Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-20 / 76. szám

Az SZLKP KB határozata (Folytatás a 5. oldalról) sze a mezdgazdesigi dolgozók kezde­ményezését, a mozgósítás ókat a kő­vetkező fO feladatok teljesítésére: 4 IDEJÉBEN ÉS JÖL VÉGEZZÜK I EL AZ IDEI MEZŐGAZDASÁGI * MUNKÁKAT Rendkívül nagy figyelmet kell szen­telnünk a burgonya betakarítására és felvásárlásának teljesítésére, úgyhogy biztosítsuk a lakosság ellátását jó minőségű burgonyával. Ugyanakkor nagy súlyt kell fektetnünk a jövő évre tervezett vetésterületek burgo­nyaültetésének biztosítására. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban biztosítani kell a cu­korrépa gyors betakarítását és elszál­lítását. Nem engedhető meg, hogy a kiszántáskor és elszállításkor veszte­ségek forduljanak elő. A CSKP KB politikai irodájának a gabonatermesztés fejlesztéséről ho­zott határozatával egyezően követke­zetesen ragaszkodnunk kell a rend­kívül nagy termelőképességű fajták alkalmazásához, s az őszi búzák ilyen fajtáit a nyugat-szlovákiai kerületben 80, a közép-szlovákiai kerületben 65, a kelet-szlovákiai kerületben szintén 55 °/o-ban kell elvetni. Az ősziek, fő­ként a rozs vetésterületeit agrotech­nikai határidőn belül kell bevetni, ugyanakkor kedvezőtlen telelés ese­tére tartalékkal is számolnunk keil. A kellő takarmány mennyiség biz­tosítása érdekében meg kel! gyorsíta­nunk az őszi keverékek vetését, úgy­hogy legkésőbb szeptember 30-ig bevessük az összes előirányzott vetés­­területeket. Valamennyi járásban ha­ladéktalanul meg kell szüntetni a silókukorica betakarításának komoly lemaradását. Fokozott gondot fordít­sunk a silótakarmány minőségére és minden alkalmas anyagot — tehát a kukorieakórót is — használjunk fel silózásra. Fejezzük be a lucerna és a magnak termesztett lóhere betakarítását, gyorsítsuk meg a csépiést és a fel­vásárlást, hogy ne ismétlődjék meg a cséplés téli hónapokra történő ha­lasztásának ártalmas gyakorlata. A rétek és tegelők felületi rende­zését és trágyázását a takarmányalap biztosítása szerves részének tartsuk. A kishozamú réteket és legelőket szántsuk fel és vonjuk be a vetésfor­gókba. Jól és idejében végezzük el a mély­szántást, külön tekintettel a talaj előkészítésére a cukorrépa, burgonya és kukorica alá, biztosítsuk az istállő­­trágya kihordását és beszántásét. A második műszakok részére is gondoskodni kell szakképzett trak­torosokról és teljes mértékben ki kell használni a gépeket. A védnökségi üzemek e téren hatékony segítséget nyújtanak szövetkezeteinknek. Bontakoztassuk ki a gépek legjobb kihasználására irányuló szocialista munkaversenyt az idei nyári munkák tapasztalatai alapján. Már az őszi munkák idején szervezzük meg a komplex gépesített csoportokat. Télen teremtsük meg a teljes gépesítés jövő évi széleskörű alkalmazásának káder-, műszaki és szervezeti feltételeit. A gépállomások munkája mindenekelőtt e feladatokra irányuljon. 2 TELJESÍTSÜK az állatte­nyésztési TERMÉKEK ELÖ­­* IRÁNYZOTT FELVÁSÁRLÁSÁT, ÉRJÜNK EL FORDULATOT A TEHÉNÁLLOMÁNY ÉS A GAZ­DASÁGI ÁLLATOK TERMELÉ­KENYSÉGÉNEK FOKOZÁSÁ­BAN, GAZDÁLKODJUNK HE­LYESEN A TAKARMÁNNYAL Tekintettel az állattenyésztési ter­mékek felvásárlásának teljesítésében huzamosabb idő óta tartó komoly fo­gyatékosságokra, a járási pártbizott­ságok fontos feladata, hogy a falusi pártszervezeteket, a járási és helyi nemzeti bizottságokat, a felvásárló szervezetekben dolgozó kommunistá­kat a mezőgazdasági termékek felvá­sárlásának következetes teljesítésére irányítsák, úgyhogy minden mező­­gazdasági üzem megvalósítsa elő­irányzott felvásárlási feladatait. Kü­lön figyelmet igényel az egyénileg gazdálkodó parasztok esetében a fel­vásárlás teljesítésének jelenlegi hely­zete mind a növényi, mind az állat­­tenyésztési termékek eladása terén. Ne engedjük meg a házi sertésvágás­ról szóló előírások megszegését. Kö­vetkezetesen korlátozzuk a szarvas­­marha és borjak fekete vágását. A tehénállomány eddigi kedvezőtlen ala­kulása veszélyezteti a harmadik öt­éves terv állattenyésztési feladatainak teljesítését, s ezért a pártszervek, szervezetek és nemzeti bizottságok tegyenek hatékony intézkedéseket a kedvezőtlen fejlődés meggátlására és következetesebben biztosítsák az SZLKP Központi Bizottsága irodájá­nak a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztéséről szóló határozatát. A vágósertések jövő évi termelési és felvásárlási feladatainak teljesíté­sét szolgáló feltételek megteremtése érdekében minden EFSZ-ben és álla­mi gazdaságban biztosítani kell az anyasertések állománytervének telje­sítését és túlteljesítését, fokozni kel! a malacnevelés színvonalát. Az állattenyésztési tervfeladatok teljesítése és túlteljesítése megkö­veteli, hogy minden EFSZ és állami gazdaság dolgozzon ki takarmány­mérleget, s ennek alapján állítsa ösz­­sze a takarmányterveket. Emeljük a takarmányozási technika színvonalát, főként a takarmánykeverők teljes ki­használásával széleskűrüan szervez­zük meg a fehérjék előállítását, és Így biztosítsuk a gazdasági állatok jó telelését. A szakmai propagandának is ezekre a kérdésekre kell irányulnia a télen. 3 AZ EFSZ-EK ÉS AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK JŐ TERVEKET * DOLGOZZANAK KI 1962-RE, HOGY A TERVEK A MEZŐ­GAZDASÁGI TERMELÉS IRÁ­NYÍTÁSÁNAK HATÉKONY ESZ­KÖZEI LEGYENEK A tervek összeállítása és megvita­tása körül végzett munkálatok céljá­ból minden EFSZ-ben és állami gaz­daságban meg kelMeremteni a mező­­gazdasági termelés gyorsabb növelé­sének feltételeit. A jövő évi tervekben biztosítanunk kell az élenjáró szocia­lista mezőgazdasági üzemek ama ta­pasztalatainak teljes felhasználását, amelyeket a nagyüzemi termelési technika és technológia, a munkaszer­vezés és a tudományos ismeretek ér­vényesítésében szereztek. A reális és jó tervek alapvető fel­tétele az EFSZ-ek és állami gazdasá­gok dolgozóinak széleskörű részvétele a tervek kidolgozásában, ami a tarta­lékok feltárását, a feladatok teljesí­tését és túlteljesítését segíti elő. Külön gondot kell fordítanunk a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladatainak négy év alatti teljesíté­sére irányuló mozgalom további el­mélyítésére azzal, hogy rögzítjük az eddigi szocialista vállalásokat és új szocialista felajánlásokat teszünk: fokozott gondoskodást kell fordítani a mezőgazdasági szocialista brigádok mozgalmának fejlesztésére. A pártszervek és szervezetek nyer­jék meg a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésének és túlteljesítésének ér­dekében, úgyhogy szervezzenek vál­lalási mozgalmat, s neveljék a szö­­vetkezeteseket és az állami gazdasá­gok dolgozóit a tervek és a vállalások iránti helyes viszonyra. ★ Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy a pártszervek és szervezetek, a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági dol­gozók minden erőfeszítést megtesz­nek az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére, a termelési és fel­­vásárlási feladatok teljesítésére és jő termelési-pénzügyi tervek kidolgo­zására az 1962. évre, a ezzel megte­remtik sikeres teljesítésük és túltel­jesítésük feltételeit. Äz NDK népe kifejezte egységes akaratát Szeptember 20-ára összehívták a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának ülését. Napiren­den szerepel a községi választások eredménye. A választók 99,96 °/b-a az NDK Nemzeti Frontja jelöltjeire A jobboldal több mint két és Bonnban kihirdették a nyugatné­met szövetségi parlament vasárnapi választásának eredményét. A Ke­reszténydemokrata Párt a szövetsé­gi parlamentben elvesztette abszolút többségét, s az 1957. évi választá­szavazott. Az érvényes szavazatok­nak csak 0,04 °/o-a volt a javasolt-jelöltek ellen. Az NDK fővárosában a választók 99,86 %-a adta szavaza­tát a Nemzeti Front jelöltjeire. fél millió szavazatot veszített sokkal szemben 29 mandátumot ve­szített, tehát a választók 4,9°/o-át vesztette el. Gaston Goblenz neves amerikai kommentátor a választási eredményt „az Adenauer-korszak le­tűnésének“ nevezte. Céltudatosan készüljünk a búza vetésére (Befejezés az 1. oldalról.) állapítjuk meg az egy hektárra eső vetőmag mennyiségét, majd a pácolt (csávázott) vetőmaggal kipróbáljuk és beállítjuk a vetőgépet. A pácolást ma a legtöbb gazdaság természetes kötelességének tekinti. A gondatlan pácolás azonban még gyakori jelenség. Legyen alapelvünk: minden elvetett búzaszemre jusson pácpor. Súlyos hiba, ha a búzát a vető­gépben pácoljuk. Ami a vetés mélységét Illeti, igen gyakori hiba, hogy a búzát nem a megkívánt mélységre vetjük. így például a Szlovákiai 200-as a 4 cm-es, a Pavlgvlcei 198-as a 4 —5 cm-es, a Kosűti búza az 5-6 cm-es mélységű vetést szereti. A csoroszlyasúlyok pótlásáról idejében gondoskodjunk. Vetés után fogasolunk. Hiba, ha vetés után hengerezünk. Az elsietett, és elkésett vetésről Is szólnunk kell. A szeptember 20-a előtti búzavetés a gabonalegyek csalogatója és elszaporítója. Viszont az október 20-a utáni vetés nemcsak azért helytelen, mert a búza gyengéb­ben megy a télbe, hanem az ilyenkor már rendszeresen fellépő őszi csa­padék a" vetési munkát igen elodázhatja, minőségét rontja, sőt kedvezőt­len évben (1950) a vetést nem lehet végrehajtani. Ne tévesszenek meg bennünket ebben a kivételes évjáratok (1960). A későn vetett búzában a variak, valamint a tavaszi felfagyás (kelet-szlovákiai kerület; 1956) nagy kárt tesznek. Néhány déli járásban a kukorica vetésterülete megközelíti a szántó­­terület 50 8/»-át. Itt bizonyosan akad olyan búza, amelyet kukorica és más kései elővetemény után vetünk. Ez esetben külön feladatot (szervezést) jelent, hogy a növényeket és tarlómaradványokat úgy takarítsuk be, hogy a búza október 20-ra a föld­ben legyen. Minthogy az Ilyen későn vetett búza a faggyal izemben érzékeny, jó e célra a Pavlovicei 198-as, valamint a még el nem ismert fajták közül a Somorjai (Samorinská) búza. Október 20-a után a vetömagmennyiséget legalább 10 %-kal emeljük. Hogy az eljövendő években alaposan fellen­díthessük a búzatermesztést, ennek érdekében szakítanunk kell a szok­ványos búzatermesztési módszerrel. Tudatosan választott elövetemények után helyesen alkalmazött műtrágyázással és éveken át kipróbált, jól bevált fajták segítségével törekedjünk a nagyobb terméshozamok eléré­sére. Ne feledkezzünk meg az új fajták különleges igényeiről. Eme Igények alábecsülése súlyos következményekkel járhat. így például a káli-igényes nagyszalmájú, Igen bőtermó és jó minőségű Kosúti búza lucerna után, de főleg leszántott kálisó hiányában megdőlésre hajlamos, míg más elővete­­mények után — különösen, ha a nyári szántással kálit adtunk — biztos termésű. A gyengén bokrosodó Szlovákiai B és különösen a kifagyásra hajlamos olasz búzák, szeretik a sűrű vetést. A sösszigeti őszt Durum (Makaronka) korán vetve J61 áttelel, későn vetve már érzékenyebb a faggyal szemben. Ezért kérjünk minden búzafajtára vonatkozólag termesztési utasítást, amelyet a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán vagy a nö­­vénynemesitö és vetőmagtermesztő vállalat igazgatóságain kaphatunk meg. Végezetül legyen intő példa, hogy az elmúlt évben 38 000 hektár terü­leten részben a késedelem, részben a vetésterv be nem tartása miatt elmaradt a kenyérgabona vetése. Tehát a vetéstervet okvetlenül tartsuk be. Szenteljünk külön figyelmet a szaporítási területeknek is, mert ezzel a jövő vetőmagot és a további nagy termések alapfeltételét biztosítjuk. Amiről szólni kell — Amiről szólni kell — Amiről Több segítséget vár a brigád Negyvenegy évvel ezelőtt, 1920. szeptember 21-én jelent meg a Rudé právo első száma. Ezen a napon született meg hazánkban az osztályharcos kommunista sajtó, amely a marxizmus-Ieninizmus szellemében harci célul tűzte ki a burzsoázia megdöntéséért, az új társadalmi rendszerért, a munkás-paraszt hatalomért folytatott küzdel­met. Ezért ünnepük hazánk dolgozói minden évben ezen a napon a sajtó napját. Az újságírók ünnepe alkalmával szólnunk kell a sajtó önzetlen és lelkes munkatársairól, a falusi levele­zőkről is. A mezőgazdaság szocialista átalakításának mai szakaszában megállapíthatjuk, hogy a szocialista mezőgazdasági sajtó álta­lában jól teljesítette feladatát. Az eredmények, amelyeket a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra történő áttérés és a falu szocialista átalakítása terén elértünk, a sajtó igyekezetét is dicsérik. Persze ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy most már minden rendben van és nincs több tennivaló. Csak az alapok lerakását tekinthetjük lezárt fejezetnek. Mezőgazdaságunk további "fejlesztése és az új arcú falu megteremtésének további folyamata állandóan újabb és újabb problémákat vet fel, ame­lyeket az újságnak mint kollektív propagátornak, agitátornak és szervezőnek közelebb kell hoznia a megoldáshoz. Ezeket a feladatokat a mezőgazdasági sajtó nem lenne képes teljesíteni, ha nem támaszkodnék a külső munkatársak és főképpen a falusi levelezők együttműködésére. A levelezők munkájának és segítségének legfontosabb része a tömegekkel, a termeléssel, valamint a társadalmi és kulturális élettel való kapcsolat fenn­tartása és annak állandó elmélyítése. A szocialista sajtó ebben a tekintetben a lenini Pravda hagyományaira támaszkodik, amely jelentős szerepet juttatott a munkáslevelezőknek a lap szerkesztéséiben. A Szabad Földműves levelezői a lap fennállásának tizenegy éve alatt pótolhatatlan segítséget nyújtottak a szerkesztőség­nek munkájában. Nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy lapunk teljesíthesse hivatását a mezőgazdaság szocialista át­alakításában. Már a lap megindulásakor szinte kéretlenül sok lelkes levelező sorakozott fel a Szabad Földműves mellé. A szövetkezetesítés első éveiben értékes leveleket és cikkeket közölhettünk az új szövetkezetek alakulásáról, az első lépések nehézségeiről és az örvendetes kezdeti eredményekről. I í j. Palágyi János 1950. április 16-1 számunkban így ír: „Ma­gát a szövetkezeti törvényt megelőzve, még 1949. februárjában átvettük az 1480 katasztráüs holdat kitevő úrbéri legelőt." Koncz János jelsőcl levelezőnk közölte, hogy a helyi Ä mezőgazdasági sajtó és a falusi levelezők pártszervezet, amely kis- és középparasztokból áll, elhatá­rozta, hogy május elseje tiszteletére megalakítja az EFSZ-t Ír a falusi reakciósok aknamunkájáról, majd így folytatja: „Erre el voltunk készülve, mert tudtuk, hogy az új falunak az osztályharc tüzében kell megszületnie". Horváth Péter a lap május 28-i számában jelenti, hogy a komáromi járásban már 11 EFSZ alakult meg. Majd így buzdítja a földműveseket a szövetkezet megalakítására: „Azok a földművesek, akik még most is ingadoznak, bizonyára még nem ismerték fel az évszá­zados elnyomás okát. Azt, hogy nem találják meg helyüket a munkásosztály oldalán és nem valósították meg a munkás­paraszt szövetséget". Nem vitás, hogy ezek a levelek sok ingadozót győztek meg a szocialista út helyességéről, sok csüggedőbe öntöttek lelket. Gyümölcsöző tapasztalatcsere alakult ki a lap hasábjain, amely nagy lépésekkel vitte előre a földművesszövetkezeti mozgal­mat. A későbbi években, ahogy a sikerek gyarapodtak, úgy nőtt levelezőink tábora is. Megnövekedett a szerkesztőség postája, s állandó rovattá nőtt „A falu hangja". A szövetkezeti gazdál­kodás legyűrte a kezdeti nehézségeket. Most már helyet kap­tak a levelekben a szakmai, a szervezési és az ökonómiai kér­dések, a gazdálkodás haladó formáinak bevezetése, a falu kul­turális és társadalmi életének egyre gazdagabb eseményei. Kialakultak a társadalomépítés fő hajtóerői: először a munka­felajánlások, majd a szocialista versenyek, végül a szocialista munkabrigádok mozgalma. A lapon keresztül jutottak el a példát mutató és alkotó kezdeményezésekre serkentő verseny­felhívások az olvasók ezreihez. A lap olvasói rugalmasan rea­gáltak a termelőmunka fokozását célzó kezdeményezésekre és ezzel aktívan segítették elő a mezőgazdaság szocialista fej­lesztését. Joggal mondhatjuk, hogy azok az egyszerű dolgozók, akik napi fáradságos munkájuk után tollat fognak, hogy részt vál­laljanak a sajtó munkájában, önzetlen túlmunkát végeztek épülő szocialista hazánk érdekében. Pedig ez a munka nem volt könnyű. Az építőmunka egymás után következő szakaszai állandóan új problémákat vetettek fel, s aki nem akart lema­radni, annak nemcsak írnia, hanem tanulnia is kellett. Leve­lezőink ezen a téren is megállták a helyüket. A levelek leg­többje nemcsak a helyi problémák ismeretéről, a párt és a kormány irányvonalának mély tanulmányozásáról tanúskodik, de meggyőzően tükrözi levelezőink eszmei, politikai fejlődé­sét is. E tagadhatatlan fejlődés mellett nem szabad a hibákat sem elhallgatnunk. Nem lesz ünneprontás a sajtó napján, ha néhány olyan hibáról szót ejtünk, amelybe nemcsak a levelező, de a hivatásos újságíró is gyakran beleesik. Az egyik ilyen hiányos­ság, hogy szívesebben vünk a sikerekről és az eredményekről, az élet szebb oldaláról, de idegenkedve fogjuk meg a tollat, ha hibákat, visszaéléseket, hanyag munkát vagy bűnös tevékeny­séget látunk. Pedig az életnek ez az oldala is létezik, és a saj­tónak nem másodrendű feladata a bírálat. Tudjuk, hogy az ilyen irányú tevékenység néha kellemetlenséget is okozhat, de az építömunka zavartalan menete nem nélkülözheti a bíráló szót. A másik jelenség, amely ellen küzdeni kell, a túlzott lokál­patriotizmus, a saját falu, a saját szövetkezet eredményeinek jó akaratú eltúlzása vagy kiszínezése. Természetes, hogy az ember mindig közelebb érzi magához a saját faluját, a saját szövetkezetét és jobban lelkesíti a siker, amelynek ő is részese. De tudatosítanunk kell, hogy a túlzott dicséret komoly károkat okozhat, önelégültséget szülhet, amely nem segíti, hanem hát­ráltatja átépítés ügyét. A jó levelezőt lelkesítik a sikerek, de mindent tárgyilagosan mérjen le. A pártos állásfoglalásból, a feladatok ismeretéből és a konkrét helyzet adottságaiból indul ki, s az egész fejlődés szemszögéből mérlegeli az élet és a termelőmunka jelenségeit. Sohasem feledkezik meg az önképzésről, saját eszmei és szak­mai fejlődéséről, amelyet forradalmi átalakulások korszaka megkövetel. Csak így képes teljes értékű segítőtársává válni a szocialista sajtónak, s csak így végezhet értékes alkotó mun­kát szocialista hazánk és a béke érdekében. ★ A sajtó napján köszöntjük a Szabad Földműves levelező tá­borát és lelkes munkájukhoz erőt, jó egészséget kívánunk. Ipolyszakáüason nem­rég alakult meg az egyetemesen gépesített növénytermesztési csoport. Tagjai hatal­mas lelkesedéssel lát­tak munkához. Példá­juk lázba hozta a szö­vetkezet többi trakto­rosát is. Amikor újból ellátogattunk a faluba. Torma Béie traktoros­ból kifakadt a vágya­kozó szó: — Mondtam már a Ferinek, hogy alakít­suk meg á második csoportot is. A tenniakarásban te­hát nincs hiba. Az el­ső csoport tagjai vi­szont elpanaszolták, hogy az induláshoz nincs elég gépük. — Smolka János fájó szív­vel beszélte, hogy 3 műtrágyaszóró, egy trágy^rakó, 3 istálló­­trágyá-szóró és két kukoricakombájn hi­ányzik a gépparkból. A munka a hiányos­ság ellenére is jól megy. Gáspár Józsei lánctalpasával éjjel­nappal szánt. A vető­■ ágy kevés híján már ■ elkészült. A kukorica­• törés javában folyik, s , a kórót azonnal siióz­­: zák. Nézetünk szerint ■ azonban az induló, > egyetemesen gépesített ' növénytermesztési cso­• port több segítséget : kaphatna a Lévai Járá­si Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztá­• lyától. i V'agy talán helyes, E hogy az 1400 hektáros ■ szövetkezetnek még • tráavarakóia sincs?

Next

/
Thumbnails
Contents