Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-09-27 / 78. szám
Építkezési szemlén a szinai szövetkezetben A helyszínen • Építkezzünk gazdaságosabban; avagy hol szorít a csizma • Ami késik, nem múlik Valamilyen jóízű adoma hangozhatott el, mert harsány kacagás foga, dott a szövetkezet irodájában. Ügy látszik, Szinán nem mennek egy kis tréfáért a szomszédba. Bokor Laci bácsi legalábbis nem. Ugyanis ő vitte az imént a „prímet“. — Katonakoromból meséltem el egy bakatörténetet — adja a felvilágosítást széles mosollyal —, amely megesett velem, amikor Esztergomban hordtam a zöld „mundért“. El is mondaná még egyszer, de betoppan táncos léptekkel Makó Zsuzsika, akiről elárulják, hogy nemcsak a könyvelésben ügyeskedik, hanem a jőnevű szinai tánccsoport üdvöskéje is. Bokor bácsi tehát enged a huszonegyből, mert az adoma egy kissé erős, a lány meg a könnyen piruló fajtából való. — Jó ebéd, meg egy korsó sör után jut idő egy kis tréfára is - mondja kiegészítőül Zsihalla János, aki az anyasertésekkel törődik. Nem kevés sikerrel. A tervezett 13 malac helyett egy anyakocától átlag 16,46 malacot választ el. A múlt hónapban 115 munkaegységgel, vagyis előlegként 1035 koronával tért haza a természetbeni járandóságon kívül. — Jani bácsi még szocialista munkabrigád-vezető is — teszi hozzá tört magyarsággal Sebő Martin, a szövetkezet jól megtermett, jegenyetartású zootechnikus-mérnöke. Liptói ember. Alig három éve helyeztette magát ide Kassáról, hogy rendet teremtsen az állattenyésztés. körül. Volt mit tennie. A szarvasmarhaállomány körülbelül 80 %-a gyümőkóros'volt. Máig ez a szám 20 %-ra csökkent. Hirtelenében még elmondja, hogy 1 kg hús előállítása 7,07 koronába kerül, a felvásárlási üzem pedig 11 koronáért veszi át kilóját. Továbbá a hízóbikáknál megtakarított darabonkénti 1,25 munkaegység szintén a közös vagyonát biztosítja. A tájékoztatást abba kell hagynia, mert a mezőgazdasági albizottság ülésére siet. A zootechnikust így Bokor László helyettesíti, hiszen az állattenyésztési csoportvezető teendőit ő végzi. — Lassacskán egyenesbe jönnénk már - mondja —; az építkezés is részben befejeződik. — Éppen evégett jöttünk, szeretnék megtekinteni. — Ennek semmi akadálya — vállalja a kalauzolást. Szapora járású vasderes röpíti velünk a gumiráfos csézát a faluszéli telepre. Az épületek sokaságát tekintve, egy kis falunak is beillenék. Jobbra hatalmas gabonaraktár, mögötte kukoricaszárító, balra tehénistálló, mellette épülőfélben víztorony, központi takarmánytároló, és még sorolhatnánk tovább. Egy frissen meszelt sertésól mellett dobjuk le az istrángot. — Ebbe 60 anyakocát költöztetünk be a napokban — mondja örömmel Bokor bácsi, a fiaztató ketreceket szemlélve —, mert ugye, 2000 sertést nem könnyű dolog arányosan elhelyezni, a hellyel meg bizony szűkiben vagyunk. Itt aztán a gondozó örömmel dolgozhat. „ Az 500 férőhelyes sertéshizlaldán már az utolsó simításokat végzi a szövetkezet saját építkezési csoportjának egyik fele. A nagyüzemi technológiának megfelelően gépesítik. A napokban adják át rendeltetésének. Nem messze innen a tehénistálló építése is befejezéshez közeledik, amelyből nem hiányzanak az önitatók és a csillék, valamint a takarmányelőkészítő helyiség. Az elletőről sajnos megfeledkeztek. Az istállóban helyeznek el a Szomolnokon „nyaraló" előrehaladottan borjas, fajtiszta előhasi üszőkből 60 db-ot. Közvetlenül a tőszomszédságban földhányások, tátongó fundamentumok egy újabb építkezés kezdetét jelzik. — Itt egy 170 férőhelyes négysoros tehénistálló épül majd tejházzal — újságolja Ivanko János, az építkezési csoport vezetője. Amikor a többi épülettől megszabadulnak, teljes erővel a tehénistálló építéséhez fognak. De még más munkájuk is akad. Átalakítanak egy Sertésólat 130 növendékmarha részére. A jövő évben pedig 134 férőhelyes istállót építenek hízómarha részére. Mind a kettőt természetesen teljesen gépesítik. A 90 borjút befogadó nevelő istálló építését is jövőre kezdik meg. Ezenkívül egy újabb gabonaraktárral is szaporodik a gazdasági épületek száma. A falu másik szélén, a kassai út mellett húzódik meg a baromfifarm. Császár János, a farm vezetője jó házigazdához híven, nyájasan invitál a káráló szárnyasbirodalom felé, pontosabban az új tojóházba. Sohasem mulasztja el, hogy a járókelőknek meg ne mutassa ezt a nagyszerű létesítményt. A gond tehá itt is kevesebb lesz, mert holnap vagy holnapután 3600 tyúkot helyeznek el a tojóketrecekben. — Itt minden gombnyomásra megy, kérem — és beindítja az egész gépezetet. — Olyan, mint egy kisebbfajta gyár. Nincs is ilyen a kassai járásban, csak három. Két év múlva már saját keltetőnk is lesz. Csabala István elnök és Rostás Dániel főkönyvelő az előbb érkezett meg Kassáról. — Az építkezés ügyében is eljártunk — mondja gondterhelt arccal az elnök. — Az „Inzinierske stavby“ védnökséget vállalt építkezéseink felett. Már jó régen megígérték, hogy megnyitják a várva várt homok- és kavicsbányát, mert a kavicsot Kenyhecről hordjuk és minden köbméter 16 koronába kerül. így bizony a2v építkezéseken keveset takarítunk meg. — önerőnkből építkezünk — folytatja a főkönyvelő. — A pénzügyi tervet még nem mérlegeltük, de úgy mutatkozik, hogy egyedül a sertéshizlaldánál úgy 10 000 korona körül takarítunk meg. Baj van az építkezési csoporttal is. Kevés a kőműves, a szakember közöttük. Azt a néhányat pedig dédelgetnünk kell, mert az istállókra nagy a szükségünk. — Milyen kiutat látnak? — Hát erre nehéz hirtelenében feleletet adni, de úgy látom, hogy az építkezési munkálatok költségeit azáltal tehetjük olcsóbbá, ha minél jobban kihasználjuk helyi anyagforrásainkat, és többet törődünk az építkezési csoport munkájával — válaszolja Csabala elvtárs. A szinaiak igyekezete dicséretre méltó. Az építkezés terén valóban szép munkát végeztek. Az önköltségcsökkentést figyelembe véve azonban még hatékonyabbá tehették volna az építkezést, ha a helyi anyagforrásokat korábban feltárják. No de ami késik, nem múlik. A további építkezések során már bizonyára leleményesebbek lesznek. Kovács Lajos A solnickai szövetkezetetek (trebiiovi Járás) idén sem akarnak elkésni a trágyázással. Már augusztusban megkezdték az istállótrágya kiszállítását. P i k 6 Tibor rakodógépével naponta 1000 mázsa trágyát is felrak. (Palágyi Lajos felvétele) Q Miért kevés a tehén? Michal CHUDlK elvtárs, földművelésügyi megbízott az SZLKP szeptember 14-15-i ülésén foglalkozott a mezőgazdaság égető problémáival. Az állattenyésztésben bírálta, hogy több szövetkezet még most sem érte el a tervezett tehénállományt.- Az állattenyésztési termelésnek még komoly problémája lesz 1962-ben a tervezett tehénállomány biztosítása és a termelékenység fokozása — mondotta a többi között. — Bár a borjúnevelésben bizonyos sikereket értünk el, a befolyatott üszők hányada csökkenő irányzatú. A tehenek 19 °/o-át a háztáji gazdaságokban tartják,27 %-át pedig egyéni gazdák és a földnélküli parasztok gondozzák. Ugyanakkor az egyéni és földnélküli parasztok a felvásárlási terv teljesítéséből csak 11 %-ban veszik ki részüket. Chudík elvtárs szavai mélyen rámutatnak a problémákra. Nézzünk csak szét például az Ipolymente egyes szövetkezeteiben: miért nincs elég tehén? Először Cseri Gábort, a kővári szövetkezet elnökét hallgassuk meg: — Mi saját erőnkből töltöttük föl a tehénállományt — mondja. — Négy „elit“ tehenünk évente egyedenként már több mint 4000 kg tejet ad. A közeljövőben 40 tehenet akarunk tartani 100 hektáronként. A kővári szövetkezet tehenészete híres végig az Ipoly mentén és a közép-szlovákiai kerületben is. Mi a sikerük titka? A szaktudással párosuló lelkiismeretes munka. Idén például egy borjú sem pusztult el. A gümőkórt már rég száműzték. A kővári parasztok már a múltban is mezőgazdasági iskolába jártak; most sem hagyják, hogy csorba essék hírnevükön. Saját nevelésű ellenőrzött állományuk van. Rövidesen újabb 10 üsző áll tehénsorba. Persze nemcsak az állomány szép. A termelékenységre A Nagymegyer közelében fekvő apácaszakáüasi EFSZ sokat nyert azzal, hogy a szövetkezet zootechnikusának tisztségét idén Szládek Lászlóval töltötte be. Tavaly ez a szövetkezet a malacnevelésben nagyon gyenge eredményt ért el a szerződéses feladatok teljesítése terén. Még a kocák állományának növelésével sem tudtak 800 malacnál többet elválasztani. Idén már 1500 malac elválasztásával számolnak. A jelentősen megnövekedett feladat egyúttal nagy gondot is jelentett: hol helyezzék el ezt a hatalmas állományt, az új szaporulatot? Az apácaszakáüasi szövetkezet dolgoA gépállomás segíti a szövetkezetei Korszerűbb sertésnevelés be, az eleség szálítását pedig egy benzinmotor meghajtású tartálykocsi látja el. Az egyes sertésistállókat ezzel a központi takarmányelőkészítővel betonozott járdába ágyazott sínpár köti össze. A „fővonalról“ minden sertésistállóba „szárnyvasút“ vezet. Az egyes istállókban a takarmányelökészítők és raktárak megszüntetésével a sínpárja köt össze, csilléken szállítják a gabonadarát, a felaprított lucernát, a sót vagy a már elkészített keveréket. A síneket a farm melletti földekre is kivezetik, mégpedig oda, ahol a burgonyát prizmákban tárolják. A burgonyát innen a mosóhoz szállítják, majd a vágó-aprító berendezéssel, keverővei, víz- és gőzvezetékkel felszerelt tartályba kerül a burgonya. Ebben a betontartályban a takarmányt összevegyítik és aránylag sűrű kásává keverik. Melegen a tartálykocsiba szivattyúzzák és elszállítják az egyes istállókba. A nem egészen egy éra. leforgása alatt elkészített eleség mind az 1500 hízósertés számára elegendő. De nem is lesz oly nagy mennyiségre szükség, mint amennyit ebben a betontartályban elő tudnak készíteni. Hiszen a kocák és a malacok számára más összetételű takarmányt készítenek. Mennyibe került az átalakítás? Erre a kérdésre Szládek elvtárs a következőképp válaszolt: — Ha a tartálykocsi, a sínek, a keverő betontartály, a gőzvezeték és a takarmányelőkészítő többi berendezésének költségét számítjuk, úgy ez 50 000 korona körül lesz. Ezzel szemben öt sertésgondozó helyett a jövőben csupán kettő kell majd; egy-egy zói ebben a kérdésben jó tanácsot kaptak a gellei gépállomás dolgozóitól. A tanács annyiból állott, hogy a sertésistállókat átépítve az egyes munkaműveleteket gépesítsék, s így egyegy dolgozó 800 — 1200 sertés gondozását végezhesse, de az átalakítás során a férőhelyet is jobban kibővíthetik. A gépállomás segítségével ezt a javaslatot valóra váltották. A szövetkezetnek eddig 5 takarmányelőkészítője volt a malacok és a kocák számára. Minden sertésgondozó egy kis kocsin hordta szét istállójában az eleséget. Az átalakítás során ezeket a kis takarmányelőkészítőket és raktárakat felszámolták. Csupán egy, nagyobb, teljesen gépesített takarmányelőkészítőt rendeztek Szládek László zootechnikus a takarmányszállító motoros tartálykocsival hizlalda 1100 sertéssel többet fogadhat be, s így egy kissé szorosan ugyan, de mégis el tudják helyezni az egész sertésállományt. Hogyan rendezték be a takarmányelőkészítőt A takarmányelőkészítő még nem teljesen kész. A burgonyamosót nem szerelték fel. Terv szerint a takarmányelőkészítőben a munkafolyamat a következő lesz: a szövetkezet raktárából, amelyet a takarmányelőkészítővel a kisvasút meghosszabbított Nem késlekednek A tapasztalatok azt mutatják, hogy az agrotechnikai határidők pontos betartása lényegesen növeli a hektárhozamokat. Ennek tudatában a nyényei szövetkezetesek sem halogatják a munkát. A szárazság ellenére sem kergsik a kifogásokat. A magágy előkészítésében, valamint a vetésben a szocialista munkabrigád címért versenyző traktorosok példát mutatnak. N e m c s o k Vince és Híves János traktorosok teljes ütemben készítik az ősziek alá a talajt. Jól tudják, hogy a késlekedés vámot vesz a jövő ,évi termésből. Ha nem megy a szántás ötös ekével, egyet leszerelnek, de a munkának mennie kell. Igyekezetük eredménye: 20 hektáron már csírázik az őszi árpa. Szeptember elején 15 hektáron a rozs is csírát bontott. Húsz hektáron őszi keveréket vetettek, s ezenkívül a búza magágyának nagy részét is előkészítették. Az elmúlt hetekben 100 hektáron tették alkalmassá a talajt a búza vetésére. Kertész Imre (Losonc) is nagy gondot fordítanak. A tejtermelés kiváló. Az istállóátlag tehenenként napi 11,2 liter. Az elnök szerint 3000 liter tejet teremlnek az év végéig egy-egy tehéntől. Tervüket előreláthatólag teljesítik. Hissz augusztus végéig tehenenként már 2046 liter tejet fejtek. A 311 hektáros szövetkezet 140 000 liter tejet ad a közellátásnak. A tej zsírtartalma 3,9 —4,4 között ingadozik. A szövetkezet természetesen jó takarmányalapot is teremt. A tehéntenyésztés az Ipoly szabályozása után még szebb távlatok elé nézhet. Máris felszántják az eddig vizjárta, kevés hozamú, savanyú szénát termő réteket és lucernával vetik be. Lényegesen fokozódik a hektárhozam, és jő minőségű takarmányhoz jutnak. Most adjuk át a szót dr. M i hajló v i c Iván körzeti állatorvosnak: — A hatáskörömbe tartozó községekben több tehén is lehetne, ha a szövetkezetek a kóváriakhoz hasonlóan gondolkodnának. Szinte érthetetlen, hogy egyes szövetkezetek vezetői nem fordítottak elég gondot erre a problémára és most sem szorgalmazzák a tehénállomány tervének betartását. Bár örömmel mondhatom, hogy a gümőkór ezekben a községekben ritka jelenség, és rövidesen leküzdjük, a tehénállomány tervének teljesítésével nem lehetünk megelégedve. A beszélgetés bizony elég komoly problémákat tárt fel. A helyzet ezen a vidéken is olyan, amilyenről Chudík elvtárs szólt. A tehénállomány a szövetkezetek rovására magángazdák vagy földnélküli parasztok kezébe került. A háztáji gazdaságokban még mindig aránytalanul sok tehenet tartanak. A szövetkezetek alakulásakor a tehenekkel valóságos cserebere, kupeckedés történt. A tagok a jó teheneket eladták a messzebb levő szövetkezeteknek vagy magángazdáknak, a közösbe pedig a legrosszabb teheneket adták be. A spekuláció miatt most bizony néhány szövetkezet belátható időn belül nem bírja teljesíteni a tehénállomány tervét. Az apátújíalusi szövetkezetben 28, a nagycsalomijaiban pedig 37 tehén hiányzik. De a haraszti szövetkezet sem áll sokkal jobban. Nem is beszélve a 4,5 literes tehenenkénti napi tejhozamról. Ezek a szövetkezetek az alacsony tejtermelés miatt természetesen kevesebb bevételt érnek el az állattenyésztésből. Hogyan oldjuk meg a tehénállomány problémáját? A kőváriak példájára elsősorban a saját nevelésű üszők számának fokozására kell törekedni. Másodsorban: fel kell vásárolni a községben levő teheneket. Több szövetkezet már megvásárolta a háztájin tartott teheneket. Ezt a példát is minél több szövetkezet követhetné. A tervezett tehénállomány elérése országos ügy. A közellátásnak egyre több tejre van szüksége. Nemzeti bizottságaink — a szövetkezetek vezetőivel együtt — most, a hatékonyság ellenőrzésénél minden községben megvizsgálhatnák a helyzetet, hogy milyen módon tölthetnék fel a nagyüzemi gazdaságban a tehénállományt. Ha jól körülnézünk, minden községben van lehetőség, s az év végéig behozhatjuk a lemaradást. B. J. minden műszakban. Munkájuk: a takarmány elkészítése és széthordása az istállókba. Ezenfelül elegendő idejük lesz a sertések gondozására, az ürülék eltávolítására és a hizlaldában a szükséges tisztaság fenntartására. Az összkiadás azonban mégis valamivel nagyobb lesz, mert a belső berendezést is felújítjuk. A kutricák eddigi fakorlátját vascsövekből készült korláttal cseréljük fel, míg a fából készült vályúkat bádogvályúkkal helyettesítjük. Két-két szomszédos istálló számára közös trágyagödröt létesítünk. Papírt és ceruzát vettünk elő, s számolni kezdtünk. A tartálykocsi, a takarmányelőkészítő és a sínek költsége 15 — 18 hónapon belül megtérül, mivel a munka termelékenysége lényegesen megnövekszik. Ha a régi istállók átalakításával kapcsolatos többi költséget számítjuk, úgy az összköltség 100 000 koronát tesz ki, viszont az istálló befogadóképessége megnövekszik és ezáltal az átalakítás költsége már megtérült. Az egy sertésre eső istállózási költség 250 korona. S emellett gépesített lesz a sertések gondozása, ami még sok éven keresztül is jelentős előnyt biztosít. így az apácaszakáüasi szövetkezetben — és a dunaszerdahelyi járás sok más szövetkezetében is — az eddiginél lényegesen olcsóbban termelik majd a sertéshúst. Mindez pedig a gépállomás dolgozóinak munkáját dicséri, akik feladatul tűzték ki, hogy a járás összes sertéshizlaldáját korszerűsítik, s így segítik elő a munka megkönnyítését és a termelékenység lényeges növelését. B. Dusek jtiivt/iuutr 1961. szeptember 27,
