzik kísérletképpen a gyomirtást. Mivel az eddigi permete­zés csak a leveleket érte, a szemcsés készítmény pedig a gyomnövények gyökerét pusztítja el, hatásosabbnak ígérkezik az új eljárás. Nem is tudták, ki irányította a munkát. Máris kéznél volt a fa, fejsze, fűrész, csákány és a többi szükséges munkaeszköz.- Tyü, az áldóját! Lesz mit csinál­nunk! — keseredett neki Rosík a munkának. Dér Michal hordta a fát, Chladny Ján (akit szintén otthonról „húztak ki") Valovilcsal megfelelő nagyságúra fűrészelték. Erejüket megfeszítve dolgoztak. Sok függött ettől. Ha beomlik, a másnapi munkából semmi sem lesz. Három­­négy napig tart az eltakarítás, s ez idő alatt a csoportból természetesen nem kerülne szén a felszínre. S bár a munkacsoport tervét most tül is telje­síti, az omlás mindent elrontana. Még a 100 %-ot sem érnék el.- így hát készen lennénk - fújt nag'yót Dér Michal, s jőlesön simogatta A III. brnól áru­mintavásáron ke­rült bemutatásra a felvételünkön lát­ható Skoda 706 jel­zésű tehergépko­csi, amely nagyban meggyorsítja az építőanyagok szál­lítását. (Foto: Németh) Televízió és falusi kultúra 2 fiimínr 1961. október 4. már várnak rám ... Ha nem fáradt, tessék velem tartani. A szövetkezet klubja előtt valóban népes csoport türelmetlenkedik. — Már azt hittük, hogy lefeküdt aludni — fogadják őt. — Gyorsan, gyorsan Feri bátyám, mindjárt kez­dődik. Miért e türelmetienkedés? Miért idegeskedik a sportegylet vezetője? Miért nem tartották meg a színjátszók a próbát? Miért ül egyedül a kocs­­máros az üzletben? A televízió eszlrád-müsort közvetít és a műsorban élvonalbeli színészeink szerepelnek. S ezt a műsort nézi már a népmű­­velődési otthon vezetője, a helyi szín­játszó csoport rendezője, az ideges sportelnök, az újságíró, a falu apraja­­nagyja, csupán a kocsmáros van ab­ban a szerencsétlen helyzetben, hogy az üres asztalok között kell ténfereg­­nie, ugyanis csak tízkor zárhat be. A falu szórakozik, kacag a számokon, mindenki jól érzi magát, s miután a konferanszié jó éjszakát kíván, min­denki lepihen aludni. A televízió persze nem egy faluban jelent „problémát“. Egyesek szerint teljesen „lerombolja“ a falu kulturális életét, „megszüntet“ mindennemű kulturális tevékenységet. A falu népe lekicsinylőén nyilatkozik a soká vajú­dó, nehezen születő falusi rendezvé­nyekről. Míg a kulturális élet vezetői agyonvitatkozzák magukat a színvo­nal, a témaválasztás kérdéséről. S ők nagyon rossz helyzetben vannak. Szorítja őket a CSISZ, a CSEMADOK stb., stb. járási vezetősége: — Elvtársak, szervezzetek, lendít­sétek fel falutok kulturális életét! Különben ezt szinte naponta olvas­sák a sajtóban. S ha már más kiút nincsen, hát „hivatalból“ haragszanak a televízióra. Jogosan vagy nem jogosan? Nem vitás. A televízió kincs, való­ságos áldás a falusi ember számára. Hiszen fővárosi kulturális rendezvé­nyek szemtanúja lehet, forró színházi estek részesévé, nemzetközi sport­­események szurkolójává válhat. A fil­mek javarészét ismeri, s mire falujába ér, már csak ha nagyon tetszett, ak­kor tekinti meg még egyszer. S ebből aztán megint csak az következik, hogy a népművelődési otthon vezetője pa­naszkodik: „Ráfizetünk a mozira!“ A kérdés megoldásában induljunk ki abból, miiyen kultúrára van szük­sége a falunak. Olyanra, amely magas színvonalánál fogva szolgálni tudja a szocialista ember jellemének kifor­málását. A televízió pedig ezt teszi. S jól teszi — ezt meg kell mondani —, ha a színvonaltalan falusi rendezvé­nyektől, teszem azt a „Vén bakancsos és a fia, a huszár" című színmű be­mutatójától elvonja a közönséget. S örvendetes jelenségnek könyvel­hető el, hogy a falusi ember, nagyon helyesen, meglátja a minőségbeli különbséget, s igényessé válik. Igen, igényessé, de nem finnyássá. A kulturális élet irányítóinak fal­­vainkon számolniuk kell tehát e „ve­szedelmes" versenytárssal. Mégpedig nagyon komolyan. S igyekezniük kell azt saját szolgálatukba állítani. Ehhez pedig feltétlenül szükséges a „progra­mok“ egyeztetése. Az ideges sport­elnök például nézze meg a televízió műsorát, mielőtt gyűlést tűz ki, A színjátszó csoport rendezője — a népművelődési otthonban vagy másutt — a színjátszó csoport tagjaival kö­zösen tekintse meg ezt vagy azt a színművet, s utána elemezzék, vitat­kozzanak róla. Ez például nagyban hozzájárulna a csoport színvonalbeli emelkedéséhez. Tehát tanuljunk a televíziótól. Tanuljunk meg színdara­bot, vitaestet, esztrádot rendezni. Tanuljunk nyelvet, földrajzot, egyszó­val lessük el mindazt, illetve használ­juk fel, amit esténként a televízió képernyőjén látunk. Semmi esetre se a televíziót „ma­rasztaljuk" ei, ha a színjátszó csoport működése megfeneklik. Ne hibáztas­suk a közönséget, hogy nem támogat­ja a helyi rendezvényeket. Töreked­jünk magasabb színvonalra, s e törek­vésünkben a televízió nagy hasz­nunkra válhat, ha azt saját érdekeink szolgálatába állítjuk. A kocsmárosoknak nem adhatunk tanácsot, mert ha üres a kocsma, annak csak örülünk. Még akkor is, ha ők történetesen nem teljesítik a ter­vet. Minden esetre ezen a téren is arra törekedjünk' hogy falvainkon ízlésesen berendezett, eszpresszó­­stíiusú veftdéglátóüzemeket építsünk, ahol esetleg lesz majd televízió is. POLÄK IMRE Az őszi este észrevétlenül sur­ran a faluba. Aprócska köc szitál. Jól ismert berregéséve megérkezik az utolsó autó­busz. Ezt követően sietős lé­pések zaja hallatszik. A kocsmáros egykedvűen szemlél pár söröző vendégét. Azok is fizetnek s kilépve a kocsma ajtaján, eltűnne! a ködös őszi estében. A kocsmáro; hümmög, tesz-vesz az asztalokon, ki­néz az utcára. Akár be is zárhatna — Fél kilenc - konstatálja a szín­játszó csoport rendezője. . ő valamicskével jobb helyzetbei van, mint a kocsmáros A huszonkét színjátszó közül hatan mégiscsal megjelentek. Fél kilenc. Kár továbl várni. A többi ntár úgysem jön. Ideges természetű ember a sport­­egylet elnöke. — Nem, így nem lehet - magya rázza szélesen gesztikulálva. — l „nemakarásnak" nyögés a vége. Az idegeskedés indokolt. Ez sor­rendben már a harmadik tagság gyűlés, amelyet a tagok alacsony lét száma miatt nem lehet megtartani Látogatót kapott az estére a nép művelődési otthon vezetője. Egy új ságíró a falu kulturális életéről ké tőle pontos adatokat, véleményt. Be leizzad a kérdések özÖnébe. — A múlt évben még igen — csa varja a szót —; nagyobb volt talán a összetartás. Sem a színjátszó csopori sem a tömegszervezetek ... Az újságíró tanácstalanul néz note szébe. Semmi, semmi. — De nekem sietnem kell - pillan az órájára a népművelődési ottho vezetője. — Nálam az otthon kulcs:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents