Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-20 / 76. szám

fca fÉLIIIÉIIIX

HARMADIK ESZTENDEJE MÄR, hogy a járás leggyöngébben gazdálkodó szövetkezetének elnöki tisztét magára vállalta. Az emberek seregnyi előítéletével kellett megbirkóznia. De Halász János, ez a derék fiatalember egy percre sem adta fel a reményt. Pedig a tamáskodók ilyképpen vélekedtek:

— Halász jó káder lehetett a gépállomáson, de az ócsai tagsággal úgysem boldogul.

Ám az új elnököt nem puha fából faragták. Rendületlenül bízott az

emberekben, hitt a közösség nagy-nagy alkotóerejében.

— Nem, a tagság nem rossz, csakis a vezetést lehet okolni, amiért a szövetkezet éveken át egy helyben topogott — vallotta meggyőződéssel.

Nekigyürkőzött, dologhoz látott. Kitartóan szervezett, szüntelenül az új mellett hadakozott. Oj vezetőséget választottak. Ez a megifjodott vezérkar, a tagságra támaszkodva, lépésről lépésre haladt előre, eltávolítva

a fejlődés útját szegő akadályokat.

Jellemző a változást megelőző állapotokra, hogy akkor tájt csupán a szalmás trágya került ki a szövetkezet földjeire, az érett pedig bent maradt a gazdasági udvarban. Olyan dűlő is akadt, amelynek a trágyázását az égi madarakra bízták. Igaz, hogy akkor még 18 kilométerre nyúlott el határuk (most 13 km hosszú), de azért a zöldtrágya mégiscsak

segített volna valamit.

A SZALMÄS TRÁGYA HISIÖRIÄJA onnan ered, hogy az akkori vezetés úgy gondolta: a dolog ellenőrzése már nem rá tartozik. Még egy: a helytelen munkadíjazás, az egyenlősdi is lehetővé tette, hogy a kocsisok a könnyű, szalmás trágyát hordták ki a mezőre, mivel ezt könnyebb volt kocsira rakni és a földeken kupacolni. Természetes, hogy ennek azután megjött a böjtje. Csekély gondot okozott a sovány termés betakarítása.

A fiatal elnök erős kézzel, s hozzáértéssel Irányítja az EFSZ-t. Megszűnt a káros egyenlősdi, s helyette egészséges versenyszellem alakult ki

s tagság körében.

Halász elvtársnak igen jő tulajdonsága: nemcsak az embereket szereti, a gépeknek is rajongója. Mindenkor előrelátó. A tagság jórészt neki köszönheti, hogy talpra tudott állni, tovaszaladt a hányaveti gazdálkodás

ideje, s a gépesítés magas szinten mozog.

Az új viszonyokra jellemző: 15 kerekes, 2 lánctalpas traktora, 2 tehergépkocsija, 6 gabonakombájnja, s számos egyéb gépe van a nemesócsai szövetkezetnek. Tizenkét traktor — kétszerannyi traktoros. Szabó Gyula mezőgazdász is megszerezte a traktorvezetői képesítést.

— Már hogy jönne az ki — mondotta hévvel —, ha én ennek (híjén magyarázgatnék valamelyik traktorosnak, ezt így, ezt úgy csináld... Azt mondaná: mit értesz te hozzá?... — majd hozzátette: — Azóta van itt i;end, amióta Halász az elnök. Az ő szervezése vitte föl a szövetkezetünket az utolsó helyről a közepes, majd az élenjáró szövetkezetek közé.

AZT IS MEGTUDTUK, hogy 380 mázsa istállótrágyát szántottak le a 80 hektárnyi, jövő évben termesztendő cukorrépa alá hektáronként. Már megkezdték a cukorrépa betakarítását. Egy répakombájn és két kiszántó eke könnyíti a dologtevést. Naponta 8-12 vagon répát szállítanak majd

a vasútállomásra.

— Húszezer koronát szavazott meg a taggyűlés idényprémiumra — újságolta Laky Gyula növénytermesztési csoportvezető. — Ebből 900 korona a cukorrépaszállítás meggyorsítását szolgálja. Versenydíjak: 500, 300 és 100 korona. A versenyzésnek ez a módja tavaly is jól bevált. Mindenki répát akart szállítani. Azt csináltuk, hogy hetente'váltottuk a répahordókat. Annyit mondhatok, nagy serkentő eszköz az idényprémium, amelyet taggyűléskor kapnak kézhez az azt kiérdemlő tagok. Az oklevél vagy

jelvény is a taggyűlésen kerül kiosztásra.

Ami még említésre méltó: a mélyszántási verseny. A mélyszántást 970 hektáron kell elvégezniük, mégpedig november 20-ig. Mit sem érne a tervezés, ha ezt azután nem követné a megvalósítás. Ennek elősegítésére 600 koronát irányoztak elő, hetenként. A mélyszántási verseny heti győztesen 300, 200 és 100 korona jutalomban részesülnek.

Végül még azt is el kell mondani, hogy Kása Mihály levelezőnkkel határjárás közben találtunk rá Cseh Jenő kombájnosra, aki a napraforgót aratta. Egy EMAG-kombájnt alakítottak át erre a célra.

— Naftával megy, benzinnel nem fizetődnék ki az üzemeltetése — magyarázta a kombájnos, majd legényesen, fiatalosan leugrott a gépéről. — Eddig a kombájn a fele „tányért“ a földre hullatta. Most, az elnökünk újítása segítségével, 120 munkaegység és mintegy 100 liternyi üzemanyag megtakarítható. Szűkösen számítva ez mintegy 3840 koronát tesz ki, nem

egészen húsz hektár napraforgó esetében.

AZ OJlTÁS ABBÖL ÁLL, hogy a kombájn kaszája elé 85 — 90 cm hosszú,

bádoglemezből készített „fogak" közé dűl a napraforgó szára, s lehetetlenné teszi a „tányérok“ egy jelentős részének a talajra hullását.

Lám, az elnök nemcsak a közös gazdaság kormánykerekét forgatja biztos kézzel, hanem egyben újító is. Sok szövetkezet elnöke példát vehetne tőle. Nádszegi Kovács István

Iezőgazdasági termelésünk emelésének egyik legfontosb tényezője: a talajerő fokozá. Ennek érdekében országos mialom Indult, amelynek fő céiűzése: hektáronként 3 köbmr jó minőségű komposzt készbe.

yek Igazolják: a csehországi keetek szövetkezeteinek és állatjazdaságainak vezetői sokkal jón törődnek e nagy fontosságú fet teljesítésével, mint Szlováan. E szempontból országos mben az észak-morvaországi két tartja az elsőséget, ahol 2,6bméter komposztot készíte eddig hektáronként. Nyomköveti a közép-csehországi és észak-csehországi kerület, 2,illetve 2,26 köbméterrel. Sxiában a nyugat-szlovákiai ki vezet. Itt az augusztusi öaés szerint 1,37 köbméter esgy hektár mezőgazdasági fejletre. Nagyon elmarad a kizlovákiaí kerület (0,63 köbrr valamint a kelet-szlovákiai k' (0,65 köbméter).

lelyütt szövetkezeteinkben talanul várnak ahelyett, hogy aozó lehetőségeket haladéktkihasználnák. Evégből ellátik a Öáblicei Állami Gazd (Csehország), s megkértéCHTA Márta mezögazdasrnökötj, válaszoljon a tallózással összefüggő néh-désünkre.

| ltörődnek

ró fokozásával?

—tavaly csak 4 köbmétei kom készítettünk hektáronként már 6 knhmétoT- oc.il.' • szártárára.

Mos vagon sajierésü kom érik és 1 Vitahurrmk a járáítésével kitermellattől.

Ezé tállótrftöbb minonnyi várlásra.

A Vgyon jó, költ- ‘ ség a 12 ; koierül, j mígészítésícsuí pán jön.

( 31 igyan készítik X tot?

s -ámtalan módja létezik.

(Mi a trágyázandó föld\ terlétesítjük a komposzt— Itt Mééicén 800 köbméter komposztot terítenek el a trágyaszórólépek, s a rakodásban jó szolgálatot ‘esz az E-302 jelzésű szovjet gyárt - nányú kotrógép — mondja Brychta dárta mezőgazdasági mérnök, a Öábicei Állami Gazdaság mezőgazdásza.

telepeket. Például az egyik telepünk a búzatábla szélén, szállító eszközökkel jól megközelíthető helyen áll, mert itt a búza után répa következik. Egy-egy telepen 600 — 700 köbméter komposztot érlelünk. A telep nagysága attól függ. mekkora a trágyázandó földterület. Hektáronként 250 — 300 mázsa komposztot számítunk. A megrakott kompbszttelep szélessége 4, magassága pedig 1,5 — 2 méter. Alsó rétegnek legjobb száraz anyagot használni, amely a lé leszivárgását megakadályozza. Jól érvényesül a tőzeg, a barnaszén-por, a szalma, az istállótrágya stb. Hogy a komposztot ne kelljen kétszer forgatni, evégett jó! tesszük, ha a nyersanyagokat mindjárt a formába rakáskor összekeverjük. Második rétegnek foszforos müirágyát, harmadiknak termőföldet, regyediknek növényi hulladékot te>zünk, s végül cukorgyári mésziszapbái leöntjük. A foszfortartaknú műtrágyák közül rendszerint a Thomassalakot vagy az őrölt „ foszfátot használjuk. Földrétegnek csakis termőföldet alkal- ; mázunk, amelyet a |

'astag termőrétegü \ öldekről, a lecsa- ? bolt tavak feneké- |

•öl, az útmenti ár- |

:okból szerzünk | ie. vagy az épít- |

:ezésekné! legya- a ült termőréteget £ zállítjuk el. Ezért | z építkezési vál- ?.

Hatokkal szoros -S együttműködést & tartunk fenn. Min. „„„.j/vsíiucui legaiaoo zí> to szervesanyagnak kell lennie. Nálunk a szervesanyag-tartalom 50 % körül mozog.

H \ jövőben

milyen hulladékanyagokat szeretnének még felhasználni?

— Mindent, ami hozzáférhetővé válik részünkre. A városi hulladékanyagok közül számításba jöhetnek a szemét, falevélsöpredék, ürülék, vágóhídi anyagok és a hamu. Az ipari hulladékok közül a konzervgyári és söripari hulladék, élelmiszeripari maradék és a cukorgyári mésziszap. A- Ha a Liszenko-féle komposzt leszántásához alacsonyan elhelyezett gerendelyű ekét alkalmazunk, akkor az eketest és a gerendely közé beszorul a szalmás trágya — magyarázza

helyi jellegű nyersanyagokból fölhasználható a már szóbakerült szalma, istállótrágya, trágyalé, tőzeg, halastavi vagy mocsári iszap, az árokba mosott termőréteg, a rétek zsombékja, káka, mészkő, Travertin és repceszalma, amennyiben ez utóbbit nem használjuk föl építési anyag gyártására.

H Milyen kezelésben részesítik a komposztot?

— A kész komposzttelepet 10-15 rm-es - földréteggel befedjük, hogy a litrogén el ne illanhasson. A hosszan

búzódó komposzttelep tetején körüliéiül 30 cm mélységű árkot készítünk, ímelybe híg trágyalevet vagy ammó.liumos vizet öntünk. Ezzel megakadályozzuk a komposzt kiszáradását. A megforgatott komposztban megindul az érési folyamat. Néhány nap múlva 50-60 fokra emelkedik benn* a hőmérséklet, a szervesanyagok bomlása megindul. A komposzt hőmérséklete 4 — 6 hét múlva megállapodik, ekkor a komposztot megforgatjuk, áogy az anyag oxigénhez jusson, s így elősegítjük a további baktériumtevékenységet. A forgatás után újra felemelkedik a hőmérséklet és ha túllépi a 70 fokot, trágyalével megöntözzük. Az érés befejeződik, mihelyt a hőmérséklet ismét 30 fok alá süllyed. Az egész folyamat a két részből álló 2 — 5 hónapos érési időszak alatt zajlik le. Nyáron alacsonyabbra rakjuk a komposztot, télen viszont magasabbra. A nyári komposztot június végéig elkészítjük, hogy ősszel felhasználhassuk.

H Kifizetődik-e

a komposztkészítés ?

— Már hogyne fizetődnék ki! Két ;- éven belül megtérül a költség, a Lili. szenko-féle komposzt esetében pedig >- már az első évben, de a trágyázás - hatása több évig érezhető. Legna■ gyobb termést a kapásnövények, zöldl* ségfélék és az egyes ipari növények adják a komposztozás után. A homo' kos talajok nagyon meghálálják a •• komposztot. A talaj humuszbösége következtében idén búzából (360 hek- 1 táron) átlag 48 mázsát, tavaszi árpából (250 ha) 33 mázsát, őszi árpából c pedig (105 ha) 32 mázsát takarítotj tunk be hektáronként.

• * *

Megtekintettünk néhány komposzttelepet, s azzal a tudattal nyújtottunk kezet Brychta Márta mérnöknek, a Öáblicei Állami Gazdaság mezőgazdászának, hogy a fiatalok nemcsak lendületesen, de nagy hozzáértéssel oldják meg azokat a szép feladatokat, amelyeknek teljesítésétől függ harmadik ötéves tervünk határidő előtti megvalósítása.

Kúti Szilárd

jára téríti a szövetkezeteket. Töb szövetkezet vezetősége nem soka törődik azzal, hogy milyen a gabo nafélék hektárhozama, mennyi i hústermelés, s úgy számítja, hog; fuvarozással és más szolgáltatások kai könyebben friss pénzhez jut hat. Amint cikkünk elején mondot tűk, ha a melléktermelés a bevételnek csak kis százalékát képezi, aza; segíti a mezőgazdasági termelés kibontakozását, nem káros. Viszont, hí a helyi gazdálkodás üzemei helyeti akarják elvégezni a szolgáltatásokat, ez teljesen törvényellenes. His2 a helyi nemzeti bizottságok mellett azért bővül egyre a helyi szolgáltatás, hogy a lakosság növekedő igényeit kielégítse. Ezekbe az üzemekbe tömörülhetnek a falu festői, asztalosai, lakatosai, vagy más mesteremberei. A földmüvesszövetkezeteknek pedig mezőgazdasági termeléssel kell foglalkozniuk. El kell gondolkozniuk ezen főleg a kassai járás egyes helyi nemzeti bizottságainak és szövetkezeti vezetőinek. Ebben a járásban bizony a gabonafélék hektárhozamával nem nagyon dicsekedhetnek és a cukorrépa eladási tervét is csak úgy akarják teljesíteni, hogy felhasználják erre a :élra a takarmánycukorrépát. Az ;gy hektárra eső alacsony hús-, tejes tojástermelés lényegesen megká•osítja közellátásunkat. Nemzeti bi:ottságaink nem engedhetik tovább, logy a spekulációs melléktermelés niatt kevesebb élelmiszer kerüljön lolgozóink asztalára. A mellékteraelés elég sok munkaerőt is elvon mezőgazdasági termelésből, tehát ' éslelteti a munkák időbeni elvég- , ését. A járási nemzeti bizottság , íezőgazdasági osztálya a magyarődi szövetkezet példájára a többi ‘ sövetkezetben is javasolhatná a r leiléktermelés csökkentését. r

Bállá József

bet meghaladja a 60( ezíehát ebben a szövetkelléktermelésből szármíaz egész jövedelen toló-a. Előreláthatólag az aránya sem mutat mí

etkezet idén a melléi-számítások szerint 1X vesz be, a másik olielhanyagolja a me-< zőielést. Mondanunk se: melléktermelés féke>mi mezőgazdasági te<ozását.

a-i szövetkezet is 80pénzel a betoncsöveől. A mezőgazdaságút viszont nem telje?) helyzettel találkoövetkezetben is.

MLYES ÚTRA TÉR

Nemzeti Bizottság m;ztálya az utóbbi ■ idoglalkozott a túl: mermeléssel. A ma- i gjzetben eredetileg- 3Q/edelmet irányoz- 5 tívielésböl, de most

1 nV< 25 000 koronára, r E..etnek voltak fes- tcuvaroz6i. Fél éva t<ek. A mellékter-2 iRárosan hatott az ü*>lsö félévben egy- h'5 kg marhahúst,

:t lXs 53 liter tejet ' n allékból 1500 má- ' li z?k kevesebbet a , .- ti

i- íkből is láthat- J )0 jvetezett mellék!s Nyerészkedés útság mezőgazdasági osztálya már a terv jóváhagyásánál hibát követett el, amikor nem győzte meg a túlméretezett melléktermeléssel rendelkező szövetkezeteket, hogy inkább a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítsanak nagyobb gondot. A kassai járás legtöbb szövetkezetében is arányos a melléktermelés, de sok helyen a mezőgazdasági termelés rovására megy. Sok esetben előfordul, hogy a nem helyes úton szerzett bevétel „kifelé" jó színben tünteti fel a szövetkezetei.

„JÖ“ SZÖVETKEZETEK A MELLÉKTERMELÉS LEPLE ALATT

A csányi szövetkezetét a kassai járásban a legjobbak között emlegetik. Ha valaki jön a járási nemzeti bizottságra mindjárt Csányra küldik. Magam is hasonlóan jártam. Ám alapos elemzés után rájöttünk, hogy a szövetkezet téves úton halad. A tervezett állattállományhoz 28 szarvasmarha hiányzik. Az árutermelésben igen lemaradnak. Aj egy hektárra eső eladott áru az else félévben tejből 120 liter, sertéshúsból 25 kg, marhahúsból szintén 2! , kg. A közellátásnak 60 000 tojássá adósak. Átlagos gabonatermésül 1 hektáronként 22 mázsa. Mivel a tér . melési tervet nem teljesítették, i szemestakarmány-alapot csak 20, ä %-ra töltötték fel.

, Aki viszont csak a félévi pénz- ügyi terv teljesítését nézné, az n hihetné. hogy a szövetkezet jó úto- halad. De ha elemezzük a bevéte t forrásokat, rájövünk a hiba gyökf n rére. A szövetkezet növénytermes:- tésből és állattenyésztésből 538 0( .- koronát vett be, a melléktermeh

A földmüvesszövetkezetek legfőbb : célja és küldetése: a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Ezzel szemben több szövetkezet különféle melléktermelési ágazatokat is létesített. Meg kell mondanunk, hogy amíg a melléktermelés a mezőgazdasági termelést segíti, nem hat rosszul a szövetkezeti gazdálkodásra. A szövetkezetek túlnyomó többségében a melléktermelés nagysága összhangban áll az említett irányelvvel. Erről tanúskodik a mellék- és kiegészítő termelésből származó jövedelem nagysága is. Országos méretben a szövetkezetek jövedelmének 5,8 %-a a múlt évben a melléktermelésböl származott. Ezzel szemben a közép-szlovákiai kerületben a szövetkezetek a melléktermelésböl jutottak jövedelmük 15 %-ához. Hasonló esetekkel találkozhatunk egyes járásokban is. Sőt némely járásban a melléktermelésböl eredő jövedelem emelkedő irányzatot mutat.

KÖZEL KÉTMILLIÓ KORONÁVAL EMELKEDETT A MELLÉKTERMELÉS ÉRTÉKE

A Kassai Járási Nemzeti Bizottság ökonómiai osztályán Stefan Zdutt és Martin Michalko elvtárssal tanulmányoztuk a szövetkezetek bevételi forrásait. Meglepő eredményre jutottunk. Amíg a járásban 1960-bar csak 3 757 000 koronát vettek be i szövetkezetek a melléktermelésböl idén az első félévben 2 665 000 ko rónát. A pénzügyi elemzés alapjái megállapítottuk, hogy az évi bévé tel 5 693 000 korona lesz. Amin látjuk, a járásban egyáltalán ner kedvező irányban halad a mellék termelés. A járási nemzeti bízott

Számoljuk fel a túlméretezett mrermelést