Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-05 / 11. szám
Az első fecske, . amely tavaszt varázsolt 30 szövetkezetbe Ei a brigád valóban első fecskének •zámft, mégpedig nemcsak a duna»zerdahelyi járásban, hanem az egész országban. Ö Irta alá az első szerződést, amely így kezdődik: „Szerződés az 1961-es gazdasági évre, amelyet a gahéfkovői szövetkezet részéről Ján Strbka elnök és az egyetemesen gépesített brigád részéről annak tagjai: Csóka Sándor, Bokros Ferenc, Bokros Jenő, Strbka János, Bognár Baltazár és Vida Mihály traktorosok írtak alá." A gabőlkovői szövetkezet ezennel 360 hektár szántóföldet biz az egyetemesen gépesített brigád tagjaira, akik ezen a területen a vetésforgó alapján a következő terményeket kötelesek termeszteni: 80 hektáron őszi búzát, 80 hektáron tavaszi árpát, 100 hektáron kukoricát, 30 hektáron silókukoricát és 50 hektáron cukorrépát. Ezenkívül másodterményként harminc hektáron tarlókeverékeket termesztenek. Az egyetemesen gépesített brigádnak négy állandó és 2 kisegítő tagja van. A szövetkezet kötelezte magát, hogy a csúcsmunkálatok idején, a munkaszügséglet tervének megfelelően, elegendő idénymunkást bocsát a brigád rendelkezésére. A brigád szocialista tulajdonát képező géppark öszszetétele: egy DT- 54-es, egy Zetör- Szuper 50-es, egy Zetor 25—Kés egy RS-09-es eszközhordozó komplett felszereléssel, továbbá egy rendfelszedő berendezéssel ellátott S-4-es és egy 2M-330-as gabonakombájn, egy nagynyomású szalmasajtoló, egy kétszakaszos aratásra átépített kévekötöző, három traktorra kapcsolható pótkocsi, egy P-5-35-ÖS és egy P-3 —30-as eke, három vassimltó, három boronacsoport, egy hengercsoport, egy TVD-6- os négyzetes vetésre alkalmas vetőgép, három vetőgép a gabona sűrűsoros vetésére, két KU—2-es kukoricakombájn, egy szovjet silókombájn, három raűtrágyaszóró, két hordozható kultiválógép, két tárcsásborona, E-710-es cukorrépakombájn, két KNP—6-os saraboló, egy NH — 100-as trágyarakodó és egy MTZ — 8-as trágyalevezőgép. . Mind a két fél pontokba foglalta mindazokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a termeléssel együtt járnak az üzemen belüli önálló elszámolás elvei alapján. Amint már előző számunkban közöltük, a dunaszerdahelyi járásban a gabőlkovői szövetkezet példája szerint körülbelül 30 szövetkezetben alakítanak egyetemesen gépesített brigádokat. Kiszámították ugyanis, hogy a szántás 100 %-át, a vetés 90 %-át, a talajelőkészítő munkálatok 85 °/o-át, a takarmányfélék kaszálásának 95 %át és az aratási munkálatok 96 %-át már eddig is gépekkel végezték. Az egyes termények termesztésének a talajelőkészltéstől az aratásig elegendő két traktoros. Idénymunkások foglalkoztatására csak a szalmaösszehúzás és a gabona szállítása idején van szükség. A gabonát kétszakaszosán aratják, így a tisztítást a bevásárló-üzem központilag végezhe. ti. Sőt a tisztításra nem is igen lesz szükség, mivel az aratás második szakaszában a gyom már száraz, s így tiszta gabonát csépelhetünk. A szemeskukorica és a silókukorica termesztése is teljesen gépesíthető. Idénymunkásokat csak a termény elszállítására kell biztosítani. Az őszi repce termesztése a talajelőkészítéstől egészen a termény betakarításáig szintén gépesíthető. Talán egyedül a szalma és a mag elszállításakor kell majd egy kis segítség. A betakarítást kombájnnal végzik. A burgonya termesztése a rendelkezésünkre álló gépi eszközökkel teljesen gépesíthető a talajelőkészítéstől egészen a termér# betakarításáig. Itt is csak a termény elszállítására kell idénymunkásokat biztosítani. A cukorrépa termesztése az adott gépekkel nem gépesíthető teljesen. Gépekkel előkészíthetjük a talajt, vethetünk, sarabolhatunk, fejtrágyázhatunk és betakaríthatjuk a termést. Kézi munkára vár az egyelés, a termény rakodása és elszállítása. A cukorrépa termesztésével 'kapcsolatban a brigád csak olyan területet vállalhat, amelyet egy kombájnnal betakaríthat, tehát 30 — 50 hektárt. Azegyelésen, rakodáson és szállításon kívül minden munkát segítség nélkül végez el. A brigádok szervezésében a szövetkezetek a következő elvek szerint járnak el: A brigád 2-3 olyan traktorosból áll, akik értenek a kombájn kezeléséhez is. Egy brigád 80-150 hektár kukorica termesztését vállalja annak egész tenyészideje alatt, s ebből 40 százalék silókukorica lehet (a járásban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy két traktoros 100-300 hektár kukorica növényápolását is elvégezheti). Föltétlenül tekintetne kell vennünk azt az elvet, hogy a brigád legalább annyi terület művelését vállalja, amennyi a gépek tervezett teljesítőképessége. Például a szovjet silókombájn egy idény alatt legalább 60 hektár silókukoricát takaríthat be, s ezért a szerződésben a 60 hektár képezi az alsö határértékét. A munka szervezését a következőképpen tervezik: Novemberben, ha a brigád lánctalpassal dolgozik, a szántást két műszakban 10 nap alatt elvégzi. A vetési előkészületek április második felében hat napig tartanak. A szántást április végén kezdik meg és május 5-ig befejezik (9-10 nap). A kukorica négyzetes vetése alkalmával idénymunkások segítenek a huzal áthelyezésében. Május második és június első felében kétszer-háromszor sarabolnak. Idénymunkások segítenek a fészkek tisztításában. Ha Simazint használnak, akkor nincsen szükség idénymunkásokra. Ezután szabad idejük van egészen a termény betakarításáig, s ezért a gépek kihasználása érdekében 100 hektáron gabonát termesztenek. Az említett munkaszervezés megkívánja, hogy a szövetkezetben olyan munkacsoportot alakítsanak, amely mindig azon a szakaszon dolgozik, ahol erre szükség mutatkozik. Az egyetemesen gépesített brigád szántóterületét, gépeket, vetőmagot és trágyát kap. A brigád egyszerű pénzügyi és termelési tervet dolgoz ki, önállóan vezeti az üzemanyagfogyasztás és a munkaszükséglet nyilvántartását, ami megkönnyíti a könyvelő munkáját. Nagyon fontos, hogy a szerződésben ne feledkezzünk meg a munka minősége, a hektárhozampk tervének túlszárnyalása, az üzemanyag megtakarítása és a munkálatok agrotechnikai határidőben történő elvégzése után járó, arányosan emelkedő prémiumok megállapításáról. Ilyen munkatervekkel várják az „első fecskék" a tavaszt, amely a nagyüzemi gazdálkodás új diadalát jelenti majd kint a szántóföldeken. Gajdács Irén A gabcikovói egyetemesen gépesített brigád tagjai Hát hogyha még gépek, korszerű istállók is lennének!... A Deméndi Állami Gazdaság kiskéri farmja azok közé tartozik, ahol korszerű istállókkal ugyan nem dicsekedhetnek, azonban fajsertéstenyésztésük ötéves tapasztalatokra vezethető vissza. A dolgozók tudásuk legjavát adják, hogy lépést tarthassanak a korszerű alapeszközökkel rendelkező gazdaságokkal. Az emberek érdeme, hogy eredményeik vetekednek a jó felszerelt gazdaságokéval, Konkoly Lajos, a farm vezetője nemrég került ki a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Iskolából. Felettesei körültekintő, jó vezetőnek tartják, s ez nem kis elismerés. A hozzá beosztott emberek bíznak benne, mert megbeszéli velük az előforduló módosításokat, s közösen javítanak a termelés színvonalán. Lfpták Gyula, az anyasertéseket gondozza már ötödik esztendeje, ahol nagy tapasztalatokat szerzett. Az igazgatóság más részlegein szívesen veszik javaslatait. A múlt évben is tervezett 13 helyett 18 darab 56 napos 18 kilós malacot választott el anyakocánként. Eredményeinek titka a jó takarmányozás. Naponta az anyáknak 2 kg abrakkeveréket, 2 kg takarmány- vagy sárgarépát és Vz kg lucrmaszecskát adagol nedves állapotban Eredményes munkáját szépen jut«'"’«.zzék. Egy-ágy elválasztott malacért 30 koronát kap. Szeptemberi Szerte az országban terjed el az ötéves terv négy év alatti teljesítésére indított mozgalom. Üzemek, intézmények, állami gazdaságok, szövetkezetek csatlakoztak hozzá, s emberek százezrei sorakoztak fel a terv sikeres teljesítéséért. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk dolgozóira komoly feladat vár. Javítaniuk kell a termelés színvonalán, hogy elegendő termékkel láthassák él közellátásunkat. Már eddig is számos helyen javítottak a termelés módszerein. Különösen az állattenyésztést korszerűsítették, s új, haladó módszereket vezettek be, áttértek a magasabb hozamú állomány tenyésztésére. fizetése 2000, a novemberi pedig 2216 korona volt. A családból hárman dolgoznak. Munkájukból jól élnek. Nemrég készült el kétszoba-konyhás, fürdőszobás takaros kis házuk vízvezetékkel, amelyben a bútor, rádió és televíziós készülék is új. Kremcsák László, akiről úgy beszélnek, hogy munkája aranyat ér, a tenyészsüldőket gondozza. A farm többi dolgozójával együtt neki is nagy része van abban, hogy 1960-ban fajsertésekért több mint 400 000 koronát bevételeztek, ő is igen szépen keres. Szeptemberi keresete 4923, az októberi 3003, a novemberi pedig 4500 korona volt. A farm nagyszerű dolgozói a malacelhullási veszteségeket szakszerű takarmányozással és az állatok tisztántartásával 1 % alá csökkentették. Elhatározták, hogy a júniusi tenyészállatvásárra tervezett 40 süldőt a márciusira készítik elő. Ezt ügy biztosítják, hogy az említett állatokat jobb takarmányozásra fogták. Darabonként 2,25 kg abrakkeveréket, 2 kg takarmány- vagy sárgarépát és 30 dkg lucernaszecskát adagolnak nedvesen. A decemberben 69 kg-os súlyban befogott sertések szakszerű takarmányozás mellett márciusra 130 kg-ra gyarapodnak. Az emberek, akikről itt szó esett, sokszorta* többre is képesek lennének, ha korszerű, gépesítéssel ellátott istállók állnának rendelkezésükre. Sajnos azonban, még vízvezetékük sincs, s a takarmányt nem korszerű előkészítőkben, hanem fészerekben vityillókban készítik elő adagoláshoz. Oda aztán gépesítést a legnagyobb akarat mellett sem vezethetnek be. Az igazgatóság lépéseket tett a korszerű építkezések érdekében, — a tervet azonban az illetékes szervek elvetették. Pedig a vak is láthatná, hogy itt aztán kellene a modern istálló. Nem ártana, ha az illetékesek elgondolkodnának a dolgon, hiszen a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséről van szó, s a mostani termelési feltételek mellett több mint 400 000 koronát bevételező farmon nagyon is kifizetődnék az új istállók építése. Mert az új teohnolőgia segítségével számos tenyészállattal gazdagodnék mezőgazdaságunk. Hoksza István OUSÁH, fytyac&aft Szabó János munkarendjét szeptembertől februárig már százan ét százan végignézték. Ezért mutatja be látogatóinak egy kis adag büszkeséggel a begyakorolt instruktor pontosságával olyan logikus sorrendben a holicei szövetkezet gépesített sertéshizlaldájának működését. Vizet ereszt a gőzfejlesztő-tartályba, alágyújt, és 20-40 percen belül megfelelő mennyiségű gőzt termel (l.kép). Amíg a víz melegszik, a takarmúnyzúzóba villázza a takarmányozásra termesztett cukorrépát (2. kép), amely szétzúzva egyenesen a szomszédos takarmánykeverő-medencébe hull (3. kép). Azután gyakorlott mozdulattal a takarmánykeverő-medencébe szórja a többi takarmányfélét is, majd lecsukja a zúzó és keverő acélfedelét. Addigra már elegendő 1-1,5 atmoszféra nyomású gőz fejlődik a gőzfejlesztőben. Megnyitja a szelepet, /« a forró gőz a takarmánnyal telt csukott keveröbe tódul. Amikor a takarmányt leforrázta, megnyitja a vízvezeték csapját. A víz kellő sűrűségűre hígítja, s ugyanakkor a kellő hőmérsékletre hűti le a moslékot. Ekkor működésbe hozza a takarmánykeverő berendezést, és a sertéseledelt egy szivattyú bekapcsolásával hosszú csövön át a készenlétben álló villanyhajtású takarmány szállító-kocsiba szivattyúzza (4. kép). A takarmánnyal teli kis kocsi síneken futva végigmegy a 72 méter hosszú és 9 méter széles sertésistállón. A kocsi egyik végén álló Szabó János két fogantyú megmozdításával megnyitja a kocsi két oldalán a vályúk fölé nyúló csapokat, és a moslék a vályúkba ömlik (5. kép). Húsz perc alatt egy ember minden nagyobb fáradság nélkül megeteti a sertésistálló lakóit. Jelenleg körülbelül 560 sertést etet, bár a sertésól 1000 férőhelyes. Ugyanis csak utólag jöttek rá arra, hogy ö vályúkhoz egyszerre csak 560 sertés juthat. Már ottjártamkor további keresztbe épített vályúkat szereltek, s így a sertések száma legalább 760 db-ra növekszik. A sertésszállást vízsugárral tisztítják. A tákarmányzúzót és keveröt, valamint a szivattyút is a padló alatt helyezték el. Ennek az az előnye, hogy a sertésetetönek nem kell zsákokat emelnie. Az egész gépi berendezés egymásra kapcsolt, Ucmeli&hk gombnyomásra működő gépcsoportot alkot. A régi módszerrel szemben 200 Vokal növekedett a munkatermelékenység, az egy kiló súlygyarapodásra eső takarmányszükséglet zabegységekben 5,3-5,5 kilóról 4,28 kilóra csökkent, növekedett a súlygyarapodás, s egy kiló hús előállítása (az összes költségeket, tehát az épület és gépiberendezés amortizálását is beleszámítva) 6.50 koronába kerül. (Irta és fényképezte: Gajdács Irén)
