Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-04 / 2. szám
Mezőgazdasági kutatók és újságírók .értekezése Megvalósítható feladat a Modrai Borászati Kutatóintézet igazgatója a szőlészet fejlődéséről és távlatairól beszélt. Huba A. mezőgazdasági mérnök pedig a kártevők okozta hatalmas veszteségekre hívta fel a hallgatók figyelmét. A kártevők minden évben elpusztítják a termés 15 — 20 %-át, s további 10 %-át pedig a raktárakban teszik tönkre. A vegyszerek használata hatalmas értékeket menthet meg. A sajtókonferencián ezenkívül nagyon sok kérdés hangzott el, amelyre a tudományos dolgozók kimerítő feleletet adtak. (rn) Egy korszerű, gépesített mezőgazdasági üzem nem nélkülözheti a ZKS -3 jelzésű burgonyaszár kitépöt. Ez a Német Demokratikus Köztársaságban készült gép háromsoros és tíz óra alatt 5 — 8 hektáron tépi ki (néhány nappal a kiszántás előtt) a burgonyaszárat. (Kép és szöveg: H. V.) Újdonságok a szovjet mezőgazdaságban Az ukrajnai Lvov városban új géppel kísérleteztek, amely hígtrágyázásra szolgál. Ez a berendezés kétkerekű gumiabroncsos gépcsoportból áll, amely lehetővé teszi a növények egyidejű trágyázását és művelését. Ez az eljárás négyszer olyan olcsó, mint a trágyázás többi módja. A gép egy óra alatt 3 hektárt trágyáz meg. Az SZKP KB decemberi ülésén elhatározták, hogy legelőször a mezőgazdaság legjobb dolgozói kapják ezt a gépet. Egyébként a Szovjetunióban összesen 400 különféle mezőgazdasági gépet gyártanak. az egyesített szövetkezetekben A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia szlovákiai tagozatának tudományos dolgozói sajtókonferencia keretében tárgyalták meg a szlovákiai sajtó dolgozóival a mezőgazdasági termelés legfontosabb problémáit. Az újságírók számtalan kérdéssel fordultak a tudományos dolgozókhoz. A legtöbben arra vártak feleletet, milyen lehetőségeket látnak tudományos dolgozóink a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítésére. A legfontosabb feladatokkal és lehetőségekkel dr. Emil S p a 1 d o n professzor mezőgazdasági mérnök a Nyitrai Mezőgazdasági E'őiskoia rektora és a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia szlovákiai tagozata növénytermesztési szekciójának elnöke foglalkozott részletesebben. Hangsúlyozta, ha a termelésben érvényre juttatjuk mindazt, amit tudunk és maradéktalanul eleget teszünk a korszerű agrotechnika követelményeinek, akkor a harmadik ötéves tervet négy év alatt sikeresen teljesíthetjük. A nálunk ismert és termesztett növényfajták lehetőséget nyújtanak nemcsak a harmadik, hanem a negyedik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére is. De az ötödik ötéves terv igényes feladatai már megkívánják, hogy növénynemesítő állomásaink dolgozói új, az eddiginél még magasabb hozamú növényfajtákat termesszenek ki. Továbbá rámutatott arra, mennyiben segíti elő a feladatok teljesítését a mezőgazdasági munkálatok széleskörű gépesítése. Főleg a gépesítés járulhat hozzá a legnagyobb mértékben a város és a falu közötti különbségek kiküszöböléséhez. Az a célunk, hogy a mezőgazdaságban is éppen olyan higiénikus feltételek között dolgozzanak az emberek, mint az iparban, és a munkát két műszakban végezzék, méghozzá egy-egy műszak ne legyen hosszabb hat óránál. J. G u s p a n mezőgazdasági mérnök, a Piesíanyi Növénynemesítő Állomás igazgatója beszámolt az intézet eddigi eredményeiről. Az intézet kísérleti gazdaságának földjein a nemesített vetőmagokkal ^lért hektárhozamok lényegesen túlszárnyalják a harmadik ötéves tervben előirányzott hektárhozamokat. Például gabonából 42 mázsás, burgonyából 308 mázsás, cukorrépából 575 mázsás, borsóból 52 mázsás, szemeskukoricából pedig 69 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. f. a h n f, meznnflzdasáni mérnök A prágai Kerületi Mezőgazdasági Tervezőintézet dolgozói a Kutná Horá-i járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság, valamint a suchdoli „Druzba“ EFSZ tagjainak bevonásával műszaki-gazdasági elemzést végeztek az említett szövetkezetben, amelynek alapján kidolgozták a mezőgazdasági épületek létesítésére vonatkozó érdekes tervet. ** _ Kiadja a Me?ö Firdíl is VUgardasSgi Minisztérium a MezőgazdasSgt Kiadóvállalatban - Megjaie-no tietehi* Kétszer - Szerkeszti a szerkesztőmé itsay - f-ószertresztfl Major Sándor — Szerkesztőség és kiadóhivatal: E&§49 Brat isIhvr Suvt.r. ifl - Telefon: fószerkesztfl 515*58, titkárság 501-00— Telefonközpont 545 91 fit 10 55(1-93 - Belső vonalak főszerkesztő helyettese- 636. mezőgazdasági osztály: 632, aglt-prop. f Wbw.tV! & u Bi& osztály 634. szakmelléklet 585 — Nyom.la a Polvgraflcké zévody o D-. Bratislava ul. Februárovéhr vifar«tya 6/d - Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata — Megrendelhet minden postahivatalnál és kézbesítőnél - Előfizetési dH évente. 36.40 Kcs. K-10*1101 □ Az észak-amerikai nagy tőkés vállalatok haszna 1955-ben — az adók leszámítása után - 21,8 milliárd dollárt tett ki. □ A szív hozzávetőleg kinek-kinek az öklével egyenlő nagyságú. Mindenekelőtt korszerű istállókra és egyéb gazdasági épületekre van szükség, amelyeket gyorsan fel kell építeni. Ezeknek az istállóknak nem csupán a korszerű iStállőzás követelményeinek kell megfelelniük, hanem az állattenyésztés új technológiájának felhasználásával hozzá kell járulniuk a munka termelékenységének emeléséhez és lehetővé kell tenniük a kétműszakos üzemeltetést. Az eddigi típusok csak részben vagy egyáltalán nem tesznek eleget a követelményeknek. Több helyütt nem tartják be a sorrendet: a közösségi érdekek háttérbe szorulnak, ahelyett, hogy a előtérbe kerülnének. Az egyesüléskor személyi és helyi kicsiségeken rágódnak, szem elől tévesztve a legfőbb feladatokat. Fontos, hogy ezektől a hibáktól mielőbb megszabaduljanak, s szilárd, gazdaságilag megalapozott nagy mezőgazdasági üzemeket létesítsenek, ami majd lehetővé teszi a megfontolt beruházási építkezéseket. Először szakosítani a termelést! A járás irányelvei szerint a szövetkezeteseknek ki kell dolgozniuk az egyesített szövetkezetek termelésének szakosítási tervét. Helyesen kell elosztani a növénytermesztés és az állattenyésztés feladatait, meg kell határozni, hogy a szövetkezeten belül melyik községben létesítenek gazdasági központot. Csak ezután lehet a 'beruházási építkezések tervét kidolgozni, amely a gazdasági épületeken kívül a kulturális létesítményeket és lakásépítkezéseket is magában foglalja. Többször felvetődik a kérdés; mekkora gazdasági egységeket alakítsanak? Megállapítást nyert, hogy s répatermelési körzetben legcélszerűbt az 1200 hektáros termelési egység. Az ilyen kiterjedt gazdaság lehetővé teszi a nagyüzemi termelést mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben; elsősorban a szarvasmarhatenyésztésben és sertéshizlalásban, valamint a baromfitenyésztésben. Az egyesített szövetkezetekben a szarvasmarhatenyésztés elsőrendű kérdés, úgyhogy a beruházási építkekezések is elsősorban a szarvasmarha részére szükséges istállók építésére vonatkoznak. Hol építkezzenek ezek a szövetkezetek? A suchdoli ^Druzba“ EFSZ példája azt mutatja, hogy a haszonállatokat egy központban összpontosítani több okból nem célszerű. Már annál is inkább nem, hogy sok szarvasmarha és baromfi elhelyezése nagy területet foglalna le, ugyanakkor a már meglevő épületek nagyrésze kihasználatlan maradna. Az ilyen elrendezés nem teszi lehetővé a helyes munkamegosztást sem. Az elemzés azt mutatta, hogy a gazdasági központban mindenekelőtt a fejősteheneket lehet összpontosítani majd, mégpedig egy közös istállóban és élletőben. A hízósertések elhelyezését és a tyúkállomány kérdését a „Druzba“ EFSZ egyelőre nem oldja meg véglegesen, mivel számol a szomszédos szövetkezetek csatlakozásával. Sertéshizlalást nagyüzemi módon! Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusának vitaindító anyaga szerint az új sertéshizlaldák építésekor a nagyüzemi termelés új technológiáját kell érvényesíteni, és 800—1300 férőhelyes sertéshizlaldák építése válik szükségessé, ahol elegendő egy sertésgondozó. Erre már van követésre méltó példa: a Smiricei Állami Gazdaságban egyetlen sertésgondozó 2500 sértési hizlal. Természetesen, az új technológia érvényesítésével. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy 300 sertés, vagy 1000 — 2000 tyúk részére nem gazdaságos az építkezés. A férőhelyek építésénél nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden falunak megvan a maga sajátossága, s nemkülönben a községfejlesztési terve. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni az építkezéseknél (gondolunk itt nemcsak a gazdasági épületekre, hanem a kulturális, népművelődési és társadalmi célt szolgáló épületek létesítésére). Nyitott, 384 férőhelyes tehénistálló A prágai Kerületi Mezőgazdasági Tervezőintézet dolgozói kidolgozták a „Druzba“ EFSZ számára az átjárós, takarmányfolyosós nyitott istálló tervét, amelyhez közös fejőház és ellető ként naponta 50 kg silóval számolnak. A szénjiidrátos silótakarmányt ároksilókban, a fehérjetartalmút pedig 6 méteres átmérőjű silótoronyban helyezik el. Az etetést reggel zöldtakarmánnyal kezdenék, míg a silőtakarmányt este használnák fel, hogy az üzemeltetés a lehető legkönnyebb legyen. Az egyoldalú túltápláltság veszélyének elkerülése érdekében egyik nap szénhidrátos silótakarmányt, másnap meg fehérjéset etetnének, mindaddig, amíg be nem vezetik a szénhidrátos silótakarmány fehérjékkel történő mesterséges kiegészítését. A zootechnikai munka súlypontja az elletőben Kevés emberi munkára lesz szükség az új istállóban, miután a gépesítés elég jelentős helyet kap. így a zootechnikai munka súlypontja az ehetőre esik. Az ellető a szokásosnál aránylag nagyobb, ugyanis 96 tehén számára tervezték, amelyeket nyitott istállóban tartanak, hogy az istállózás módja ne változzék. A teheneket több csoportra osztják, mégpedig: fejősHol, mikor, mit és hogyan építsünk Nyitott istálló 100 üsző számára is tartozik. Ez az istálló 384 férőhe' lyes lesz. A teheneket 96 — 96 db-ból ' álló csoportra osztják. Minden csoportot még kétfelé osztanak, úgyhogy t az alapegységet 48 fejőstehén alkotja. . Traktorvontatású önrakodó kocsi to. vábbítja a takarmányt az etetővályúkba. Az etetővályú és az etetőhely < között a takarmányozás ideje alatt rekeszeket alkalmaznak; egy fejőstehén számára 75 cm széles helyet jelölnek ki. A rekeszeket úgy osztják el, hogy a 48 tehenet gyorsan meg lehet kötni vagy szabadjára engedni. Tartóoszlopok nincsenek az istállótérségében, az állása folyosó szintje alatt legfeljebb 15 cm-re van enyhén besüllyesztve. Tehát inkább olyan almozásról van szó, amely 80-400 cm magasra emelkedik majd. A fejőstehenek szabadon mozoghatnak; mindegyiknek körülbelül 3,5 négyzetméter helye van, s csak-etetéskor kötik be őket. Kétrészes a fejőház; ez tulajdonképpen két korszerű fejőállás 16 fejőstehén részére. A fejőház és az istálló közötti rész fölött tető van. Alatta várótérség, amelybe egyszerre 48 tehenet be lehet hajtani. A tej üvegcsöveken jut az istállóból a tartályba. Minden takarmányt közvetlenül az etetővályúba adagolnak, mert a csoportban levő fejőstehenek egyenlő termelékenységűek lesznek. A fejőstehenekre fordított egyéni gondoskodásról áttérnek a csoportos gondoskodásra, ami önköltségcsökkentést jelent. Az istállóban 12 dolgozó végzi majd tennivalóját, két műszakban. Egy gondozóra tehát 32 fejőstehén jut, s a tehenésznek minden hatodik napja szabad. Egy fejőstehénre számítva az istálló építési költségéből 3870 korona esik, ami a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium által az 1961. évre jóváhagyott átlagnál sokkal kevesebb. A „Druzba“ EFSZ tervében tehenentehenek, vemhes tehenek, az elletőben levő tehenek és borjas tehenek. E módszer alapján minden fejős tehén négy hónapig lenne az elletőben. A borjakat kezdetben egyedileg istállózák, azután ötösével, majd később tízesével. A borjúistállók könnyű anyagokból, például szolomitból készülnek és déli oldaluk nyitott lesz. A növendékmarha-istállók építését is gazdaságosan oldják meg. Nyitott istállózást terveznek a részükre, ahol legalább 100 növendékállatot helyeznek el. Ezeket csűrökkel kötik össze, amelyek takarmány- és alomraktárul Mi legyen a már meglevő tehénistállókkal ? Már rámutattunk arra, hogy a 100 férőhelyes tehénistállók egy egyesített szövetkezetek számára kicsinyek ahhoz, hogy bennük a nagyüzemi technológia érvényesülhessen. Mindamellett milliós értékűek, tehát nem lehet azokat kihasználatlanul hagyni, ezért a helyi viszonyoknak megfelelően alakítsuk át. A „Druzba" EFSZ tapasztalatai alapján az ilyen tehénistállókat a beteg tehenek elkülönítésére vagy a hízómarha istállózására lehet felhasználni. * * * A szövetkezetek egyesítése a fejlődés új korszakát jelenti. Lehetővé válik az új munkamódszerek bevezetése, a munka termelékenységének fokozása és az új élet kialakítása a falun. A mezőgazdasági építkezések tervezői részére is új, váratlan feladatok merülnek fel, hogy az istállók megfeleljenek azoknak az új követelményeknek, amelyeket a mezőgazdasági üzemek már a legközelebbi időben támasztanak. A „Druzba“ EFSZ átjárós, nyitott tehénistállójának terve az első kísérlet, amely a jövő fejlődésének útját mutatja meg. •T. Parik . > TTetek óta vitatták a ,, faluban: miként lehetne legcélszerűbben felhasználni a községfejlesz' ’ tési alapot. Kultúrház, • • mozi, orvosi rendelő már ,, van, épült az elázó években, a sportpálya építése is befejezés előtt áll; mi legyen hát a soron kö•. vetkező lépés? ,, A vélemények megoszlottak és a falu két pártra szakadt. Betonjárda‘ • pártiakra és trombita,, pártiakra. ,, — Betonjárdákat építsünk — mondják az előbbiek —, mert egy kiadó' ■ sabb eső után akkora itt .. a sár meg a latyak, hogy nincs az a déli szél, amely <> egy héten belül képes ,, lenne felszárítani. Addig, amíg a trombita meglesz, a tűzoltózenekar szájhar' ’ monikán játszik. • > — Trombita kell! Ze,, nekar kell! — zajongott a másik oldal. — Ha megtette ez a járda óseink° nsk, akkor tegye meg < > nekünk tarhonyásiaknak ,, is még egy ideig. Egyébként is a szájharmonika ’ marhaság, mert hogy le‘ '■ hetne azon eljátszani: • [ a tűsarkú cipők... Rezsnyák Marcsi vette az elsőt hétfőn, szombaton már harminc nő tipegett hasonló kínok közt, hasonló cipőben, vasárnap délután kettőkor pedig a járda rekordidő alatt. Es micsoda járda! Elég volt ránézni, s az embernek nyomban sétálhatnékja támadt... Az esőt meg kimondottan kívánták a tarhonyásiak — bárcsak „Recece, nem vagyok en kapitány", meg aztán mi lesz a szamárral, amelyet direkt azért vásároltak még tavaly, hogy húzza majd a nagydobot... Már-már úgy látszott, hogy a trombitapártiak győznek, amikor váratlan fordulat történt: színreléntpk n rrnk nrn.7. hnan befejezett tény volt, hogy Tarhonyáson betonjárda épül... Es hozzáfogtak az építéshez. Azt ‘a munkát! A férfiaknak még a fülén is csöpögött a víz a nagy igyekezettől és úgy dolgoztak, ahogy az női ösztökélés nélkül el sem képzelhető. El is készült üröm az örömben esne már — hadd tapasz- 1 falnák ki maradék nélkül a betonjárda örömeit. Szerdán délben, azután az eső is megeredt. Es esett kisebb megszakításokkal jó másfél héten át. Mondták is a járáson: „No, megvan a tarhonyásiak öröme...“ Es ekkor kopogtak a járás ajtaján. Tíztagú küldöttség lépett be, Tarhányásról jöttek és azt kérték: tegyen már valamit a járás, hogy Tarhonyáson a kocsiutat is kikövezzék. A járás vezetői előbb elsápadtak, aztán felzúdultak: — De hiszen, most kaptak betonjárdát! A gumicsizmás delegáció előbbre lépett és meglóbálva a kezükben tartott tűsarkú cipőket, így válaszolt: — Az igaz, elvtársak, de azóta azon közlekednek a kocsik meg a mo-
