Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-05 / 11. szám

80 RQKOV K ** fc ' ! W8HU. MARTIN i iCNÁt AÚ^ÍÉj CAua.iA« , Köt Aí»Áe * AK«« ÖNÖWSJ NÜViK fWW«vH vi^tPÁL &.»OYtC>tfiaj ne» 'síf«(hrAe.-ss«%ií! jsáóuVw <s :íí»v kwnWiHiv ^ .->.-!>• íi'«i -Vr-■ ■ iVtoi,i .i'mtitl Mindenkor a nép boldog jövőjéérll Harcos negyven esztendő s»bb Ipsz, szeme élénkebben csillog.- Hömpolygött az utcán a hatalmaz proletársereg.,, Szólt a nóta.,, Hang­zottak a jelszavak,,, Vidám, jókedvű s fegyelmezett volt a felvonuló tö­­meg. Csupán azok, akik nem tartoztak közénk, bújtak a kapuk mögé, s a nyíláson át figyelték, hogy mi törté­nik, Közvetlenül a felvonulás után több társammal együtt kértem a fel­vételemet a pártba, Sztrájk, nélkülözés, üldözés, majd fegyver nélküli, de a létért küzdő harc következett, Ambruzs elvtársat 1922-ben a területi végrehajtó bizott­ság tagjává választották, Ezt a tiszt­séget 1936-ig töltötte be, Persze, jó néhány lecsukás kíséretében, ami együtt úgy 15-16 hónapot tett ki, De ez sem rendítette meg munkájában. Estéről estére járta elvtórsaival együtt a falvakat, hogy elvigyék min­denüvé az igazság magvát, s azt olyan talajba hintsék el, amely majd egykor termést is hoz ... Részt vett a pelsöci konferencián, amelyen Gottwald elvtárs is beszélt és a nevezetes prágai V. kongresszu­son, amelyrVigy emlékszik vissza:- A kerületből Králik elvtárssal mentem Prágába a kongresszusra, Az igazi kommunistáknak ezen összejö­vetele határkövet jelentett pártunk életében — s az örea edzett harcos hangja ellágyult. - S mondhatom, hogy a kongresszus utáni idők voltak számomra a legszebbek... A párt bolsevizálásáért folyt a harc... A Horthy-rendszer kopói is sokat zaklatták. Egyszer hadbíróság elé is állították, de bizonyíték híján felmen­tették, majd 1944-ben hét hónapra deportálták. De ezt is túlélte. Haza­jött, Hetente kétszer kellett jelent­keznie a rendőrségen. A jelentkezési ívre az első dátumot 1944. október 8-án, az utolsót közvetlenül a felsza­badulás előtt, 1945. február 14-én jegyezte rá a rendőrkapitányság. Alig jelent meg az első szovjet katona, az otthonlevő kommunisták megalapították a helyi nemzeti bizott­ságot, amelynek elnöke Ambruzs elv­társ lett, A felszabadított város mun­kához látott, s velük Ambruzs elvtárs is, akit többször megjutalmaztak jó munkájáért. A délutáni órákban búcsúztam el Ambruzs elvtárstói. A város a mags mindennapi életét élte. Az egyik isko­lából vidám csevegéssel tódult a gyereksereg az utcára. Nyakukban piros nyakkendő,,, Ezek fejezik majd be azt a müvet, amelyet Ambruzs elv­társ és sok-sok társa elkezdett, s amelyért a kommunista párt immár 40 éve harcol. Németh János Ambruzs elotárs ereklyeként őrzi a fenti képet, amely a Rozsnyói Helyi Nemzeti Bizottságról készült közvetlen a felszabadítás után, s amelynek ö volt az elnöke, (A képen jobbról a második.) Készülnek az évforduló megünneplésére Hazánk dolgozói országszerte a kommunista párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (Komszomol) meg­alakulása 40, évfordulójának megün­neplésére készülnek. Az üzemek és a szövetkezetek dolgozói a közelgő évfordulót újabb munkasikerekkel kö-Vavák néni A zvoleni új szálloda nagytermében találkoztam vele először. Középter­metű, barna asszony. Akkor a régi harcos kommunisták idézték a múl­tat. A vrútkyi megmozdulásokat, • földmúvessztrájkokat, sortüzeket, és bérharcokat, Vavák elvtársnő először kissé akadozva kezdte mondanivaló­ját, kereste a szavakat. De aztán fel­csillant a szeme.- Elvtársak, talán el sem hiszik, hogy a trencséni véres sztrájk idején hatvan gyermek édesanyja voltam. Tovább szőtte mondanivalóját és elém tárult a proletár összetartás nagyszerű példája. A krónikában 1925 márciusát írták, amikor a trencséni dolgozók sztrájk­ba léptek. Bérkövetelési harcukat a vrútkyiak is támogatták. A tüntetők soraiban ott voltak a vasutasok fele­ségei, köztük Vavákné is. A sztrájkot vérbe fojtották. Sok dolgozó kórházba vagy börtönbe került. Számos csecse­mő, kisgyerek apa és anya nélkül maradt. A vrútkyi asszonyok nem nézték ezt tétlenül. — Elvtársnök, vigyük magunkkal a gyermekeket! - indítványozta Va­vák elvtársnö. Az asszonyok egy pillanatig sem haboztak: 60 trencséni gyermek ott­honra talált Vrútkyban. Olyan szere­tettel gondozták őket, mintha igazi anyáik lettek volna. Bizony, sokan, amire visszakerültek szüleikhez, már beszélni is megtanultak. Voltak olya­nok is, akik sohasem látták többé vi­szont édesapjukat vagy anyukájukat, akiket • kegyetlon sortűz megölt. Másodszor Lubochfíán láttam Vavák elvtársnőt. Ott ült ő is Réty István elvtárssal és más régi harcosokkal a Kollár-házban, ahol 40 évvel ezelőtt 1920. január 16-án a szociáldemokrata párt marxista baloldala csatlakozott a harmadik internacionáléhoz. A gyö­nyörűen feldíszített teremben, amikor az levtársak a múltat idézték, sokan könnyeztek. Negyven évvel ezelőtt szuronyos csendőrök rontottak a te­rembe és az ablakon kellett kiugrál­niuk a résztvevőknek, Vavák elvtárs­­nó is köztük volt. Mindenütt ott lát­tuk, ahol a párt érdekeiért küzdeni kellett. Elcsodálkozva néz körül a mai Lubochnán. Ahol valamikor csak a grófok, bárók üdülhettek, most a dol­gozók egészségét szanatórium szol­gálja. Gyönyörű, új házak minden­felé. A csörgedező patak partján pe­dig ott látjuk a fehér csúcsú pionír­tábort, ahol a munkások, parasztok, értelmiségiek gyermekei üdülnek. Valamikor 60 gyereket mentettek meg Vaváknéék. most a párt ilyen szép üdülőhelyet biztosított a pioní­roknak.- Látja, itt üdülnek, tanulnak a mi gyerekeink, ahol mi a párt meg­alakításáért küzdöttünk — mondja Vavák elvtársnő. Szeme újra felcsillan, Olyan szere­tettel nézi a hósipkás gyerekeket. Sokáig emlékezetemben maradt ez a szerény, nagyszerű asszony, íme, egy a sok közül, aki mint a párt ka­tonája, csendőrszuronyokkal szembe­nézve, félelmet nem ismerve harcolt gyermekeink boldog jövőjéért, Bállá József A kommunista párttól mindig rettegett az úri, burzsoá rendszer. A párt tagjait állandóan üldözték, bebörtönözték, gyüjtőtáborokba deportálták. De mégsem tudták megtörni őket. Számuk egyre jobban szaporodott. Sokan életüket áldozták jobb jövendőnkért Ezek harcát, munkásságát, emlékét sohasem felejti el dolgozó népünk. Erről tanúskodik a felvételünkön lát­ható emléktábla is, amelyet Rozsnyó lakosai állítottak vértanúik emlékéül a párt megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. Jelenleg a 40. évforduló megünneplésére készülünk szerte az országban, így Rozsnyón is. A tanítók, kultúrmunkások járják a környező falvakat, meglátogatják az öreg veteránharcos párttagokat, s emlékezéseiket mag­netofonszalagra veszik fel. Ezt az anyagot feldolgozzák és emlékkönyvben kiadják. szöntik. De a megünneplésről sem feledkeznek meg. Már most mindenütt lázasan készülnek rá. Mi is azért ke­restük fel a CSISZ dunaszerdahelyi járási titkárságát, hogy afelől érdek­lődjünk, vajon a járás fiataljai hogyan készülnek megünnepelni az említett évfordulót.- A járási vezetőség - tájékoztat Magyarlcs elvtárs, a járási titkárság dolgozója - január 11-i ülésén bi­zottságot létesített, amely az évfor­dulóval járó összes rendezvényeket irányítja, s hogy zökkenőmentes lé­gyen már magában az előkészület is, a helyi szervezetek elnökeit iskoláz­tatásra hívjuk össze a lehető legrö­videbb időn belül.- Mik lesznek a főbb feladatok?- Elsősorban: hogy a fiatalok mi­nél többen kapcsolódjanak be a szo­cialista munkabrigád cím elnyerésé­ért folytatott versenybe. Ezek és a többi ifjúsági kollektíva is az új tech­nológia bevezetésével arra töreksze­nek, hogy csökkentsék a termelési költségeket. Ezzel párhuzamosan pe­dig, hogy a mezőgazdaságban négy év alatt teljesítsük a harmadik ötéves terv mutatóit.- Politikai téren milyen tevékeny­séget fejtenek ki, vagyis milyen ren­dezvényekre kerül majd sor?- A helyi szervezetekben több előadássorozatot tartunk a párt és a Komszomol harcáról. Ezenkívül szá­mos beszélgetést rendezünk az egy­kori párt. és Komszomol-tagok rész­vételével. Olvasóköreink pedig több községben könyvvitát rendeznek.- Kulturális téren milyen meg­mozdulásra készülnek?- A járás területén jelenleg javé­ban folynak az előkészületek az ifjú­sági alkotőverseny helyi, illetve járási bemutatójára. Igyekszünk a műsor­­számokat úgy kiválasztani az együt­tesek részére, hogy azok méltók le­gyenek a közelgő nagy ünnephez. Má­jus 27-28-án pedig megtartjuk Gaböikovón a járási verseny győzte­seinek nyilvános fellépését.- Hány fiatal vesz részt a prágai, illetve a kosűti ünnepségeken?- A május 13 —14-én Prágában sorra kerülő ünnepségeken járásunk­ból mintegy 500 CSISZ-tag és pionír vesz részt, a kosútin pedig nem keve­sebb mint 1500 fiatal részvételével számolunk. -n­a t g V3?~3v3ra-s3?:3p:z Lecke »holnapra«... Zsengén borostás arcához már fegy­ver simult. Ingében röplapok, elkobo­zott újságok kiáltó betűi. Az utcákon barikádok tornyosultak. Szívvel-lélek­­kel harcolt a Tanácsköztársaság győ­zelméért. Elbuktak. Nem bírtak a túlerővel. Üldözték. Gyalog, éjszakán­ként szökött haza. At a határon. 1921: ifjúkommunista. 1922: a párt rendes tagja. Kolportör. Mindenütt ott van. Gyűléseket síervez. Két test­vére éhen halt. Apja elesett a világ­háborúban. Nyomorgó családjának terhe, sínylődő milliók terhe nyomja szívét. Felkelés.' Partizánok! — Életem legboldogabb jiapja — vallja a deres hajú harcos. A forradalmi tanács tagja. A milícia parancsnoka. Szervez, agitál. Elnyom­ták a felkelést. Reményét veszti? Nem! Fel a hegyekbe! Hív az erdő, az ellen­állás sasjészke. Ki kell bírni az utol­sókig. Győztünk! Győztünk! Győztünk! A felvételünkön látható házban la­kott Rousinovban Element Gottwald az 1920 —1921-es években, ahol mint asztalossegéd dol­gozott. Szobája, amelyben egykor I lakott, ma múzeum, s Itt őrzik a rousl­­novlak azokat a tárgyakat, amelyek Gottwald elvtírsra emlékeztetnek. A kis múzeumszobára Skálová elvtársnö, Gottwald elvtárs egykori háziasszo­nya ügyel fel. Ezer pompával, buja nagyszerűség­gel köszönti a világot a tavasz. Fel­virradt tíj életünk hajnala. Ondrej bácsi pihenni tér? Hisz megérdemelné, Rengeteget tett a máért. Nem! Harcol tovább. Dolgozik, tanít, nevel, A vörös nyakkendős gyerkőcök fe­szülten hallgatnak. A mához értünk- Lüktető, épülő mánkhoz. A krónika lapjait ok írják majd tovább. Az első szabad nemzedék. Vörös fényben füröszti az arcokat a lebukó nap. Losonc ódon utcái vörös fényben úsznak. Zsong az élet. A sarkon tétova léptekkel fordul be egy deres hajú ember. Koren Ondrej. A nap vöröse bevilágítja redős arcát. Nyugodtan szemléli az utca pezsgő életét. Ma leckét tartott. Leckét, amelyet nem kell többé kikérdezni. POLAK IMRE 5 1961. február 5. Suhanva tebben magasba a zászló, ^ A szél belemarkol, vörös fényéi jeltiízdeli az ódon utcára, a didergő, megtépázott, útszéli fák meztelen ágaira, az emberek arcára. Vörös fényben úszik a város; a lebukó nap, vörös haragot villámlik az emberek szeme. Munkát! Kenyeretf, Szabadságot! Feketén villanó csendőr szuronyok. Tompa ütések. Közápor. Tűs! Vér! Sebesültek! Jajveszékelés! Lelohadnak a pirosán izzó fények. Fekete a város, Az utcák kövére rá­fagy a vér. Fekete a vér. Ondrej bácsi mesél. Beszéde nyo­mán a gyerekek arcára visszalopako­dik a múlt. Végigharcolt csaták réme, dicsősége. A földhözragadtak sikoltó nyomora, köntiyesszemü bánata. Hal­kan, remegve buggyan a szó. Képzele­tünkben remegve buggyan a munkás­áén Az ártatlanok, elnyomottak vére. Tizennyolc éves sem volt Ondrej bácsi.., !|llll|||| frissen hullott hó fehér r t 111 takar6v*' v°hta be Rozsnyó r ilt ill bányaváros házait. A kora .... ‘I reggeli csendet csupán iiiíiiiu e_gy-két hlzó visítása za- i varta meg, jelezvén hogy hol lesz ma disznótor ... Felébredt az élet, így volt ez a Stalingrád utca 123-as szám alatt is, Ambruzs bácsi egy új napot i kezdett gazdag, harcos életébe,,, Ambruzs »ívtárs 66 éves. Jó egész­ségnek örvend, Szeret sétálgatni a városban, s ha mégis odahaza marad. újságot olvas, vagy a régi iratokat 1 forgatja. Eihlékek «zek ... Díszokle­vél a kiváló munkáért, de legtöbbje 1 bírósági végzés,., Amikor benyitottám, éppen az em- ' lékpaplrok fölött találtam. Jövetelem megzavarta nézelődését, de Laci bécsi beszédes ember, s Így élő szóval idézte fel mindazt, amit a papírok nem tudnak elmondani.- Kilencen voltunk testvérek ,.. Szegénység, nyomor volt életünk. Szüleim fiatalon kőművesinasnak sze­­gődtettek, s mire1 felnőttem, jött a háború... öt évig voltam fogságban, a csak 1920-ban tértem háza. Szava elakad. Tekintete átsiklik a szétrakott papírok fölött, s megakad ' a messzeségben,., Látszik rajta, hogy rendezi a gondolatait, hisz mind­ez, amit el akar mondani, negyven évvel ezelőtt történt. — Amikor hazajöttem a fogságból, a bányászok már szervezkedtek a kü­lönböző szakszervezetekben ée a szo­cialista pártban. S ekkorra már sztrájkkal sikerült kiharcolniuk a nyolcórás munkanapot. Aztán 1921 első hónapjaiban megalakult a kom­munista párt helyi szervezete a bal­oldali szocialistákból, akik egyetér­tettek a III. Internaclonálé 21 pont­jával. A május 1-i felvonulást már ók rendezték. Ekkor még nem voltam párttag, de a felvonuláson magam Is résztvettem... Miközben beszél, szava egyre tűz*. fLy Csupán néhány hét választ el minket pártunk születésének 40. évfordulójától. Országszerte min- | f denütt folynak a nagy előkészületek, hogy dolgozó népünk méltón üdvözölje és ünnepelje a fórra- | dalmi munkásmozgalom ama élcsapatát, azokat a harcosokat, akik önfeláldozó, önzetlen hősiességé­ig nek köszönhető a mai szocialista élet. $ A párt Ilyen hú katonáiról, az igaz kommunistákról emlékezünk meg ml is lapunk hasábjain, ? hogy emlékeztessünk. Hlsszen 40 évvel ezelőtt az Ondrej és Ambruzs bácsik, Vavák nénik apró, de szívós munkája, rendíthetetlen hite szilárdított a pártot. Tőlük is függött négy évtizeden keresztül, hogy a harcok, az eredmények ilyen sokaságát jegyezhette fel pártunk dicső történelme. Ezért ha új, hatalmas gyárakat, lakónegyedeket vagy játszótereket csodálunk meg, mindenkor jussanak ; eszünkbe azok a bátor férfiak és nők, akik önmagukat nem kímélve, ha kell életüket is áldozva küzdöttek j; a kommunista párt soraiban, hogy ma, gyermekeink mosolyogva és bőségben éljék napjaikat. Mindezt dolgozó népünk tudatosítja, s úgy hálálja meg, hogy mindennapi munkájában és életében olyan magatartást, olyan tenniakarást tanúsít, mint amilyenre a kommunista párt 40 esztendeje tanít.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents