Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-12 / 13. szám
„Lámpag yú j iás" előii Bóbiskoló farsangi szürkület lopódzik a faluba. Az emberek serényen igyekeznek hazafelé napi gondjukból. Elérkezett a pihenés, a szórakozás, a művelődés ideje. A házakban lassanként kígyóinak a fények. EZÉRT SÍRUNK... Elsőnek Csömör Lajost, a Vágai Magyar Tannyelvű Kilencéves Középiskola igazgatóját látogattuk meg. Ábrándosán tekintett fel az előtte fekvő Jókai-regényből. — Csak pár szóra jöttünk. A falu kulturális életéről szeretnénk megtudni egyet-mást. — Gazdag műlttal rendelkezünk - kezd hozzá sóhajtva —, az utóbbi 10-15 esztendő alatt rengeteget fejlődött a falu. — S miért volt a sóhajtás? — Miért? Most, amikor a legnagyobb szükségünk lenne pezsgő kulturális életre, nem lehetünk teljesen elégedettek. — Véleménye szerint miért pang Vágán a kulturális élet? — Kultúrház nélkül... — Nincsen kultúrház. Hisz csaknem 2500 lakost számláló községről van szó? Sokkal kisebb falvakban is építettek már. — Ezért sírunk már évek óta. A terv szerint csak 1953-ban kezdik el építeni. — Eddig hogy voltak meg ? — A kocsmában, de azt is renoválják jelenleg. — Tavaly ebben az időszakban milyen rendezvényekre került sor? — Talán elég, ha azt mondom, hogy 6 színművet adtunk elő. — S az igazgató elvtárs napi munkáján kívül mit vállal még a falu terheiből e téren? — Hat funkcióm van. Bizony, kevés estét töltök otthon. ELÉGEDETT VAGYOK ... Az utcán találkoztunk Adamkó elvtárssal, a helyi nemzeti bizottság titkárával. — Hova tetszik annyira sietni? Egy keveset, ha elbeszélgethetnénk. — Bizony nincsen időm. Traktorostanfolyamra járok. Meg szeretném szerezni a hajtási engedélyt. A csúcsmunkák idején szükség lehet rám is. — Mi a véleménye a falu fiatalságáról, hogyan veszi ki részét a kulturális életből? — Én elégedett vagyok; a körülményekhez mérten jól dolgoznak. — A kultúrház? Kultúra számokban • Nagy feladatok előtt állunk. A hektárhozamok emelésével, az állattenyésztés fellendítésével, az új technológia bevezetésével felépítettük szocialista hazánkat, s ezek továbbfejlesztésével, a szocialista termelési viszonyok kiszélesítésével, harmadik ötéves tervünkben lerakjuk kommunista társadalmunk szilárd alapját. Mindemellett egyre több szó esik a kultúrforradalomról. Miért? Tudjuk azt, hogy a.megnövekedett termelési feladatokat csak akkor oldhatjuk meg, igazi sikert csupán úgy arathatunk, ha öntudatos kommunista embereket is tudunk a gépek mellé nevelni. E feladatok oroszlánrésze a tömegszervezetekre, a helyi nemzeti bizottságokra s nem utolsósorban a népművelődési otthonokra hárul. Bepillantást nyertünk a Zselizi Népművelődési Otthon rendezvényeinek statisztikájába. Tessék a számok: Az elmúlt év folyamán 373 különféle előadást és 32 „kérdés-felelet“ estet rendeztek. Több faluban, szám szerint 37-ben előadással összekötve mezőgazdasági tárgyú filmet vetítettek. Színielőadást 7 ízben, tarka műsort 4 helyen mutattak be. Két kiállítást rendeztek. A hangversenyek száma 3, dalos-, táncos estet 5-öt rendeztek. Következhetnek a tanfolyamok: szabás-varrás 15, főzőtanfolyam 6. összesen 6 tánciskola működött, 10 szlovák nyelvtanfolyam. Az alkotóversenyen 26 színjátszó csoport vett részt, amelyek összesen 86 előadást nyújtottak a kultúrára szomjas közönségnek. Az újságok terén sem állnak rosszul. Az előfizetők toborzásából természetesen az otthon dolgozói is kiveszik a részüket. Csak Zselízre 360 üj Szó, 200 Üj Ifjúság, 309 Dolgozó Nő, 142 Hét, 116 Szabad Földműves, 20 Tudomány és Technika és 20 Természet és Társadalom jár. Sok vagy kevés? Nehéz lenne felelni. Mindenesetre a felsorolt számok napról napra növekednek. Itt-ott kevésnek is bizonyulnak. S ez jó jel! Az emberek többet akarnak, többre vágynak. Andriskm József (Z sei íz) — Hát, kérem ... Mindent egy csapásra nem lehet. Rengeteget épített a falu. — A tanítók hogyan dolgoznak munkájukon kívül? — Némelyikükre talán már kissé sok is hárul. Áldozatos, odaadó munkát végeznek. KÖZÖSEN TÖBBRE MEGYÜNK Szlízs Lászlóról, a népmüvelődési otthon újdonsült vezetőjéről sem feledkeztünk meg. Mi az ő véleménye? — A napokban vettem át a funkciót, még talán nem ismerem az ügyeket teljesen. — Milyen célkitűzései vannak a jövőre vonatkozólag ? — Szerintem a tömegszervezetek-A Kommunista Internaclonálé 1919 márciusában történt megalapítása után a nemzetközi forradalmi proletariátus eszmei támaszt nyert. A Kommunista Internacionálé befolyása nálunk is megnyilvánult a marxista baloldal egész fejlődésében. A cseh országrészekben a községi választások során a burzsoá pártok súlyos vereséget szenvedtek, a szocialista pártok elnyerték a szavazatok 50 %-át. A /szociáldemokrata Tusár vezetésével új kormány jött létre, amely magát csalárd módon „munkás-paraszt kormánynak“ nevezte. A baloldal egyre követelte, hogy a szocialista-agrár kormánytól a párt sürgesse az államosítás megvalósítását és amennyiben azt bizonyos határidőn belül nem tennék meg, hogy a szociáldemokrácia lépjen ki kormányból. A jobboldali vezetők nem akartak megválni a miniszteri bársonyszéktől, s ezt a javaslatot elutasították. A baloldali újságok népszerűsítették a marxista nézeteket, s rámutattak a proletárdiktatúráért folytatott harc szükségességére. A magyar nyelvű sajtó közül különösen a KASSAI MUNKÁS tűnt ki merész hangjával. Rendszeresen közölte a Harmadik Internacionálé határozatait és felhínek közösen kell működniük, egységes vezetés mellett. így talán többre megyünk. A műsorpolitikát is jobban lehetne irányítani. — Szocialista darabokat játszanak? — E téren a CSEMADOK helyi csoportját emelhetem ki. Három új darabot mutatott be a közelmúltban. — A visszhang ? — Bebizonyosodott, hogy a mai tárgyú darabokat szívesen fogadja a közönség. Sűrű sötétség ereszkedett le a falura. Az utcán kigyulladtak a lámpák. Meggyőződésünk, hogy a falu kulturális élete jó kezekben van. A vágai élvtársak tudják, mi a teendő, hogy az emberekben is kigyúljanak a fények. P. I. vasait. A szlovák nyelvű ROBOTNlCKE NOVINY a jobboldal érdekeit képviselte, úgyhogy egy időben a szlovák anyanyelvű elvtársak, akik csak törték a magyar nyelvet, nagy nehézségekkel betűzték a magyar pártlapot, mert ebben találták meg az igazi proletár politikát, mindaddig, amíg megjelent a PRAVDA CHUDOBY című lap. A Kassai Munkás állandóan ismertette Lenin tételeit a nemzetiségi és gyarmati kérdésről, a világhelyzetről, s egyéb fontos írásait. A marxista baloldal sok brosúrát is adott ki a kommunista munkásmozgalom jelentős képviselőinek műveiből. 1920 tavaszán az első parlamenti választásokon a marxista baloldal az egész párttal együtt indult, de követelte a pártkongresszus azonnali öszszehívását. Célul tűzte ki, hogy megnyerje a többséget a forradalmi programnak s magához ragadja a vezetést, ami azonban nem sikerült. Az ellentétek egyre jobban kiéleződtek. A cseh baloldali szocialisták proklamációjukban kijelentették: „Mi is a harmadik moszkvai Internacionáléban látjuk a munkásság nemzetközi egyesülésének egyetlen lehetőségét, s hőn várjuk a pillanatot, amikor a csehszlovák proletariátus nemcsak szóval, de tettel is csatlakozhat a világ forradalmi él-A római birodalom bukása után kezd kialakulni, nem csupán földrajzi értelemben: Európa. Bár a hódító rómaiak a lcigázott ősi népek kultúrájára nagy befolyást gyakoroltak, az nem veszett ki teljesen. Hatalmas harc zajlott le a hódítók és leigázottak között ezen a téren. Róma végül győzött, s a maga képére formálta a közelebbi és távolabbi tartományokat. Ütött a végső óra! A római birodalom katasztrófája megteremtette Európát. Tehát a gigászivá terebélyesedett, önlábán többé állni nem tudó birodalom egyedüli örököse Európa, az európai ember. Bármilyen véres harcok dúltak, évszázados, kiolthatatlan gyűlölet tombolt e földrész nemzetei között, mégis együvé tartoznak, s megkülönböztető tulajdonságaik, nemzeti vonásaik ellenére is szorosan összeforrott sorsuk. Természetesen, a művészet híven visszatükrözi az európai ember sorsát, pályafutását. Csodálatos a jelenségek sokfélesége. Időben és térben eltérő, ellentétes alkotások jönnek létre. Váltakoznak a stílusok. Nagy mesterek korszakalkotó müvekkel teszik örökbecsűvé művészetünket. Élesen elhatárolható az egyes korszakok művészi akarása. Szemünk elsőbb persze az ellentétes vonásokat fedezi fel az egyes müvekben. Mégis egy bizonyos korszaknak európai méretben megvan a közös alapja, mondanivalója. Tulajdonképpen ugyanazt akarja kifejezni, esetleg más művészi eszköcsapatához, az orosz testvérekhez!“ (Kassai Munkás; 1920. június 1.) Ugyanazon év nyarán a tömegek radikálizálódása folytatódott. Június végén a marxista balszárny nagy jelentőségű értekezletet tartott Kassán, amelyen a munkástanácsok létesítéséről, valamint a Harmadik Internacionáléhoz való csatlakozásról is tárgyaltak. Ugyanez történt szeptember 19-én Martinban is. A forradalmi munkásmozgalom nagy fellendülése közepette folytak az előkészületek a szociáldemokrata párt XIII. kongreszszusra. A jobboldali vezetőség igyekezett a kongresszust elnapolni. A pártkongresszus azonban mégis egybegyült, amelyen a részt vett küldöttek kétharmada, döntő többsége a baloldal híve volt. Önálló pártként „Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt-Baloldal“ elnevezéssel megalakult a marxista baloldal pártja. Az újságok is átvették ezt az elnevezést. Ekkor megindult a harc a munkásotthonok, pénztárak, pártvagyon megszerzéséért. 1920 végéig a baloldal annyira megerősödött, hogy a jobboldali vezetőket a munkásságnak csak elenyésző része követte. A marxista baloldal szervezetei magukévá tették a Kommunista Internacionáié 21 elvének elfogadását. A zökkel, lényegtelen vagy az uralkodó osztály által diktált eszmei eltéréssel. A naumburgi szobroknak és Rodin szobrainak, Giotto és Rembrandt egyegy festményének belső összetartozása felismerhetővé válik, főleg akkor, ha az egyiptomi és a görög szobrászat vagy a kelet-ázsiai festészet alkotásaival hasonlítjuk őket össze. Ugyanez a helyzet az építészet terén. Még Palladionak, a klaszicizmus nagy alakjának templomai is sokkal mélyebb rokonságban állhak a román székesegyházzal, mint az antik építészet alkotásaival. Már a görög művészetben megkapóan ötlik elénk a fejlődés gvors üteme, az egymást követő gondolatok újszerűsége, érvényesülése. Az európai művészetben fokozódik ez a gyorsaság. Ügyszólván minden nemzedék hoz valami újat. A gótika a XV. század közepén keletkezik Franciaországban. Egy évszázadon belül egész Európát meghódította. Futótűzként terjedt el a renaissance (reneszánsz). Mindez világosan bizonyltja, hogy az aránylag kis világrészben az érdekek ezer szála fűzi össze a nemzeteket. Tehát e kultúra jellemzőjévé válik, hogy minden új gondolat, forma csodálatos gyorsasággal terjed el. Ez úton persze egymást termékenyíti, gyarapítja a különböző eredetű népek kultúrája, illetve művészete. Staudt Mihály festőművész burzsoázia 1920 végén vérbe akarta fojtani a tömegmozgalmat. December 9-én a rendőrség megszállta a prágai Népházat, s a baloldalt, valamint a RUDÉ PRÄVO képviselőit onnan kiűzte. A baloldal erre segítségül hívta a munkásságot és kikiáltotta az általános sztrájkot. Forradalmi bizottságok alakultak, helyenként megszállták a földbirtokokat, vasútállomásokat, postákat. A sztrájk azonban egyenetlen volt, a szakszervezetek jobboldali vezetői semlegesek maradtak, a cseh és német szociáldemokrácia vezetősége pedig szembehelyezkedett a sztrájkkal. így az államapparátusnak sikerült megtorló intézkedéseket foiyamatosítania, amelyek során ezrével tartóztatták le a sztrájk résztvevőit. Sok helyütt belelőttek a munkásságba. Ez a vereség nagy tanulság volt a proletariátus számára. Leleplezte a csehszlovák állam burzsoá jellegét és a jobboldali szociáldemokraták árulását. Mindinkább meggyőződtek arról, hogy a munkásosztálynak új típusú, harcos kommunista pártra van szüksége. Az ifjúság még a felnőtt munkások előtt alakította meg a Kommunista Ifjúmunkás-Szövetséget. Mindezek fontos tényezők voltak a pártalakításhoz vezető úton.-gr-; TÓTH ELEMEB: Havat szitál az ég', a fák mint a tizenhátéves lány, ki első szerelemre készül, borzongartak s a házak és a föld is nevetve betakaróznak, a hegyek összedörgölik a fejüket, körbeforog a világ, a lomha ég havat szitál, de tudom e lomhaság mögött csillagok égnek, nyújtózkodik a világ, fáradt-csendesen dobog az élet, s én nézem az egészet kimeredt gyerekszemmel félve mint régen anyámtól, ha szemébe haragot lobbantott a bűnöm, nézek s e furcsa fehérségben anyámat látom kenyérsütéshez készülődni- felköti széf-fehér kötényét, körbefordul a tükör előtt s szemében újra lobognak még a napszámos lánykorában kihunyt csillagok. Tefszett a „Hamupipőke" Számos színművet, tarka műsort mutattak már be a Szepsi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola tanulói. A siker sohasem maradt el. Mindez a tanítók és tanítványaik szorgalmát, odaadó munkáját dicséri. Legutóbb mesejátékkal örvendeztették meg a gyerekeket, de a színházat kedvelő felnőtteket is, a szepsi diákok. A „Hamupipőke“ című színművet tanulták be. Az előadás jól sikerült. Jó alakítást nyújtott Lackó Mária a Hamupipőke szerepében. Szabó Ilona szintén élethűen testesítette meg a mostohát. Továbbá dicséretet érdemelnek: Papp Katalin, Szabó Anna, Dittek István, Majláth Tibor, Sárszögi Csilla, Gombos Erzsébet, Molnár Regina és Lupkó József. A színvonalas előadás rendezőjéről, Pruszkáné D. Aranka elvtársnőről sem szabad megfeledkeznünk. Fáradtságot nem ismerő munkájának köszönhető a színvonalas előadás. A „Hamupipőke“ tehát tetszett. A szereplők és a rendező jól megálltát a helyüket. Reméljük, ezt az előadást hamarosan követi a többi. S jó lenne, ha a következőkben mai tárgyú színművet mutatnának be. Például az Úttörők életéből, az ifjúságról; stb. így munkájukkal még jobban előmozdítanák a kultúrforradalom ügyét. Még jobban nevelnék a fiatalságot, a nézőket. vg A kultúrotthonok, féí iskolák ezekben a D* napokban a fiata- Qg lók jókedvétől hangos, akik az idei Dp; ifjúsági alkotóverseny bemutatójára készülődnek. Mtísorszámaikat úgy qq állítják össze, hogy az méltó legyen (Ci pártunk megalakunQ lásának 40. évfor»ev klójához. Felvételű lünkön a Trencan- VQ együttest egyik £? fellépése közben IS látjuk. Qq (Németh felv.) A marxista baloldal keletkezése és fejlődése A Kommunista Internacionálé elveinek elfogadásáért vívott harc műm