Szabad Földműves, 1961. július-december (12. évfolyam, 54-104. szám)
1961-07-05 / 54. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1961. július 5. Ära 40 fillér XII. évfolyam, 54. szám. Szorgalmas földműveseink már teljes ütemben aratnak. Az aranysárga, széles gabonatáblákon ott dolgoznak az ember segítőtársai, a kombájnok. A múlt évi tapasztalatok alapján idén a többmenetes aratással gyorsítjuk meg a gabona betakarítását. Amíg li)60-ban a gabonabetakarítás új technológiáját csak 6000 hektáron alkalmaztuk, idén már a szlovákiai kerületekben 160 000 hektár gabonát takarítunk be két- és hárommenetesen. v Ebből is láthatjuk, hogy földműveseink egyre több gépet kapnak. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak munkáját megkönnyítse és eredményesebbé tegye. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink jó munkáját tükrözi a gazdag termést ígérő határ. A gabona gyors és minél kevesebb veszteséggel járó betakarítására megvan minden lehetőségünk, tehát csak a jó munkaszervezésen, a gépek álapos kihasználásán múlik, hogy munkánkat siker koronázza. Rövidesen megtelnek a csűrök acélosszemű gabonával. Mielőtt azonban a helyére hordanánk a gabonaféléket, nem árt, ha még egyszer elgondolkodunk a helyes elosztáson. Ahol a múlt évben a kívánalmaknak megfelelően osztották el a gabonát, a szövetkezet nem küzdött komolyabb szemestakarmányhiánnval és az állattenyésztésben is kiváló eredményeket értek el. Gazdag* lett a szövetkezét és a tagság is. A tapasztalatok tehát arra serkentenek, hogy idén is kövessük a jó példát. A gabonafélék elosztásáról a szövetkezeti tagok már az évi termelési tervek készítésekor beszélgettek. Most, amikor megkezdődik a begyűjtés, a szövetkezetek helyesen teszik, ha a tervet még egyszer felülvizsgálják #s a bő termésnek megfelelően kiigazítják. Jó példával jár elöl a trencíni Járás, ahol a nemzeti bizottságok javaslatára a szövetkezeti tagok újra megvitatták a terveket. Hogyan sáfárkodjunk helyesen a gabonával? Mindenekelőtt minden szövetkezet és szövetkezeti tag tudja már, hogy a földterület 80 %-án a nagyüzemi gazdálkodásé a szó. Ebből következik tehát, hogy a nagyüzemi gazdaságoknak kell biztosítaniuk a lakosság élelmiszerellátását. Parasztságunk példás hazaszeretettel az első gabonát a szerződések szerint az államnak adja el. Földműveseink látják a munkásosztály önfeláldozó munkáját, amely lehetővé teszi, hogy a földeken dolgozók egyre kevesebb fizikai fáradsággal takarítsák be a gazdag termést. Nemzeti bizottságainknak törődniük kell azzal, hogy a szövetkezetek a szerződésnek megfelelően adják el a gabonát. Például ha a szerződésben bizonyos mennyiségű sörárpát irányoztak elő, a beadást maradéktalanul teljesíteni kell, hogy a sörgyárak részére biztosítsuk a nyersanyagot. A szerződésileg tervezett gabona eladása után a szövetkezeteknek elsősorban saját érdekükben biztosítaniuk kell a vetőmag- és takarmányalapot. A bo termésből meg kell teremteni bizonyos mennyiségű tartalékalapot is, számolva az esetleges terméketlen esztendővel. A szemestakarmány-alap biztosítása nagyon fontos kérdés. Szövetkezeteink már saját maguk gondoskodnak a takarmányalap megteremtéséről. Az állami tartalékokra ne számítsunk. Ez a szövetkezet szempontjából is előnyös, mert a vásárolt takarmány lényegesen megdrágítja a termelést. Tehát semmi esetre sem helyes, ha a szövetkezet tekintet nélkül a takarmányalap biztosítására, a munkaegységekre több gabonát ad a tagoknak, mint amennyit szükségletük megkíván. A múlt évben több szövetkezet annyi természetbenit adott a tagoknak, hogy még fölöslegük is volt, és azt eladták. Ez a kérdés annál is fontosabb, mert egész sor szövetkezet már az évi termelési tervet is úgy készítette el, hogy nincs biztosítva a takarmányalapja. A dunaszerdahelyi járásban például az idei gazdasági évben az állatállománynak 7158 vagon gabonára van szüksége. Ezzel szemben az évi termelési tervekben a szövetkezetek csak 5650 vagon gabonát terveztek a takarmányalapba. Hasonló a helyzet a rimaszombati, losonci és trnavai járásban. Némely szövetkezetben az egy munkaegységre eső természetbeni látszólag nem sok, de annyira lazák a munkanormák, hogy egyes tagok jóval több természetbenit kapnak, mint amennyire szükségük van. Igv fordulhat elő, hogy számos községben a tagok több sertést tartanak, mint a szövetkezet. A munkaegységekre juttatott gabona mennyiségével foglalkozott a szövetkezetek V. kongresszusa is. A szövetkezeti tagok jóváhagyták, hogy a szövetkezet saját szükséglete szerint az alapok kellő feltöltése után szabja meg a természetbeni mennyiségét. A szövetkezeti tag semmi esetre sem kaphat több természetbenit, mint amennyire családjának és az alapszabályok szerint meghatározott háztáji állománynak szüksége van. A szövetkezet akkor cselekszik helyesen, ha a természetbeni többletet pénzben kifizeti a tagnak. A bősi, diószegi és más szövetkezetek máris elhatározták, hogy ennek megfelelően számolják el a természetbeni járandóságot. A szövetkezeti tagok a gabonatermés helyes gazdálkodásával csak nyerhetnek. A fölöslegért megkapják a pénzértéket, másrészt a közös gazdálkodás több szemestakarmányt juttathat a takarmányalapba. Az állatállománnyal tehát több szemestakarmányt etethetnek fel, emelkedik az állattenyésztési termékek mennyisége és a szövetkezet jövedelme. A munkaegységekre is több pénzt kapnak a gazdasági év végén. Egyszóval, saját és népgazdasági érdek, hogy helyesen, előrelátó gondossággal gazdálkodjunk a gabonával. S földeken az aratást közvetlenül követő legfontosabb munka: a tarlóhántás és a másodvetés elvégzése. A Szomotori Állami Gazdaságban a lekerült repce és őszi árpa után tarlókeveréknek kukoricát, napraforgót és babot vetnek, hogy a termőterület teljes kihasználásával növeljék takarmánykészletüket. Képünkön Hegedűs Pál traktorost és Váradi Gyula gépkezelőt látjuk munka közben. (Kúti Szilárd felvétele) Antonín Novotny elvtárs, köztársaságunk elnöke a pionírok között » A szeretet kitötö megnyilvánulásai pártunk iránt » Kiváló munkát végeznek a pionírok Boldog, bátor és művelt ifjúság A párt- és kormányküldöttség Rajecké Teplicén a 2050 pionír táborozásának hatodik napján meglátogatta a pionírokat. A párt megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére rendezett szombat esti hangverseny után több mint 3000 résztvevő gyönyörködött a hatalmas tűzijátékban. Vasárnap délelőtt 8 órakor a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság képviselőivel találkoztak a becses vendégek. Kilenc őrá után a pionir-város lakói üdvözölték az emelvényre lépő Novotny elvtársat, valamint a párt és kormány többi képviselőjét. A pionírok szűnni nem akaró tapssal éltették a párt 40. éves évfordulóját. Novotny elvtárs beszédét gyakran szakította félbe taps. A jelenlevők lelkesen éltették a Szovjetuniót és a CSKP-t. Novotny elvtárs beszéde után kitüntették a legjobb pionír-csapatokat. Novotny elvtárs beszédében hivatkozott a lány! találkozóra, ahol három évvel ezelőtt beszélgettek a pionírok jövőjéről. Az akkori résztvevők javarésze már a gyárakban és mezőgazdaságban dolgozik, gyarapítja tudását és az iskolákban tanul. Felépült a szocializmus. Az ország neve: Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Mindez elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártjának érdeme, amely a múlt hetekben ünnepelte megalapításának 40. évfordulóját. A lányi találkozón szó volt arról, hogy a pionírok fő feladata a tanulás. A pionírok ezt a feladatot jól teljesítik. Az élenjáró tanulók segítik a gyengébbeket is, és így közösen jó eredményt érnek el. A másik feladat, amelyről Lányban beszélgettek, az ország megsegítése volt. A pionírok ezt a feladatot is sikeresen teljesítették. Csaknem egymillió pionír jogosult az Ifjú Építő piros szalagjának viselésére, és több mint 500 000 pionír egyenruháját ékesíti az Ifjú Építő vörös csillaga a munkákban elért jó eredményeként. A pionírok és velük együtt a szikrák a legutóbbi három év alatt sokmillió brigádórát dolgoztak le az iskolák és a községek szépítésében. Több mint 330 millió kg hulladékanyagot gyűjtöttek, s 26 millió erdei és gyümölcsfát ültettek ki. A pionírok segítettek a lakásépítkezésben, a rétek és legelők gondozásában, eredményesen termesztettek kukoricát, védnökséget vállaltak a ligetek és parkok felett. Ezek a számok azt mutatják, hogy a pionírok becsületesen teljesítik feladatukat. Lányban magunk elé tűztük, hogy fejlesztjük a testnevelést. A múlt évben Prágában a II. országos spartakiádon és azt megelőzően a járásokban, több százezer ifjú és lány lépett fel. A fiatal, lelkes tornászok javarésze pionír volt. Százezrekre menő a nyári pionírtáborok résztvevőinek száma. Több százezer fiú és lány vesz részt az ifjúság soortjátékain, 400 000 pionír versenyez a nemzetközi barátság atlétikai négytusa-versenyében. További feladat a haza megismerése és kultúra fejlesztése volt. Idén Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére érte el tetőfokát a „Vörös zászló alatt“ nagy mozgalom. Ebben a mozgalomban mintegy 800 000 pionír vett részt, akik a kommunista párt tagjaival folytatott beszélgetéseken megismerkedtek a kommunisták és a kommunista pártszervezetek munkájával. A pionírok közül egyre többen gyönyörködnek tájaink szépségében. A tanulmányi kirándulásokon megismerkednek az üzemekkel, a földművesszövetkezetekkel. Ilyen tevékenység helyes és előnyös a jövő élet előkészítésére. Ezt a munkát tovább kell folytatni minden pionírcsoportban. A pionírok nagy figyelmet szentelnek a fasizmus ellen vívott harcokban elesett hősök sírjainak felkeresésére. Népünknek nem szabad megfeledkeznie a fasiszta járom idejéről, amikor nemzeteinket ki akarták irtani. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy azok, akik Hitlernek segítettek, és támadást, tömeggyilkosságokat szervezték országainkban, ma Nyugat- Németországban ismét olyan helyeket töltenek be, mint Hitler idején. Éberen kell őrködnünk, mert ezeknek az embereknek farkas-lelkűk van, bár báránybőrt öltöttek magukra. Ezért ne feledkezzetek meg a múltról és tanuljatok a fasizmus elleni harcok történetéből. Novotny elvtárs megelégedetten állapította meg. hogy a pionírok elismerést érdemelnek a lányi találkozó óta végzett munkáért. Az egész ország örül sikereiknek. Az egy és háromnegyed millió pionír a Szikrákkal együtt hathatós segítséget nyújt a szocialista társadalom építésében. Közülük nőnek fel a munka hősei, a technikusok, a tudósok és művészek: a jövő kommunistái. Novotny elvtárs a pionírok munkájához további sok sikert kíván. Egyre-másra dőlnek a rendek, zúgnak az aratógépek, az aratás lendületes ütemét a cséplőgépek zakatolása festi alá. Üj élettel telnek a magtárak. S telnek a zsákok, a szorgalmas munkát busásan megháláló aranyló szemekkel. Képünk a szenei szövetkezetben készült, ahol már gépkocsira rakják a duzzadó zsákokat, hogy teljesítsék termény eladási kötelességüket. (Ormay Kálmán felvétele) Őzökké otímük emléked Ipolyságon június 50-án, pénteken temettük Major Sándor elvtársat, a Szabad Földműves forrón szeretett főszerkesztőjét. A városházán a pionírok, CSISZ tagok és párttagok díszőrsége félóránként váltakozott a ravatalnál. Őszbecsavarodott hajú parasztok, fiatalok, értelmiségiek, régi harcostársak, munkatársak hajtottak fejet emléke előtt. Eljöttek a temetésre azok, akikkel Zselíz és Ipolyság környékén együtt harcolt a földművesek jogaiért és azok is, akikért harcolt. A fegyelmezett arcokon gyakran gördül végig egy-egy forró könnycsepp. A szovjet hősök emlékműve előtt a katafalknál Lörincz elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének vezetője és Nosko elvtárs a Mezőgazdasági Kiadóvállalat igazgatója búcsúztatta. „Pártunk múlhatatlan tisztelettel őrzi Major Sándor elvtárs, pártunk régi harcos tagjának becsületes és tiszta emlékét“ — tolmácsolta a párt szavait Lőrincz elvtárs. A gyászmenet élén méltóan régi harcos kommunista munkájához azokat a vörös zászlókat vitték, amelyek alatt annyit harcolt az Ipoly környékén. Elhozták a vörös zászlót az ipolyviskiek is, amelyről nemrég még Major elvtárs a Szabad Földműves hasábjain írt. A közel kétezres tömeg a „Varsavjanka“ forradalmi gyászinduló méltóságteljes akkordjai mellett lépkedett a Fő utcán. Azon a Fő utcán, ahol Major elvtárs május elsejéken és sztrájkharcok idején annyiszor buzdította és lelkesítette a kizsákmányolt tömegeket. Ahová a vörös zászlóval a szécsénkei és környékbeli kommunistákkal még a csendőrkordonon is betörtek. Hányszor vágta szemébe a kapitalista bérenceknek a nép igazságát, hányszor szervezett sztrájkokat, küzdött a földművesek jobb életéért. A sírnál Báláz elvtárs a mezőgazdasági megbízott helyettese és Kugler elvtárs a CSEMADOK Központi Bizottságának nevében búcsúzott. Az Internacionálé hangjai mellett eltűnt szemünk elől a vörös zászlóval lefödött koporsó. Azzal a vörös zászlóval tért pihenőre, amely alatt annyit küzdött. Sírjára félszáz koszorút helyeztek el. A szeretet, a megbecsülés, a harcos élet méltatása volt a sok koszorú, virág. Fájó sebekkel búcsúztunk. Elmentél, itthagytál minket. Még tegnap velünk együtt terveztél, irányt szabtál és szokásodhoz híven, bíztatóan mosolyogtál. Amint a levelezők is mondták, apánk helyett apánk voltál. Az emberekért éltél. Grófi béres voltál, s a költővel együtt neked is fájt, hogy az élő élet heve a grófé. A gróf dőzsölt, dorbézolt, de ti a párt sugallatára tudtátok, hogy egyszer tiétek lesz a kalász. Most, amikor beteljesedett a párt jóslata, amikor mindenki siet minél többet élni a jóból, a múlt kérges kezű parasztja ma a fürdőszobás lakásban, a televíziónál ül, te szerényen elmentél. Itthagytál mindent, de örökké köztünk maradsz. Búcsúzunk tőled, amint azt az ipolyviski Vörös Lobogó Szövetkezet tagjai is táviratozták: „A Vörös. Lobogó EFSZ tagjai melegszívű elvtársat, jó barátot, a szocialista munka felejthetetlen harcosát, buzdítót, tanácsolőt gyászol.“ Hasonló táviratokat kapunk levelezőinktől, felső szerveinktől. Velük együtt ígérjük, hogy levelezőgárdánkkal, akiket annyira szerettél, még keményebben fogjuk kezünkbe toliunkat, továbbra is harcolunk a párt politikájának megvalósításáért, a földművesek jobblétéért. Mert tőled tanultuk, hogy a népért küzdeni a legszentebb kötelesség. Ez a mi dolgunk. Bállá Jőzsef A döntő fordulatért a mezógortosógbor
