Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-12 / 13. szám

A világ közvéleményének figyelmét az elmúlt hét során az új szovjet drlásszputnyik sikeres fellövése kö­tötte le. A világ valamennyi lapja és rádiója első helyen foglalkozott a szovjet tudomány e nagy sikerével. A párizsi sajtó „az ég elefántja“, „gigászi szputnyik“, „az űr óriása“ nevekre keresztelte el a minden ed­diginél nagyobb szovjet űrhajót. Az angol lapok is nagy terjedelmet szen­teltek a szputnyikról szóló újabb hí­reknek. A vezető amerikai lapok tudományos rovatai pedig keserűen jegyezték meg: a Nyugat ismét le­maradt a világűr meghódításáért foly­tatott küzdelemben. Az említett országok sajtóján kívül a földteke valamennyi országában Is nagy elismeréssel nyilatkoztak a szov­jet tudósok, technikusok és munkások e nagyszerű alkotásáról. Üjra az a feltevés erősödött meg, hogy szovjet ember lesz az első, aki sikerrel jut fel a világűrbe. Amíg a Szovjetunió új tudományos sikerekkel ejti ámulatba a világot, a nyugati politikusok figyelmét tovább­ra is a Fehér Ház új gazdájának, KENNEDY elnöknek az üzenetei fog­lalkoztatják. ' Amióta Kennedy elfog­lalta a bársonyszéket, több ízben tett olyan kijelentéseket, amelyek azt bi­zonyítják, hogy a világimperializmus vezető államának gazdasági helyzete rendkívül súlyos. Diplomáciai téren Kennedy rugalmasabb politikát ígér, azonban Dean Rusk, az új amerikai külügyminiszter első sajtóértekezle­tén elhangzott kijelentések még az Eisenhower-kormány hidegháborús politikájának elemeit tartalmazták. A kongói üggyel kapcsolatban a tudó­sítók kérdéseire kitérő választ adott. Azt mondotta, hogy az USA egyelőre nem foglalhat el más álláspontot Kongó ügyében, mert ez a kérdés hosszabb tanulmányozást igényel. Rusk véleménye szerint a béke és a rend helyreállításáért a felelősség Kaszavubu elnökre és a többi kongói vezetőre hárul. Ez a kijelen­tés azt bizonyltja, hogy Washington egyelőre helyesli az ENSZ-csapatok kongói tevékenységét, amelyek tud­valevőleg az imperialisták malmára hajtják a vizét. A tudósítók több kérdést Intéztek az államtitkárhoz az USA új kormá­nyának a laoszi kérdésben elfoglalt álláspontját Illetően, A külügyminisz­ter azt állította, hogy az Egyesült Államok szándéka világos és határo­zott: Laoszban független és semleges kormányt kell alakítani. Hozzátette még, hogy a laoszi helyzet állítólag sürgős megoldást Igényel. Visszatérve a kongói ügyre, rend­kívül figyelemre méltó NEHRU Indiai miniszterelnök beszélgetése az egyik ausztráliai lap tudósítójával. Nehyu kijelentette, hogy Kongóban a hely­zet rendkívül veszélyes. A helyzet kiéleződésének főoka a belga katona­ság visszatérése. A miniszterelnök kijelentette, hogy Kongóban fasiszta diktatúra lehetősége fenyeget. A to­vábbiakban elmondotta, hogy értesü­lései szerint Lumumba a legnépsze­rűbb politikai egyéniség Kongóban. Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Lumumbát és társait haladéktalanul szabadon kell bocsátani és fel kell újítani a törvényes kongói parlament tevékenységét. Amióta Kennedy elnök feltárta az amerikai gazdasági élet zilált hely­zetét és az ezzel kapcsolatos was­hingtoni gazdasági Intézkedések ter­vét, Nyugat-Európában megélénkült a diplomáciai tevékenység. Két héttel ezelőtt Macmillan angol minisz­terelnök látogatott el de Gaulle tábornokhoz, hogy négyszemközt tár­gyalják meg az új amerikai politika fejleményeit Európára vonatkozólag. Bonnban nem vették szívesen a szi­gorúan titokban tartott Macmillan — de Gaulle találkozót, s ezért most Ad e n a u e r kancellár utazott Pá­rizsba, hogy ő is kipuhatolja de Gaulle tábornok elképzeléseit a legfontosabb világpolitikai kérdések­ben. Ismeretes ugyanis, hogy Kennedy megválasztása után Adenauer volt az első, aki találkozni szeretett volna Washington új vezetőivel. A Fehér Házban azonban túl korainak minősí­tették Adenauer tervét. Most azonban úgy alakult a helyzet, hogy a nyugati „nagyok“ közül elsőként Macmillan utazik az óceánon túlra. Adenauer tehát leginkább azért utazott Párizs­ba, hogy megtudja: milyen elképze­lésekkel és tervekkel indul a sziget­­ország vezetője Washingtonba, amiről minden valószínűséggel Macmillan párizsi tartózkodása idején szó volt. helyeznék szabadlábra. Az amerikai javaslat kizárja Lumumba részvételét a parlament ülésén, tehát megakadá­lyozza, hogy befolyása legyen egy koalíciós kormány megalakítására és tagja lehessen a kormánynak. Ebben az ügyben tárgyalt Stevenson amerikai és Zorin szovjet megbízott is, egy­előre azonban nem jött létre semmi­féle megegyezés. * * * Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Mobutu elrendelte bandáinak harci készültségét és megtagadta az ENSZ-alakuIatainak, hogy igénybe vehessék a kongói katonai támasz­pontokat. Csőmbe, a katangi kormány áruló vezetője, fenyegető hangú levelet küldött Hammarskjöldnek. Kijelen­tette, hogy hadüzenetnek fogja te­kinteni, ha az ENSZ megkísérli a katangai hadsereg és rendőrség * le­fegyverzését. * * * A Belga Kommunista Párt politikai irodája határozatot hozott, amelyben elítélte a belga kormány kongói be­avatkozását, A nyilatkozat éberségre és harcra szólítja fel a belga mun­kásosztályt, hogy követeljék a kongói hadseregben és rendőrségben szolgáló belgák azonnali visszarendelését, va­lamint a politikai foglyok, elsősorban Lumumba miniszterelnök azonnali szabadonbocsátását. Néhány sor A VILÁGGAZDASÁGBÓL 2 ^ moMffutr 1661. február 12. Uj elnök Brazíliában A washingtoni Fehér Házban tör­tént őrségváltás után Brazíliában Is gazdát cseréit az elnöki bársonyszék. KUBITSCHEk volt elnököt QUADROS váltotta fel, alii KENNEDYHEZ ha­sonlóan azt ígérte beiktatási beszédé­ben, hogy rendbehozza az ország zilált gazdasági helyzetét. Walter L 1 p p m a n n, az Ismert amerikai publicista nemrég Brazíliá­ban járt, és hazaérkezése után annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Quadros tevékenysége egész Latin-Amerika jövőjére kihat. A pub­licista fejtegetései különösen a brazil gazdasági helyzet rendkívül nehéz helyzetére vonatkoznak. Brazília új elnökének égetően sür­gős feladatokat kell megoldania. A 05 milliós ország gazdasági élete évek óta válságban van. Akárcsak az Ame­rikai Egyesült Államokban, Brazíliá­ban is pénzzavar állt be. Az utóbbi évek során mintegy 80 %-kal emel­kedtek a létfenntartási költségek. Csupán ez év januárjában 3,7 %-kal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Különösen a hús ára szökött magasra. A brazil mezőgazdaság helyzete egy csöppet sem megnyugtató. A második világháború óta nem kevesebb mint 1353 millió dollárral adósodott el az ország a mezőgazdasági termékek fel­vásárlásával, amelyek legnagyobb ré­sze az USÁ-ból került Brazíliába. Quadros a választások előtti beszé­deiben Ígéretet tett, hegy megszün­teti a drágaságot, csökkenti az elég nagyméretű munkanélküliséget és a magas adókat. Eddig az Ígéretek, amelyek nagyon is hasonlítanak a Kennedy-féle ígéretekhez Ameriká­ban. Az új elnök azonban már tettek­kel is bebizonyította, jiogy valóban változást akar vinni az ország gazda­sági és politikai életébe. Külpolitikai kérdésekben például azt ígérte, hogy tárgyalni fog n világ valamennyi országával, ha az elösVgíti hazája gazdasági életének fellendíté­sét. így például utasította a külügijv minisztert, hogy tegyen előkészülete­ket a Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával történő diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételére. Már önmagában ez a tény is azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak' egyes vezetői reálisan mérik fel a mai Világpolitikai helyzetet. Belátják, hogy a szocialista államokkal folyta­tott kereskedelmi .kapcsolatok sokkal előnyösebbek, mint az eddigi, béklyóba zárt nyugati gazdaságpolitika. Az amerikai földrész két legnagyobb országában, az USÁ-ban és Brazíliában is, fiatalos hévvel teli ember vette kezébe a hatalmat. Nos, Itt az alka­lom, hogy az új idők új szavaihoz új tettek is járuljanak. Mind az amerikai, mind a brazil választók ebben a re­ményben adták le szavazatukat, s el­várják,* hogy az ígéretek végre telje­süljenek is. (tg) A kongói tragédia gyökere Az évszázadokon át rabságban élő kongói nép azonban egy pillanatra sem adja fel a harcot; nem engedi, hogy megtévesszék az új gyarmatosító .poli­tika „bajnokai“. A nemzet nagy fiát, Afrika hősét, Lu­mumba miniszter­elnököt egyelőre még fogva tartják Mobutu vérebei, de rövidesen eljön az idő, amikor lehull kezéről a rabbi­lincs, és a kongói nép szeretett fiával együtt fogja élvez­­a szabadság, a függetlenség áldá­sát. J-án LapsanskJ Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Biztonsági Tanácsa a hét else napjaiban újbői összeült, hogy foly­tassa a kongói ügy vitáját. Az elsf felszólaló Libia küldötte volt, aki élei szavakkal ítélte el a belga agressziói és tolmácsolta az afrikai államot csoportjának követelését, hogy bo­csássák szabadon Lumumba törvénye: kongói miniszterelnököt. Jugoszlávia képviselője hasonló álláspontra he­lyezkedett. Kijelentette: Lumumbs szabadonbocsátása az ENSZ elsőrendű feladata. A továbbiak során Guinea küldötte emelkedett szólásra és felszólított! Stevensont, az USA új állandó ENSZ-képviselőjét, hogy az amerikai kor­mány változtassa meg kongói politi­káját. Leszögezte, hogy a kongói kér­dés szervesen összefügg a nyugat országok mai gyarmati politikájává s az afrikai népek sohasem teszik le a fegyvert ebben a küzdelemben. Franciaország küldötte a NATO- államolt levitézlett gyarmattartó poli­tikáját védelmezte, s azt merészelt* állítani, hogy Belgium nem avatkozó be a kongói ügyekbe. Felszőlalásábar ellenezte a xonyoi nép ueuunuiuuu vezetőinek szabadonbocsátását, sőt Hammarskjöld úgynevezett semlege­sítési tervét is elutasította. A Biztonsági Tanács soros elnöke ezután bejelentette, hogy a Tanács ülését bizonytalan Időre elnapolják. A lengyel sajtóiroda tudósítója szerint a Biztonsági Tanács ülésének elna­polása azt bizonyítja, hogy a kulisszák mögötti egyezkedési kísértetek ered­ménytelenek maradtak. Az afrikai országok Casablanca! értekezletén fel­vetett követelések teljesítését szor­galmazó államok képviselőinek beszé­dei azt bizonyítják, hogy nem fogad­hatók el a nem hivatalosan beterjesz­tett „kompromisszumos“ amerikai javaslatok. Ezek tudvalevőleg a kö­vetkező pontokból állnak: 1. Az idegen államok nem avatkoznak be Kongó belügyeibe; 2. valamennyi kongói csapatot leszerelnek; 3. összehívják a parlamentet és koalíciós kormányt alakítanak: 4. szabadon bocsátják a politikai foglyokat, köztük Lumumba 'miniszterelnököt. E terv szerint tehát Lumumbát csak a kongói kormány megalakulása után Elnapolták a kongói vitát ^ • A Biztonsági Tanács bizonytalan időre felfüggesztette a a kongói ügy vitáját • A Mobutu -bandák fokozzák garáz­dálkodásukat • Belgium Kommunista Pártja bírálja a V kormány gyarmatosító politikáját • A Magyar Népköztársaság siker­rel fejezte be az 1958 — 1960. évi nép­gazdaság-fejlesztési hároméves ter­vet. A statisztikai jelentések alapján a nemzeti jövedelem mintegy 20 Vo­kal emelkedett a tervezett 13 °/b-kai szemben. Az ipari termelés a három év folyamán — az 1950. évhez viszo­nyítva — 40 %-kal, a mezőgazdasági termelés pedig 12 Vo-kal emelkedett. • Kubában idén lényegesen emel­kedik a textilipar termelése. Az elő­irányzat szerint az elmúlt évvel szem­ben közel 30 Vo-os emelkedés várható, A nemrég államosított „Compania Textilera Ariguanabo" textilüzem az egész termelés mintegy 40 %-át biz­tosítja. • A nyugatnémet gazdasági hivatal egyik szóvivőjének jelentése alapján az elmúlt évben lényegesen emelke­dett a Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista államok közötti ke­reskedelmi forgalom. Nyugat-Német­­ország a múlt év folyamán 1,471 millió márka értékű árut adott el a szocia­lista országoknak, ami majdnem egy­­harmadával több az előző évi meny­­nyiséynek. A szocialista államok ugyancsak jelentős mértékben növel­ték kereskedelmi kapcsolataikat Nyu­­gat-Németországgal. • Az egyik angol gazdasági lap jelentése szerint Nagy-Britannia a nyugat-európai államok közül legna­gyobb mértékben fejleszti kereske­delmi kapcsolatait a Kínai Népköz­­társasággal. A két ország között meg­egyezés jött létre, hogy idén külön kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak az árúcsere kibővítésének lehetősé­géről. • A Román Népköztársaságban több mint 40 000 újító működik. Az 1955-ös évtől eddig mintegy 180 000 újítási javaslatot vezettek be, ami 1,5 mil­liárd leu megtakarítást jelent. • A Német Demokratikus Köztár­saság földmüvesszövetkezetei sikerrel zárták az elmúlt gazdasági évet. A szövetkezeti tagok jövedelme egy­­milliárd márkával több volt, mint az előző évben. • Rohamosan fejlődik a Bolgár Nép­­köztársaság iparosítása. Statisztikai jelentésekből kitűnik, hogy az ország­ban a nap minden órájában egy új, vagy átépített kisebb-nagyobb ipari üzemet helyeznek működésbe. Külö­nösen a műanyagokat gyártó ipari üzemek építése kerül előtérbe, A világ közvéleményének figyelmét hónapok óta leköti a kongói nép lan­kadatlan harca, amelyet a belga im­perialisták ellen folytat. Ismeretes, hogy a múlt év folyamán Kongó el­nyerte függetlenségét, de röviddel ezután a gyarmatosítók újra megaka­dályozták a Lumumba vezette kon­gói kormány tevékenységét abban, hogy demokratikus alapokon lásson hozzá az ország gazdasági és kultu­rális életének fellendítéséhez. > Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtunk Kongó gazdasági helyzeté­ről. Ezáltal is jobban megértjük, hogy a belga imperialisták Kaszavubu, Csőmbe és Mobutu kegyes hoz­zájárulásával miért követnek el min­dent, hogy újra rabságba döntsék az országot. A Kongói Köztársaság, különösen á katangai tartomány, rendkívül gazdag természeti kincsekkel rendelkező oi szág. Főleg az urán, réz, gyémán: kobalt, cin, arany és cink lelőhelye i jelentősek, amelyek szinte kimerithe tetlenek. Ugyanakkor több ipari és mezőgazdasági növény is, mint pél­dául a kukorica, gyapot, kávé, kau csuk, szintén nagy mennyiségben ta­lálható az országban. Katanga a világ kobalttermelésének mintegy 80 %-at fedezi, a kapitalista gyémánttermeles 70 %-a szintén Katangáből származik Továbbá évente mintegy 270 000 tonna rezet és egyéb fontos természeti kin eset termelnek ki. Az említett természeti kincsek fel tárása eddig természetesen a belga iparvállalatok és néhány' amerikai monopólium kezében volt. Brüsszelben székel például a „Sociéte General de Belgique“ nevű részvénytársaság amely a volt kongói gyarmat és ka­tangai tartománya gazdasági életének 70 %-át ellenőrizte. Hasonló jellegű az „Union Miniére du Haut-Katanga“ részvénytársaság is, amely a világ egyik legjobban működő bányatársa­ságai közé tartozik. Itt főleg az an­gol és amerikai monopóliumok érde­keltek. A külföldi imperialista monopóliu­mok 1959-ben Kongóból 12 tonna aranyat, körülbelül 16 millió gyémánt­­karátot, több mint 5 tonna fehér kobaltot, valamint 300 000 tonna urán­ércet raboltak el. Ennek legnagyobb része az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt. E vázlatos ismertetés után könnyeb­bén megértjük, hogy a belga imperia­lizmus, amerikai és angol szekérto­lóira támaszkodva, miért akarja újra gyarmati sorsba taszítani a Kongói Köztársaságot. Szükséges megemlíte­nünk az ez év első hónapjában történt belgiumi eseményeket, amikor a belga kofmány úgynevezett takarékoskodási intézkedéseivel próválta helyrebil­lenteni a Kongói Köztársaság elszaka­dása következtében beállt gazdasági válság mérlegét. Bár Brüsszelben azt próbálták bizonygatni, hogy a belga nemzeti jövedelem nagyon sekély százalékát tette ki a kongói gyarmat területén működő monopóliumok haszna. Az új szovjet óriásszputnyik■ sikeres felbocsátása világszerte nagy vissz­hangot váltott ki. Tudósok, írók, mun­kások nyilatkoznak a szovjet tudo­mány e nagyszerű sikeréről. Moszkvában a tudományos intéze­tekben előadásokat rendeznek, ahol az érdeklődőknek válaszolnak a feltett kérdésekre: Képünkön: a jöldgömb felett a szovjet szputnyikóriás útját magyarázza az egyik tudományos dol­gozó. (Foto: CTK-TASZSZ) LÁZADÁS TÖRT KI ANGOLÁBAN Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Angola portugál gyarmaton lázadás tört ki. A hazafias erők fel­vonultak a főváros utcáin és tiltakoz­tak Salazár diktátor fasiszta dikta­túrája ellen. Sajtójelentések szerint a hazafias és a fasiszta erők közötti összecsapásnak eddig több mint 30 halálos áldozata van. ★ ★ ★ • Magyarországon nagy méreteket ölt a szocialista munkabrigád-mózga­­lom. Különösen a gépiparban, ahol 8000 versenyző kollektíva közül 4000 a szocialista munkabrigád cím elnye­résére törekszik. Egyre több szocia­lista munkabrigád alakul a mezőgaz­daságban is. • AZ EGYESÜLT Nemzetek Szerve­zetének gazdasági, bizottsága tervet dolgozott ki a gazdaságilag kevésbé fejlett országok megsegítésére az 1961 —62-es években. A két év folya­mán több mint 70 millió dollárral se­gítik az említett országok gazdasági fejlődését. • Szovjet-amerikai együttműködés a Déli-sark kutatásában. A két ország között megegyezés jött létre, hogy a délsarki expedíció szovjet és ame­rikai kutatói kicserélik tudományos tapasztalataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents