Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-27 / 78. szám

Lengyelország a nagy változások hazája A második világháború nemzeti ka­tasztrófát jelentett Lengyelország számára. Tizenhat év telt el azóta, hogy véget ért ez a pusztító vérontás. Történelmileg rövid idó, de a lengyel nép azóta óriási utat tett meg a nemzeti felemelkedés útján. A háború előtti elmaradott agrár­országból Lengyelország ma Európa egyik legfejlettebb ipari nagyhatal­mává fejlődött. Lássuk csak, milyen gazdasági eredmé­nyeket ért el a len­gyel nép. Amíg például 1938-ban a kőszén­termelés évente 38,1 millió tonna volt, 1956-ban el­érte a 85 millió tonnát, s idén már ennek a kétszere­sére emelkedett. A villanyenergia-ter­­melésben szintén nagy előrehaladást ért el a lengyel ipar. Ugyancsak 1938-ban az egy lakosra eső 113 kilowattóra villany­­energiával szemben ma már ennek a háromszorosát ter­meli. Ez a hatalmas fejlődés elképzel­hetetlen lenne a szocialista orszá­gok, különösen a Szovjetunió hathatós gazdasági segít­sége nélkül. A Szovjetunió nagy áldo­zatokat hozott a háború utáni lengyel ipar felújítása érdekében. A legna­gyobb acélipari központot, a Nowa Huta-i erőművet is a Szovjetunió se­gítségével építettük fel, amely ma Közép-Európa legnagyobb acélkom­binátja. Ugyancsak jó ütemben ala­kultak ki a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal fenntartott gazdasági kapcsolatok is, amelyek az utóbbi időben különösen kibővültek. A népi Lengyelországban nagy gon­dot fordítanak a hajóipar fejleszté­sére is. Lengyelországot európai ha­jóipari hatalomként emlegetik. A ki­váló lengyel hajóépítők a Szovjetunió, Csehszlovákia, Dánia és más országok részére készítenek hajókat. Az ipar mellett nagy előrehaladás állt be a mezőgazdaságban is. Az 1944-es földreform után, amikor meg­történt a nagybirtokosok földjeinek kisajátítása, a lengyel parasztság hozzáfogott a mezőgazdaság szocia­lista termelési viszonyainak megte­remtéséhez. Több mint 80 000 föld­műves kezdte meg az életet az új viszonyok között. A lengyel paraszt­ság egyre jobban megértj a szocia­lista mezőgazdasági termelés előnyeit, s ma már Lengyelországban 8000 jól működő szövetkezet van. Akárcsak Csehszlovákiában, Lengyelországban is nagy gondot fordítanak a mezőgaz­daság gépesítésére és az új techno­lógia bevezetésére. Jelenleg közel 60 000 traktor, több ezer kombájn és egyéb mezőgazdasági gép segíti a földművesek munkáját. A lengyel vegyipar előretörése nyomán a mű­trágyagyártáj is nagy utat tett meg. Amíg 1938-ban egy hektárra mind­össze 7,1 kg műtrágya jutott, tavaly már 50 kg műtrágyát használtak föl hektáronként. A Nowa Huta-i acélkombinát egyik részlege A lengyel mezőgazdaságban is nagy­arányú talajjavítási munkálatok foly­nak. Ezeknek a munkálatoknak 70 %-át a Szovjetunióból behozott nagy teljesítményű talajjavító gépek vég­zik. A csehszlovák-lengyel gazdasági kapcsolatok nemcsak az ipar terén, hanem a mezőgazdaságban is igen sokrétűek. A felszabadulás után a világhírű csehszlovák Zetor-traktorok ezrei özönlöttek el a lengyel földeket. A néphatalom 16 éve alatt hatalma­sat fejlődött a lengyel kultúra is. Az életszínvonal emelkedéséhez hozzá­járul például az új iskolareform be­vezetése is, amelynek során egyre több szakember kerül a lengyel ipar, mezőgazdaság és kultúra vezető állá­saiba. Lengyelország mint a szocialista tábor erős bástyája, szilárd, meg nem alkuvó békepolitikájával nagy szere­pet játszik az európai népek szabad­ságának és békéjének megőrzésében. A lengyel nép, amely óriási károkat szenvedett a második világháborúban, ma vállvetve harcol pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés együttéléséért és a vi­lágbéke megteremtéséért. Marian E. Fajkus Körültekintően készítsük az 1962. évi terveket Szövetkezeteink a gazdálkodás többéves tapasztalatai nyomán ma már oda jutottak, hogy rendszere­sen boncolgatják az elért eredmé­nyeket. Keresik a nagyobb hoza­mok útját, hogy a harmadik ötéves terv irányszámait teljesíteni tud­ják. Hiszen alig gyűjtötték be az idei termés döntő részét, máris hozzáláttak az 1962-es évi tervek kidolgozásához. AZ 1962. ÉVI TERV FELADATAINAK teljesítését a jövő szempontjából döntő tényezőnek kell tekintenünk. Sőt még idén sok fogyatékosságot kell a szövetkezetekben kiküszöbölnünk, hogy az igényesebb feladatokkal meg­birkózzunk. A tervek irányszámainak vissza kell tükröznie a vezetőség és a tagság együttes kezdeményezését. Nem szabad figyelmen kívül'hagy­nunk, hogy jó néhány szövetkezetünk már most felülmúlta a harmadik öt­éves terv némely mutatóját. A KOMAROMI JÄRÄSBAN a jövő évi terv felbontása alkalmával kellő mértékben érvényesültek ezek az elvek. Elősegítette ezt az a körül­mény, hogy a feladatok felbontásához nemcsak a járási szervek készítettek előzetes időrendi értékmutatőkat, de a szövetkezeti könyvelők is egyre na­gyobb méretben sorakoztatták fel a vezetőség s a tagság elemzése alapján szerzett adatokat. így a járás arány­lag gyorsan eljutott ahhoz a ponthoz, amely egyrészt a közösség részére biztosította az előírt feladatokat, Szeptember 23-án Prágában „A fa­sizmus és a háború elleni harc heté­nek“ megnyitása alkalmából a Fa­sisztaellenes Harcosok Szövetségének Központi Bizottsága ünnepi ülést tar­tott, amelyen részt vett a CSKP Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, Vác­lav Slavik, a CSKP KB titkára és Bohuslav Lastovicka, a CSKP KB nem­zetközi osztályának vezetője. Jelen voltak továbbá a Spanyolországban harcolt csehszlovák önkéntesek kül­döttei is, a demokratikus Spanyol­­országot segítő bizottságok képviselői és az interbrigádosok a Szovjetunió­ból, a Német Demokratikus Köztár­saságból, Magyarországról, Ausztriá­ból, a Német Szövetségi Köztársaság­ból és Franciaországból. Megjelentek Spanyolország Kommunista Pártja Központi Bizottságának képviselői is. Az ülésen a főbeszámolót Václav Slavík elvtárs, a CSKP KB küldöttsé­ugyanakkor a közös megállapodás ré­vén a szövetkezeti tervekben érvé­nyesült a mozgósító hatás is. A FÜSSI SZÖVETKEZET PÉLDÁJA sokat mondóan emlékezetes marad annak a bizottságnak, amely a terv felbontását irányította. A 300 hektáros szövetkezet részéről ugyanis az EFSZ könyvelője ismertette elsőnek az 1962-re vonatkozó javaslataikat, ame­lyeket érdemes teljes egészében is­mertetni. Allománysűrűség 100 ha-onként db Szarvasmarha összesen 77 Ebből tehén 29 Sertések összesen 144 Ebből koca 14 Tojótyúk 517 Szerződött eladás ha-onként kg Marhahús 80 Sertéshús 120 Búza 125 Árpa 216 Tej 501 lit. Tojás 581 db A számok összeegyeztetése azt ta­núsította, hogy az alulról jött javas­lat adatai minden mutatóban a járási irányszámok szintjén vagy fölötte álltak. gének vezetője mondotta. Megemlé­kezett a nemzetközi brigádok spanyol­­országi megalakulásának 25. évfordu­lójáról A nemzetközi brigádok megalakítá­sának és a spanyol nép fasizmus elle­ni hősi harcainak 25. évfordulója ép­pen ma fiyelmeztető intelem. A tör­ténelem megmutatta, hogy a fasiszta Spanyolország és Németország előtti meghátrálás politikája világméretű vérontáshoz vezetett. Az imperialisták most újból olyan helyzetet teremte­nek, amelyben a fasiszta elemek, főként Nyugat-Németországban, újból felütik a fejüket. Ma azonban — hang­súlyozta Slavik elvtárs — más a hely­zet. A Szovjetunió és az egész szo­cialista rendszer ereje biztosíték arra, hogy az agresszorok tervei meghiú­sulnak, s véglegesen győz a béke és a nemzetek közötti barátság. — Dolgozni, élni akarunk! — fejezta ki véleményét a szövetkezet küldött­sége. Ebben a nagyszerű mondásban nincsen öncélúság, hanem annak • bizonysága, hogy a termelés emelkedő irányszámai magukban foglalják a közösség és a szövetkezeti dolgozók érdekeit egyaránt. A TERVEZÉSSEL PÁRHUZAMOSÁN minden gazdasági üzemben folyik a termelés hatékonyságának vizsgálata. Ez természetes, hiszen mindenkor a tartalékok feltárásával, a gazdaságos­ság betartásával és a dolgozók köz­vetlen részvételével tudunk olyan ter­veket készíteni, amelyek reális alapba épülnek és a termelés emelkedését szolgálják. Adott esetben, bár nem egyforma részletességgel, hármas irányban kell széttekintenünk munka­helyünkön: 1. teljesítsük az 1961. évre szóló feladatokat: 2. a technika és az új technológia bevezetésével járó előnyök figye­lembevételével határozzuk meg az új irányszámokat; 3. e kettős vizsgálat után távlati méretben elemezzük, hogy az öt­éves terv melyik irányszámát tudjuk idő előtt teljesíteni, s en­nek érdekében még idén vagy a jövő évben mit kell megvalósí­tanunk. A termelés hatékonyságáról szóló elemzésünket tehát mindenkor a ter­melés növelése, az önköltség csökken­tése és az alapeszközök gazdaságo­sabb kihasználása szempontjából kell összegeznünk. Kívánatos lenne, hogy a vizsgálat eredményét külön záró­tételben mérlegszerűen mutassuk ki. Például 1963-ban kukoricából 32 má-» zsa helyett 40 mázsával, cukorrépából 380 helyett 450 mázsával számolha­tunk hektáronként, mert 1962-ben ki­építünk két víztároló medencét és rendszeresítjük a cukorrépa, illetve a kukorica öntözését; stb. JELENTKEZZENEK A TAGOK az EFSZ irodájában azokkal a javas­latokkal, amelyekkel a termelés haté* konyságát gondolják elősegíteni! Ezt a felírást olvastam a. napokban a vlrtr szövetkezet versenytábláján. Egyszerű fogalmazás, de lényegében teljesen magában foglalja annak az országos mozgalomnak a lényegét, amelyet pár* tunk indított az EFSZ-ek gazdasági megszilárdulása érdekében. Elsősor* ban a szövetkezeti dolgozók tudják, hol szorít a csizma, s ők jelölik ki ai irányszámokat. Nekik kell ügyelniük arra is, hogy a terv ne csak papíron szerepeljen, de öntudatos munkájuk révén a valóságban is testet öltsön, Gábris József Egységesen a fasizmus ellen! A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban szeptember 24-töl október 1-ig, mint minden évben, megrendezik „A fasizmus és a háború elleni harc hetét", amelyet a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége szervez. Dolgozóink e napokban számos gyűlésen, összejövetelen és beszélgetésen szállnak síkra a háború és a fasizmus veszedelme ellen. A harcoló francia falvakból Ismét úttorlaszok A HARCOLD FRANCIA FALVAKBÓL Hirtelen megtorpant az országút egész szélességét elfoglaló vége­láthatatlan, tarka traktor-áramlat. A hidon fenyegetőn felcsillanok a téherautókon ide szállított csendőrök sisakjai. A parasztok tanakodni kezdtek, majd a csend­őrökhöz küldték megbízottaikat, akik a következőket közölték: Ha a csendőrök nem teszik szabaddá az országutat, akkor az 500 mező­­gazdasági traktor tankokhoz ha­sonlóan indul majd el és kierősza­kolja a szabad utat. A csendőrök parancsnoka egy kis ideig mérle­gelte a helyzetet, majd telefonon beszélt feletteseivel, és emberei­vel félreállt az útból... Ez az eset nemrég történt meg Franciaországban a földműves tünte­tések során. A legutóbbi évtized leg­hatalmasabb és legviharosabb pa­raszt-tüntetése volt ez. Régebben is megtörtént, hogy a földművesek el­­toriaszolták az országutakat; akkori­ban ugyan erre kocsijaikat és autói­kat használták. Most a traktorok bevetésével a mozgalom még fenye­getőbb méreteket öltött. S a mező­­gazdasági munkások egyik küldötte ezzel kapcsolatban kijelentette: „Nyo­morunkat már gépesítették. A föld-2 ftilMfáíS 1961. szeptember 27. művesek rendkívüli igyekezetei fej­tettek ki üzemeik korszerűsítése, a mezőgazdasági termelés növelése ér­dekében. S amikor a gépeket meg­vették, természetesen hitelre, és el­adósodtak, a mezőgazdasági termékek ára hirtelen hatalmasat zuhant.“ ISMÉT TÁGULT AZ AGRÄROLLÖ S ehhez néhány bizonyító számadat: amíg az 1949-1960-as esztendőkben a mezőgazdasági termelés évente át­lagosan 3,7 %-kal és a munka ter­melékenysége 5,75 %-kal emelkedett, addig a földművesek nyers jövedelme csupán 1,75 %-kal növekedett. Hogy ez kevés? Természetesen, kevés. Hi­szen a földművesek által vásárolt cik­kek ára ez idő alatt 141 % -kai lett magasabb, ezzel szemben a mezőgaz­dasági termékek felvásárlási árai e fejlődésben lényegesen elmaradtak, - csupán 66 %-kal emelkedtek. Egy­szóval az agrárolló ismét tágult, s az árak megnyirbálását, ami a múltban nálunk is hírhedt mesterkedés volt, most Franciaországban ismét rend­szeresítették. Ez az árpolitika a föld­művesek hátrányára 31,5 %-os árkü­lönbözetet mutat ki. Ezek a közelmúltban lezajlott fran­ciaországi földművestüntetések mé­lyebb okai, amely mozgalom rendkí­vüli terjedelmével megdöbbentette az egész világot. E mozgalomban nem csupán az utak és a vasútvonalak el­torlaszolására került sor. Például június 21-én több mint 7000 traktor és pótköcsi „zárta körül" mintegy ostromképpen Toulouse városát. Ugyanekkor Morlaik városban a föld­művesek megszállták az elöljáróság, a prefektűra épületét. S az a gyorsa­ság, amellyel a tüntetés tovább ter­jedt az egész országban, azt mutatja, hogy nem beszélhetünk az elégedet­lenség helyi és ideiglenes jelenségé­ről. Ennél mélyebb az ok: a francia mezőgazdaságban a tartós és általá­nos válság jelei mutatkoznak. De adjunk szót Bemard Lambert úrnak, az MRP francia katolikus párt egyik fiatal képviselőjének, aki az Express című lap munkatársával foly­tatott beszélgetése során a követke­zőket mondotta: — A tulajdonjog fogalma, ame­lyet isteni törvénynek tartanak, azonban csupán a római jog egy fogalma, teszi tönkre a földmű­veseket. A szabadság gyönyörű dolog ugyan, csakhogy a parasztok nem tudják, mit is kezdjenek pél­dául az olyan szabadsággal, amely megadja a lehetőséget, hogy bár­mit bármikor termeszthetnek, de a felvásárlásról már nem gondoskod­nak. A MUNKÄS-PARASZT SZÖVETSÉGÉRT Súlyosan fenyegető veszély terjesz­kedik a francia mezőgazdaság fölött. Jelenleg ugyan a földművelés az egész munkaképes lakosság 18 %-át foglal­koztatja. De a£ amerikai minta - és ennek átlaga szerint — 1970-ig a me­zőgazdasági térmeléssel foglalkozók arányszáma 6 %-ra csökken majd. Ez ellen a földművesek minden erejükkel védekeznek és harcukban jó szövet­ségesre találtak. De adjunk szót ismét B. Lambertnek:- A földművesek harcukban nem állnak egyedül, elszigetelten. Küldöt­teik megállapították, hogy sok közös érdekük van a munkásokkal. A mun­kások és parasztok tüntetése St. Na­­zairben nem volt véletlen. Az üzemek munkásai segítették a parasztokat igazságos harcukban. És ha holnap a munkások indulnak harcba a teljes foglalkoztatás kivívásáért, akkor a földművesek traktorai ismét a mun­kások oldalán szállnak síkra. Vegyük azonban figyelembe az egyes apró, szinte jelentéktelennek látszó eseményeket. Amikor a föld­művesek megszállták és eltorlaszolták az utakat, egyes helyeken a gépkocsi­tulajdonosok, másutt a munkások til­takoztak ez ellen. A parasztok azon­ban megfontoltan cselekedtek: ingyen gyümölcsöt, bort és virágot osztottak szét, és ezekhez röpcédulákat csatol­tak, amelyekben megmagyarázták cselekedetük okait. És mi volt az eredmény? A francia országutak a munkások és parasztok testvérisége megnyilvánulásainak lehettek tanúi. EGYOLDALÚ ELŐNYÖK A NAGYBIRTOKOSOK SZÁMÁRA Elmondhatjuk tehát, hogy a francia földművesek gondolkodásában az ér­tékek, a kapcsolatok és szövetségesek fogalma jelentősen megváltozik, és a kormány, amely vagy vak, vagy leg­alábbis tehetetlen a fejlődéssel szem­ben, engedelmesen követve az ún. integrálódási igyekezetét, a francia mezőgazdaságot az Európai Gazdasági Közösségnek áldozza fel. Teljesen a felszámolási politika szellemében (ami a kisebb gazdaságokat sújtja) osztja meg az előnyöket. Csupán egy példát erre: Amíg a gabona árát mindössze 80 frankkal emelték métermázsánként az olyan termelők esetében, akik ISO má­zsánál kevesebbet adnak el, a 150 — 600 mázsát eladó termelők már 280 frankkal és a több mint 600 mázsát eladók 489 frankkal kapnak többet. Ugyanilyen az irányzat a borárak terén is. Az algériai nagybirtokosok termésük 90 %-át tudják eladni, vi­szont a fcaaiciaországi kistere­­bortermésének 1/3-át zárolták, s pár­lat készítésére vagy megsemmisítésre jelölték ki. Nemrég Auch városban 14 délkelet­franciaországi megyéből a mezőgaz­dasági munkások szakszervezetének küldöttei jöttek össze és újabb tün­tetéseket helyeztek kilátásba, öt bre­­tagne-i megye és 17 közép-francia­országi megye képviselői is csatla­koztak hozzájuk. Ilyen helyzetben a kormány a parlamentet rendkívüli ülésre hívta össze. Valószínűleg szí­vesebben veszi a parlamentben el­hangzó felszólalásokat, mint az eltor­laszolt országutakat. Ehhez a „l’Hu­­manité“ a következőket jegyzi meg: „Vigyázzanak azonban! A földművesek e harcban tapasztalatokat szereznek és sokat tanulnak. A harc egyes idő­szakaiban egyre több azoknak a szá­ma, akik különbséget tudnak tenni az igazság és a hazugság között. Ezért egyre inkább érzik szükségét annak, hogy harcukat a munkásosztály har­cával kapcsolják össze.“ Ez a harcoló Franciaország hangja, és ami még különösképpen fontos, hogy ez a hang a harcoló francia fal­vak hangja. (A Zemédélské noviny után: Oy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents