Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)

1961-09-17 / 75. szám

Krumpliszüret Mezőgazdaságunk egyik fájó pontja: a burgonyatermelés eíhanyago- i | lása. Főleg Dél-Szlovákiában igen alacsony a hektárhozam. A probléma i i megoldásának érdekében, végig a Szepességen hatalmas mozgalom indult. j | A poprádi járásban például közel 9000 hektáron termelnek burgonyát. i i A gazdag termés betakarítását 25 kombájnnal és 77 kiszántóval kezd­­j [ tck. A szepességi burgonyatermesztési módszer meghozta gyümölcsét. Az , , előzetes becslések szerint átlagosan több mint 200 mázsás hektárhoza­­( I mot érnek el. A poprádi járás eladási tervét október 3-ig teljesíti. A szepességi szövetkezetekből a dél­vidék nagy mennyiségű vetőburgonyát kap. Most a betakarításról adunk né­hány sor ízelítőt. Első utunk a Vel'ká Lomnica-i Bur­­gonyanemesítö Állomásra vezet. A bur­gonyanemesítő táblán tarka asszony­csoport szorgosan szedi a gumókat. Fabó János nemesítő pontosan jegyzi a telt ládák számát. Az ember el­gyönyörködik a gazdag termésben. — Jut majd a konyhára is a ter­mésből 7 - kérdezzük az asszonyok­tól. Szeretnénk belőle, mert nagyon ízletes ez a krumpli - mondják. - Csakhogy Fabó elvtárs minden gumót vetésre tartalékol. A jövő vetöburgonyáját bizony be­csesen kezelik. Többéves fáradságos munka után innen kerül ki az elit anyag. Az aránylag kis területről több mint 40 vagont adnak. Fabó Já­nos szerint délen is jól bevált a Kra­­sava. Csajka és a Tatranka. A tábla szélén törpeautó áll. Novo­­sad Jirí és Trefil Frantisek, a Lhotka nad BeCvou-i szövetkezet vezetői tar­tanak felénk. Kitűnő eredmény A feketenyéki szövetkezet idén jó eredményekét ért el. A jó eredmé­nyekhez a maguk módján a szövet­kezet kertészei is. hozzájárultak. Egy hektár területről nem kevesebb, mint 200 — 280 mázsa paprikát „szüretel­tek" le. Vadovies József, Galánta — Épp ilyen egészséges vetöburgo­­nyára lenne szükségünk — sóvárog­ják. - Kaphatnánk belőle?- Szívesen adnánk a Tátránkéból - mondja készségesen Fabó -, for­duljanak az elosztó központhoz. Megmutatja jegyzetfüzetét. Kiolvas­suk az évi munka eredményét. A ve­tőmagra szánt burgonya vírusos meg­betegedése 1 %-on aluli. Kitűnő ered­mény. Az új burgonyafajták bő ter­mést ígérnek. A Tatranka például több mint 300 mázsás hektárhozamot ad. A 200-as mozgalom falragaszai nyo­mán tovább megyünk egy szövetke­zetbe, ahol nagyban termelik a bur­gonyát. Potymák András, a 3000 hek­táros kezmaroki szövetkezet mező­gazdásza is a burgonyatáblán forgo­lódik. Szintén a Tátránkét szüretelik. — Milyen hektárhozamra várnak? — kíváncsiskodunk. — Jóval felül lesz a 200 mázsán, de egyes táblákon 350-400 mázsát is termelünk. — Mennyi vetőburgonyát adnak a rászoruló szövetkezeteknek ? — Szövetkezetünk 300 hektáron termel burgonyát; a megfelelőt mind eladjuk. Eladási tervünket még 40 va­gonnal megtoldjuk. A könnyű tátrai földben kiválóan dolgozik a burgonyakombájn. Utána az asszonyok serényen szedik a ter­mést. Naponta egyenként több mint 12 mázsát felszednek. A táblától nem messze, a vasútállo­más közelében osztályozzák a burgo­nyát. Egymás után telnek a zsákok. Nemsokára indítják a szerelvényt. A gőzös pöfékelve indul a vágányon. Viszi terhét a dél-szlovákiai földmű­veseknek. * Bállá József A könyves mezőaazdász A Jó mezőgazdász holtig tanul; Valahogy így variálta a közmon­dást Kiss László, a nagykaposi szövetkezet mezőgazdásza. S hogy ez így is van, az is bizonyltja, '■ hogy még most