Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-04 / 80. szám
Egy a sok közül ím&zwU a Uabáckati \- Meg lesz-e időben s szántás?- Ez is kérdés?... Versenyben vagyunk. Nem maradhatunk adósok. Azt a csekély 20 hektárt már egykettőre felszántjuk. Nemsokára jön a váltás. Most Megtért ül a kormányhoz.- Ebben a táblában nem' félünk, de a herés az kemény dió. Hármas ekével azzal is megbirkózunk. Persze, ha lesz elég éles ekevas — fűzi ő is hozzá. Pár szót vált az időközben odaérkező gépesítővei és tovább indul. A határ másik oldalán Mervic Bertalan traktoros a műtrágyát szórja.- Több mint 5 hektárt szórunk be naponta. Igyekszünk, mert mi sem akarunk lemaradni a versenyben: A műtrágyaszőrőtől a kukoricatábla felé igyekszünk Paulovics mezőgazdásszal. A táblák mint a nyitott könyv elbeszélik, hogy az előkészítő munkát jól végzik. Igyekeznek, hisz október — Nem maradunk le a versenyben — Ígéri Mervic j. ' Bertalan kukoricát számítanak hektáronként. A kukorica nagyon szépen megérett. Egy nap élményeiből • néhány mozzanatot vetettünk papírra a dolgos szövetkezeti tagok életéből. A munka a mostoha időjárás ellenére is ég az emberek keze alatt. BÁLLÁ JÖZSEF Szeptember első felében újabb gazdag aratásba kezdtek az alsőszecsei azövetkezetesek, mégpedig a maghere aratásába és cséplésébe. A 32 hektáron termett megheréjüket 10 nap alat.t csépelték ki, s az eredmény: 108 mázsa heremag. így persze ez még nem érdekes, de ha hozzátesszük, hogy mindezt a munkát ketten végezték el, más jelentőséget kapnak a számok. A jő eredmény kiváltképp Bogyó Lajosnak, a szövetkezet ezermesterének köszönhető. Tudniillik a here cséplését is, akárcsak a gabonáét, kétmenetesen végezték, sőt még eredményesebben, mivel Bogyó elvtárs a szovjet SZK — 3-as kombájnját olyan herefejtővei látta el, hogy szükségtelenné válik a mag újratisztítása. A közelmúltban a lévai járás mezőgazdászai jöttek el megnézni a csodamasinát, mert már mindenfelé híre futott Bogyó elvtárs értékes újításának. Éppen jókor érkeztek, mert a gép kint dolgozott a határban Bogyó Lajos és Nagy János irányításával. Elbeszélgettek az újdonsült újítóval. — Hogyan csinálta ezt?— kérdezgették jobbról, balról. — Törtem egy kicsit a fejem, hogy úgy mondjam, gondolkodtam, hogy Az égen egy árva felhöfoszlinyt sem találunk. Bolondos forgószél vonul végig a tikkadt növények fölött. Porzik a szárazságtól kemény, szomjas föld. Még a tarlóhántott táblán is olykor-olykor kiveti magából a föld az ekét. Az ember mégsem adja meg magát. Küzd a mostoha természettől. miként lehetne jobb munkát végezni és olcsóbbá tenni a termelést. Ez úgy hisszük, hogy sikerült it, mivel az elmúlt években még a here csépléséhez 5-6 emberre volt szükség, s az asztagoláskor a magtermés nem kevesebb mint 20 °/o-a mindig szétszóródott. Az új módszerrel pedig egy ember is elvégezheti a here cséplését, s a szemveszteség a lehető legkisebb. Bogyó Lajos egyszerre a környék leghíresebb embereinek egyike lett. Mindenki szereti és megbecsüli a faluban is szerénységéért, valamint Jő munkájáért. A szövetkezetben már csak ezermesternek titulálják. Igaz, nincs is olyan mun* ka, amelyhez ne értene. Ha kell, ács vagy asztalos, majd gépész, villanyszerelő, s minden munkát, minden feladatot kiválóan old meg. BOGYÖ LAJOS Kúcs Gyula (Alsószecse) jk - Iparkodjatok az ekevas-Jjlí, sail — mondja Megtért István a gépesítóknek. (Foto: Bállá) Az ipolysági szövetkezet tábláin Járunk. Az út mellett egy fiatal traktoros épp ekevasat cserél. — Elkopott az éle a kemény földben — magyarázza. — Nehéz a munka. Naponta négyszer kell ekevasat cserélni. Mellé ülök a fülkébe. Elindítja a lánctalpast. Elbeszélgetünk, munkáról, életről. Örömtől ragyogó arccal újságolja, hogy nemrég gyermekük született. Jókedvvel dolgozik. Néha húz egyet-egyet a botkormányon, nehogy a szántás hibás legyen. — — Megbirkózunk mi a földdel — mondja Urblik —, csak á műhely élesítsen elég vasat. Most is későn hozták; a szántás sínyli meg, s a gép is kínlódik. Bizony az éles vassal szántott barázdák olyan szépen simulnak egymáshoz, mint könyvben a betűsorok. A gép könynyen húzza az ekét. 10-én az utolsó mag is a földbe hull. Kizárólag nagy termőképességű búzafajtákat vetnek. A kukorica terméshozamával is elégedettek. A Bucsányi lófogú több mint 40 mázsa szemes kukoricát ad hektáronként. A Kocsőcl korai is szép. Meglep, hogy gyomot alig találni a kukoricatövek között. — Kitűnően bevált az Atracin gyomirtószer — örvendezik a mezőgazdász. — Kézi munka csak az egyeléshez kellett. A kukoricát 50 cm-es sortávolságra vetették. Egyszer boronálták, majd sarabolták. Harmincöt mázsa szemesíjjjpHF — A kukorica az én szerelmem - jelenti ki mosolyogva Paulovics mezőgazdász Nem törik, hanem „csépelik“ a kukoricát Űj betakarítási eljárás a Herceghalmi Kísérleti Állami Gazdaságban A kukorica betakarítása, gépesítése ma még megoldatlan probléma a mezőgazdaságban. A különböző országokban gyártott gépek egyike sem felel meg teljesen a célnak. A kísérlet bevált Ennek felismerése késztette a Herceghalmi Kísérleti Állami Gazdaság szakembereit arra, hogy új utakat keressenek a kukorica betakarításának a gépesítésére. Több éve folynak már a kísérletek. Tavaly üzemi méretekben is alkalmazták a kísérleti eredményeket, idén pedig teljesen géppel takarítják be az 1000 hold kukoricát a gazdaságban. Nincs szükség bonyolult gépekre: a gabonabetakarításná! is alkalmazott AC—400-as és SZK-3-as kombájnokat használják fel erre. Szeptember 25-e táján a kukoricát viaszérésben kezdik betakarítani. A kombájn a kukoricaszárat szétzúzza, a csövekről pedig „lemorzsolja“ a szemet. A tartósítás módja Az így elcsépelt kukorica a mintegy 30-35 %-ban tartalmaz vizet. Emiatt tartósítása gondot jelent; ezt is megoldották azonban a kísérleti állami gazdaság szakemberei. A korábban siló céljára készített betonmedencéket használják fel tárolásra. A betonmedencébe ömlesztett magas víztartalmú kukoricát légmentesen zárják le. Először zsákszövettel takarják le, majd 2 —3 cm vastagon folyékony bitumen-Nemrég a Janíkmajori Állami Gazdaságban ünnepi gyűlésen vettük át a járási nemzeti bizottság és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság vándorzászlaját. Miért is kaptunk ezen a napon két vándorzászlót. Mert az év első felében példás sikereket értünk el az állattenyésztésben. Az utolsó hónapban 66 dekás napi súlygyarapodást értünk el sertésenként. Olvasóinkat bizonyára érdekli, milyen módon értünk el ilyen sikert. Kezdjük a legfontosabbai. Mi szükséges ahhoz, hogy az állattenyésztésben eredményesen végezhessük munkánkat? Legyen elegendő jó minőségű takarmányunk, jó fajta állatokkal rendelkezzünk és az állatokat munkaszerető emberekre bízzuk. Nálunk mind a három feltételt biztosítottuk. Persze, nem ment egyszerűen. Naponta szívós harcot folytattunk a munkafegyelem megszilárdításáért, a helyes takarmányozásért, a tisztaság betartásáért, és az állatok szeretetére neveltük dolgozóinkat. A NEDVES TAKARMÁNYOZÁSI MÖDSZER KITŰNŐEN BEVÁLT Az utóbbi években sokat vitatkoznak a sertések hizlalás! módszeréről. Egyesek a szárazetetéses módszert helyezik előtérbe, mások a nedves etetés mellett kardoskodnak. Magam is több esetben a száraz takarmányozást ajánlottam, mindaddig amíg saját magam nem győződtem meg róla, hogy a nedves etetés nagyobb súlygyarapodást eredményez. Gazdaságunkon 2500 sertést tartunk. Az állatokat minden hónap végén rendszeresen mázsáljuk. A március végi mázsáláskor az első hizlaldában sokkal jobb eredményt értünk el, mint a többiben. A súlygyarapodás sertésenként napi 62 deka volt. A második előhizlaldában viszont csak 24, a nagyhizlaldában pedig 42 dekás súlygyarapodást értek el. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a hiba a takarmányozási módszerben van. Az első előhizlaldában Floriá Ilona és Turnévá Agnesa nedves etetési módszert alkalmaztak. A többi hizlaldában száraz etetéssel dolgoztak. Nem akartunk mindjárt cselekedni. Vártunk még egy hónapot. Április végén szintén a nedves takarmányozás javára dőlt el a mérleg. Ekkor elhatároztuk, hogy minden hizlaldába bevezetjük a nedves etetési módszert. Kíváncsian vártuk a hónap végét. Az eredmény nem maradt el. A nagyhizlaldában Rybár József és Baléirák Anton 55 dekás súlygyarapodást ért el. A második előhizlaldában Miklós néni 57 dekás napi súlygyarapodással dicsekedett. Az első előhizlaldában 59 dekás napi súlygyarapodást értek el sertésenként. Azt mondják, hogy az elmélet helyességét a gyakorlat igazolja. Mi a nedves takarmányozási módszerrel nemcsak magasabb súlygyarapodást biztosítottunk, hanem az 1 kg hús termelésére fordított költséget is lényegesen csökkentettük. Áprilisban a nagyhizlaldában 9 kg darára volt szükség 1 kg hús termelésére száraz takarmányozási módszerrel. Ezzel szemben az első előhizlaldában nedves módszerre! a szükséglet csak 5,6 kg volt. Szerény becslésem szerint havonként 7000 korona értékű darát takarítunk meg a nedves hizlalással. öntudatos sertésgondozóink nap mint nap győződtek meg a nedves takarmányozás előnyéről. A nagyhizlaldában kisvasúton mozgó „moslékoló" gépet szereltünk föl, amelynek segítségével naponta háromszor etettük langyos moslékkal a sertéseket. A nagyhizlaldát tágassá, tisztává, világossá építettük. Elejét vettük a sertésbetegségeknek. Az elhullást 7 % alá szorítottuk. Az átlagos súlygyarapodás sertésenként 66 deka. Eredményeinkkel valósággal felborítottuk igazgatóságunk pénzügyi bevételi tervét. A beadásra tervezett sertések 80 %-át már július végén a vágóhídra juttattuk. A vándorzászló átvételekor már 40 000 kg sertéshúst terven felül adtunk el. A leadott sertések 6—7 hónapos korukban 98 kg-ot nyomtak. Jó munkaszervezéssé!, a helyes etetési technika alkalmazásával a sertések hízási idejét 2 — 3 hónappal lerövidítettük. Ez a dolog lényege. Ebben jut kifejezésre a hatékonyság, amelyről napjainkban oly sok sző esik az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. K. Kopecky (Rusovce) nel öntik le, ezután földet tesznek rá, majd az ülepedés után még 2 alkalommal ugyancsak bitumen-tömítést alkalmaznak. Az Így tartósított kukorica tápanyagtartalmából semmit sem veszít. A silómedence tartalmát a felbontás után 8 — 10 nap alatt fel kell használni. Megoldható azonban a kombájnokkal „csépelt kukorica szárítása is. Egyhónapi előny A Herceghalmi Kísérleti Állami Gazdaságban alkalmazott gépi kukoricabetakarítási módszernek szinte felmérhetetlen az előnye. Egy-egy kombájn tíz órás üzemidő alatt mintegy 15 hold kukoricát vág le s „csépel“ el. Ekkora terület betakarításához legalább 60 ember kell. A szokásos módszer mellett október végén, november elején történik a betakarítás. A Herceghalml Kísérleti Állami Gazdaságban alkalmazott elvek szerint legalább egy hónapot nyernek. Nagy népgazdasági előny származik abból is, hogy a korán betakarított kukorica után idejében földbe kerülhetnek az őszi kalászosok. Mihók Sándor Holékonifság a javából Jól halad a vetés és a betakarítás A hónapok óta tartó makacs szárazság sok gondot okoz a rlmajánosl szövetkezeteseknek is. A több mint 890 hektárnyi földön bizony sok a tennivaló, de eddig minden munkával idejében végeztek. Huszár Ferenc mezőgazdász véleménye szerint s talajelőkészítés idén jobban halad, mint az előző években, mert alaposabban felkészültek. A jövő évi jó termés érdekében minden előfeltételt megteremtettek. Hektáronként 300 mázsa istállótrágyát szántottak be. A 12 hektár őszi repce vetésével augusztus végén, a 10 hektár őszi keverék vetésével pedig szeptember 10-ig végeztek, jelenleg az őszi búza alá készítik elő a talajt. A 150 hektárból eddig 80 hektáron készítették elő a magágyat. Krnád Ladislav és G o n d a József traktorosok DT—54-es lánctalpas traktorukkal két műszakban dolgoznak. A szövetkezeti dolgozók munkafegyelmével sincs semmmj baj. Dicséret illeti a 72 éves H a j t m a n n György bácsit, aki magas kora ellenére is nagy szorgalommal dolgozik a közösben. Negyvennyolc hektárról már a magherét is kicsépelték. A csépiést kombájnnal végezték, amely tökéletesen és szemveszteség nélkül dolgozik. Hektáronként 200 kg-on felüli lesz a termés. Javában haladnak a burgonya szedésével is; eddig több mint 8 hektárról takarították be. A burgonya bizony nem adta meg a várt termést, mivel esőt egyszer sem kapott. Cukorrépatermésük sem a legjobb. Hektáronként 400 mázsát terveztek, de a szárazság ebből is vámot vett. A múlt évhez viszonyítva azonban még így is jobb termést érnek el. Körülbelül 300 mázsára számítanak hektáronként. A 40 hektárnyi kukoricából szemes állapotban átlag 25—30 mázsát várnak hektáronként. KERTÉSZ IMRE (Losonc) Százdon hagyományos a felvonulással egybekötött szüreti vigalom. A mézédesre érett szőlő tiszteletére most is ünnepeltek. Képünkön Meggyesi írónké és Sztrehárszki Klári között Duhony elvtársat, a szövetkezet elnökét látjuk a felvonulás élén. Jókedvűen vigadt az egész falu. Meg is volt rá az okuk. A jövőben még inkább örülhetnek, hisz a Dutka-hegyen újabb 5 hektár szőlőfbwmvytr 3 1961. október 4. öldet fordítanak. Tehát még többet aggaszthatnak majd a hegy levéből. (Kép és szöveg: Balta)
