Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-24 / 77. szám

o A diószegi cukor­gyár rétimajori részlegén is teljes ütemben halad a cukorrépa betaka­rítása, amelyben igen nagy segítsé­get nyújtanak a répakombájnok. Felvételünkön Lo­­sonsky János trak­toros, Kovács Jenő és Kajos Ferdinand kombájnjukkal munka közben. (Foto: R. Noga) TARTSUK BE az agrotechnikai határidőt! Bratislava, 1961. szeptember 24. Ara 30 fillér XII. évfolyam, 77. szám. ■ i ..... áfc Már lassan szeptembert is magunk mögött hagyjuk, s ha jól körül­nézünk szövetkezeteink és állami gazdaságaink háza táján, arra a 9 megállapításra jutunk, hogy az ősziekből, amelyeknek a közeljövőben már • lejárt a vetési határidejük, még csak r.agyon keveset juttattunk a földbe. Ez idő szerint az őszi árpa vetését 61 %-ra, a rozs vetését 10 %-ra teljesítjük, de nem valami rózsás a helyzet az őszi keverékek • vetése körül sem. Eddig ugyanis a tervezett terül*l mintegy 18 %-án került csak földbe a mag. Hogy hol a hiba? Sokat lehetne erről vitatkozni. Mindenesetre a „lát­szat“ azt mutatja, hogy a szervező, irányító munka, amelyre oly büszkék voltunk az aratás idején, sok helyütt az aratással együtt - befejeződött. Ugyancsak háttérbe szorult a szocia­lista munkaversenyzés is. A gépek sok esetben kihasználatlanul hever­nek. Például a kelet-szlovákiai kerü­letben, ahol az őszi vetőszántást még csak mintegy 44 %-ra végeztük el, az elmúlt héten a 877 lánctalpas traktor 75 %rra dolgozott első műszakban, a második műszakba pedig csak a trak­torok 2,7 %-a kapcsolódott be. Ugyan­akkor a kerület szövetkezetei és álla­­■mi gazdaságai a gabona vetési tervét, amelynek rövidesen lejár a határ­ideje, 49 %-ra. az őszi keverékek vetési tervét .pedig . csak 21 %-ra teljesítik. S ha meggondoljuk, hogy a kelet-szlovákiai kerületnek 1962- ben mintegy 12 %-kal kell fokoznia a tejtermelését, jogos kétség fog el bennünket, mert a nagyobb tejeié­­kenységet csak jó és bőséges takar­mányozással lehet, elérni. Az .őszi munkálatokat (főként ami a vetést illeti) nagyban hátráltatja a rendkívül szaraz időjárás. Ez azonban nein mentheti a lemaradókat. Jobb munkaszervezéssel, a gépek szakszerű kihasználásával földműveseink a hiá­nyosságokat még kiküszöbölhetik. A burgonya és a cukorrépa beta­karítása valamennyi kerületben fo­lyik. Az elsőséget ezen a téren a nyu-Nincs megállás S zlovákia nemrégiben még úgy élt az emberek képzeletében, határainkon túl is, mint viskókban lakó szegény nép, szegényes, mostoha hazája. Mi tagadás, így is volt ez még alig másfél évtizeddel ezelőtt is. Az iparosítás jelentéktelen volt, a primi­tíven megművelt föld pedig annyit sem tprmett, hogy fedezze a lakos­ság szerény szükségleteit. Ezrek és ezrek tengeren túlon kerestek meg­élhetést. A felszabadulás óta eltelt évek fo­lyamán gyökeresen megváltozott Szlo­vákia arculata. A fackét, a járomba fogott sovány tehénkéket felváltotta a traktor. A Tátra alján egymás után nőttek ki a korszerű gyárak füstölgő kéményei, s az egykori nincstelenek és leszármazottaik ma acélt öntenek, televíziós készülékeket, rádiókat gyár­tanak. üzemeket, szövetkezeteket ver zetnek. A fejlődés megy tovább. Ami jó volt tegnap, ma már nem kielégítő. Szlovákia ipari termelése a harmadik ötéves terv eveiben 84 %-kal, a mun­katermelékenység pedig mintegy 64 %-kal növekszik. 1970-ig a mezőgaz­dasági termelésnek el kell érnie az ipar színvonalát. Ezt a nagy célkitű­zésünket azonban csak úgy tudjuk megvalósítani, ha az eddiginél is na­gyobb teret engedünk az új techniká­nak, az automatizálásnak és a kérni-' zálásnak. Mind több olyan emberre lesz szükség, aki a mezőgazdaságban is érvényesíteni tudja a . korszerű technikát, technológiát, a tudomány legújabb vívmányait, s az ipari szín­vonalú munkaszervezés haladó for­máit. Ez annyit jelent, hogy a termelés gyors mennyiségi növelése mellett célul tűzzük ki a termelési folyamat minőségi tényezőinek a megjavítá­sát is. , Hogyan érhető ez el? Csakis úgy, ha szüntelenül növel­jük a mezőgazdaságban dolgozók szaktudását. Pártunk és kormányunk mindent megtesz e nagyszerű cél el­érése érdekében. A CSKF KB határo­zata értelmében a harmadik ötéves terv éveiben 5000 főiskolás és 8700 magasabb képzettséggel rendelkező szakember lép munkába a mezőgaz­daságban. Ez idő folyamán összesen 84 000 tanuló részesül szakképzésben. De az is szükséges, hogy a szakkáde­reken kívül valamennyi mezőgazda­sági dolgozó fokozza szaktudását a különféle szakiskolákban és a szö­vetkezeti munkaiskolákban. A nagy feladatok teljesítéséhez az egykori kis, apró parcellákon tehenek és fa eke mellett szerzett ismeretek nem elegendőek. Az EFSZ vezetőségei nemegyszer a felsőbb szervektől kö­vetelnek szakembereket szövetkeze­teik számára. Ugyanakkor ezek a funkcionáriusok . vonakodnak attól, hogy saját embereiket a mezőgazda­sági szakiskolákba küldjék. Ezer ki­fogást találnak, munkaerőhiányra és ki tudja mi mindenre hivatkoznak. A valóság azonban, hogy sajnálják az iskolázásra fordítandó költségeket. így azután nem is csoda, hogy a mező­­gazdasági szakiskolák hallgatóinak a száma a tervezettnél alacsonyabb. Ennek eredménye, hogy mezőgaz­dasági dolgozóink szakképzettségének növekedése ösztönös; nem történik terv szerint. Ugyanakkor az EFSZ-ek és állami gazdaságok részletesen ki­dolgozzák a műszaki fejlesztési ter­veket. De ki váltja valóra ezeket a terveket, ha a műszaki fejlesztési tervekkel párhuzamosan nem tervez­zük és nem biztosítjuk a dolgozók szakképzését is? A mezőgazdaság szakaszán különö­sen nagy súlyt kell fektetni a rövi­­debb tanulmányi formák kihasználá­sára. Ezek közé soroljuk a szövetke­zeti munkaiskolákat is. Közeleg az őszi és a téli időszak, amely különösen alkalmas a mező­gazdasági dolgozók iskolázásának megszervezésére. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok — az EFSZ és a pártszervezet vezetőségével együtt­működésben — már most kidolgozzák a szövetkezeti munkaiskola biztosí­tásával kapcsolatos terveket. Itt főleg arról van szó, hogy a szövetkezeti tagokat megnyerjék az iskola számá­ra, jó előadókat, helyiséget, valamint szemléltető eszközöket biztosítsanak. A múlt év tapasztalatai minden eset­ben szolgáljanak alapul. Tavaly ugyan­is sok helyen sikerült a dolgozók ér­deklődését felkelteni, de ez a gyenge előadók miatt később csökkent. Má­sutt viszont, jók voltak az előadók, de nem tudták biztosítani a tagok rész­vételét. Nagyon fontos, hogy éppen a fiatal­ságot nyerjük meg és felkeltsük ér­deklődését a továbbképzés iránt. Az ifjúság megtartása a mezőgazdaság­ban ma elsőrendű kérdés. Ahol tö­rődnek a fiatalokkal, azok nem is hagyják ott a szövetkezetei. Példa erre az Aranykalász EFSZ, a bátor­­keszi és a csöllei szövetkezet. A mezőgazdasági szakemberek és a parasztifjúság szakmai továbbkép­zése nélkül nem teljesíthetnök az előttünk álló nagy feladatokat. Ezért a nemzeti bizottságoknak és a párt­­szervezeteknek, az EFSZ vezetőségé­vel egyetemben, minden szocialista mezőgazdasági üzem konkrét feltéte­leiből és szükségleteiből kiindulva, az eddiginél sokkal céltudatosabban és felelősségteljesebben kell teljesíte­niük az e téren reájuk háruló köte­lességeket. gat-szlovákiai kerület vívta ki, ahol már mintegy 1920 hektáron kiszán­tották a cukorrépát. A burgonya pe­dig a vetésterület 41 %-ról került le. A burgonya felvásárlási tervét is 46 %-ra teljesítik* míg a kelet- és kö­zép-szlovákiai kerületeknek ugyan­csak rá kell kapcsolniuk, ha utol akarják érni a vezető nyugat-szlo­vákiai, kerületet. A cukorrépa betakarítását a közép­szlovákiai kerületben elsőként a ri­maszombati járás lénártfalvi és ham­vai szövetkezetében kezdték meg. Egyébként az említett járásban ta­láljuk a közép-szlovákiai kerület leg­nagyobb kiterjedésű cukorrépaföld­jeit. Ha azonban a szövetkezetek és áliami gazdaságok azt akarják, hogy cukorrépájuk időben és a lehető leg­kisebb veszteséggel kerüljön a cukor­gyárakba, jobban ki keli használniuk a begyűjtésben eddig már bevált gépeket. Ezáltal több kézi munkaerő szabadul fel, akiket aztán más sza­kaszon . hasznosíthatnak. Az időjárás kedvező. Igaz, hogy nincs eső, de az ősziek betakarítását ez nem akadályozhatja. Különösen a nemzeti ' bizottságoknak kell minden erejüket latba vetniük, hogy harma­dik ötéves tervünk idei feladatait teljesítsük. Ha valamennyi érdekelt fél, tehát szövetkezeteseink, az állami gazda­ságok dolpgozói, valamint az irányító szervek összefognak, a siker nem marad el. ■Váljék jelszavunkká; amit ma meg­tehetünk ne. halasszuk holnapra! A nemzeti bizottságok munkájáról Még egu emléktárgy . vásárlása, aztán becsukja kapuit a harmadik brnói árumintavásár. A nemzeti bizottságok ügyeit intéző kormánybizottság csütörtökön, szep­tember 21-én tartotta harmadik ülé­sét. A tárgyalásokra meghívták' a közép-csehországi, dél-csehországi, észak-csehországi és észak-morva­­országi kerületi nemzeti bizottságok, Prága főváros, Nemzeti Bizottsága, továbbá Benesov, Nymburk és Rekov­­nfk Járási Nemzeti Bizottságainak, valamint Plzen Városi Nemzeti Bi­zottságának vezető funkcionáriusait. A bizottság értékelte a nemzeti bizottságok munkáját, amelyet az őszi munkálatok előkészítése és a mező­­gazdasági termények biztosítása során kifejtett. Értékelte a nemzeti bizott­ságok többségének az aratás és fel­vásárlás folyamán végzett szervező munkáját. Megállapította, hogy a CSKP KB és a kormány által az őszi munkák biztosítása és a mezőgazda­­sági termények felvásárlás érdekében New Yorkból jelentik A közgyűlés szerdai ülésén megvá­lasztották az egyes bizottságok elnö­keit. J. Nősek elvtársat .alelnökké választották. A délutáni ülésen Monzsi Szlim, a közgyűlés újonnan megválasztott elnöke, valamint Dánia; a Kongói Köztársaság. Etópia, Libéria, India, Burma és más államok képviselői Dag Hammarskjöld, a tragikusan elhuny) főtitkár emlékének adóztak. A szovjet küldöttség sajnálatát .fe­jezte ki, hogy a gyarmatosítók harqa a kongói nép ellen , egyre több áldo­zatot követel. Mindez ismét megerő­síti azok- álláspontjának helyességét, akik kezdettől határozott akciókat követelnek. jóváhagyott intézkedéseket a felvá­sárlási szervek nem teljesítik követ­kezetesen. A kormánybizottság továbbá meg­tárgyalta az őszi szállítások, valamint a nemzeti bizottságok által irányított építkezések menetét. — Itt a Szabad Földműves szer­kesztősége. Az Cszori Állami Gazda­ságot hívjuk. — Halló, itt Oszor. A telefonnál Krizka Pavel, a gazdaság vezetője. — Hogyan haladnak a gazdaságban az őszi munkák? — A száraz időjárás akadályozza a kapások betakarítását és a szántást, így bizony nen| dicsekedhetünk szép eredményekkel. Szeptember 19-ig 884 hektáron végeztük el a szántást, 348 hektárt pedig megtrágyáztunk. A burgonyát és a cukorrépát mintegy 8 — 8 hektárról takarítottuk be. — A vetés és a talaj előkészítés körül mi a helyzet? — Az őszi árpát 30 hektáron vetet­tük el, 87 hektáron pedig az őszi keverékeket. S mintegy 133 hektár földet készítettünk elő vetés alá. — Hogyan állnak a silótakarmány betakarításával? — Tejes-viaszérésben az említett időig 111 hektárról silóztuk le a ku­koricát. Egyéb takarmányokból 42 hektár termését silóztuk. — Két műszakban dolgoznak-e a traktorok? — Négy lánctalpas traktorunk két műszakban dolgozik. S mindent meg­teszünk, hogy a többi traktor is, ha nem is két, de hosszabbított műszak­ban dolgozzék. — n-Mosolygós arcú fiata­lokkal telt meg az elmúlt napokban a sápújfalusi népmüvelödési otthon. A falu CSlSZ-szervezete tartotta évzáró gyűlését. A fiatalok nagy kedvvel látták a gyűléshez, évi tevékenységük értékelé­séhez é- a jövő évi fel­adatok meghatározásához. Vizsgáljuk meg: volt-e okuk a sápújfalusi fiata­loknak mosolygásra ? Volt, illetve van is. Ezt bátran kijelenthetjük mindjárt elöljáróban. Füle Lajos, a CSlSZ elnöke is mosolyog, ami­kor a szervezet munká­járól, terveiről bészél. Szóval, ami a murikát, a széleskörű szervezeti te­vékenységet illeti, a sáp­újfalusi fiatalok nem te-Sokat ígérő távlatok kinthetnek vissza ered­ményekben gazdag múlt­ra. Bár mind az állami gazdaságban, mind a szö­vetkezetben dolgozó CSlSZ-fiatalok a munká­ban példásan megálltak a helyüket, a szervezeti, politikai és kulturális munka — ki tudja miért — nem ment úgy, aho­gyan azt a sápújjalusiak maguk is szerették volna. A szervezet jelenlegi elnöke vállalta, akinek egyébként gazdag tapasz­talatai vannak a szerve­zés terén, hogy életet, új vért önt a szervezetbe. Fáradozása nem mutat­kozik hiábavalónak. Máris nagy a lelkesedés, s így születnek az első ered­mények. A brigádok szer­vezésén kezdhetjük, ame­lyekkel a fiatalok a szö­vetkezet és az állami gazdaság segítségére siet­tek. Egyútal rendezték soraikat, rendet terem­tettek a vezetőségben. Ma valóban lelkes tagokról beszélhet Füle Lajos, hi­szen Dont er Mária, a szervezet pénztárnoka, de társai is említésre méltó munkát végeznek. Persze mindez csak most van indulóban. Az évzáró gyű­lésen megjelent 35 tag a következőket foglalta ha­tározatba: A jövő év folyamán 10 új tagot szereznek, ha­vonta egyszer taggyűlést, kétszer vezetőségi gyűlést tartanak. Nem kevesebb mint 2 színmű és 2 mű­soros est képezi a kultu­rális tevékenységet. Négy táncmulatságot is tervez­nek. A tagság (szám sze­rint harmincketten) láto­gatja majd a politikai iskolát, amelynek kereté­ben a párt történetével ismerkedik meg a sápúj­falusi fiatalság. A szövet­kezetnek főként a kuko­rica betakarításában és a tavaszi kapálásban nyúj­tanak segítő kezet. Per­sze ha szükség lesz rá, mindig önfeláldozóan siet­nek a szövetkezet segít­ségére. Szép terveket, célokat tűzött maga elé a sápúj­falusi fiatalság. Ütjük egyenes, előre ívelő: a kommunista ember kiala­kításához vezető út. -áki A döntő fordulatért o mezőgozdoságban A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents