Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-24 / 77. szám

GAL SÁNDOR: Néha csuda jókedvében van az ember. Azt sem tudja mitől. Fütyö­­részcem, idegen emberekkel vicce­lődtem a vonaton. Egy paprikás nyel­vű csallóközi menyecskétől meg is kaptam a magamét: — Hallja, igen félrejár a gondo­latjel... Vigyázzon, mert az ölébe ülök! Biz ez komoly fenyegetés volt. Már a menyecske testsúlyét tekintve ... De a jókedvem csak gyarapodott tőle. Az italbolt előtt egy kisfiút sze­meltem ki magamnak. — Ugye, öcsi, ez itt Nekeresd? _ * — No, ezt a falut gondolom... — Ez nem. — Hát akkor Nemtalálod. — Az sem. Ez Nyárasd. . — Erre, látod, nem gondoltam, de most már mondjad meg, hol van itt a helyi nemzeti bizottság. faluról Nyárasdon napok hosszat le­hetne beszélni. Több mint tíz esztendeje alakult a nyárasdi szövetkezet, s idestova tíz esztendeje, hogy Dömény János áll az élén. Ogy 1951-től. Bezzeg akkor még más volt a helyzet. Dömény János bátyánk ugyancsak vakargatta a feje búbját, amikor a szövetkezet pénz­táréban hosszas kutatás után 35 (har­mincöt) koronát talált, persze régi pénzben. Csak „összehasonlításkép­pen“ említjük meg, hogy ma a nyá­rasdi szövetkezetnek 20 milliót érő a vagyona, s csupán a kulturális alapra szánt 1 % százalék 116 000 korona. Nyárasdon szintén vállalták, hogy négy év alatt teljesitik a harmadik ötéves tervet. S e vállalás mögött erős akarat, de immár jelentős ered­mények is állnak. A tejtermelés terén például már ebben az évben elérik az 1965-re tervezett mutatószámot. Nem tudtam meg a titkártól, s mégis úgy éreztem, hogy valami kimaradt, nem teljes a kép Nyárasdról. A véletlenen múlott. Az utcán be­tonkeverőt pillantottam meg, körötte sürgölődő fiatalokat. No ezek is hú­zódoznak a szövetkezettől, gondoltam magamban. Tévedtem. Gál József, Gál Lajos, Laky László a szövetkezet dolgozói. — A növénytermesztésben dolgo­zunk — magyarázzák —, most azon­ban éppen nincs munka, a szövetkezet ide irányított bennünket. Elvégre a gyalogjáró is fontos dolog ... Bizony fontos. Tudomásom van ar­ról, hogy a nyárasdi fiatalok szeretik a szövetkezetei. A tagság 25 %-a mind 25 év körüli fiatal. Ez természe­tesen azzal magyarázható, hogy a szövetkezet nagyon jól áll. Amint a fiataloktól megtudom, nem kevesebb mint 1200 — 1300 koronára jönnek ki havonta. — Mi. jól érezzük magunkat a fa­luban — mondják mosolyogva —, hisz mindenünk megvan. No, minden azért nem. Mert igaz az, hogy a nyárasdi fiatalok nagy kedvvel végeznek minden nemű kul­turális munkát. A tél folyamán pél­dául mintaszerűen dolgoztak. Vita­esteket, társas összejöveteleket, kér­dés-felelet délutánokat szerveztek. Jól működtek a színjátszók is. A fia­talság valóban megtalálta azt az utat, hogy falun is kulturáltan éljen, hasz­nos szórakozással töltse el az idejét. Nagy a lelkesedés. Mind a munkában, mind a kulturális tevékenység terén. Ellenben van egy dolog, ami a nyá­­rasdiakat nagyon elszomorítja. Sze­retnének szövetkezeti klubot építeni. A terveket már régen, talán két éve, hogy elkészítették. Az akkori járási nemzeti bizottság jóvá is hagyta a szövetkezeti klub építését. A területi átszervezés után azonban valahogyan elakadt a dolog. Pedig a nyárasdiak ugyancsak szép összeggel kívánnak hozzájárulni az építkezéshez. A szö­vetkezet 500 000 korona értékű munka elvégzését ajánlotta fel. A CSISZ he­lyi szervezete 30 000, a faluban levő üzemek 10 000 korona, míg a falu lakossága 200 000 korona értékű mun­ka elvégzését vállalták. Összesen te­hát. 740 000 koronát tesz a falu a szö­vetkezeti klub építéséhez, Feltételez­zük, hogy a járáson is elgondolkodtak ezen. Nyárasd megérdemli az új szö­vetkezeti klubot, mert Nyárasdon nem történnék meg, hogy kihasználatlanul, üresen „díszítse“ a falut, Nem. Ez Nyárasdon nem történhet meg. Miért? A szövetkezet vezetősége rengeteget áldoz arra, hogy a tagság kulturáltan éljen. Nem sajnálja a pénzt ezekre a célokra. Hisz csupán újságokra ezres tételeket adnak ki. Több ezer koro­náért vásároltak különböző színpadi felszerelést. A szövetkezet vezetői jól tudják, hogy a tagság nevelésére, művelésére fordított pénz nem vész kárba. Tudják, hogy a ma mezőgazda­ságának művelt, széles látókörű me­zőgazdasági dolgozókra van szüksége. S a nyárasdi siker titkát, a receptet itt is kell keresnünk. Itt, ahol a gépek mellett, kinn a földeken egyre több a müveit olvasott ember. S ez meg­hálálja magét. Meglátszik a nyárasdi eredményeken is. P. I. Szántok, szántok Szántok, szántok hegytől hegyig. Űjraszántom az egész földet, az ekém fényesedik hetedhét határon. Nem mérem én a holdakat öllel, együtt élek az omló rögökkel. Barna barázdák maradnak utánam, madarak röpte az én vágyam s a messzeségek, hol nincsenek határok. Dohog a gépem, csak szántok, szántok; hegytől hegyig újraszántom az egész földet. Az ekém fényesedik hetedhét határon ... Gazdag műsor, értékes rendezvények A Szlovák Filharmónia hangverse­nyével nyitotta meg az őszi évadot a Nyitrai Művészetbarátok Egyesülete. A megnyitó hangversenyen nagyon szép számban jelent meg a közönség, s ez a nyitrai művészetbarátok érde­me is. Dvoéák „Vodnik" című szimfonikus költeményét, Beethoven IV. szimfóniá­ját és Cikker szimfoniettjét adták elő a szlovák filharmonikusok. A nyitrai közönség hasonló lelkese­déssel várja a további rendezvényeket is. Azokban pedig nem lesz hiány. A Nyitrai Művészetbarátok Egyesülete egy kamara-hangversenyt, Csajkov­szkij „Onyegin" című operájának a nyitrai bemutatóját, a moszkvai Nagy­színház vonósnégyesének és a cseh­szlovák rádió zenekarának a fellépé­sét készíti elő. Nem feledkezett meg az egyesület a képzőművészetről sem. Beszélgetést rendeznek Bártfay Tibor nyitrai szár­mazású szobrászművésszel és Massányi Ödön nyitrai festőművésszel. A beszél­getéseket J. Rostinsky nyitrai zene­szerző műveiből kiragadott szemelvé­nyekkel színesítik majd. A szavaló-esteket a „Szlovák balla­dák" nyitják meg. A Nyitrai Kultúra- és Pihenés Parkja mellett működő ★ Tizenegy kolumbiai festő és szobrászművész levéllel fordult Adolf Lopez Mateoshoz, Mexiko elnökéhez, amelyben szabadságot követelnek Da­vid Alfara Siqueirosnak, a nagy me­xikói művésznek, aki hosszabb ideje börtönben sínylődik, s az egészségi állapota aggasztó. ★ Az Eliska Krásnoharská írónő nevét viselő brnói női énekkar részt vesz Debrecenben az énekkarok nem­zetközi versenyén, amelyet a város megalapításának 600. és Bartók Béla születésének 80. évfordulója alkalmá­ból rendeznek. ★ Ján Otcenásek „Rómeó, Júlia és a sötétség“ című novelláját folytatá­sokban közli a Francia Kommunista Párt napilapja: a l'Humanité. ★ New Yorkba érkezett a lenin­­grádi Kirov Opera- és Balettszínház balett-csoportja. A szovjet művészek az Egyesült Államokban és Kanadá­ban vendégszerepeinek. New York-i tartózkodásuk három hétig tart. kevesebb mint 300 %-kal emelték a tojáseladást 1959-hez viszonyítva. Ugyanekkor majdnem egymillió, pon­tosabban 920 000 liter tejet adnak ebben az évben az államnak. A szövetkezet jó! érvényesíti az új technika vívmányait. A munkaszerve­zésben is bevezetik a haladó módsze­reket. Nagyon jól bevált a szilárd díjazás; 25 koronát fizetnek munka­normánként, s ezenfelül még termé­szetbenit is 3,50 korona értékben. A falu gazdasági fejlődése tehát az elmúlt tíz esztendőben meredeken ívelt felfelé, s nem kevésbé kecseg­tetők a távlatok is. Mindezt hogyan? Valami recepttel, valamelyik csoda­szer titkával rendelkeznek a nyáras­diak? Kubik titkár elvtárs adja meg a választ: — Minden a vezetőség józan gon­dolkodásától, a tervek megvalósítá­sáért folyó közös harctól, a munka­­fegyelemtől függ. Fontos, hogy a ta­gok sohase csalatkozzanak a vezetők­ben. Mindig fel kell tárni a tagság előtt a reális helyzetet, érvényre kell juttatni a kollektív vezetést. Persze mindez még nem elég — áll meg a beszédben egy lélegzetvételre Kubik elvtárs —; jól ki kell használni a gépek segítségét, és minden újat, haladást elősegítő eszközt meg kell ragadni. Tehát íme a recept. Mindenütt al­kalmazható, s szavatoljuk, hogy be­válik. Bevált Nyárasdon is. Ennyit Nyitrai Művészetbarátok Egyesülete tehát széleskörű műsort dolgozott ki, illetve biztosít a város dolgozóinak. Mártonvölgyi László Feladatokról, tervekről A jól sikerült évadnyitó után fel­kerestük Fellegi István elvtársat, a Magyar Területi Színház igazgatóját; mondjon el egyet-mást olvasóinknak a színház idei terveiről, feladatairól, — Hány új bemutatót készít elő a MATESZ az idei évadra? — Az idei, sorrendben 10. színházi évad megnyitására társulatunk jól felkészült. Összesen 7 új bemutatót tervezünk. A most bemutatott vígjá­ték után Babay József realisztikus mesejátéka, a „Három szegény szabó­legény“ kerül műsorra. Utána bemu­tatjuk a világhírű Alekszej Arbuzov „Egy szerelem története“ című mü­vet, amely két szovjet ember mélysé­gesen megindító kapcsolatáról szól. Gondoltunk a szövetkezeti probléma bemutatására is, amikor műsorra tűz­tük Ján Kákos „Szembe fúj a szél“ című kedélyes, zenés komédiáját. A következő három bemutató: egy klasszikus színdarab, egy eredeti, ko­moly alapgondolatú komédia és egy érdekes témájú zenés vígjáték. — Milyen falvakat, városokat láto­gatnak meg? — Feladatunk, hogy Királyhelmec­­től Bratislaváig szórakoztassuk a ma­gyarlakta városok és községek dol­gozóit. És ezt az idén is teljesíteni akarjuk. — Hogyan állították össze a drama­turgiai tervet, tekintettel a megláto­gatott vidékek dolgozóinak problé­máira? — Mindig arra törekszünk, hogy előadásaink a mai ember problémáit mutassák be, segítsenek a nehézsé­gek eltávolításában, szórakoztassanak, neveljenek. Az előbb felsorolt bemu­tatók témája éppen ezeket a problé­mákat igyekszik megoldani, — Hogyan gondoskodik a MATESZ az utánpótlásról? Az utánpótlás kérdését saját ma­gunknak kell megoldanunk. Jelenleg öt színészjelöltünk tanul főiskolán, közülük hárman már harmadévesek. Tanulmányaik befejezése után vissza­várjuk őket. (tg) Készül a beton az új gyalogjáróhoz Nagysikerű évadnyitás a MATESZ színpadán Tóth Miklós: „Nem olyan világot élünk“ • Szovjet geológusok egy nemrég felfedezett új ásványi anyagot a világ első űrhajósa után „gagarinit“-nek neveztek el. • Az elmúlt héten kubai kulturális küldöttség látogatott el Magyaror­szágra. Aguilerra Maciéra művelődés­ügyi államtitkár vezetésével a kubai vendégek az oktatási és kulturális élet kérdéseit tanulmányozták Magyar­­országon. • Az egyik New York-i könyvke­reskedés kirakatában elhelyezett tu­dományos művek felett a következő felirat olvasható: „Ezek a könyvek olyan emberek számára készültek, akiknek több az eszük, mint pénzük“. • Eddig ismeretlen Rubens-fest­­ményre találtak Chaumont francia városban. A „P. Rubens 1655“ aláírasd kép Krisztus megfeszítését ábrázolja. • Csehszlovák képzőművészek mü­veiből két kiállítás nyílt meg Buda­pesten. tgy van ez most országszerte. Vége a nyári szünetnek, s színházaink függöizyei újból felgördülnek, hogy megkezdődjék az új évad. A komáromi Magyar Területi Színház társulata is hozzáfogott nagy jelentőségű külde­tésének teljesítéséhez és jól sikerült előadással kezdte meg idei évadját. 4 JyzAfaiL „ F0[ff HÍV Ff 1961. szeptember 24. A Budapesten élő Tóth Miklós Nem olyan világot élünk című vígjá­tékénak országos bemutatója a cseh­szlovák-magyar kulturális kapcsolatok egyre jobban kibontakozó megnyil­vánulása volt. Annak dacára, hogy az említett színmű sajátos magyaror­szági problémákat tárgyal, mégis a néző arra a következtetésre jut, hogy hasonló társadalmi problémák, jelen­ségek nálunk is léteznek. A mű nagy­szerű feldolgozása, könnyed színpadi „tálalása", gondolatokban gazdag mondanivalója kellemes és nevelő hatást gyakorol színészre és nézőre egyaránt. A vidéken élő Lujza néni, az özvegy állomásfőnökné lánya, Giziké városon él, nyári szabadságát azonban édes­anyjánál tölti. Lujza néni jól szeretné férjhez adni lányát. Giziké meg is hívja az autóval rendelkező fogászt, hogy bemutassa anyjának. Látogatása éppen arra a napra esik, amikor Lujza néni aggódva várja annak a bizott­ságnak érkezését, amely véglegesen dönt vidéki kis házának kisajátítá­sáról, mert keresztülszeli az újonnan tervezett vasútvonal építése. Az anya sürgeti lánya férjhezmenetelét, azt remélve, hogy a „befolyásos“ kérő majd megakadályozza a kisajátítást. Közben hazalátogat a faluba Pista is, a volt váltóőr fia és meglátogatja gyermekkori pajtását, Gizikét. Felújul köztük a régi szerelem. A mama úgy igyekszik gátat vetni ennek, hogy Pistával fát hordát, kerti munkát vé­geztet; stb. Persze sem Giziké, sem az anya nem tudja, hogy Pista már nemcsak a váltóőr fia, hanem valaki más. Minisztériumi osztályvezető, an­nak a bizottságnak a vezetője, amely dönt a kisajátítás ügyében. Amikor mindez kiderül, a mamánál pálfordu­­lás áll be. Most már a fogász jut Pista előzetes sorsára; ő lesz a felesleges. Pista meg a legkedvesebb. Giziké elő­ször megalázásnak veszi Pista visel­kedését, de végül győz az igaz sze­relem. A fogász csalódott szerelmé­nek hattyúdalát dúdolja, Bodnár Já­nos, a volt váltóőr elmondja a szerel­mesek hajójának indulási szózatát, Lujza néni élete legboldogabb pilla­natát éli, Pista és Giziké pedig össze­ölelkeznek. ízig-vérig mai problémát visz szín­re ez a mű, Ha az elégia dráma dal­ban elbeszélve, akkor ez a vígjáték a társadalmat formáló átalakulás színpadi melódiája. Tóth Miklós da­rabjának hőse a szocializmust építő társadalom hőse. Pista, a váltóőr fia, minisztériumi osztályvezetővé küzdöt­te fel magát. Ö az a típus, akiből ma már sok van. Kérgeskezű szülők, a múlt kisemmizettjeinek gyermekei állnak ma orvosi, mérnöki, tanári mi­nőségben a tudomány és a kultúra vezető posztjain. Nem olyan ez a vi­lág, Lujza néni, mint a régi! Azért, mert Pista váltóőr fia, hát nem sze­retheti a volt állomásfőnökné lányát? És ha osztályvezető, akkor győztes lehet a szerelme? Ez a világ már más. Új hősöket szül, s ezek a hősök győz­nek még akkor is, ha „lentről" jöttek. Konrád József rendező ügyesen ki­használta a szerző által adott lehető­ségeket. A szereplők közül kiemel­kedik Lelkes Magda (Lujza néni) meggyőző, hiteles alakítása. Nagy Eszter (Giziké) a tőle megszokott könnyedséggel játszotta szerepét. Turner Zsigmond (fogász) a helyzet­­komikum ' széles skáláján játszó szí­nész legjobb adottságait csillogtatta Giziké (Nagy Eszter) és Pista (Nádasdy Károly) a darab egyik jelenetében meg. Nádasdy Károlynak (Pista) „ül“ a szerep, de ügyelnie kellene a szín­padi kiejtés követelményeire. Néha el-elharap egy-két szót, máskor pedig ünnepien szónokol. Gyurkovics Mi­hály (Bodnár János váltóőr) és Sipos Ernő (Mátyus, a szomszéd) alakítá­saival jól kiegészítették a nagysze­rűen sikerült évadnyitó vígjáték be­mutatását. Tóth Géza Á DOLGOK, GYÖKERE — Arra ni, a járdán tessek menni A gyalogjárón ugyan nem mentem Mellette bandukoltam annál az egy szerű oknál fogva, hogy helyenkén még teljesen puha volt az aszfalt Most készítik, Csak az hiányzik, hog; beleragadjak valahol. Még a dere kamra is kapok érte, ha nagyon gyor­san el nem ugróm. Mindjárt az első benyomások na gyón jól hatottak rám, amikor Nyá rasdra értem. Takaros, rendezet falu, s ez mégsem tűnik valami feltű­nőnek. Természetesnek veszi az em­ber. Szép, bekerített park, gyönyört új iskola mellett haladok el. A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGON .. Kubik Béla, a helyi nemzeti bizott ság titkára fogad. A szövetkezetről ) Az új iskola. Büszkék is rá a nyárasdiak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents