Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-27 / 78. szám

A lipái EFSZ-ben a kukorica és a napraforgó silózásán kgvül nagy gondot fordítanak a herefélék és a fűfélék silózására is. Képünkön a rétifű silózását láthatjuk amely­hez melaszt adagolnak. Példásan ol­dották meg a silógödör építését, úgyhogy a silóanyag gyúratását lánctalpas traktor segítségénél vé­gezhetik. (Kúti Szilárd felvétele) Öröm sugárzik az emberek arcán Délidőben érkeztem Tőrére, így nem volt nehéz megtalálnom Furinda Rudolf elvtársat, a szövetkezet elnö­két. Az ebédet éppen befejezte. — Az a baj most a gazdaságban — mondja —, hogy a szárazsággal küz­dünk, pedig már meg kellene kezdeni a cukorrépa betakarítását is. Ezért meg akarjuk öntözni a répaföldet, hogy a kiszántás könnyebb legyen. Még szerencse, hogy az év első fele csapadékos volt, így sikerült megfe­lelő mennyiségű takarmányt biztosí­tanunk. A kapásnövények kissé meg­sínylették a szárazságot. Tervünk az, hogy a jövőben függetlenítjük ma­gunkat az időjárástól; minden téren bevezetjük az öntözéses rendszert, s ezáltal a jövő évben majdnem dup­lájára emeljük a takarmányok és a cukorrépa hozamát. Az utóbbiból 600 mázsát tervezünk hektáronként, sze­mes kukoricából pedig 80 mázsát. Répaemelő háló szilonból Az Állami Halgazdaság hájéi hálókötő-üzemének 55 dolgozója idén 11 000 db cukorrépa betakarítására alkalmas 160X189 cm nagyságú hálót készí­tett. Mivel mezőgazdasági üzemeink nagy érdeklődést tanúsítanak az új technológia iránt, megkérdeztük H I e d í k Ján gyártásvezetőt, hogy le­hetséges-e még idei használatra répeemelö hálót rendelni. — Hogyan állnak jelenleg az őszi munkákkal? — Az őszi keverékeket 25 hektá­ron elvetettük, a cukorrépa alá a föl­det megtrágyáztuk és leszántottuk. Hektáronként 350 mázsa istáliótrágyát szórtunk ki. Az ősszel 150 hektár búzát vetünk, ebből 50 hektár Kosúti búzát, 35 hektáron Pavloviceit, 10 hektáron pedig német fajtájút. A nagy termőképességű búzafajtákra helyez­zük a fősúlyt. így sikerül majd elér­nünk a 36 mázsás hektárhozamot. — Az eladási tervet hogyan telje­sítették? — Gabonából 200 mázsát adtunk el terven felül. Mind a sertés-, mind pedig a marhahús eladását 140 %-ban teljesítettük. Idén elértük a napi 9 literes fejési átlagot, tehát a tej­eladással sem lesz baj. Kertészetünk is szépen jövedelmez. A 12 hektár kertészetre 430 000 korona bevételt terveztünk, amelyből az eddigi jöve­delem meghaladja a 300 000 koronát. A kertészetet a jövőben 20 hektárra növeljük. — Van-e megfelelő munkaerő? — Nem panaszkodhatunk; különö­sen most, amikor a fiatalság mind itt dolgozik a szövetkezetben. Megtalál­ják a számításukat, annál is inkább, mert az év elején bevezettük a szi­lárd munkadíjazást. A 22 korona ér­tékű munkaegység több esetben havi 3000 koronára is megnöveli a tagok keresetét. Nem csoda tehát, ha a 420 lakosú kisközségben ma jólét uralkodik és öröm sugárzik az emberek arcán, ki­vált azokén, akik a régi világban itt éltek nélkülözésben és megaláztatás­ban. A községet a múltban javarészt nincstelenek lakták és napszámos­ként dolgoztak Taubinger úr birtokán. Ma ezt a birtokot és a község hatá­rának összesen 778 hektár földjét magukénak mondhatják a tőreiek. Furinda elvtárs felhívta a figyel­memet egy megkezdett építkezésre. — Itt pedig szövetkezeti tömblakás épül — mondja örömmel. — A közel­jövőben 18 család otthonává válik. Kúcs Gyula (Alsószecse) Jó bevételi forrás a gyümölcsös A zétényi szövetkezetben, eltérően a trebisovi járás többi szövetkezeté­től, a jövedelemforrás ritka példájával találkozhatunk. Három hektárnyi gyü­mölcsössel rendelkeznek. Géczi Ber­talan, a szövetkeze kertésze és Kó­­bory Miklós főkönyvelő elmondták, mennyit pénzeltek tavaly a gyümöl­csösből, és milyen termésre, illetve bevételre számítanak az idén. — Az elmúlt évben az idő valahogy nem kedvezett a gyümölcsösnek, s a 350 mázsa termésből mindössze 116 ezer korona volt a tiszta jövedelem — mondja Kóbory elvtárs. — Idén már másképpen áll a hely­zet — veszi át a szót Géczi Bertalan; — A kora tavaszi napsütés rügybe fa­kasztotta, majd virágba borította a fákat. A tüzelő nyári nap gyönyörűre érlelte a gyümölcsöt; s a fák szak­szerű ápolásának eredménye ezúttal nem maradt el. A tavalyi 350 mázsa helyett idén 450 — 500 mázsa termésre és 180 — 19 000 korona tiszta jövede­lemre számítunk. A termés szállítását már július kö­zepén megkezdték. Korai almából 93 mázsát adtak a közellátásnak, s e,zért 24 000 korona ütötte a markukat. Molnár János (Boly) Nagyobb mennyiséget már nincs módjukban készíteni, de kipróbálás céljából néhány darabot az érdeklődőknek rendelkezésére bocsáthatnak. (Cím: Státní rybáíství v. n. p. — stíedisko sít'árna Hájé, p. Chodov u Pra­­hy.) Tájékoztatás végett megemlítjük, hogy egy hektárnyi cukorrépa folya­matos betakarításához 10 — 13 háló szükséges. Az NH —100 jelzésű trak­torra szerelt folyadéknyomásos emelődarut fémcsövekből összehegesztett kerettel látjuk el. Az erre a keretre erősített hálóból a cukorrépa zsinór­húzásra a szállító eszközbe hull. A fehér szilonháló darabját 92 koronás áron hozza forgalomba az üzem, a fekete színű valamivel drágább. A cukor­répa betakarításának meggyorsítását nagyon jól szolgálja a szilonháló, ezért minden mezőgazdasági üzemben vezessük be használatát. Képünkön a fehér fonalú szilon-répahálót láthatjuk. (Kúti Szilárd felvétele) lUpaMuitei A pozsonypüspöki szövetkezetben a járásban elsőnek kezdték meg a cukorrépa betakarítását. Sárkány Rózsi csoportvezető csapáta jár elöl a munkában. A szövetke­zet 60 hektár cukorrépát vetett, s még 20 hektárt ta­karmányozási célokra. A munkát a négy csoport között osztották szét. A szövetkezetben minden tag 25 ár cu­korrépát gondozott, és kötelessége a betakarítás is. Most teljés erővel szedik a répát. Majdnem egész falu dolgozik a cukorrépatáblákon. A traktorosok alig győ­zik kiszántani. Sárkány elvtársnő elárulta, hogy a répa-Sárkány Rózsi és Viera Pelechová a cukorrépát vizsgáljak A traktoros nekivág a táblának szállításnál eleinte hiányosságok voltak. De most kap­tak egy teherautót, és így nincs fennakadás. A munkával mindenki igyekszik. Viera Pelechová már befejezte az első részt és még 25 ár cukorrépát szed ki. A cukorrépa betakarításában más munkaszakaszról is segítenek. Brigita Regélyová baromfigondozónő is itt szorgoskodik. Vineze Mária, Nagy Terézia és Sank Er­zsébet több mint 2 hektár cukorrépát takarítanak be. Munka közben megszőllítottuk őket: — Mikor fejezik be a cukorrépa betakarítását? — Csak a kiszántók győzzék — felelték —; mi .-.meg­tesszük a magunkét. Az egyik kiszántó néha „beteg“. Reméljük, rövidesen megjavítják. Ha a harmadik ki­­szántó is munkaképes lesz, nem egész 14 nap alatt be­fejezzük a munkát. j. s. Az ötéves tervet három év alatt teljesítik Prerov közelében levő Zábestní Lhota-i szövetkezetesek elhatározták, hogy a tojástermelés ötéves tervét nem négy, de három év alatt teljesí­tik. Ez év februárjában a baromfigon­dozók tanácsára Frerovban 250 tojót vásároltak. Azóta alig múlt egy félév, s máris bebizonyosodott, hogy célki­tűzésüket egész komolyan vették, mert augusztus 10-ig az évi tojáster­­termelés tervét 152 %-ra teljesítet­ték, azaz 79 540 tojást adtak el. Év végéig pedig 110 0Ö0 tojást akarnak termelni eladásra, tehát termelési tervüket idén 239 %-ra teljesítik. Céljukat gondos ápolással és meg­felelő etetéssel igyekszenek elérni. Igénybeveszik az összes állati eredetű fehérjeforrásaikat is és a baromfit fölözött tejjel itatják. Tyúkjaik ván­­dorőlazásának jó hatása sem vitat­ható. A tojókat ugyanis sajátkészít­­ményü tojóházakban szállítják. Ily módon a Prerovban vásárolt 520 tojó naponta átlag 190.tojást tojik. A Zábestní Lhota-i szövetkezet csak egy évig tartja a tojókat, s ezzel eléri, hogy a tojás termelési költsége nem haladja meg a 0,52 koronát. Amennyiben már tavaly is tojón­ként átlag 185 tojást termeltek, tehát nem fér kétség ahhoz, hogy az ötéves terv tojástermelési feladatát már 1963-ban teljesítik. A. Vyslouzil (Prerov) • Bevált a prémiumrendszer. Az enyickei szövetkezetesek azzal di­csekedhetnek, hogy náluk is bevezet­ték a szilárd munkadíjazást és a prémiumrendszert. A szövetkezet minden munkaegységre 16 koronát fizet. Tavaly egy tag havi munkadíja átlag 1060 korona volt. Idén már 1344, az ötéves terv végén pedig elérik az 1621 koronát. A burgonya termesztésében a szepességi mód­szerrel dolgoznak, s a gépek kihasz­nálásával minden hektárt 393,44 ko­ronával olcsóbban művelnek meg. (Mató Pál, Alsóhutka) • Elsők a komposztkészítésben. A komposztolásban kiírt verseny első díját a Tornai Állami Gazdaság nyerte el. Terv szerint 10 018 m3 komposztot kellett készíteniük. Az első félév végén a tervet már telje­sítették a gazdaság dolgozói, ugyanis 11961 m3 jó minőségű komposztot készítettek, s ezért 5000 korona pénzjutalomban részesültek. (Iván Sándor, Kassa) • Érdemes juhtenyésztéssel fog­lalkozni! Ez a véleménye a Füleki Állami Gazdaság dolgozóinak .Juh­tenyésztésből nem kevesebb mint negyedmillió korona tiszta jövede­lemmel számolnak. Kétezer juhot tartanak. Földi József, a sidi részleg juhásza 500 birkát gondoz, darabon­ként több mint 5 kg gyapjút nyírt le, s igen szép jövedelmet biztosít a sajt is. Olsiak Emil, a füleki részleg számadója is elismerést érdemel. A termelési tervet 113 %-ra telje­síti. (Agócs Vilmos, Ajnácskő) • Kis hír nagy dolgokról. A pár­kányi és a nánai EFSZ-eket szep­tember 1-ével a Párkányi Állami Gazdaság vette át. Mindkét szövet­kezetben elkészültek a leltárak, megkezdődött a felszámolás mun­kája. Ha a szárazság miatt a munka nehezen is megy, a gazdaság dol­gozói mindent elkövetnek, hogy megfelelő magágyat készítsenek az ősziek alá. Jól halad a cukorrépa és a kukorica betakarítása. A tervezett hektárhozamokat elérik a volt szö­vetkezetekben is. (Nagy József, Nána) A cukorrépa tartósításáról A galántai járásban már megkez­dődött á cukorrépa betakarítása, ezt követően a répakampány és a velejáró gondok. Most azonban a takarmányo­zási célból termesztett cukorrépából szeretnénk néhány szót mondani. Járásunk szövetkezetei 451 hektá­ron termesztenek takarmány-cukor­répát. Éppen ezért nem lehet kö­zömbös számunkra, milyen gazdasá­gos tárolási módot választunk, hogy a répa tartósításával kapcsolatos munkálatok közben minél kevesebb tápanyag menjen veszendőbe. Szövetkezeteink helyesen döntöttek, amikor elhatározták, hogy a takarmá­nyozási célra termesztett cukorrépá­ból 280 vagonnyit megszárítanak. A cukorrépa szárítását kerületünkben, az oroszkai és a sürányi cukorgyár, valamint a szeredi malátagyár bizto­sítja. A galántai járás szövetkezetei és állami gazdaságai a cukorrépát a szeredi gyárba viszik szárítani. A szá­rítás előnye tulajdonképpen abban nyilvánul meg, hogy a tápértékét hu­zamosabb időre raktározhatjuk. A szárított cukorrépa kedvelt eledele a sertéseknek és a szarvasmarháknak egyaránt. Felhasználása azonban a sertéshizlalásban a leggazdaságosabb. így jelentős mennyiségű abraktakar­mányt takaríthatunk meg és ezáltal csökkenthetjük a hústermelés költ­ségeit. A takarmánycukorrépa másik ré­szét, körülbelül 500 vagonnyit, külön­leges silótakarmányok készítésére használják fel szövetkezeteink és állami gazdaságaink. A reszelt cukor­répát viaszérésű kukoricával keverik, zöldlucerna hozzáadásával. A tartósí­tásnak ez a módja különleges minő­ségi silótakarmány előállítását bizto­sítja, amely nagyszerű takarmány a sertéshizlalásban, de főleg ott, ahol a moslékos hizlalást is alkalmazzák. A cukorrépa tárolásának egy to­vábbi közismert módja: a vermelés. Korlátlan mennyiségben megvalósít­ható minden mezőgazdasági üzemben. Ä nyers cukorrépával végzett takar­mányozás is igen előnyös. A nádszegi szövetkezet sertéshizlaldájában leve­lestől etetik a zöldlucernával kevert cukorrépát. Érdemes megemlíteni, hogy a nádszegiek a múlt hónapban 0,73 kg-os napi súlygyarapodást értek el hízósertésenként. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) Biztosítsunk elegendő silótakarmányt A hetényi szövetkezetben is nagy vámot szedett a szárazság. Éppen ezért a takarmányalap biztosítása céljából P á k o z d i elvtárs, a szövet­kezet elnöke a kukoricaszár, a cukorrépafej, valamint a répaszelet siló­zását szorgalmazza. A forró nap gyorsan beérlelte a kukoricát. A tagság, tudatában a helyzet komolyságának, nagy lelkesedéssel látott munkához. A 190 hektáros terü­letből 60 hektáron már betakarították a kukoricát, amely a szárazság elle­nére is jó termést ígér. Hektáronkint 26-28 mázsa lesz a szemhozam. Ezzel párhuzamosan megkezdték a cukorrépa betakarítását is, s így azon­nal hozzáfoghattak a silózáshoz; 130 vagon silót készítenek.- Ez a mennyiség bizony nem fedi teljesen a szükségletet, mivel 160 vagon silóra lenne szükségünk - mondta Pákozdi elvtárs de mindent elkövetünk, hogy ezt a hiányt pótoljuk. Nagy szükségünk van a silóra, mert a szövetkezet tejtermelése csökkenő irányzatot mutat. Aggodalomra azonban nincs ok, mert a szérűkön elhelyezett 70 vagon jó minőségű szálastakarmány még érintetlen. A tehéngondozók pedig legel­tetéssel pótolják a felmerült hiányt. A hetényi szövetkezetnek nagy kiter­jedésű legelői vannak, amelyek, nagymértékben biztosítják a különféle tápláló anyagokat s a szabad mozgást. Andriskin József (Komárom) K-10*11303

Next

/
Thumbnails
Contents