Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-08 / 3. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1961. január 8. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 3. szám. Teremtsük meg a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének feltételeit MICHAL CHUDlK, az SZNT mezőgazdasági bizottsága elnökének beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács harmadik plenáris ülésén A prosenicei szö­vetkezet a pferovi járás l.e g j o b b a n gazdálkodó szövet­kezeteihez tartozik. Tavaly gabonából 34 mázsás átlagos hektárhozamot ért el, és egy hektár mezőgazdasági te­rületről 130 kiló sertéshúst, 1134 li­ter tejet, 88 kiló marhahúst és 411 tojást termelt. Az egy hektárra eső össztermelés értéke elérte a 9172 koro­nát. Képünk Mária Leparovát, a szö­vetkezet baromfi­gondozóját ábrázol­ja munka közben. Dolgozóink szép eredményeket értek el a II. ötéves tervben Újabb sikerek felé Michal C h u d í k elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács december 30-i ülésén mondott beszéde bevezető részé­ben hangsúlyozta, hogy a lakosság életszínvonalának általános emeléséhez nagyban hozzájárult a mezőgazda­sági termelés is. A kiskereskedelmi forgalom jelentős részét az élelmiszerek vásárlása képezi. A népgazda­ság általános fejlődésével rendszeresen növekszik a la­kosság jövedelme és ezáltal vásárlóképessége is. A szo­cializmus építésének időszakában lényegesen növekedett az egy lakosra eső élelmiszerfogyasztás. így például 1959-ben az 1936-os évhez viszonyítva a húsnál 34 kg­­ról 54 kilóra emelkedett az egy lakosra eső fogyasztás, a cukorfogyasztás 23,2 kilóról 35,6 kilóra, a tojásfogyasz­tás 138 darabról 169-re növekedett, és az étolaj-, vala­mint a zsíradékfogyasztás 28 %-kal lett nagyobb. Noha a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az élelmiszerszükséglet kielégítése magas fokon áll és eléri a világ élenjáró államainak színvonalát, azt nem teljes mértékben a mezőgazdasági termelésünk növekedéséből biztosítottuk, hanem a mezőgazdasági termények foko­zott behozatalára szorultunk. Az utóbbi két év alatt a mezőgazdasági termelés országos átlagban 17 %-kal növekedett, ugyanakkor a lakosságnak eladott élelmi­szermennyiség több mint 88 #/o-kaI lett nagyobb. Mezőgazdasági termelésünk 1959-ben a húsfogyasz­tást csupán 85 %-ban, a kenyérgabonáét 66,4 %-ban, a növényi zsiradékok fogyasztását pedig 24 %-ban fe­dezte. A mezőgazdasági termelés a textilipar gyapjú­szükségletét 6,2 %-ban, lenszükségletét pedig 38 %-ban elégítette ki. Természetesen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy mezőgazdaságunk szakaszán a jelenlegi időszakban teljesítettük az egyik legfontosabb és legnehezebb poli­tikai-gazdasági feladatot, a mezőgazdaság szövetkeze­tesítését. E történelmi átalakulások idején a mezőgaz­dasági termelés belterjessége nemcsak megmaradt az eddigi színvonalon, hanem még fokozódott is. A harmadik ötéves terv irányelvei szerint élelmiszer­fogyasztásunk az 1960-as évi színvonalhoz viszonyítva 30 %-kal növekszik, továbbá 16 %-kal nő a húsfogyasz­tás, 54 %-kal a tejfogyasztás, a tojásfogyasztás 17 %­­kai, a gyümölcsfogyasztás pedig 46 %-kal emelkedik. Ezt a megnövekedett élelmiszerfogyasztást saját forrá­sainkból fedezzük, valamint a mezőgazdasági termelés fokozásával, főként azoknál a termékeknél, amelyeknek termelésére kedvező feltételeink vannak. Ez azt jelenti, hogy a megművelt föld minden hektárján egyre nagyobb mennyiségű termést kell elérnünk. Szlovákiában azonos termelési feltételek között a har­madik ötéves tervben el kell érnünk a cseh kerületek termelési színvonalát. Ezért Szlovákiában a mezőgazda­­sági termelés fejlődésének üteme gyorsabb lesz az or­szágos átlagnál. Igv 1965-ben egy hektár mezőgazdasági területen 161 kg húst, 643 liter tejet és 502 tojást ter­melünk. Az 1959-ben elért eredményekhez viszonyítva a harmadik ötéves terv éveiben az egy hektárra eső hústermelés 42 %-kal, a tejtermelés 68 %-kal, a tojás­termelés pedig 89 %-kal növekszik. Az állattenyésztési termelés ilyen gyorsütemű fejlesz­tése a növényi termelés belterjességének lényeges növe­lésétől függ, mivel a növényi termelésnek az áruter­melés növelésén kívül megfelelő takarmánykészletet köteles biztosítani az állattenyésztés számára. A növénytermelés a harmadik ötéves tervben 26,2 %­­kai növekszik. Ezen igényes feladat teljesítése érdeké­ben gondoskodni kell a hektárhozamok növeléséről úgy, hogy az 1959. évi színvonallal szemben 1965-b^n búzából átlag 5 mázsával, cukorrépából 35 mázsával, burgonyából 81 mázsával, évelő takarmányfélékből 14 mázsával, réti szénából 11 mázsával nagyobb hektárhozamot érjünk el. Legnagyobb feladatok várnak ránk a takarmányfélék hozamának növelésében, amelyet átlagosan 42 %-kal kell emelnünk. y A mezőgazdaság eme nagy feladatait csupán falvaink szocialista termelési viszonyainak további szilárdításával teljesíthetjük. A mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv ideje alatt 64 %-kal kell növelnünk a munkater­melékenységet, ami megköveteli az új technológia és a korszerű technika bevezetésének lényeges meggyorsí­tását. Ez szükségessé teszi a mezőgazdasági munkálatok egyetemes gépesítését, amely a további jelentős intéz­kedésekkel együtt a mezőgazdasági termelés színvona­lát az ipari termelés szintjére emeli. Elsősorban a ga­bona betakarításának komplex gépesítéséről, a két- és három szakaszos aratás elterjesztéséről, a szemes és silókukorica termelésének komplex gépesítéséről, vala­mint a takarmányfélék és hüvelyesek betakarítási mun­kálatainak gépesítéséről van szó. Az állattenyésztési termelés szakaszán is gyors ütem ben kell érvényesíteni az új technológiát és technikát. Az állattenyésztési termelés egyes ágazatainak össz­pontosításán alapuló szakosítás az új technika és tech­nológia érvényesítésével együtt lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági üzemeinkben többszörösére növeljük a munkatermelékenységet. A népgazdaság érdekeinek és szükségleteinek, külö­nösen a mezőgazdaság, a víz és erdőgazdaság szükség­leteinek biztosítása érdekében kormányunk feladatul tűzte ki a földalap delimitációját. A földalap delimitációjának eredményei azt mutatják, hogy Szlovákiában a szántóterületet 149 000 hektárral lehet bővíteni, mégpedig az első szakaszban 92 000 hek­tárral, a .második szakaszban pedig 57 000 hektárral. A iegelöterületet Szlovákiában csökkenteni fogjuk: az első szakaszban 79 000 hektárral, a másodikban 132 000 hektárral. A földalap delimitációjával és a termékenység foko­zására irányuló nagyarányú intézkedésekkel véglegesen felszámoljuk a kapitalisták után ránkmaradt áldatlan örökséget. Michal Chudík elvtárs a továbbiakban a föld termővé tételére irányuló munkálatok eredményeit ecsetelte, majd így folytatta: Az 1960-ban elért sikerek mellett fogyatékosságok mutatkoznak a nemzeti bizottságok szervező munkájá­ban, amelyeknek ezeket az igényes feladatokat főként a föld termővé tételével foglalkozó szakbizottságok út­ján kell megoldaniuk. A legtöbb járásban és kerületben azonban ez év augusztus végéig csak részben teljesí­tették szervező feladataikat. A forradalmi szakszervezeti mozgalom a kerületi és járási szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti üzemi bizottságok az idén főként az aratás idején felbecsül­hetetlen segítséget nyújtottak mezőgazdaságunknak. Jó lenne, ha ugyanilyen tevékenységet fejtenének ki a ta­laj termékenységének fokozása terén is és kötelezett­ségvállalásokat, valamint más segítséget szerveznének ennek érdekében. Bár a nyári hónapokban az ifjúsági brigádok tevéke­nyen segítettek, a beruházási talajjavítási építkezés terén nem értük el a várt eredményeket. A kedvezőtlen időjárás következtében aratáskor az ifjúsági brigádok a termés megmentésén fáradoztak, s így nem vehettek részt teljes mértékben a talajjavítási munkákban. Az 1961-es évi fokozott feladatok rendkívül nagy igé­nyeket támasztanak a tervezési előkészítéssel szemben is. A központi vízgazdasági építkezés tervei elkészültek, de fogyatékosságok mutatkoznak a kerületek és a já­rások által tervezett építkezések terveinek elkészítésé­ben. Ezért szükséges, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok ezt a helyzetet más tervezési intézetekből, üzemekből és iskolákból vett szervezők fokozott segít­ségével oldják meg és a nagy építkezések számára sza­kaszonként dolgozzák ki a terveket. Egyetlen kerület sem tartja be azt az alapelvet, hogy egy év leforgása alatt befejezzenek egymillió korona értékű akciót. Szlovákiában egy talajjavítási építkezés 1961-re tervezett költségei átlagosan 592 000 koronát tesznek ki. Legrosszabb a helyzet a közép-szlovákiai kerületben, ahol egy építkezés átlagos költsége csupán 480 000 korona. A harmadik ötéves tervben a föld termővé tételére előirányzott eszközök lehetővé teszik, hogy az évek fo­lyamán felmerülő minden sürgős problémát megoldhas­sunk. Hisz a harmadik ötéves tervben csupán az állami terv keretében a vízgazdaság rendezésére több mint 3 milliárd koronát irányoztunk elő, és számos terület vízviszonyainak szabályozását egyetemesen oldjuk meg. Az országos mozgalom eddigi tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a föld termővé tételét még nem mindenütt értelmezik egyetemes intézkedések egészeként. Sokszor csak az alapvető talajjavítási munkákat végzik el, a többi szükséges intézkedést pedig elhanyagolják. A további agrotechnikai intézkedések nélkül számos esetben a vízrendszer szabályozásába fektetett alapvető beruházás öncélúvá válik és nem teljesítheti küldetését. Hasonlóképp rendkívüli gondot kell fordítani a már felépített talajjavítási építkezések karbantartására és rendes üzemeltetésére is. Mezőgazdaságunkban még mindig kevés figyelmet (ordítunk az öntözésre, számos egységes földművesszö­vetkezet és állami gazdaság nem használja ki teljesen öntözőberendezését sem pedig a többi öntözési lehető­séget. Szlovákia szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban mintegy 50 000 hektár termőterületen van öntözőrend­szerünk és berendezésünk, további berendezéseket épí­tünk a következő években. Egyáltalán nem kielégítő a helyzet a trágyalével való öntözés kiépítésében. A szövetkezetek és az állami gaz­daságok a termelés növelését szolgáló eme fontos ténye­zőnek nem szentelnek kellő figyelmet. Közvetlen feladat a legrövidebb idő alatt gondoskodni az eddig elszállított trágyalépermetező berendezések felszereléséről és a szükséges dolgozók kiképzéséről. A harmadik ötéves terv folyamán Szlovákiában 77 000 hektárnyi területen épül öntöző berendezés, ebből 34 400 hektárt trágyalével öntözünk. (Folytatás a 3. oldalon) Hozzáláttunk harmadik ötéves tervünk feladatainak telje­sítéséhez. Szükséges azonban, hogy néhány pillantást vessünk a múltba s felmérjük mindazt, amit előző, II. ötéves tervünk­ben elértünk. Bátran elmondhatjuk, hogy történelmi jelen­tőségű sikerek részesei voltunk. Hazánk ma szocialista köz­társaság, s harmadik ötéves tervünk tulajdonképpen első lé­pésünk a kommunista társadalom felé. Ezzel a boldog tudat­tal álltak a munkapadok mellé gyáraink, üzemeink dolgozói, szövetkezeti tagjaink, az állami gazdaságok dolgozói az új esztendőben, amely egyben az űj, hatalmas célkitűzésekkel teli terv, a harmadik ötéves terv kezdetét jelentette. A második ötéves terv folyamán alapvető változásokat értek el mező­­gazdasági dolgozóink. Az egységes .földműves szövetkezetek megerősöd­tek; leraktuk a szocialista falu alap­jait. Pártunk és kormányunk határo­zatait becsülettel teljesítette a falu népe. Mindenki jól tudja, milyen ha­talmas méreteket öltött a komposzt­­készítés, az új technológia bevezeté­sével sem késlekedtek, ahol erre az előfeltételek megvoltak. Földműve­seink jól tudják, hogy mindezek az intézkedések egy cél érdekében tör­ténnek: többet és jobban termelni, gazdagítani dolgozóink asztalát. Ezért a harmadik ötéves tervben még na­gyobb lendülettel, még több lelkese­déssel és akarással kell dolgoznunk, hogy elérhessük a döntő fordulatot mezőgazdaságunkban. Ehhez az út­mutatást szintén megkapták szövet­kezeteink. Az EFSZ-ek V. kongresz­­szusának a vitaanyaga, s később maga a kongresszus lényeges változások előidézőjévé válik. A harmadik ötéves terv vegyipa­runk ötéves terve, mondogatják az emberek. Hát igen, nagy igazság ez. Az utóbbi tíz év alatt három­szorosára növekedett vegyiparunk termelése. Mindez azonban nem elég népgazdaságunk szükségletei­nek fedezésére. A harmadik ötéves terv valóban hatalmas feladatok elé állítja iparunk e fontos ágát. A harmadik ötéves terv végéig például a műanyag-gyártás 197 000 tonnával gyarapszik, 120 %-kal több nitrogéntartalmú, 90 %-kal több foszfortartalmú műtrágyát állítunk elő. Ügyszintén nagy feladatok várnak nehéziparunkra is. Vasöntödéink je­lesre vizsgáztak, s bebizonyították, hogy képesek még nagyobb feladatok elérésére. Évente több mint 3 millió tonna hengerelt anyagot állítanak elő, amely a kapitalista Csehszlovákia termelésének a kétszerese. Ezen a téren egyik legnagyobb feladatunk a kelet-szlovákiai vasgyár felépítése, amely harmadik ötéves tervünk egyik legnagyobb építkezése. Emlékeznek még az idősebbek azokra az időkre, amikor az esté­ket petróleum lámpa mellett töl­tötték. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk villanyosítását 100 (Folytatás a 3. oldalon) EGY PERC ÉRTÉKE A Szovjetunióban kiszámították, hogy a szovjet emberek az ötéves terv utolsó évében minden percben 510 tonna szenet fejtettek ki, 72 tonna acélt, 12 000 m2 gyapotárút és 6600 kiló cukrot készítettek. S 1965-ben? Minden termelési szakaszon nagyot ugrik egy-egy perc értéke. Például csak acélból a mostani 72 tonna helyett 175 tonnát gyártanak majd percenként! Készülnek a távlati tervek Szövetkezeteink a zárszámadások befejezésén dolgoznak • Bevezetik az új bérezést • Az új normák emelik a munka­termelékenységet Az elmúlt év utolsó hetei szövetkezeteinkben az ötéves tervek kidolgo­zásának jegyében teltek el. Ez év első napjaiban pedig már az elkészített tervek jóváhagyásán fáradoznak. Sok helyen a járási nemzeti bizottságok­tól kapott hozzászólások alapján átdolgozzák a tervek egyes pontjait. Szövetkezeteink most a legnagyobb figyelmet az ez évi termelési tervek és az év végi zárszámadások kidolgozására fordítják. • A trebisovi járás szövetkezetei­nek és helyi nemzeti bizottságainak funkcionáriusai, valamint az ipari üzemek, az állami bank, és a járási nemzeti bizottság aktivistái iskolázta­táson vettek részt, ahol aprólékosan megismerkedtek nemcsak azzal, ho­gyan kell kidolgozni a terveket, ha­nem azzal is, hogyan biztosíthatják a terv teljesítését a szövetkezetekben. Most, a normák kidolgozásának befe­jezésénél tartanak. A szövetkezetek számára többfajta normát készítettek a különböző gazdasági és termelési feltételek figyelembevételével, ame­lyeknek alapján azután az egyes szö­vetkezetek kidolgozzák a saját felté­teleiknek legjobban megfelelő normá­kat. • A senicei járás szövetkezetei a normákat már nemcsak kidolgozták, de ki is próbálták. ■ A Spisská Nová Ves-i járásban is minden szövetkezeti funkcionárius és instruktor a tervek készítésével van elfoglalva. • Szövetkezeteink az évvégi zár­számadással még nincsenek készen, habár a legtöbb szövetkezet könyve­lője már csaknem minden szükséges adatot előkészített és azok összege­zéséhez látott. Minden jel arra mutat, hogy több szövetkezetben már a jövő héten készen lesz az évvégi zárszám­adás. így például a martini járás ösz­­szes szövetkezetei január közepére befejezik az évvégi zárszámadás ké­szítését. A galántai járásban pedig január 8-án kezdik meg a termelési és pénzügyi tervek ellenőrzését. • A termelési és pénzügyi tervek­kel egyidőben sok szövetkezetben megkezdték a szilárd teljesítmény­bérezésre való áttérés előkészületeit. A martini járásban hét szövetkezet, a galántai járásban 5, és a senicaiban is 5 szövetkezet készül áttérni a szi­lárd teljesítménybérezésre. Az eddigi jelentések azt mutatják, hogy szövetkezeteink ez évben sok­kal alaposabb gonddal látnak hozzá a tervek kidolgozásához és a gazdálko­dás fellendítéséhez szükséges előfel­tételek megteremtéséhez, mint az utolsó években.

Next

/
Thumbnails
Contents