is ; gyakori vendége a ; mezőgazdasági mil- I szaki középiskolá­nak. A tanárok ; mindnyájan jól is­­: merik, hisz idén vizsgázott a kezük alatt tiszta jelesre. • Iskolába járt, visszaváltozott diák­­: ká egy évre, hogy gazdag gyakor­­; lati tudását elméleti szaktudással gyarapítsa, s azóta... Kos, azóta i állandóan a szakkönyveket bújja (már tekintélyes könyvtára van ; belőlük), s ha valamiben nem egé­­'■ szeri biztos, akkor nem restell fel- 1 ballagni az iskolába, s a tanár • elvtársakkal megbeszéli azokat a ; dolgokat, amelyek foglalkoztatják. : s amelyek mind arra irányulnak, ' hogy a szövetkezetei előbbre vi­gyék, megszilárdítsák. — Jobb előre gondolkodni, mint aztán utólag slrnákozni — mondja a mindent megfontoló ember las­súságával Kiss elvtárs. — Meg az­tán több fej, többet tud. Az iskolában találkoztunk össze. A műtrágya tárolásának új mód­­, ján töri a fejét, s arról „érteke­­í zett" a szakemberekkel, a tanár > elvtársakkal. Ügy nagy vonalakban ► már sejti is a megoldást, de még í gondolkodnia kell felette, s addig i — úgymond — nem árulja el a ! titok nyitját. A silózás is szóba ’ került: megtudtam, hogy eddig már [ mintegy 300 köbméter silót készt­­! tettek, de még vagy 52 000 mázsa ! silóanyag kint van a határban, s t várja, hogy mikor kerül a silógöd­­t rökbe. Fő is éppen eleget Kiss í elvtárs feje, hogy hova helyezzen ! el ennyi silót, de elhelyezni meg ► okvetlen szükséges, mert kevés a > szálastakarmányuk, mert ezeken a ! Latorca-menti réteken csak sava­­í nyű fü nő, azt pedig nem nagyon j szeretik az állatok. Ugyanekkor az Osti árpát is vetik, s ilyenkor a ií mezőgazdásznak ugyancsak van § miről elmélkednie, van miről gon- :j: dolkodnia, hisz egy 1940 hektáros szövetkezetben mindig akad tenni­­való. — Most már el sem tudom kép- : ; zelni, hogy ha nem tanulnék, ho­­gyan állnám meg a helyem a gaz- • j dóságban. ; — Miért szánta rá magát a ta- j 1 nulásra? ;!; — Régi vágyam volt. Nagyon j j szeretem a földet, s elnökösködé­­sem öt esztendeje alatt rájöttem, \ ; hogy a rohamléptekkel fejlődő me- ;j; zőgazdaság, a nagyüzemi gazdái­­kodás irányítására kevés a szak- • tudásom. Ezért jelentkeztem aztán ; ; örömmel tanulni, ha kissé már őre- ; ; gedó fejjel is, * ; 1 Kiss elvtárs valóban tanult is, 1 sokszor éjjeleken át bújta a köny- 1 1 veket, mert nem akart szégyent < j vallani sem tanítói, sem családja, \ s főként érettségiző fia előtt. Elein- a te nehéz volt megszoknia a köny • X vet, most meg már bárhova is § megy, mindig akad a zsebében va- » lami olvasnivaló. Fáradhatatlanul * tanul, olvas, annyira megszokta a a könyvet, a tudás, a tudniakarás « mámorát. 8 — Ha éjszaka tizenegykor kerü­lök haza is, egy-két dolgot még \ 1 mindig átolvasok elalvás előtt. Már csak úgy tudok pihenni - ; ; mondja mosolyogva. !Í Amikor a tervei felől érdeklő- :jj döm, felcsillan a szeme, mint a ; gyereknek, ha új játékot kap, s máris ömlik belőle a szó: — Egyelőre, tudja, mit szeret- !j; nék elérni? Hogy a mi szövetke- jji zetünk legyen a legjobb a kerület- ; > ben. Persze, addig még hosszú az út, s rengeteg a munka, a tenni- h; való, de rajtunk semmi sem fog ul ki, hisz a korszerű gépekkel ellő- ; '■ tott mezőgazdaság előtt nincsenek ;j; lehetetlen feladatok. ; Ez valóban így is van. Igaza van ;|; Kiss elvtársnak. A ma embere előtt :!; már semmi sem lehetetlen. -tó- '■ Versenyző fiatalok r-yy eve, nuyy a lopoimcai „uyo­­zelmes Üt” EFSZ tehenészei elnyer­ték a szocialista munkabrigád