Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-12 / 13. szám

„Lámpag yú j iás" előii Bóbiskoló farsangi szürkület lopód­zik a faluba. Az emberek serényen igyekeznek hazafelé napi gondjukból. Elérkezett a pihenés, a szórakozás, a művelődés ideje. A házakban lassan­ként kígyóinak a fények. EZÉRT SÍRUNK... Elsőnek Csömör Lajost, a Vágai Magyar Tannyelvű Kilencéves Közép­iskola igazgatóját látogattuk meg. Ábrándosán tekintett fel az előtte fekvő Jókai-regényből. — Csak pár szóra jöttünk. A falu kulturális életéről szeretnénk meg­tudni egyet-mást. — Gazdag műlttal rendelkezünk - kezd hozzá sóhajtva —, az utóbbi 10-15 esztendő alatt rengeteget fej­lődött a falu. — S miért volt a sóhajtás? — Miért? Most, amikor a legna­gyobb szükségünk lenne pezsgő kul­turális életre, nem lehetünk teljesen elégedettek. — Véleménye szerint miért pang Vágán a kulturális élet? — Kultúrház nélkül... — Nincsen kultúrház. Hisz csak­nem 2500 lakost számláló községről van szó? Sokkal kisebb falvakban is építettek már. — Ezért sírunk már évek óta. A terv szerint csak 1953-ban kezdik el épí­teni. — Eddig hogy voltak meg ? — A kocsmában, de azt is renovál­ják jelenleg. — Tavaly ebben az időszakban mi­lyen rendezvényekre került sor? — Talán elég, ha azt mondom, hogy 6 színművet adtunk elő. — S az igazgató elvtárs napi mun­káján kívül mit vállal még a falu terheiből e téren? — Hat funkcióm van. Bizony, kevés estét töltök otthon. ELÉGEDETT VAGYOK ... Az utcán találkoztunk Adamkó elv­­társsal, a helyi nemzeti bizottság titkárával. — Hova tetszik annyira sietni? Egy keveset, ha elbeszélgethetnénk. — Bizony nincsen időm. Traktoros­tanfolyamra járok. Meg szeretném szerezni a hajtási engedélyt. A csúcs­munkák idején szükség lehet rám is. — Mi a véleménye a falu fiatalsá­gáról, hogyan veszi ki részét a kul­turális életből? — Én elégedett vagyok; a körül­ményekhez mérten jól dolgoznak. — A kultúrház? Kultúra számokban • Nagy feladatok előtt állunk. A hek­tárhozamok emelésével, az állatte­nyésztés fellendítésével, az új tech­nológia bevezetésével felépítettük szocialista hazánkat, s ezek tovább­fejlesztésével, a szocialista termelési viszonyok kiszélesítésével, harmadik ötéves tervünkben lerakjuk kommu­nista társadalmunk szilárd alapját. Mindemellett egyre több szó esik a kultúrforradalomról. Miért? Tudjuk azt, hogy a.megnövekedett termelési feladatokat csak akkor oldhatjuk meg, igazi sikert csupán úgy arathatunk, ha öntudatos kommunista embereket is tudunk a gépek mellé nevelni. E feladatok oroszlánrésze a tömeg­szervezetekre, a helyi nemzeti bizott­ságokra s nem utolsósorban a nép­művelődési otthonokra hárul. Bepillantást nyertünk a Zselizi Nép­művelődési Otthon rendezvényeinek statisztikájába. Tessék a számok: Az elmúlt év folyamán 373 külön­féle előadást és 32 „kérdés-felelet“ estet rendeztek. Több faluban, szám szerint 37-ben előadással összekötve mezőgazdasági tárgyú filmet vetítet­tek. Színielőadást 7 ízben, tarka mű­sort 4 helyen mutattak be. Két kiállí­tást rendeztek. A hangversenyek száma 3, dalos-, táncos estet 5-öt rendeztek. Következhetnek a tanfo­lyamok: szabás-varrás 15, főzőtanfo­lyam 6. összesen 6 tánciskola műkö­dött, 10 szlovák nyelvtanfolyam. Az alkotóversenyen 26 színjátszó csoport vett részt, amelyek összesen 86 előadást nyújtottak a kultúrára szomjas közönségnek. Az újságok terén sem állnak rosszul. Az előfize­tők toborzásából természetesen az otthon dolgozói is kiveszik a részüket. Csak Zselízre 360 üj Szó, 200 Üj Ifjú­ság, 309 Dolgozó Nő, 142 Hét, 116 Szabad Földműves, 20 Tudomány és Technika és 20 Természet és Társa­dalom jár. Sok vagy kevés? Nehéz lenne