Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-10-01 / 79. szám

Munkásasszonyok — Nem jókor jött. Nincs az irodá­ban senki. Ma szabadnaposok. — Ezekkel a szavakkal fogadott az el­múlt szombat reggel az apátfalusi textilüzem kapusa. De mégis mintegy öt perc múlva meg­érkezett az üzem igazgatójának a he­lyettese. — Az üzemünk­ről akar írni? — s máris a telefon után nyúlt, hogy Kelemen bácsit, a mestert behívja. Pár perc múlva már a Marx Károly nevét viselő cso­port tagjaival be­szélgetek, akiket bizony nemegyszer emlegettek már a Kraucsik Anna legjobb csoportok között. Huszonhét asszony dolgozik ebben a csoportban, alig egy-két lány van közöttük. Mindennapi munkájuk, hogy a szöveten elvégezzék az utolsó simításokat; fölszedjék a szálakat, eltávolítsák a csomókat. A mintegy két méter széles aszta­loknál szaporán, fürgén dolgoznak az asszonyok, a csoport tagjai. Szorgal­mukról mi sem beszél jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt hónapban az időtervet 110 %-ra teljesítették. Kraucsik Anna már 20 éve dolgozik az üzemben, ugyanazon a helyen, ugyanannál az asztalnál. Egyszerű, bőbeszédű asszonyka, öt éve özvegy; 15 éves fia a traktorállomáson tanuló. Kraucsikné a tervét mindig jóval 100 %-on felül teljesíti. Júliusban 191 %, augusztusban 165 % volt munkatelje­sítménye. — Nincs ebben semmi boszorkány­ság — mondja mosolyogva —; jól kihasználom a munkaidőmet, ez az egész titka a dolognak. Ki hogy dol­gozik, úgy is keres. Én például havon­ta megkeresem az 1600 koronát. — Aztán mit csinálsz ennyi pénz­zel? — vág közbe az egyik asszony éles nyelve. — Hogy mit? Házat építek, hogy amire a fiam megnősül, legyen hova a menyecskét vinnie. Nayratilová Mária, az üzemrészleg pártvezetőségének tagja is megköze­lítően csaknem 150 %-ra teljesíti a tervét. A terv túlteljesítése mellett még egy jó pontot lehet a javára írni: Simeková Jarka, az üzem fiatal dolgozója fölött védnökséget vállalt, hogy az is 100 %-on felül teljesítse a tervét. A csoportban négyen-öten vannak, akik nem teljesítik rendszeresen a tervek. Ezek közé tartozott nemrég Jarka is. Havi teljesítménye 87 — 92 °/o volt, ma pedig már 106 °/o. — Többször szóba került — mondja Navratilová —, hogy jó lenne ver­senyre kelni a szocialista munkabri­gád büszke címért. Ogy hiszem, meg­van rá minden előfeltételünk. — Magam is mindjárt jelentkeznék a versenybe — vág szavaiba Janec­­ková. Jarka és a körülötte állók csupán a fejükkel intenek igent, de látszik rajtuk, hogy a mondottakat komolyan gondolják. Bizony bátran versenyre kelhetné­nek a megtisztelő címért, hiszen jól dolgoznak, túlteljesítik a tervüket. Machalová Mária is júliusban 172 'Ko­ra, augusztusban pedig 156 %-ra tett eleget az időtervnek. Tizennégy éve dolgozik az üzemben, 1948-tól párttag. Navratilová Mária és Simeková Jarka — Sokat gondolkodtam rajta — mondja —. hogy miképp lehetne mun­kánkat még jobban megjavítani és hogyan lehetne elérni, hogy a csoport mind a 24 tagja 100 %-on felüktelje­­sítse a tervét. Arra az álláspontra jutottam, hogy a szocialista munka­brigád címért kellene versenyt indí­tani. A gyengébbben dolgozókat a jól KÖZLEMÉNY az idei népszámlálás előzetes eredményeiről (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az új lakóházak felépítésével és átalakításával egyidejűleg lerombol­ták a régi, meg nem felelő, a kapita­lista köztársaság örökségeként ránk maradt épületeket. 1961. március 1-ével a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a lakható lakások száma 3 917 000-et tett ki, eb­ből a cseh kerületekben 2 919 000-et, Szlovákiában 990 000-et. Az elmúlt 11 év folyamán az új lakások építése és meg nem felelő lakások felszámolása következtében megjavult a lakásalap minősége, mert a lakásegységek több­sége építészeti-műszaki szempontból magas színvonalon áll. A lakott laká­sokban a lakófelület átlagos nagysága a lakástörvény értelmében (a lakó­­helyiségek legalább 8 négyzetméter, 12 négyzetméterig terjedő konyha és mellékhelyiségek nélkül) 34,85 négy­zetméter volt. A 10 000-en felüli lakással rendel­kező 126 városban a lakosságnak csaknem egyharmada él. Most dolgozzák fel a számológépek­kel rendelkező állomások a végleges eredményeket, amelyek tartalmazni fogják gazdaságunk tervezéséhez és irányításához, s a lakosság fejlődésé­nek tanulmányozásához szükséges adatot. Az új területi szervezés keretében, a CSKP KB irányelvei értelmében, több lakossal rendelkező nagyobb te­rületi egységek jöttek létre, csökkent a kerületek, járások és községek szá­ma. 1950-hez viszonyítva csökkent az egyes járások lakósűrűségében levő különbség. A községek száma 1950- hez viszonyítva 2840-gyel, vagyis 11963-ra csökkent, emellett a legki­sebb, 500 lakosnál kevesebbel rendel­kező községek száma a legutóbbi összeírás óta 3349-re csökkent. Ezzel szemben megnövekedett a nagyobb községek száma. Az 5000 lakoson felüli községekben a lakosság száma 1080 000-rel növekedett, ennek körül­belül a felét a szokásos helyváltozta­tás útján előállított szaporulat teszi ki. A Központi Állami Ellenőrzésügyi és Statisztikai Hivatal köszönetét fe­jezi ki valamennyi lakosnak és mun­katársnak, akik lelkiismeretes, áldo­zatkész munkájukkal hozzájárultak az idei népszámlálás, ház- és lakásösz­­szeírás sikeréhez. Központi Állami Ellenőrzésügyi és Statisztikai Hivatal Szombat este van. Sajószárnya ut­cái néptelenek, csupáD a köhídnál álldogál néhány fiú. A moziba készülőd­nek, beszélgetnek. Egyszerre elhall­gatnak. s valami furcsa jelzésre lesz­nek figyelmesek. Igen, a hangszóró szól, de ezúttal nem zenét közve­tít... — Tűz van! — kiáltja el magát az egyik fiú. Hirtelen körül­néznek. Nem lát­nak semerre füstöt, amelyből megálla­pítanák a tűz he­lyét. Röpke pilla­natig tanácstala­nok csupán, majd futólépésben elin­­dúlnak a tűzoltó­­szertár felé. Pár Csetnekl István perc sem telik el, s a fecskendőt kitolják az útra. Köz­ben megérkezett a szövetkezet trak­tora is, Potocki Árpád traktorossal. A traktor után kapcsolják a fecsken­dőt, s már indulnának is, csak hát nem tudják, hogy hova. Nem tudják, hol a tűz. A helyi nemzeti bizottság titkára. Fazekas elvtárs adja meg a felvilágosítást: — Az állami gazdaság udvarában van a tűz. Siessetek, fiúk! Nagyobb jogkör, nagyobb felelősség Machalová Mária dolgozók közé osztanék be. így meg­javulna a termelés menete, s a ver­seng az emberek életmódjának for­málására is kihatna. íme, így vélekednek az apátfalusi textilüzem dolgozó asszonyai. Így vé­lekedik a csoport vezetője, Hegedűs Malvin is: — Jól összeforrott a kollektívánk. Igaz, mindnyájan bőbeszédűek va­gyunk, mint általában az asszonyok. De ha a nyelvünk pereg is, a kezünk nem tétlenkedik. Tudunk dolgozni. Igazán fontolóra kellene venni, s ok­vetlen meg is vitatjuk, nem kelhet­nénk-e versenyre a szocialista mun­kabrigád címért. Munka után ezeknek az asszonyok­nak odahaza is akad teendőjük. Kö­vetkezik a „második" műszak. Ez azonban semmi esetre sem akadályoz­hatja meg őket a versenyzésben. Az üzemben megtanulták, hogyan kell a munkát jól szervezni. Ezt a tapaszta­latot otthon, a háztartásban is ered­ményesen alkalmazhatják. — Ogy gondolom - fonja tovább a beszéd fonalát Hegedüsné, hogy annak ellenére, hogy építkezünk, s 14 éves lányom is van (aki mérnök akar lenni), találnák arra is időt, hogy együtt legyek a kollektívával, s kö­zösen a különböző kultúrrendezvénye­­ket is meglátogatnók. Egyszóval, min­dent lehet, csak akarni kell! Nos, az akarat mellé elkel majd az üzemi szakszervezet vezetőinek se­gítsége is. Ha ezt a segítséget mi­előbb megadják a Marx Károly-cso­­portnak, hamarosan azt hallhatjuk majd, hogy ez a csoport versenyre kelt a büszke címért. A krónikájukba majd az első ese­mények, az első napok eredményei, amelyek egykor lá­nyaiknak és fiaik­nak szolgálnak pél­daképül. A kapusnak nem volt teljesen iga­za. Nem mentem rosszkor az apát­falusi textilüzem­be. Igaz, az irodák üresek voltak, de a munkaasztaloknál ott találtam szor­gos tevékenység­ben a munkásasz­­szonyokat. Németh János (Befejezés az 1. oldalról.) rozatot, amely az állami gazdaságok által átvett talajteriiletek kérdését rendezi. A kormányhatározat nagy figyelmet fordít a földalap állandósí­tására, hogy az állami gazdaságok a rendelkezésükre álló egész talajterü­letet gondosan művelhessék, össze­állíthassák a legalkalmasabb vetés­forgókat és távlatilag megoldhassák mind a gépesítés, mind a beruházási építkezések kérdéseit. Ám hogyan fest a helyzet a gyakorlatban? Bár a já­rási nemzeti bizottságok tudják, hogy az állami gazdaságok üj talajterüle­teket csupán évente egyszer, szep­­ember 1. napjával vehetnek át, ezt a követelményt nem tartják be. Egye­dül ebben az esztendőben 13 814 ha talajterületet adtak át megművelés végett a szlovákiai állami gazdasá­goknak, viszont az átutalt talajterü­let megművelésére nem biztosították sem a pénzügyi, sem az anyagi esz­közöket, de a munkaerőket sem. Kifogásolhatók azok a módszerek is, amelyeket a nemzeti bizottságok az állami gazdaságok tervmunkájában érvényesítenek. A szocialista terv­munka egyetemessége, amint ezt a nemzeti bizottságok valamennyi fokán is igen jól tudják, az előirányzott termelés számára biztosítja a meg­felelő erőforrásokat is. Közülük a be­ruházásokra szánt eszközök a legfon­tosabbak. Ügy látszik azonban, hogy sok nemzeti bizottság éppen ezen a szakaszon ismeri legkevésbé köteles­ségeit, s nem érez felelősséget az állami gazdaságok munkájának sike­réért. Hogyan is magyarázhatnók másképp a nyugat-szlovákiai kerület nemzeti bizottságainak intézkedéseit, amelyekkel idén 23 millió koronát vontak el az állami gazdaságok beru­házási építkezéseitől és ezt az össze­get más célokra irányozták elő. A kelet-szlovákiai kerületben viszont az történt, hogy a nemzeti bizottságok 18 millió koronával mérsékelték azt az összeget, amelyet a Pénzügymi­nisztérium a törzsállományok kiala­kítására tartott szükségesnek. Ugyan­csak ebben a kerületben 13 millió koronával csökkentették az állami gazdaságok beruházásaira szánt ösz­­szeget. S mindezt annak ellenére tet­ték, hogy az állami gazdaságokban a termelési alapeszközök hektáronkénti értéke már néhány esztendő óta ha­nyatló irányzatot mutat. Sok helyütt a járási nemzeti bizott­ságok a béralap részlettételeinek megállapításakor sem jártak el he­lyesen. Idén különösképpen „divatba Ki ne ismerné a fehér medve képé­vel ellátott kék dobozokat? Nos, most olyan üzembe látogattunk el, ahol az ilyen medvés dobozok tartalma ké­szül. A Nyitrai Fagyasztási Üzembe. — A nyitrai üzem még nem nagy múltra tekint vissza — mondotta Metrovic Imrich, az üzem igazgatója —, de a termelékenység növelése kezdettől üzemünk szívügye volt. Többször fölülvizsgáltuk a termelés menetét és mindjárt az első ilyen ellenőrzés eredménnyel járt. Ugyanis rájöttünk, hogy az üzem területén levő nem egészen kész kocsiszín ki­használatlanul áll. Kevés költséggel jött“, hogy a kerületi és járási nem­zeti bizottságok aránylag magas, ki nem utalt összegeket tartalékolnak. Ezek a tartalékösszegek Szlovákiában együtt megközelítik a 22 millió koro­nát. Ha még azt is figyelembe vesz­­szük, hogy ezeknek az összegeknek a felszabadítása rugalmatlan és hosz­­szadalmas, máris megkapjuk a választ arra, vajon állami gazdaságaink né­melyike miért küszködik pénzügyi nehézségekkel vagy munkaerőhiány­nyal. Nincs minden rendben az állami gazdaságok megfelelő pénzellátása körül sem. Még ma is akadnak állami gazdaságok, amelyek számára a járási nemzeti bizottság nem utalta ki azo­kat az összegeket, amelyekkel még az 1960-as esztendő pénzügyi egyensú­lyát kellett volna biztosítaniuk. Már­pedig ez komoly következményekkel jár, amit többi közt a Királyhelmeci Állami Gazdaság példája Is bizonyít. Ez a gazdaság idült anyagi nehézsé­gekkel bajlódik, mert még mindig nem kapta meg a TŐketerebesi Járási Nemzeti Bizottságtól az őt megillető több mint 3 millió koronát. Ráadásul ez esztendő júniusában az Állami Bank beszüntette a gazdaság pénz­ellátását, s emiatt az állami gazdaság­ban hét megkezdett építkezés maradt félbe. Viszont a hét gazdasági épület nélkül a tervezett termelési eredmé­nyek elérhetetlenek. Mindössze szúrópróbaként ragad­tunk ki néhány fogyatékosságot. A problémák azonban mindenképpen sú­lyosak, s megkövetelik a következetes megoldást. Igaz ugyan, hogy az álla­mi gazdaságok sem ártatlanok. Tá­volról sem tettek meg mindent a ter­melés lényeges fokozására, az elbul­­lási arányszám, főként a növendék­állatok elhullásának csökkentésére, s nem sokat tettek azért, hogy jobban kihasználják a rendelkezésükre álló munkaerőket, gépeket és épületeket, márpedig csupán így akadályozhatnák meg a tervezett termelési költségek számottevő túllépését. Ezekben a napokban pontosítják a járási nemzeti bizottságok a mező­gazdasági termelés 1962. évi terveit. Ragadják meg ezt az alkalmat, vegyék fontolóra a felmerült hiányosságokat, s kövessenek el mindent, hogy az állami gazdaságok rövid időn belül olyan példamutató szocialista nagy­üzemekké váljanak, ahol a szövetke­zeti dolgozók tényleg elsajátíthatják a mezőgazdasági munka legújabb módszerét. átalakítottuk, s itt rendeztük be az első konzerváló termet. így tértünk át a termelésre, mivel ezelőtt csupán raktárszolgálatot teljesítettünk. Az üzem ma már almát, epret és szilvát konzervál, a zöldségfélékből pedig kukoricát, paradicsomot, spenó­tot, tököt, paprikát és karfiolt tartó­sít. Ügyszintén áttértek már a kész ételek egyes fajtáinak a gyártására is. Dicséretre méltó munkát végeztek az üzem dolgozói a termelékenység felülvizsgálása terén, amelyet mint­egy 10 munkagyűlésen vitattak meg. Az eredmény nem maradt el. Az elfo­gadott intézkedések 5190 000 korona megtakarítást jelentenek az üzemnek. Különösen jelentős volt Molnár Ádám drázovcei munkás újítása. Ottjártunkkor elbeszélgettünk a tö­megszervezetek vezetőivel is. Medek Anna, a pártszervezet, Cereána József pedig az Üzemi Szakszervezet nevé­ben a következőket mondotta: — A termelékenység fölülvizsgá­­lásába az üzemi CSISZ-szervezet is bekapcsolódott. Jelenleg 4 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád büszke címért. M. L. Röviden Kuchta Rudolf, mérnök Feltárják a tartalékokat pedig bekerülnek Hegedűs Malvin PhC'tft O’lcC'fc (foC'Ci'l'C'foC'é'C'S A traktor pöfögve megindul. Az állami gazdaság udvarán a kút mellé vontatja a fecskendőt. Ügyes, fürge mozdulatok, s máris surran a víz. Igen, surran, csakhogy ... nincs mit oltani! Nincsen tűz. Csupán a készen­lét ellenőrzését szolgáló riadó volt ez. Nem volt tűz, de a fiúk úgy dolgoz­tak, hogy igazán dicséretet érdemel­nek. A tűzjelzéstől számított 11 perc múlva már működött a fecskendő. Bebizonyították, hogy nem éri őket meglepetés, s ügyes tűzoltók. Véget ért a riadó. A fecskendő a helyére került. A tűzoltók — parancs­nokuk, Csetneki István vezetésével — a helyi nemzeti bizottság irodájában sorakoztak, ahol Fazekas elvtárs, a nemzeti bizottság titkára köszönte meg a fiúknak a jó munkájukat. A tűzoltók elégedetten hallgatták a di­csérő szavakat, s az arcukról leolvas­hattuk, hogy a legközelebbi riadó még jobban sikerül. Aztán szétszéledtek. Sajószárnya lakosai pedig nyugodtan alhatnak éj­szakánként, mert ha netán tűz lenne, Csetneki István, Arany István, Bacsó Géza, Semperger Gábor, Gálfi Miklós, Karlové Vary-ban megkezdődött a porcellánról tárgyaló konferencia, amelyen német, bolgár, lengyel szak­emberek vesznek részt. * * * A Csehszlovák Állami Film 1060 óta negyven mezőgazdasági filmet forga­tott. * * * Szepfember 27-én a plzeni orvosi fakultáson V. V. Inzburg orvostanár, leningrádi anatómus tartott előadást. * * * A Csehszlovák Botanikusok Társa­sága bratislavai Sienkiewicz utcai termében szeptember 29-én 19.30 órakor dr. Gert Krüssmann, német dendrológus tartott előadást, nyugat­­európa botanikus kertjeiről és park­jairól. Grelák László a motorfecskendő üzemképességét ellenőrzi Maksi István, Potocki Dodi, Maksi János, Grelák László, Lukács Béla és Szegedi István tűzoltók percek alatt a tűz színhelyén lennének, éppúgy, mint ezen a szombat estén. —n-

Next

/
Thumbnails
Contents