büszke címét. Abban az időben még csak ej az egyetlen csoport versenyzett, de azóta nagy változáson ment keresztü a szövetkezet. Házasságra lépetl ugyanis a kajaliakkal. Gyarapodott i szántóterület, s lehetőség mutatko­zott további csoportok alakítására is amelyek versenyre kelhettek a szo­cialista munkabrigád címért. Ebbe e - szép munkába bekapcsolódtak a fia­tal baromfigondozók is. név szerinl Lelovics Sarolta. Varga Margit és Le­­lovics Magda. Felajánlásaikban a ter­melés növelését, valamint politikai és szakismeretük gyarapítását tűzték k alapvető feladatul. A fiatalok mindjárt az első napok­ban hozzákezdtek vállalásaik megva­lósításához. „A korszerű baromfite­nyésztés“ című könyvet tanulmányoz­ták át elsőként, egyes fejezeteit kö­zösen is megvitatták, s az így szer­zett tudást igyekeznek átvinni a gya­korlatba. A szakkönyveken kívül el­olvassák az „Anna" című könyvet is Könyvvitát rendeznek, s meghívjál' ★ A leningrádl tudományos dolgo­zók a kobalt rádioaktív sugárzásának segítségével elérték a bab fehérje­­tartalmának és a burgonyában levő keményítőmennyíség fokozását, a do­hánylevelek számának emelkedését, valamint a gabonakalászok, a len, a kukorica és a napraforgó dúsabb nö­vését. ★ Megállapították, hogy egyes nö­vények is lehetnek lázasak, főként virágzásuk idején. Ezek közé tartozik az Amazon vidékéről származó, a bra­­tislavai Füvészkert melegházában is látható meseszép vízirózsa, a Victoria regia, valamint az Aruma nevű virág, amelynek kelyhe és levelei 40, sőt 44 fokos „lázban égnek“. ★ A mexikói kormány eddig 82 000 hektár kiterjedésű földterületet sajá­tított ki abból az ingatlanból, amelyet egy észak-amerikai vállalat még 1910- ban „bekebelezett“. Az eképpen „visz­­szakebelezett“ földet most mexikói parasztok közt osztják fel. dt Sűrű trópusi erdő benyomását keltik azok a mérhetetlen kiterjedésű kukoricaföldek, amelyeken a Politot­­gyel-kolhoz tagjai gazdálkodnak Tas­kent, üzbég főváros közelében. A kol­hozparasztok 188 hektárra akarják bővíteni a 4 méter magasságot is el­érő kukorica vetésterületét, amelynek zöldtakarmány-hozamát több mint 1900 mázsára becsülik hektáronként K E- minaazoKat, axiK a Duszke címért- versenyeznek. Ezenkívül rendszeresen e látogatják majd a téli hónapokban a z szövetkezeti munkaiskolát, s részt e vesznek a pártoktatáson is. Tevéke- 1 nyen kiveszik a részüket a kulturális t munkából is. * A lányok nagy súlyt fektetnek a párt alapszervezete. a nemzeti bizott­­^ ság tanácsa és a szövetkezet vezető­­sége által elfogadott határozatok tel­jesítésére, mert a tehenészet után j ök is ki akarják érdemelni a büszke címet. Krajcsovics Ferdinand, Galánta 9. WWWWWWWWWWWWWWWWWVtfWWWWWWWW Az őszi betakarítási munkálatok mel- : lett nem szabad, hogy egy percre is : megfeledkezzünk az ősziek vetéséről. Csakis úgy várhatunk a jövő évben i jó termést, ha agrotechnikai határ- < időre földbe kerül a mag. TERVEK, CÉLOK Szeptember 1-ével országszerte ki­tárultak az iskolák kapui, s az üres tantermeket benépesítették a fiata­lok. A Tornaijai Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskolába is eljöttek a tu­dásukat bővíteni. Bállá Ödön Fülekpüspökirő! került az iskolába, s amikor afelől érdeklőd­tünk, hogy miért választotta épp a mezőgazdasági pályát, így válaszolt: — Szeretnék a mezőgazdaság tit­kaiba behatolni; különösen az állat­­tenyésztés érdekel. A kellő szakkép­zettség megszerzése után visszame­gyek falumba, a szövetkezetbe. Capárik Gizella, az érsekújvári já­rásból került Tornaijára, s az iskolá­ban töltött hét után lázas fényben csillog a szeme, amikor a követke­zőket mondja: — Könyvelő szeretnék lenni. Egy a célom: sikeresen befejezni az isko­lát, s utána hazamenni a szövetke­zetbe könyvelőnek. Mennyi cél, terv! Vajon hányán állják meg a helyüket? Hisszük, hogy valamennyien, s pár év elteltével szö­vetkezeteinkben találkozhatunk majd velük mint kiváló szakemberekkel. Méri Rozália, Tornaija Gépeink üzemzavarmentes teljes kihasználásáért Mezogazdasagunk technikai ellá­tottsága állandóan növekszik, ami azt eredményezte, hogy alapjaitól meg­változott a föld megművelésének a technológiája, de az állattenyésztés­ben is itt-ott már jelentkeznek a ter­melés teljes gépesítésének bátor ter­vei, távlatai. Szlovákiai mezőgazdasági üzemeink jelenleg több mint 2:000 traktort, 17 000 pótkocsit, 8000 aratógépet, 2000 kombájnt, 3000 silókombájnt mondhatnak magukénak, s még a ki­sebb mezőgazdasági felszerelések to­vábbi ezreit birtokolják. A harmadik ötéves terv éveiben mezőgazdaságunk technikai felszere­lése sokkalta gyorsabban fejlődik majd, de nemcsak a termelő körze­tekben, hanem a hegyi és hegyaljai körzetekben is. Géparkunk 1965-ig mintegy 42 000 traktorral, 4000 teher­autóval, 63 000 pótkocsival, a nagy teljesítményű kombájnok ezreivel, cséplőgépekkel stb. gyarapodik. Ugyanakkor a gépek technikai szín­vonala tovább emelkedik, s olyan ki­vitelben kerülnek forgalomba, hogy az egyes növények termelését és be­takarítását is egyetemes gépesítéssel végezhetjük. Például a harmadik ötéves terv első éveiben mezőgazdaságunk 27 új­fajta gépet és berendezést kap a gé­pesítési tervben már jóváhagyónak - ból, s körülbelül további 50 gépet próbálnak ki a gyakorlatban. Ezek közül a gépek közül, amelye­ket mezőgazdasági üzemeink kapnak, Iegelsósorban is az új traktortípu­sokat kell kiemelnünk az egységesí­tett sorozatból, éspedig a Zetor 3011 (Major) és a Zetor 2011 (Minor) traktorokat, valamint ki kell még emelnünk a Zetor-Super 50 gyártá­sának a fokozódását, mivel ezek a traktorok főként a szállítás lebonyo­lítása szempontjából fontosak. Ezen­kívül a 10 lóerős teljesítményű kis­­traktorok is forgalomba kerülnek, amelyek főként a szőlő- és komlo­­termö vidékeken jutnak nagyobb je­lentőséghez. Ugyanígy forgalomba ke­rül a PKUS —45 típusú önműködő al­váz is a hozzátartozó gépekkel együtt, éspedig az arató-cséplővel, silókom­bájnnal és a burgonyakombájnnal. Lényeges előnyt jelent a cukorrépa egyelése és sarabolása szempontjából a most szerkesztett elelkrohidrauli­­kus vezérlésű saraboló mint az ön­működően irányított mezőgazdasági gép első típusa. A kipróbált és a gyakorlatban bevált további gépek sorozatgyártását is rövidesen meg­kezdik; ilyenek a traktor elejére sze­relt komposztrakó és komposztfor­­gató, valamint az ugyancsak az első tengely fölé függesztett szalagos trá­gyarakodó és trágyateregető gép. Bő­vül az állattenyésztésben alkalmaz­ható gépi eszközök választéka, főként a félautomata fejőberendezéseké, amelyeket a bekötéses istállókban használunk, valamint az automata fejógépeké, melyeket nyitott istállók­ban veszünk igénybe. A mezőgazda­sági szállítás lebonyolítására készül, szintén sorozatgyártásban, az 5 ton­nás hordképességü három oldalon billenöszerkezeltel ellátott vontatott teherkocsi, valamint az első tengely­­lyel meghajtott teherkocsi, amelynek a hordképessége 3 tonna. Nem vitás, hogy a termelésbe ke­rülő új gépek főként összetételük és igényességük miatt szinte törvény­szerűen megkövetelik, hogy a gépek kezelői fokozzák szakképzettségüket, többet törődjenek a gépek karban­tartásával, valamint teljesítményük legnagyobb kihasználásával. Mi a valóság? Viszont a gépek teljesítményének kihasználása, kezelésük és karban­tartásuk minősége ez idő szerint ala­csony szinten áll, s akadályozza a mezőgazdasági munkálatok magasabb fokú gépesítését. A gépek kihaszná­lása tervszerűtlenül és szervezetlenül történik. Az ilyen „munkamódszer" aztán gyakoribb üzemzavart, az üze­meltetési költségek növekedését von­ja maga után és végül még azt is, hogy az így kezelt gépek idő előtt kiesnek a termelési folyamatból. Elég gyakori eset, hogy például egy DT — 54-es traktor főjavításáért az új traktor árának több mint 82 %-át számlázzák. Van tehát mi felett elgondolkod­nunk. Van mit megjavítanunk. Hisz végre meg kell értenünk, hogy a leg­jobb technika sem biztosítja a mező­­gazdasági termelés növekedését, a gépek (okozott üzemképességét és a termelési költségek csökkentését szakképzett és kellő technikai ma­gaslaton álló emberek hiányában. Ellenkezőleg: a zilyen esetek fékezik a gépesítést, elriasztják a szövetke­­zeteseket gépparkjuk további növe­lésétől, s ezáltal semmibe vesznek azok a milliós értékek, amelyeket ipari dolgozóink előállítottak. Tovább ezen az úton nem haladhatunk. Hogyan javítsunk ezen a helyzeten? • Mindenekelőtt a szövetkezeti traktorosok, kombájnosok, karbantar­tók és gépesitök állandó iskolázását kell biztosítanunk, vagyis intézkedé­seket kell tenni abból a célból, hogy a gépállomások közvetlen tanácsadói szolgálatának segítségével, mielőbb sajátítsák el a gépek helyes karban­tartásának és kezelésének alapelveit. Traktorállomásaink kövessék a trebi­­sovi traktoráilomás jó példáját, amely azzal tűntette ki magát, hogy a műit évben mintegy 420 traktoristát és gépjavítót nevelt az egységes föld­műves szövetkezetek részére. • Fokozatosan biztosítsuk, hogy minden szövetkezeti tag megismerje azoknak az alapvető gépi berendezé­seknek működését, amelyek a szövet­kezet tulajdonát képezik és tudjon is velük bánni. • A bösi és az úszori állami gaz­daságok példájára alakítsunk egyete­mesen gépesített csoportokat. Ezek a csoportok biztosítják ugyanis a me­zőgazdasági munkálatok jókori elvég­zését. a gépek és egyéb eszközök jó kihasználását, s végül a gépeli kar­bantartásának és javításának magas szakmai színvonalát. • Következetesen érvényesítsük a traktorosok, kombájnosok, karban! ár­tok és gépesitök anyagi érdekeltsé­gét, tehát adjunk prémiumot, ha az üzemzavarok ritkábbak, továbbá álla­pítsunk meg jutalmat az üzemanya­gok megtakarításáért, a gépek telje­sítőképességének jobb kihasználásáért és az agrotechnikai határidők betar­tásáért. • A fémek gazdaságos felhaszná­lásában állandóan tartsuk szem előtt a CSKP KB fölhívását, és jobb körül­tekintéssel végezzük a pótalkatré­szek szervezett biztosítását is. • Haladéktalanul vezessük be gép­állományunk pontos és rendszeres műszaki ellenőrzését, tervszerűen biz­tosítsuk a gépek műszaki karbantar­tását valamennyi fokon és* idejében érvényesítsük igényünket a pótalkat­részek iránt. A fenti követelmények betartása fontos és határozott lépést jelent a géphibák kiküszöbölése és a gépek teljes kihasználása céljából. STEGMANN GUSTÁV mérnök, az SZNT mezőgazdasági főosztálya műszaki-fejlesztési osztályának vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents