Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-04 / 2. szám

Egyesülés előtt fS«USA Nagy visszhang­ra talált az EFSZ- ek V. kongresszusa előtti két vita­anyag a z s é 1 y i szövetkezetben is. Mind a heíyi nem­zeti bizottság, mind a szövetkezet veze­tőségi és taggyű­lése alaposan fog­lalkozott a problé­mákkal. Az említett gyűléseken sok értékes javaslat hangzott el. Sámson János, a HNB-titkár igen jelentős indítvánnyal hozakodott elő: javasolta, hogy a zsélyi, zahoral és a szelestyénl szövetkezet egyesülhetné. A három szövetkezet az egyesülés után két és félezer hektár földön gaz­dálkodna. A szövetkezet könyvelője, Péter elvtárs ehhez a javaslathoz még hoz­záfűzte, hogy az egyesülés után a termelés szakosítása se ütközne sem­miféle nehézségbe. Másnap tovább folyt a vita. Éppen a pénzügyi dolgokkal fogla­latoskodott Péter elvtárs, amikor a zahoral szövetkezet zootechnikusa be­kopogtatott. Nyomban azzal állt elj>: — Hát mit szólnak az egyesülés gondolatához ? — Mi csak helyeselni tudjuk... — mondották amazok. — Nekünk jól jönne — gombolyí­totta tovább a beszéd fonalát a zoo­­technikus —, mert közösen mégis könnyebben megoldhatnék a problé­mákat.. Nálunk nem sikerül a dohány­­termesztés, tik meg ennek a mesterei vagytok. Ha egyesülnénk, a szövetke­zet zsélyi üzemegységében a többi között dohány is teremhetne, a zaho­­ráiban pedig kiváló minőségű takar­mány. Szó szót követett... majd kemé­nyen kezet szorítottak. Azzal váltak el egymástól, hogy az egyesülés útját egyengetik, amire rövidesen sor is kerülhet. Péter elvtárs segítőtár­saival máris úgy készíti a tervet, hogy ebből könnyen megszülethessen a két és félezer hektáros egyesült szövet­kezet 1961. évi termelési-pénzügyi terve. A helyi adottságokat figyelembe véve Zsély megfelelne központnak, mivel politikailag fejlett és szakkép­zett káderei vannak. Értékes tapasz­talatokat szereztek a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás terén, s pénzügyi­leg is a zsélyiek a legerősebbek. Ez a 700 hektáros szövetkezét közel 3 millió korona jövedelmet könyvel­het el az 1960. évet illetően. Munka­egységük 19 koronát ér. Élen járnak a zsélyiek a növény­termesztésben: árpából 30, kukoricá­ból pedig 50 mázsás átlag-hektárho­­zamot takarítottak be. Mlinárik agro­­nómus öt búzafajtával és egyéb mag­vak termesztésével kísérletezik. Pu­habúzájukban már most elbukna a varjú... Itt kiváló lehetőség kínálko­zik áz egyesülés után is a megter­­mesztésre. A zahorái földek viszont nagyon alkalmasak a cukorrépa ter­mesztésére. Még egy dolgot kell felemlíteni: Zsélyben négysoros korszerű tehén­istálló épül, melyben már az új tech­nológia jól érvényesülhet. Célszerű lenne a tehénállományt ide összpon­tosítani, a növendékálíatok nevelésére viszont a másik vagy a harmadik leendő üzemegységbeliek fordíthatná­nak különös figyelmet. A zsélyi szövetkezet az egyesülés­től függetlenül kidolgozta már a har­madik ötéves tervet, amely merészen előremutat. Míg a tavalyi hústerme­lésük terve 700 mázsát, irányozott elő, idei már 1160-at, s az 1864. évre pedig 1600 mázsát, ami több mint a kétsze­rese az 1960. évinek. Kenyérgabonából is a tavalyi 10 083 mázsához viszonyítva idén már 17 000 mázsát, s 1964. évben 22 000 mázsát akarnak termelni. Tojástermelésüket csaknem megháromszorozzák, s tejből pedig háromannyinál is többet ter­melnek) 156 000 literről 550 000 liter­re emelik) a múlt évi tejterrfíeléshez arányítva. * * * Ha a három szövetkezet egyesül, s hasonlóan bátor és megvalósítható tervet készítenek és azt időről időre ellenőrzik, mit tettek és mi vár még megoldásra; ha az összetartás, az előirányzott feladatok teljesítése, sőt túlszárnyalása lebeg majd előttük, mint legfőbb cél, nem vitás, hogy az egyesült szövetkezet éppen a terme­lés szakosításával, a mezőgazdasági nagyüzemi technológia, a gépesítés nyújtotta mégnagyobb lehetőségek és a feltárt tartalékok felhasználásával teremti meg a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez az elő­feltételeket. Ennek az össztagság szorgalmával kell párosulnia! Bállá József o Nagy Hermina, a nádszegi EFSZ anyasertés-gondozója jó példával jár elöl a malacnevelésben Naponta egy liter tejjel többet! Rendkívül nagy jelentőségű mozgalommá terebélyesedhet az észak­morva kerület legkiválóbb fejőnóinek ama kezdeményezése, hogy NAPONTA EGV LITER TEJJEL TÖBBET fejnek tehenenként. Ebbéli munkálkodásukat Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk nagyra ér­tékelte és követendő példaként jelölte meg az ország többi fejője számára, amikor a Prágai Várban fogadta az észak-morva kerület fejőnőinek népes küldöttségét. • A nahosovicei ES'SZ tehén- lik a tejhozamot, s így az idei gondozói nemrégiben elhatározták, első negyedévre előirt beadást 4230 hogy tehenenként, naponta egy li- liter tejjel túlteljesítik. térrel több tejet fejnek ki, mint Helena Drotárová és Hegedűs addig^ Jarmila Hrasilová. Mária Erzsébet fejőnők kezdeményezését Marecková, Anna ZmeSkalová, Erna zúgó tapsvihar fogadta. Kubisová és Mária Zmeskalová fe- , jőnők kötelezettségvállalásukat . A. ^ hf f tets 5nIA® tf példásán teljesítik, gy lehetővé A sokka] 8rültüJnk tettek, hogy a szövetkezet a múlt 0 évi 164 000 literes tejbeadását már volna annak- ho0yha a kezdemf' néhány héttel hamarabb teljesítse. Azért, hogy az EFSZ terven felül több ezer liter tejet beadhatott a közellátás részére, az említettek külön pénzjutalomban részesültek. (Prerovi tudósítónktól) • Fél bátorság — fél liter tej. A közelmúltban Rudnokon (kelet­szlovákiai kerület) műszaki-köz­gazdasági konferenciát tartott a Kosicei Járási Nemzeti Bizottság. Ez alkalommal a rudnoki EFSZ nyezők példáját más szövetkeze­­fejőnői kötelezettséget vállaltak, tek fejői is követik. Avagy azt hogy 135 tehén esetében — tehe- tartják: Ami késik, nem múlik?! nenként napi fél literrel — nőve- (ask) Sikerük titka Nyustin Lajos, az ipolyviski szövet­kezet fejőgulyása az egyik legszebb tehénnel, amely 18 liter tejet ad na­ponta. Sajnos, rit­kítja párját. (Fényképezte: H o k s z a I.) Ismét Beladicében a Vörös Zászló A Beladicei Mezőgazdasági Techni­kum tangazdaságának dolgozói néhány hónap után ismét visszaszerezték a Kerületi Nemzeti Bizottság és a Ke­rületi Szakszervezeti Tanács Vörös Zászlaját. S ezt meg is érdemlik! A tangazdaság 156 ha kiterjedésű földjén belterjes és sokoldalú gazdál­kodás folyik. Gabonaneműeken kívül takarmány- és cukorrépát, dohányt, zöldséget termelnek. Öt hektárnyi gyümölcsöst is létesítettek. Szép si­kert értek el a szőlőtermelésben. Az iskola növendékeinek nagy lehetősé­gük nyílik a gyakorlati ismeretek el­sajátítására. Csak azt sajnálják, hogy kevés földterülettel rendelkeznek, s emiatt nem tudnak komplex gépe­sítést alkalmazni. A ki nem használt gépeket egyelőre’ a szomszédos szö­vetkezeteknek kölcsönzik. Újítások A tangazdaság dolgozói nem félnek az újításoktól; mások bizalmatlansá­gával nem törődnek. Tavaly vegyi készítményekkel foly­tattak kísérleteket, jő eredménnyel. A Simazin használata jól bevált a ku­koricatermesztésben. A kukoricát egész tenyészideje alatt nem kapálták, csak saraboiták. Még egy kísérlet hozott szép ered­ményt. A magyar szakirodalomban ol­vastak a siló- és szemeskukorica együttes termesztéséről. Két sor sze­meskukoricát vetettek, mellette 150 cm-es szabad területet hagytak, majd ismét két sor szemeskukorica követ­kezett. Körülbelül egy hónap múlva, amikor a kukorica jöl meggyökerese­dett, az üres területre silókukoricát vetettek. Ily módon egy hektár kukoricaföl­dön 30 mázsa szemeskukoricájuk és 250 mázsa silóanyaguk termett. A növénytermesztés sikerei mellett (árpából például 45 mázsájuk termett hektáronként) az állattenyésztésben elért eredményeik is figyelemre mél­tók. Ján B a f a borjúgondozó érdeme, hogy évek óta egyetlenegy kisborjú sem hullott el, napi súlygyarapodásuk pedig 90 deka körül mozog. A növen­dékmarha napi 1,37 kg-os súlygyara­podása Jakub H u p k a érdeme. Sikerük titka abban rejlik, hogy be­tartják a takarmányozás és a tenyész­tés szabályait. Külön bizottság ellen­őrzi az állatok termelékenységét. A növénytermesztésen és állatte­nyésztésen kívül baromfitenyésztés­sel, halászattal és méhészettel is fog­lalkoznak. Sikeres méhészkedésUk eredményeképpen méhcsaládonként 14,65 kg mézet értek el a tervezett 10 kg-mal szemben. Korlátlan lehetőségek Ebből a mezőgazdasági technikum­ból, ahol a tanulóknak Ilyen széles­körű lehetőségeik vannak, jó szak­emberek kerülnek majd ki. Mindegyik megtalálja a saját érdeklődési köré­nek megfelelő helyet. így nem lehet azon csodálkozni, ha a tanulók türel­metlenül várják a gyakorlati oktatás óráit. Mezőgazdasági akadémia A beladicei szövetkezetesek tavaly sikeresen fejezték be a szövetkezeti munkaiskola harmadik évfolyamát. A mezőgazdasági technikum igazga­tójának, Imrieh 2 u z y mérnöknek a kezdeményezésére a járás vezető szerveinek támogatásával a techni­kumban mezőgazdasági aka­démiát létesítettek. Több mint 50 hallgató jelentkezett, csupa szövet­kezeti tag. Az előadássorozatot úgy állították össze, hogy segítséget nyújtson a szövetkezeteseknek a magasabb ter­méshozamok elérésében, az állatok termelékenységének növelésében s a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésében. Tizennégy szakképzett előadó gondoskodik az előadások ma­gas színvonaláról. * * * A Beladicei Mezőgazdasági Techni­kum dolgozói jogosan kapták meg a Vörös Zászlót, amelyet egyhamar nem engednek ki a kezükből. 5. ZUBEROVÄ A rétéi EFSZ tapasztalataiból: Szilárd pénzjutalmazás a termelés előrelendítője A harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítése szükségessé teszi a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltsé­gének fokozását. Ezáltal meggyorsul a termelés üteme, vagyis a munka­termelékenység. Mi, a rétéi EFSZ-ben már tavalyelőtt ' érvényesítettük a tagok anyagi érdekeltségének elvét, bár az még nem volt elég mozgósító hatású. Tavaly már az alapszabályzat értelmében prémiumrendszert vezet­tünk be, s ami a legjelentősebb lépést illeti, év elejétől áttértünk (1960) a havi pénzfizetésre. Normánként 16 koronát fizettünk. EJme formája a jutalmazásnak — jól- bevált. Növelte a termelési ered­ményeket, valamint a tagok jövedel­mét is. Míg 1959-ben hat hőnap alatt 334 000 koronát, addig tavaly ugyan­ennyi idő leforgásával már 600 000 koronát fizettünk ki a tagoknak mun­kajutalmazás címén. Természetesen, a tagok jövedelmének emelkedésével párhuzamosan növekedett a közös vagyon értéke is. Tavalyelőtt például az oszthatatlan alapra 135 korona ju­tott hektáronként, tavaly pedig már 332 korona, ami 145 százalékos emel­kedést jelent. Tavaly az állattenyésztésben hektá­ronként 199,3 kilő húst, 454 liter tejet és 176 darab tojást termeltünk: vi­szont az ezt megelőző évben csak 110,3 kg hús, 386 liter tej és 180 da­rab tojás jutott hektárára. Ezt az eredményt jórészt már a szilárd havi pénzfizetés bevezetésének köszönhet­jük. amely serkentőleg hatott a ta­gokra, akik javítottak a takarmányo­zási technikán, s a dologszervezésben is lényeges javulás állott be; maga­sabb hektárhozamokat értünk el, va­lamint a közös vagyon gyarapításával annak megóvására is nagyobb gondot fordítottunk. A szilárd pénzjutalmazás bevezetése előtt nálunk sem volt megfelelő az összhang, nem is tartozott szövetke­zetünk a járás legjobbjai közé. Az elért eredmények alapján csak köze­pesnek mondhattuk. Ekkor még üzemi tartalékalappal sem rendelkeztünk. Az első osztalék kifizetését csak az tette lehetővé, hogy az év elejétől igyekez­tünk egyenletesen teljesíteni mind a növénytermesztés, mind az állatte­nyésztés tervét. Erre már 1959. végén úgy készül­tünk fel, hogy a terv teljesítésével biztosítsuk a havi pénzszükségletet. Ehhez természetesen előzőleg jól át­tanulmányoztuk az azelőtti év terme­lésének mérlegét, melynek alapján állapítottuk meg a munkaegység ér­tékét Sőt, még az utolsó öt év ered­ményeinek átlagát is figyelembe vet­tük az 1960. évi termelési-pénzügyi terv készítésénél, s felhasználtuk a tagok többéves termelési tapasztala­tait, s egyéb ismereteiket is. A pénzügyi terv készítésekor nem a túlzott, hanem a reális lehetőségek­ből Indultunk ki. Ennek ellenére Is az év folyamán tartalékok mutatkoztak, így például a piaci bevétel 1958-ban hektáronként 3870 korona, tavalyelőtt 3940, és tavaly pedig már 5576 korona volt. Miután a havi bevételeket és kiadá­A rejtett tartalékok feltárása és felhasználása lehetővé tette a piaci bevétel gyarapodását mind a növény­­termesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Szövetkezetünkben már megkpzdtük a termelés szakosítását. Az állattenyésztésben a sertések gyorshizlalására, a tehénállomány mi­nőségi fejlesztésére és a bikaborjak elegendő abraktakarmányunk legyen. Fejősteheneink részére annyi lucernát termelünk, hogy legyen bőven nedv­­dús Takarmányunk, egész éven át. Az 1961. évi termelési-pénzügyi terv készítésekor nem feledkezünk meg elegendő munkaerő beiktatásáról, a dologszervezés további javítására — a kongresszusi vita-anyag figyelembe 1961. január 4. sokat felülvizsgáltuk, bebizonyosodott, hogy az előző félév hiányainak taka­rására tavaly már 200 000 koronával kevesebbre volt szükség, mint tavaly­előtt, amikor egy munkaegységre elő­legként csak 10 koronát tudtunk adni. Ehhez még hozzá kell tennem azt is, hogy tavaly már semmilyen előlegre, sem hitelre nem szorultunk rá. hizlalására fektetjük a fő súlyt, to­vábbá a viziszárnyas-tenyésztésre. A növénytermesztés terén igyekszünk a szerződéses kötelességeinknek ele­get terftii, s a saját szükségletet biz­tosítani, legfőképp az elegendő és jő minőségű takarmányfélék termelé­séről gondoskodunk. E célból kiszéle­sítjük a kukorica vetésterületét. hooV vételével és a tagok javaslatai alapján - megfelelő intézkedéseket fogana­tosítunk. Ennek, s a többi — tervbe iktatott — határozatnak nemcsak idő­szaki, de havi ellenőrzésére is irányt veszünk. Az ilyen havi ellenőrzéssel egyidöben felülvizsgáljuk az állatte­­hyésztés piaci termelését, munkakölt­ségeit, s a takarmány-szükséglet ki­merítését, zabegységenként. Tehát a szilárd jutalmazás a rétéi szövetkezetben is jónak bizonyult. Csupán az idei termelési terv készí­tésekor még körültekintőbben, alapo­sabban kell majd a munkanormákat megállapítani, mert e téren még ta­valy hiányosságok mutatkoztak. A pénzjutalmazás nemcsak a mun­katermelékenység növelését segíti elő, de az önálló üzemen belüli elszámolás bevezetését is lehetővé teszi, Az ön­álló elszámolás nemcsak a nagyobb szövetkezetekben érvényesülhet jól, hanem a gyöngébbekben is. Ezáltal tág lehetőség nyílik a szocializmusnak azon irányelvei érvényesítésére, hogy mindenki érdem szerint kapja meg munkája jutalmát. Ez egyben a szö­vetkezetek gazdasági megerősödését és továbbfejlődését is előmozdítja. Gabriska József, a rétéi EFSZ elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents