Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-24 / 77. szám

Kapunyitás az ENSZ-ben New Yorkból jelentik (CTK — TA-SZSZ): — Az egész világ közvéle- gúlag Monzsj Szlim tunéziai küldöt­­ménye nagy érdeklődéssel várta az Egyesült Nemzetek Szervezete tét választotta meg idei elnökévé, idei, XVI. közgyűlésének megnyitását. Kedden, közép-európai idő sze- „ * * # rint 20,22-kor a világszervezet megkezdte munkáját. Az ünnepi külsőt öltött közgyűlési teremben több mint 1000 küldött Nagy jelentőségű, eseménnyel kez­dődött az elmúlt hét külpolitikai krónikája. Annak ellenére, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hirtelen bekövetkezett halála nagy megdöbbe­nést keltett a New York-i Est River partján összesereglett diplomaták kö­rében, a világszervezet üvegpalotájá­nak oszlopcsarnokában megkezdődött a nagy tanácskozás. Visszatérve a fő­titkár halálára, egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy Hammarskjöld repülő­gépét Csőmbe katangai diktátor va­dászgépei lőtték le. A helyszínre kiszállt ENSZ-bizottság megérkezése előtt ugyan a dél-rodézlai kormány sietett bejelenteni, hogy semmiféle provokációról nem lehet szó, de a világ közleménye nem hisz Csőmbe pribékjeinek és a vele szövetséges erők szavának. A kongói eseményekkel kapcsolat­ban jelentős eseménynek számit az ENSZ rendfenntartó erői és Csőmbe csapatai között létrejött tűzszünet! egyezmény. Ezt megelőzően azonban a Reuter-hfrügynökscg „jól értesüli körökre hivatkozva“ közölte, hogy Csőmbe nemkívánatos személynek minősítette O'Brien diplomatát, a vi­lágszervezet kongói megbízottját. A megbízott .ugyanis, ha késve is, de szorgalmazta az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa és a rendkívüli közgyűlés határozatának végrehajtását Kongó egyesítéséről. Mindez nem más, mint az ENSZ klt­­kulaesos politikájának eredménye, amelyet egy éve folytatott Ham­marskjöld vezetésével, s amelynek most a főtitkár áldozata lett. Diplo­máciai megfigyelők ezzeí kapcsolat­ban rámutatnak, hogy a világszerve­zet tekintélye annyira csökkent Kon­góban, hogy az afrikaiak mosolyogva mutatnak rá, hogy „Csőmbe játszik az ENSZ-szel, mint macska az egér­rel“. Idetartozik még Adoula miniszter­elnöknek, a törvényes kongói kormány fejének á kijelentése, aki többek kö­zött felajánlotta a kongói hadsereg segítségét az ENSZ-csapatok meg­erősítésére, amennyiben azok az or­szág egyesítésének ügyét szolgálják. Adoula azonban közölte, hogy Kongó erővel válaszol az erőre, ha Csőmbe csapatai továbbra is megkísérelik Katanga «'.szakítását. A világsajtó behatóan foglalkozik az eléggé átte­kinthetetlen kongói helyzettel. Meg­figyelők rámutatnak arra, hogy Adoula kormányának helyzete kedvező, s fő­leg a most létrejött tűzázUneti egyez­mény segítheti elő a Kongó egysé­géért harcoló erők győzelmét. HendkívUl fontos az „Izvesztija“ és a „Pravda“ hasábjain megjelent vá­lasz, amelyet Hruscsov elvtárs mon­dott a pápa nemrég elmondott rádió- és televízióbeszédére. A katolikus egyház feje ugyanis felhívta a nagy­hatalmak vezetőit, hogy „tegyenek meg mindent a feszült nemzetközi helyzet enyhítésére“. Hruscsov elv­társ válaszában kifejti: örömmel vette tudomásul, hogy a világon egy­re nagyobb azoknak a száma, akik ráébrednek e jelenlegi nemzetközi helyzet enyhítésének szükségessé­gére, majd annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a pápa szavai mögött az igazi béke óhaja áll. A szovjet kormányfő ismét hangsúlyoz­ta a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy minden erejét latba veti a má­sodik világháború maradványainak felszámolására és egy harmadik világ­háború kitörésének megakadályozá­sára. Hruscsov elvtárs végül hangsú­lyozta, hogy a béke megvédésének ügye az egész emberiség szent köte­lessége, tekintet nélkül politikai, val­lási és nemzetiségi hovatartozására. Ugyancsak moszkvai eseménnyel fűzzük tovább krónikánk fonalát. A szovjet fővárosban nagyszabású ün­nepi gyűlést tartották a kubai-szovjet baráti megbeszélések és Dorticós kubai államelnök szovjetunióbeli lá­togatásának befejezése alkalmából. Brezsnyev és Dorticos elnök felszó­lalásaikban kiemelték a kubai és a szovjet nép sokrétű együttműködé­sének jelentőségét a világbéke szem­pontjából. 2 féwMfoir 1961. szeptember 24. foglalt helyet. Zsúfolásig megtelt a sajtópáholy és a közönség számára fenntartott karzat is. Az ülésszak ..megnyitása után Fre­derick Boland, az előző közgyűlés elnöke röviden megemlékezett Ham­marskjöld főtitkár haláláról, az össze­gyűlt küldöttek pedig egyperces néma csenddel adóztak az elhunyt főtitkár emlékének. Ezt követően az ülést be­zárták, s másnapra halasztották. Szerdán a közgyűlést Boland nyi­totta meg, majd közölte, hogy Indo­nézia lemond küldöttének jelöléséről az idei közgyűlés elnöki tisztségére. Ezután az ENSZ-közgyűlése egyhan-New Yorkban hivatalosan közölték annak a levélnek szövegét, .»melyet Gromiko szovjet külügyminiszter jut­tatott el a világszervezet titkárságá­hoz. A levélben Gromiko a szovjet kormány nevében bejelenti: a Szov­jetunió követeli, hogy az idei köz­gyűlés vitassa meg a Kínai Népköz­­társaság ENSZ-képviseletének ügyét. A szovjet külügyminiszter többi kö­zött leszögezi, hogy a világszervezet^, mindaddig nem töltheti. be nagy jelentőségű hivatását, amíg a 700 milliós Kína nem foglalja el helyét az ENSZ-tagállamok sorában. Gromiko végül kifejti, -hogy kormánya nem ismeri el a Csankajsek-féle küldött­séget, amely nem képviseli a kínai nép érdekeit. Szovjet-amerikai közlemény és közös nyilatkozat a leszerelési tárgyalások elfogadott alapelveiről Aj New Yorkban nyilvánosságra hozták a leszerelési tárgyalások elfo­gj gadott alapelveiről kiadott közleményt, s a közös szovjet —amerikai a nyilatkozatot, ZOBIN, a Szovjetunió állandó ENSZ-kiildötte és STE­• VENSON, az USA állandó ENSZ-kiildötte az okmányokat eljuttatták a _ közgyűlés XVI. ülésszakának elnökéhez. Bulgáriában is megkezdődött a ku­korica betakarítása. Idén különösen jó termésre számítanak. A képen lát­ható szövetkezeti asszonyok elégedett mosolya is ezt bizonyítja. KÖZLEMÉNY a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányának a leszerelésről és a tárgyalások felújításáról folyta­tott közös eszmecseréiről. A Szovjetunió és az USA kormányai 1961. március 30-án a közgyűlés XV. ülésszakán tett nyilatkozataik -alap­ján tájékoztatni akarják a'közgyűlés tagjait a leszerelésről és a tárgyalá­sok felújításáról folytatott eszme­cseréikről, 1. A kormányok 1901. június 19-től 30-ig Washingtonban, július 17-től • Az USA-ban atomrakéták keze­lésére oktatják a Bundeswehr kato­náit. Az egyik nyugatnémet folyóirat képesriportot közölt a mexikói határ közelében létesített amerikai, katonai lövöldéről, ahol a Bundeswehr kato­náit az atom- és rakétafegyverek kezelésére tanítják. • A nyugat-berlini rendőrség pa­rancsot kapott, hogy tartsa vissza erőszakkal a Német Demokratikus Köztársaság ama polgárait, akik Nyu­­gat-Berlinben vagy Nyugat-Német­­országban tett látogatásuk után visz­­sza akarnak térni az NDK-ba. • Az egyik nyugatnémet városban több mint 100 fehérbőrű amerikai katona gumibotokkal, boxerekkel fel­fegyverkezve támadást intézett egy vendéglő ellen, ahol feketebőrű kato­nák tartózkodtak. A verekedés során több négert súlyosan megsebesítettek. Választások után Bonnban Soha többé! Életemben előszűr lát­tam. Idős, megtört asz­­szonyka volt. Csak ak­kor figyeltem fel rá jobban, amikor elkérte tőlem a kezemben levő újságot. Lapozgatni kezdte, majd egy pilla­natra megállt, és meg­kért, hogy olvassak be­lőle. Felolvastam. A cikk a német kérdés megoldá­sának szükségességével foglalkozott; napjaink legégetőbb problémájá­val. S ő feszülten hallgatta minden szavamat. Ami­kor a Végéhez értem, Az adenaueristák krokodilkönnyeket hullatnak az elvesztett szavazatok felett... kíváncsian megkérdez­tem, miért éppen ez érdekli Erzsi nénit? Vá­lasz helyett., ki&ihybe lábadt szeme. Nem tud­ta kimondani, amit akart, csak azután, amikor megpróbáltam nyugtatni. — Van okom a sírás­ra — kezdte meghatö­­dottan a beszédet. — Az én életem tönkre­tették az SS katonák. 1944-ben elhurcoltak bátyámmal együtt, aki családjával elpusztult. Engem megmentett a felszabadulás. Néma hallgatás. Az­tán újra mégszólaf*re­­megő hangon: — Most már érti, mért érdekéi a német békeszerződés megköté­se? Nem akarok többé a halálról hallani, a szenvedésekről, a fáj­dalmakról. Azt akarom, hogy az árvák szemében ne legyen többé keserű könny, s hogy gyerme­keim. soha ne ismerjék meg a háború borzal­mait. Nem akarok vért látni! Üjsúgolvasás közben ismertem meg. Egy a milliók közül, akik ezt kiáltják: soha többé háborút! M. R. Argentína mezőgazdasági problémái Brazília után Argentína a latin­amerikai országok egyik, legjelentő­sebb állama. A népgazdaság egyik fontos tényezője a mezőgazdasági termelés. Az ország kivitelének mint­egy 90 °/o-át a mezőgazdasági termé­nyek képezik. Egyes termények, pél­dául a búza, kukorica, valamint az állati termékek közül a hús és a vaj termelésében Argentína a világpiacon is jelentős szerepet játszik. Az ország lakosságának 50 %-a falvakon él és kizárólag mezőgazda­­sági termeléssel foglalkozik. Az ar­gentin mezőgazdaságra azonban jel­lemző, hogy a parasztok aránylag kezdetleges módszerrel művelik a föl­det. Az 1959-es adatok alapján pél­dául mindpn traktorra 400 hektár és egy kombájnra 800 hektár földterület jut. Műtrágyák tekintetében világ­viszonylatban i.s igen alacsony a színvonal. Ugyancsak az 1959-es évi adatok alapján mindössze 0,4 kg ju­tott egy hektárra. Ez az állapot azonban nem újkeletű. Az argentin mezőgazdaság válsága már a második világháború befejezése után megindult, s azóta a helyzet egyre rosszabb. A válság okát legin­kább abban kell látnunk, hogy a föld­terület jelentős többségét a nagybir­tokosok tartják kezükben. A földnél­küliek széles tömegei 'viszont egyál­talán nincsenek érdekelve a termelés fokozásában, hiszen valójában hűbéri viszonyok uralkodnak az argentin vidéken. A Buenos Aires környékén élő Al­­sanga-család 500 000 hektárt, az An­­chorena-család 200 000 hektárt és az ország déli tartományában uralkodó Pradere-család mintegy 300 000 hek­tár földterületet birtokol. Ezek a me­zőgazdasági monopolkapitalisták egy­általán nem törődnek a mezőgazdasági termelés gépesítésével, a vetésforgók­kal, hanem csak a minél nagyobb haszonkeresést tartják szem előtt. Ezáltal a mezőgazdasági termelés monokultúra jelleget'ölt, vagyis olyan terményeket termel, amelyeket köny­­nyebben értékesítenek a világpiacon. Itt kell említést tennünk még arról is, hogy az argentin mezőgazdaságra leginkább a kukorica- és a búzater­mesztés jellemző. Ezáltal nagy meny­­nyiségű húst is termelnek. Az Ame­rikai Egyesült Államok mezőgazdasá­gára ugyancsak az említett termé­nyek jellemzők, így ésszerűen követ­keztethetünk arra, hogy a külföldi piacokon alaposan háttérbe szorulnak az argentin érdekek. Az utóbbi három évben beállt válság okát az amerikai monopolisták előretörésében kell ke­resnünk. Már írtunk arról, hogy Latin-Ame­­rikában egyre nagyobb méretekben lobban fel a nemzeti függetlenségért és a gazdasági önállóság kivívásáért folytatott harc lángja. Az argentin haladó közvélemény támogatja a pa­rasztság követelését a földreform végrehajtására. Az amerikai érdekeket védő kormánykörök azonban egyelőre Enyhülés lesz Bonnban? Egy hét telt el azóta, hogy Nyugat- Németországban véget értek a válasz­tások, Adenauer és Willy Brandt, a kancellári bársonyszékre pályázó el­lenfelek abbahagyták egymás rágal­mazását, mert a választás eredmé­nyei megmutatták, hogy a revansistá, hidegháborús politika e két bajnoká­nak álláspontját egyaránt elítéli a nyugatnémet közvélemény jelentős része. A nyugatnémet szövetségi törvény­hozó testület múlt vasárnapi válasz­tásainak eredménye nagyon kedve­zőtlen a bonni politika vezetői szá­mára. Adenauer pártja a szavazatok 5 %-ának elvesztésével parlamenti abszolút többségét is elvesztette, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező nyugatnémet kormány összetételét nem szabhatják meg csupán a ke­reszténydemokraták. Az Adenauer ál­tal elvesztett 5 %-ot ugyan megkap­ták a szociáldemokraták, de ők még kevésbé jutottak döntő fölényhez. A választások győzteseként a szabad demokratákat tekinthetjük, mivel két­szer annyi szavazatot kaptak, mint a legutóbbi választásokon. Nagy ered­mény még a semleges német politikát, a Kelet és Nyugat közti feszültség enyhítését követelő Német Békeszö­vetségre leadott 600 Q0O szavazat. Ez a párt mindössze 9 hónapja működik, és a választási hadjárat során reá összpontosult a reakciós pártok rága­­lomhadjárata és terrorja. Összegezve a választások eredmé­nyét, elmondhatjuk: sok józanul gon­dolkozó választó hátat fordított az agg kancellár uszító, veszélyes poli­tikájának, valamint a nyugat-herlini polgármester nagyképű szónoklatai­nak és átpártolt a szabad demokraták táborába. A jelenlegi bonni erőviszonyok azt mutatják, hogy felborult az egypárt­­uralom. Sem Adenauer, sem a szo­ciáldemokraták nem kormányozhat­nak egyedül. A mindenáron hatalomra törő Brandt felajánlotta ugyan az ún. nagy koalíciót, azaz a három párt kormányának megalakítását, majd nem sokkal később visszavonta aján­latát. Jelenleg a kereszténydemokraták és a szabad demokrata kormány koalí­ciója bontakozik kj a bonni politikai láthatáron. Az elkövetkéző Tárgyalá­sokon majd kiderül, mennyire lesz­nek képesek keresztülvinni terveiket a szabad demokraták. Strauss hadügyminiszter egyik -be­szédében kijelentette, hogy koalíció esetén sem jöhet tekintetbe a jelen­legi katonai és külpolitikai vonal módosítása, azaz folytatódik a nyu­gatnémet imperializmus és milita­­rizmus szovjetellenes irányvonalának és a Bundeswehr atomfelfegyverzé^­­sének a politikája. A szabad demokraták előretörése azonban mégis biztató jel, s minden bizonnyal enyhíti a jelenlegi bonni politika merevségét. figyelmen kívül hagyják ezt a köve­telést. De még se! Mert ugyanis az el­nyomott és elégedetlenkedő paraszt­ság félrevezetése céljából az argentin kormánykörök különböző machináció­kat eszelnek ki. Az utóbbi időben ún. földreformról szóló kormányprogra­mot dolgoztak ki, amelynek értelmé­ben a földnélküli parasztságnak ma­gas kamat mellett államkölcsönt folyósítanak földvásárlás céljaira. Mint látjuk, ez nem egyéb, mint a kisemmizett parasztság következetes félrevezetése és a fokozottabb kifosz­tására irányuló politika folytatása, amely a szó legszorosabb értelmében a nagybirtokosok érdekét szolgálja. Az argentin mezőgazdasági válság­ból kivezető helyes utat Argentína Kommunista Pártjának nemrégiben nyilvánosságra hozott nyilatkozata mutatja. Többi között a következő főbb pontokat jelöli meg: a nagybir­tokosok földjének szétosztása, a hű­béri viszonyok megszüntetése, kedve­zőbb állami kölcsön a mezőgazdasági termelés fellendítésére, valamint az elnyomorodott parasztság életszínvo­nalának mielőbbi megjavítása. Az argentin parasztság követelései egyre nagyobb méreteket öltenek. A kormány igyekszik látszatintézke­déseket hozni, de az argentin falvak elkeseredett milliói nem elégszenek meg az ígéretekkel. A kubai példa világító fáklyaként lebeg előttük, és követelik, hogy minél előbb eleget tegyenek kérelmüknek. H. K, Argentínában nemcsak a mezőgaz­dasági dolgozók harcolnak az életszín­vonal emeléséért, hanem az ipari munkásság is több ízben száll síkra a magasabb bérekért, az emberibb életért. ’ A reakciós kormánykörök azonban megtorlással válaszolnak az igazságos követelésre. Felvételünkön: Az argentin rendőr­ség durván bántalmazza a tüntetőket 29-ig Moszkvában és szeptember 8-tól 19-ig New Yorkban eszmecserét foly­tattak. 2. Az eszmecsere alapján mindkét kormány közös nyilatkozatot terjesz­tett elő az elfogadott alapelvekről, amelyek irányelvül szolgálnak a le­szerelési tárgyalásokon abban az eset­ben, ha felújítják a tárgyalásokat. Az elfogadott tervek szövegét a két kor­mány közös nyilatkozataként csatol­ják a közleményhez. 3. A két kormány a közgyűlés XVI. ülésszakának megnyitásáig nem tu­dott megegyezni a tárgyaló szerv mmot óI olófől

Next

/
Thumbnails
Contents