felel­ni. Mindenesetre a felsorolt számok napról napra növekednek. Itt-ott ke­vésnek is bizonyulnak. S ez jó jel! Az emberek többet akarnak, többre vágynak. Andriskm József (Z sei íz) — Hát, kérem ... Mindent egy csa­pásra nem lehet. Rengeteget épített a falu. — A tanítók hogyan dolgoznak munkájukon kívül? — Némelyikükre talán már kissé sok is hárul. Áldozatos, odaadó mun­kát végeznek. KÖZÖSEN TÖBBRE MEGYÜNK Szlízs Lászlóról, a népmüvelődési otthon újdonsült vezetőjéről sem fe­ledkeztünk meg. Mi az ő véleménye? — A napokban vettem át a funk­ciót, még talán nem ismerem az ügyeket teljesen. — Milyen célkitűzései vannak a jö­vőre vonatkozólag ? — Szerintem a tömegszervezetek-A Kommunista Internaclonálé 1919 márciusában tör­tént megalapítása után a nemzetközi forradalmi proleta­riátus eszmei tá­maszt nyert. A Kommunista Inter­­nacionálé befolyása nálunk is megnyil­vánult a marxista baloldal egész fej­lődésében. A cseh országrészekben a községi választások során a burzsoá pártok súlyos vereséget szenvedtek, a szocialista pártok elnyerték a sza­vazatok 50 %-át. A /szociáldemokrata Tusár vezetésével új kormány jött létre, amely magát csalárd módon „munkás-paraszt kormánynak“ ne­vezte. A baloldal egyre követelte, hogy a szocialista-agrár kormánytól a párt sürgesse az államosítás megvalósítá­sát és amennyiben azt bizonyos ha­táridőn belül nem tennék meg, hogy a szociáldemokrácia lépjen ki kor­mányból. A jobboldali vezetők nem akartak megválni a miniszteri bár­sonyszéktől, s ezt a javaslatot eluta­sították. A baloldali újságok népszerűsítet­ték a marxista nézeteket, s rámutat­tak a proletárdiktatúráért folytatott harc szükségességére. A magyar nyelvű sajtó közül különösen a KAS­SAI MUNKÁS tűnt ki merész hangjá­val. Rendszeresen közölte a Harmadik Internacionálé határozatait és felhí­nek közösen kell működniük, egységes vezetés mellett. így talán többre me­gyünk. A műsorpolitikát is jobban lehetne irányítani. — Szocialista darabokat játszanak? — E téren a CSEMADOK helyi cso­portját emelhetem ki. Három új da­rabot mutatott be a közelmúltban. — A visszhang ? — Bebizonyosodott, hogy a mai tár­gyú darabokat szívesen fogadja a közönség. Sűrű sötétség ereszkedett le a fa­lura. Az utcán kigyulladtak a lámpák. Meggyőződésünk, hogy a falu kultu­rális élete jó kezekben van. A vágai élvtársak tudják, mi a teendő, hogy az emberekben is kigyúljanak a fé­nyek. P. I. vasait. A szlovák nyelvű ROBOTNlCKE NOVINY a jobboldal érdekeit képvi­selte, úgyhogy egy időben a szlovák anyanyelvű elvtársak, akik csak tör­ték a magyar nyelvet, nagy nehézsé­gekkel betűzték a magyar pártlapot, mert ebben találták meg az igazi pro­letár politikát, mindaddig, amíg meg­jelent a PRAVDA CHUDOBY című lap. A Kassai Munkás állandóan ismer­tette Lenin tételeit a nemzetiségi és gyarmati kérdésről, a világhelyzet­ről, s egyéb fontos írásait. A marxista baloldal sok brosúrát is adott ki a kommunista munkásmozgalom jelen­tős képviselőinek műveiből. 1920 tavaszán az első parlamenti választásokon a marxista baloldal az egész párttal együtt indult, de köve­telte a pártkongresszus azonnali ösz­­szehívását. Célul tűzte ki, hogy meg­nyerje a többséget a forradalmi prog­ramnak s magához ragadja a vezetést, ami azonban nem sikerült. Az ellen­tétek egyre jobban kiéleződtek. A cseh baloldali szocialisták proklamációjuk­­ban kijelentették: „Mi is a harmadik moszkvai Internacionáléban látjuk a munkásság nemzetközi egyesülésének egyetlen lehetőségét, s hőn várjuk a pillanatot, amikor a csehszlovák pro­letariátus nemcsak szóval, de tettel is csatlakozhat a világ forradalmi él-A római birodalom bukása után kezd kialakulni, nem csupán földrajzi ér­telemben: Európa. Bár a hódító ró­maiak a lcigázott ősi népek kultúrá­jára nagy befolyást gyakoroltak, az nem veszett ki teljesen. Hatalmas harc zajlott le a hódítók és leigázot­­tak között ezen a téren. Róma végül győzött, s a maga képére formálta a közelebbi és távolabbi tartományokat. Ütött a végső óra! A római birodalom katasztrófája megteremtette Európát. Tehát a gigászivá terebélyesedett, ön­lábán többé állni nem tudó birodalom egyedüli örököse Európa, az európai ember. Bármilyen véres harcok dúl­tak, évszázados, kiolthatatlan gyűlölet tombolt e földrész nemzetei között, mégis együvé tartoznak, s megkülön­böztető tulajdonságaik, nemzeti voná­saik ellenére is szorosan összeforrott sorsuk. Természetesen, a művészet híven visszatükrözi az európai ember sor­sát, pályafutását. Csodálatos a jelen­ségek sokfélesége. Időben és térben eltérő, ellentétes alkotások jönnek létre. Váltakoznak a stílusok. Nagy mesterek korszakalkotó müvekkel te­szik örökbecsűvé művészetünket. Éle­sen elhatárolható az egyes korszakok művészi akarása. Szemünk elsőbb persze az ellentétes vonásokat fedezi fel az egyes müvekben. Mégis egy bizonyos korszaknak európai méretben megvan a közös alapja, mondanivalója. Tulajdonképpen ugyanazt akarja ki­fejezni, esetleg más művészi eszkö­csapatához, az orosz testvérekhez!“ (Kassai Munkás; 1920. június 1.) Ugyanazon év nyarán a tömegek radikálizálódása folytatódott. Június végén a marxista balszárny nagy je­lentőségű értekezletet tartott Kassán, amelyen a munkástanácsok létesíté­séről, valamint a Harmadik Interna­­cionáléhoz való csatlakozásról is tár­gyaltak. Ugyanez történt szeptember 19-én Martinban is. A forradalmi munkásmozgalom nagy fellendülése közepette folytak az előkészületek a szociáldemokrata párt XIII. kongresz­­szusra. A jobboldali vezetőség igye­kezett a kongresszust elnapolni. A pártkongresszus azonban mégis egy­­begyült, amelyen a részt vett küldöt­tek kétharmada, döntő többsége a baloldal híve volt. Önálló pártként „Csehszlovák Szociáldemokrata Mun­káspárt-Baloldal“ elnevezéssel meg­alakult a marxista baloldal pártja. Az újságok is átvették ezt az elnevezést. Ekkor megindult a harc a munkás­­otthonok, pénztárak, pártvagyon meg­szerzéséért. 1920 végéig a baloldal annyira megerősödött, hogy a jobb­oldali vezetőket a munkásságnak csak elenyésző része követte. A marxista baloldal szervezetei ma­gukévá tették a Kommunista Inter­­nacionáié 21 elvének elfogadását. A zökkel, lényegtelen vagy az uralkodó osztály által diktált eszmei eltéréssel. A naumburgi szobroknak és Rodin szobrainak, Giotto és Rembrandt egy­­egy festményének belső összetarto­zása felismerhetővé válik, főleg ak­kor, ha az egyiptomi és a görög szob­rászat vagy a kelet-ázsiai festészet alkotásaival hasonlítjuk őket össze. Ugyanez a helyzet az építészet te­rén. Még Palladionak, a klaszicizmus nagy alakjának templomai is sokkal mélyebb rokonságban állhak a román székesegyházzal, mint az antik építé­szet alkotásaival. Már a görög művészetben megka­­póan ötlik elénk a fejlődés gvors üteme, az egymást követő gondolatok újszerűsége, érvényesülése. Az euró­pai művészetben fokozódik ez a gyor­saság. Ügyszólván minden nemzedék hoz valami újat. A gótika a XV. század közepén ke­letkezik Franciaországban. Egy év­századon belül egész Európát meghó­dította. Futótűzként terjedt el a renaissance (reneszánsz). Mindez vi­lágosan bizonyltja, hogy az aránylag kis világrészben az érdekek ezer szála fűzi össze a nemzeteket. Tehát e kul­túra jellemzőjévé válik, hogy minden új gondolat, forma csodálatos gyorsa­sággal terjed el. Ez úton persze egy­mást termékenyíti, gyarapítja a kü­lönböző eredetű népek kultúrája, illetve művészete. Staudt Mihály festőművész burzsoázia 1920 végén vérbe akarta fojtani a tömegmozgalmat. December 9-én a rendőrség megszállta a prágai Népházat, s a baloldalt, valamint a RUDÉ PRÄVO képviselőit onnan ki­űzte. A baloldal erre segítségül hívta a munkásságot és kikiáltotta az álta­lános sztrájkot. Forradalmi bizottsá­gok alakultak, helyenként megszállták a földbirtokokat, vasútállomásokat, postákat. A sztrájk azonban egyenet­len volt, a szakszervezetek jobboldali vezetői semlegesek maradtak, a cseh és német szociáldemokrácia vezető­sége pedig szembehelyezkedett a sztrájkkal. így az államapparátusnak sikerült megtorló intézkedéseket fo­­iyamatosítania, amelyek során ezrével tartóztatták le a sztrájk résztvevőit. Sok helyütt belelőttek a munkásságba. Ez a vereség nagy tanulság volt a proletariátus számára. Leleplezte a csehszlovák állam burzsoá jellegét és a jobboldali szociáldemokraták árulá­sát. Mindinkább meggyőződtek arról, hogy a munkásosztálynak új típusú, harcos kommunista pártra van szük­sége. Az ifjúság még a felnőtt mun­kások előtt alakította meg a Kommu­nista Ifjúmunkás-Szövetséget. Mind­ezek fontos tényezők voltak a párt­alakításhoz vezető úton.-gr-; TÓTH ELEMEB: Havat szitál az ég', a fák mint a tizenhátéves lány, ki első szerelemre készül, borzongartak s a házak és a föld is nevetve betakaróznak, a hegyek összedörgölik a fejüket, körbeforog a világ, a lomha ég havat szitál, de tudom e lomhaság mögött csillagok égnek, nyújtózkodik a világ, fáradt-csendesen dobog az élet, s én nézem az egészet kimeredt gyerekszemmel félve mint régen anyámtól, ha szemébe haragot lobbantott a bűnöm, nézek s e furcsa fehérségben anyámat látom kenyérsütéshez készülődni- felköti széf-fehér kötényét, körbefordul a tükör előtt s szemében újra lobognak még a napszámos lánykorában kihunyt csillagok. Tefszett a „Hamupipőke" Számos színművet, tarka műsort mutattak már be a Szepsi Magyar Tan­nyelvű Tizenegyéves Középiskola tanulói. A siker sohasem maradt el. Mindez a tanítók és tanítványaik szorgalmát, odaadó munkáját dicséri. Legutóbb mesejátékkal örvendeztették meg a gyerekeket, de a színházat kedvelő felnőtteket is, a szepsi diákok. A „Hamupipőke“ című színművet tanulták be. Az előadás jól sikerült. Jó alakítást nyújtott Lackó Mária a Hamupipőke szerepében. Szabó Ilona szintén élethűen testesítette meg a mostohát. Továbbá dicséretet érdemelnek: Papp Katalin, Szabó Anna, Dittek István, Majláth Tibor, Sárszögi Csilla, Gombos Erzsébet, Molnár Re­gina és Lupkó József. A színvonalas előadás rendezőjéről, Pruszkáné D. Aranka elvtársnőről sem szabad megfeledkeznünk. Fáradtságot nem isme­rő munkájának köszönhető a színvonalas előadás. A „Hamupipőke“ tehát tetszett. A szereplők és a rendező jól megálltát a helyüket. Reméljük, ezt az előadást hamarosan követi a többi. S jó lenne, ha a következőkben mai tárgyú színművet mutatnának be. Például az Út­törők életéből, az ifjúságról; stb. így munkájukkal még jobban előmozdí­tanák a kultúrforradalom ügyét. Még jobban nevelnék a fiatalságot, a né­zőket. vg A kultúrotthonok, féí iskolák ezekben a D* napokban a fiata- Qg lók jókedvétől han­­gos, akik az idei Dp; ifjúsági alkotóver­­seny bemutatójára készülődnek. Mtí­­sorszámaikat úgy qq állítják össze, hogy az méltó legyen (Ci pártunk megalaku­­nQ lásának 40. évfor­­»ev klójához. Felvéte­lű lünkön a Trencan- VQ együttest egyik £? fellépése közben IS látjuk. Qq (Németh felv.) A marxista baloldal keletkezése és fejlődése A Kommunista Internacionálé elveinek elfogadásáért vívott harc műm

Next

/
Thumbnails
Contents