Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-10-01 / 79. szám
A Csallóközi Színház körül So ST. K. NEUMANN: ^ >Cj 0 Q I Cszlályvész ■ Nemsokára elmész és vissza nem térsz már. 1) ■u Ez a világ rendje, a korral együtt jár. ^ Nem köszönve semmit, de átkozódva se. v c? Mosollyal, babonátlan, az észtól vezetve. nn 3 De fáradó szívedben felsír csendben a bánat, hogy búr sokáig éltél, keveset láthattál csak. ^ _ Olyan keveset abból, ami szép s csodás van, és ezt a keveset is csupán esthomályban. Hogy szeretni akartál, zengni dicséretet, (O Sk s helyette haragodat kellett, hogy megfékezzed. fff'j Nem hangzik fel e sírás, e bánattal teli, ^ csupán magánügyed ez, s tudatod elnyeli. ^ (vr? Mert mit láttak mások? A földhözragadtak? \vj pg Hisz egész életükben sötétben haladtak. Cg A nyomorral a harcot ók nem vehették fel. ■) Jobb nékünk: szép álmaink harcokban égtek el. te> m (Fordította: Fügedi Elek) Hírlapok hasábjain olvashattuk, csallóközi ismerőseinktől hallhattuk az örvendetes hírt: Dunaszerdahelyen megalakult és megkezdte működését a Csallóközi Színház. S a hangzatos, sokat sejtető elnevezés mögött valóban komoly kezdeményezés áll. A Csallóközi Színház tulajdonképpen a műkedvelők állandó színpada. Miről is van itt szó? Tudjuk, hogy a Csallóközi Színház színészgárdáját nem egyetlen vagy eggyé forrott műkedvelő csoport . alkotja. Eddig öt csoport, a CSEMADOK, a CSISZ, a tanítók, az Építészeti Vállalat és a Baromfi-feldolgozó Üzem színjátszó csoportja tagja a Csallóközi Színháznak, míg a hatodik tag a színjátszó csoportok járási versenye után válik ismertté. Az öt csoport a Dunaszerdahelyi Járási Népművelődési Otthon vezetése mellett kezdte meg közös működését. A dramaturgiai terv szerint minden csoport évente egy színművet mutat be, amellyel a vidéket is meglátogatja. Még ebben az évben három bemutatóra kerül sor. Elsőként a dunaszerdahelyi CSEMADOK lép színpadra és Rozov „Felnőnek a gyerekek“ című színművét mutatja be. A Baromfifeldolgozó Üzem klubjában már szintén lázas előkészületek folynak. A színjátszó csoport Kónya József „Mi is emberek vagyunk" című színművének a bemutatására készül, míg a tanítók színjátszó csoportja Brezovsky „Veszélyes kor“ című színmüvét viszi a kidolgozott terv szerint színpadra. Az elmondottakból kitűnik, hogy nálunk eddig nem ismert, eredeti kezdeményezéssel állunk szemben. A járási népművelödési otthon dolgozói valóban úttörő jelentőségű munkát végeznek. Mert ha pontról pontra latolgatjuk az ilyen közös színház előnyeit, világosan láthatjuk, hogy egy járás kulturális életében rengeteget, sőt — nem túlzunk, ha azt mondjuk - fordulatot jelent. A járási dramaturgiai tanács, amely közösen a színház vezetőivel kidolgozza a dramaturgiai tervet, kulturális forradalmunk szempontjából, de a járás mezőgazdasági problémáinak, valamint a falusi ember egyéb problémáinak a szempontjából is több irányvonalat vehet tekintetbe. Az egyes színművek megválasztása tehát ezek után körültekintően, az említett problémáknak megfelelően történik. A többi színjátszó csoport műsorpolitikája szempontjából szintén döntő jelentőségűvé vált a színház megalakulása, illetve a járási dramaturgiai bizottság ilyen irányú tevékenysége. A jövőben nem történhet meg például, hogy két közel fekvő falu két színjátszó csoportja egy és ugyanazon színmüvet tanulja be, amellyel azután kölcsönösen meglátogatják egymást. A dramaturgiai bizottság tehát a falusi műkedvelő csoportok müsorpolitikáját is irányítja, s tanácsokat ad a rendezőknek. Felvetődik itt még egy kérdés. Mégpedig a színvonal kérdése. A Csallóközi Színház tagjai, akik minden bizonnyal már most is a járás legjobbjai, jő hatással lesznek a többi színjátszó csoportra. Még nagyobb fontosságot tulajdoníthatunk annak a bizonyos hatodik tagnak, amely egyúttal a színjátszó csoportok járási versenyének a győztese. Minden csoport, amely e versenybe benevez, bizonyára igyekszik majd, hogy az elsőséget elnyerje. Tehát mind magasabb színvonalra kénytelen törekedni, illetve számolnia kell az erős konkurenciával. Ebben az esetben a színvonal emelésének konkrét eszközével állunk szemben. Nem szólva arról, hogy az a csoport, amely egy évre megszerezte a tagságot, függetlenül attól, hogy annak megtartására törekszik-e, beavatottabb szakmai irányításban is részesülhet majd. Ezek után a színjátszó csoportok járási versenye is nagyobb jelentőséghez jut, jobban teljesítheti majd kitűzött célját. A Csallóközi Színház tagjainak a fejlődése szempontjából kétségtelenül rengeteget jelent az állandó, szakszerű irányítás, a művészeti vezető. A népművelödési otthon dolgozói erről sem feledkeztek meg. Nagyon helyesen, hivatásos rendezőt alkalmaztak a színház mellé, aki a népművelödési otthon dolgozója, s a színház művészeti vezetését, szervezését bízták a gondjaira. Szuchy Emil elvtárs, aki ezzel a feladattal megbíztak, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a színjátszás terén. Több színháznál volt már rendező. Tehát feltételezhető, hogy ezt a most alakuló színházat is helyes irányban vezeti. összefoglalva: a Csallóközi Színháznak már a szervezése, összetétele folytán minden lehetősége megvan arra, hogy küldetését teljesíthesse. Nagy jelentősége pedig abban rejlik, hogy előmozdítja a járásban levő többi színjátszó csoport fejlődését is. A helyesen kidolgozott dramaturgiai terv pedig arra enged következtetni, hogy a színjátszás így a járásban valóban elősegíti a problémák megoldását, tehát- segít a termelési feladatok teljesítésében, s — ami a legfontosabb - a szocialista ember jellemének kiformálásában. Végzetül még csak annyit, hogy a többi járásban is elgondolkodhatnának a dunaszerdahelyi példán, s ezt követve például megalakíthatnák a „Gömöri Színházat“ stb., stb. Mindehhez ezek után csak akarat, jó szervezés szükséges. P. I. VIKTOR BOKOV: Nézzétek e tapasztalt két kezet! Inasak és redokkel barázdáltak, Láttam, hogy' lettek ráncos-kérgesek, láttam nappal s amikor éjszakáztak. Észrevettem, sietni nemigen szoktak: mozgásuk pontos, józan, tiszta; és láttam, amint olykor megpihen e két elfoglalt kéz egy pillanatra. Megfigyeltem, amikor alszanak, Es láttam őket friss kenyeret szegni. Láttam őket, szerényen, hallgatagegyszerüen az abroszon pihenni. A legszebb szó is elszegényedik és színét veszti minden szép hasonlat, mely idézni próbálja tetteik, amikor ők a szerszámhoz nyúlnak. Becsüljétek e dolgos két kezet! S ti költők, szívből szeressétek őket! Náluk nélkül megélnünk nem lehet, és tenyerükben ók tartják a földet. Az utolsó hetekben jól halad Sajószárnyán az iskola építése. Javában folyik az épület benti vakolása. S ha továbbra is ilyen szorgalmasan megy majd a munka, akkor egy pár hónap múlva átadhatják rendeltetésének az új iskolát. A nagy nap Nem is olyan régen nagy napra készült Csoltó község lakossága. A falu cigány származású polgárai ugyanis ezen az emlékezetes szombati estén mutatták be első, egész estét Jó úton halad a zselízi népművelödési otthon A zselízi népművelődési otthon már a nyári csúcsmunkák idején is fő feladatának tartotta, hogy hathatós propagációs munkával járuljon hozzá az aratási és cséplési munkálatok mielőbbi befejezéséhez, valamint a felvásárlás idő előtti teljesítéséhez. A jó propagáció eredménye nem maradt el. A kombájnok teljes kihasználásával, valamint a két- és a hárommenetes aratás bevezetésével sikert értek el a zselízi és a Zselíz környéki földművesek. A népművelődési otthon ugyanis három ízben adta ki a „Szövetkezeti Híradót“, amelynek hasábjain szakmai tanácsokkal is ellátja a szövetkezeteseket. A népművelődési otthon kultúrbrigádja ajándékműsorral látogatta meg a legjobb eredményeket elérő szövetkezeteket. Ezek a műsorok rövidek és tartalmasak voltak. S egyúttal, a szórakozás mellett, segítséget is nyújtottak a szövetkezeteknek. Nagyon jó propagációs eszköznek bizonyultak a villámhírek és a nagy, képes faliújságok is. E tapasztalatok alapján szervezte meg a zselízi népművelődési otthon az őszi munkák idején is propagációs munkáját. Ismét megjelenik hetenként a Szövetkezeti Híradó, amely a haladó munkamódszereket, s többek között az új gabonafajták vetését népszerűsíti. Úgyszintén felhívja a szövetkezeti dolgozók figyelmét, hogy elegendő takarmányt biztosítsanak az állatállomány számára. Külön számot 4 Sír,fact 1961. október 1. adtak ki a traktorosok részére, amelyben felhívják őket, hogy a szárazság ellenére is mindent kövessenek el a vetőszántás, a mélyszántás, valamint a vetés érdekében. Az eredmény most sem maradt el. Példa erre, hogy a repcét az egész körzetben agrotechnikai határidőben vetették el, s minden előfeltétel megvan arra is, hogy a többi őszi munkát a nehézségek ellenére szintén agrotechnikai határidőben végezzék el. Mi a zselízi népművelődési otthon sikerének a titka? A népművelödési otthon dolgozói bizonyára jól ismerik a falu, illetve a környék problémáit, s kulturális tevékenységüket ennek érdekébe állították. Jól tudják, hogy feladatuk a mezőgazdaság fellendítése, s tudják azt is, hogy csak hathatós propagáciőval, földműveseink állandó művelésével, továbbképzésével oldhatók meg mindazok a feladatok, amelyeket harmadik ötéves tervünk a mezőgazdaság elé kitűzött. Tudjuk, hogy most, az őszi munkák idején nehéz feladat előtt állnak a földművesek. A szárazság következtében nagyon megnehezülnek a munkák, s ha a jövő évi termést biztosítani akarjuk, úgy nem engedhetünk az agrotechnikai határidőkből. A népművelődési otthon dolgozói tehát minden igyekezetei kifejtenek, hogy a környék földműveseit még serényebb munkára serkentsék, s mindenkit felvilágosítanak az őszi munkák haladéktalan elvégzésének szükségességéről. A jelen pillanatban tehát erre irányuk kulturális tevékenységük, ezt propagálja minden faliújság, e célt szolgálják a villámhírek, a jelmondatos táblák, s nem utolsósorban a Szövetkezeti Híradó. Tóth Károly (Zselíz) Közösen jobban megy betöltő kabaréműsorukat. A műsor, amely egyfelvonásos jeleneteket, népi táncokat, népdalokat és úgyszintén táncdalokat is tartalmazott, jól sikerült. A faluban nagy volt az érdeklődés az előadás iránt, s bizony jó páran akadtak olyanok, akiknek még csak állóhely sem jutott. így meg kellett elégedniük azzal, hogy a végén részt vehettek a közös táncmulatságon. Ami az egyes műsorszámokat illeti, legjobb bizonyítvány számukra a közönség feí-feíharsanó, szűnni nem akaró tapsa. A cigány származású polgárok ezen az estén abbeli szándékuk mellett, hogy szórakoztassák a falu lakosságát, kifejezésre juttatták azt is, hogy szintén hozzá akarnak járulni a falu fejlődéséhez, a kulturális forradalom győzelméhez. Török Lászlóné (Csoltó) Szép szeptemberi szombat este volt. Az izsai népművelődési otthon kivilágítva várta a fiatalokat. Hamarosan meg is érkeztek; kacagva, vidáman táncoltak a zene hangjaira. Öröm volt rajtuk végigtekinteni. Fénylő, csillogó szemük elárulta, hogy jól érzik magukat. Újdonság, újszerű szórakozás volt ez a számukra. A közelmúltban ugyanis a helyi népművelődési otthon dolgozói elhatározták, hogy szombat esténként ún. ifjúsági esteket rendeznek a fiatalok számára. A zenét gramofon szolgáltatta. Ennek ellenére mindenki kellemesen és jól szórakozott. A CSISZ és a CSEMADOK tagjai rövid szórakoztató műsort is adtak. Új, szocialista emberhez illő szórakozást honosítanak meg a népművelődési otthon dolgozói. Ennek az érdekében rendezték meg ezt az első estet is. A fiatalok bebizonyították, hogy tudnak és akarnak szépen, kultúremberhez méltóan szórakozni. Formakeresésnek is mondhatnék ezt a szép estét, amely — a mostani sikerből következtetve — a jövőben még színvonalasabb, még szebb lehet. Okos gondolatnak tartják az estek megrendezését az izsaiak. Köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik megszervezték. A helyi nemzeti bizottság vezetői szintén elégedettek. Bíznak benne valamennyien, hogy az izsai fiatalság meghálálja gondoskodásukat, résztvállál a falu gondjaiból, s jó munkájával tovább segíti a szövetkezetei, a falu kulturális fejlődését. Hiszen így is van ez rendjén. Pár év múlva a mai fiataloknak kell majd átvenniük a faluban a vezetést, és reméljük, ha a falu mostani vezetői ily sokrétűen gondoskodnak fejlődésükről, jól megállják majd a helyüket. Kurucz Nándorné (Izsa) Brazil vígjáték ősbemutatója a nyitrai színpadon A Nyitrai Kerületi Színház az idei évad megnyitásán is újszerű és érdekes színművel lépett a nyilvánosság elé. Első bemütatója Pedro Bloch brazil író színmüve, amelyet a „Brazil románc“ (eredeti címén Dona Xepa) címen mutatott be. A bemutató jelentősége annál is nagyobb, hogy az európai kontinensen elsőként a nyitrai színház vitte színre ezt a jelentős művet. A mű a fegyverek gyártásának a beszüntetéséért, tehát a háború ellen kél harcra. Rio de Janeiro külvárosában él az anya, egyszerű piaci elárusítónő, akit a piacon maradékasszonyságnak is neveznek, mert el nem adott áruját mindig elosztja a szegényeknek. És ez az egyszerű, sokszor komikus figura, mégis megérti miről van szó, amikor fia találmányáról megtudja, hogy egyike a halálthozó atomfegyvereknek. Ő maga győzi meg fiát, hogy vesse el találmányát, hiszen az emberiségre csak szenvedést és pusztulást hozna. Ez különben a darab leglíraibb jelenete. A feltaláló hallgat az egyszerű anya szavára, s visszatér az egyszerű külvárosi lakásba és környezetbe. Pedro Bloch, a szerző valószínűleg azért választotta a komédia formáját, mert ez rendszerint nagy közönséget vonz és azt akarta, hogy mondanivalóját minél több ember meghallja. Célját el is érte, mert a darabot nemcsak Brazíliában játszották 300-szor, de felbukkant már az európai színpadon is, hogy figyelmeztesse a háború őrültjeit. A nyitrai előadás tengelyében természetesen az anya szerepe, illetve annak alakítója Magda Pavleková állott, s humora valóban „mosoly a könnyek között“. A látszólag egyszerű, komikus szerep mögött nagyszerű emberi problémák húzódnak meg. Több szerep bizonyos mértékig él is homályosuk az ő dinamikus alakítása mellett, bár a fiú szerepében jól játszott Ludovít Moravcík is. A nyitrai közönség megértette a darab mondanivalóját. S mind a szerzőnek, mind a darab rendezőjéník és természetesen a színészeknek is hálás volt a kellemesen eltöltött estéért, s az időszerű színdarabért. Mártonvölgyi László Michal Kozuch és Ernest ämigura a „Brazíliai románc' egyik jelenetében