Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-05 / 11. szám

Az első fecske, . amely tavaszt varázsolt 30 szövetkezetbe Ei a brigád valóban első fecskének •zámft, mégpedig nemcsak a duna­­»zerdahelyi járásban, hanem az egész országban. Ö Irta alá az első szerző­dést, amely így kezdődik: „Szerződés az 1961-es gazdasági évre, amelyet a gahéfkovői szövetke­zet részéről Ján Strbka elnök és az egyetemesen gépesített brigád részé­ről annak tagjai: Csóka Sándor, Bok­ros Ferenc, Bokros Jenő, Strbka Já­nos, Bognár Baltazár és Vida Mihály traktorosok írtak alá." A gabőlkovői szövetkezet ezennel 360 hektár szántóföldet biz az egye­temesen gépesített brigád tagjaira, akik ezen a területen a vetésforgó alapján a következő terményeket kö­telesek termeszteni: 80 hektáron őszi búzát, 80 hektáron tavaszi árpát, 100 hektáron kukoricát, 30 hektáron silókukoricát és 50 hektáron cukorrépát. Ezenkívül másodterményként har­minc hektáron tarlókeverékeket ter­mesztenek. Az egyetemesen gépesített brigád­nak négy állandó és 2 kisegítő tagja van. A szövetkezet kötelezte magát, hogy a csúcsmun­kálatok idején, a munkaszügséglet tervének megfele­lően, elegendő idénymunkást bo­csát a brigád ren­delkezésére. A brigád szocia­lista tulajdonát ké­pező géppark ösz­­szetétele: egy DT- 54-es, egy Zetör- Szuper 50-es, egy Zetor 25—Kés egy RS-09-es eszköz­­hordozó komplett felszereléssel, to­vábbá egy rendfelszedő berendezéssel ellátott S-4-es és egy 2M-330-as gabonakombájn, egy nagynyomású szalmasajtoló, egy kétszakaszos ara­tásra átépített kévekötöző, három traktorra kapcsolható pótkocsi, egy P-5-35-ÖS és egy P-3 —30-as eke, három vassimltó, három boronacso­port, egy hengercsoport, egy TVD-6- os négyzetes vetésre alkalmas vető­gép, három vetőgép a gabona sűrű­­soros vetésére, két KU—2-es kuko­ricakombájn, egy szovjet silókom­bájn, három raűtrágyaszóró, két hor­dozható kultiválógép, két tárcsás­borona, E-710-es cukorrépakombájn, két KNP—6-os saraboló, egy NH — 100-as trágyarakodó és egy MTZ — 8-as trágyalevezőgép. . Mind a két fél pontokba foglalta mindazokat a jogokat és kötelessé­geket, amelyek a termeléssel együtt járnak az üzemen belüli önálló el­számolás elvei alapján. Amint már előző számunkban kö­zöltük, a dunaszerdahelyi járásban a gabőlkovői szövetkezet példája sze­rint körülbelül 30 szövetkezetben ala­kítanak egyetemesen gépesített bri­gádokat. Kiszámították ugyanis, hogy a szántás 100 %-át, a vetés 90 %-át, a talajelőkészítő munkálatok 85 °/o-át, a takarmányfélék kaszálásának 95 %­­át és az aratási munkálatok 96 %-át már eddig is gépekkel végezték. Az egyes termények termesztésé­nek a talajelőkészltéstől az aratásig elegendő két traktoros. Idénymunká­sok foglalkoztatására csak a szalma­összehúzás és a gabona szállítása ide­jén van szükség. A gabonát kétsza­kaszosán aratják, így a tisztítást a bevásárló-üzem központilag végezhe. ti. Sőt a tisztításra nem is igen lesz szükség, mivel az aratás második szakaszában a gyom már száraz, s így tiszta gabonát csépelhetünk. A szemeskukorica és a silókukorica termesztése is teljesen gépesíthető. Idénymunkásokat csak a termény el­szállítására kell biztosítani. Az őszi repce termesztése a talaj­­előkészítéstől egészen a termény be­takarításáig szintén gépesíthető. Ta­lán egyedül a szalma és a mag el­szállításakor kell majd egy kis segít­ség. A betakarítást kombájnnal vég­zik. A burgonya termesztése a rendel­kezésünkre álló gépi eszközökkel tel­jesen gépesíthető a talajelőkészítéstől egészen a termér# betakarításáig. Itt is csak a termény elszállítására kell idénymunkásokat biztosítani. A cukorrépa termesztése az adott gépekkel nem gépesíthető teljesen. Gépekkel előkészíthetjük a talajt, vethetünk, sarabolhatunk, fejtrágyáz­hatunk és betakaríthatjuk a termést. Kézi munkára vár az egyelés, a ter­mény rakodása és elszállítása. A cu­korrépa termesztésével 'kapcsolatban a brigád csak olyan területet vállal­hat, amelyet egy kombájnnal betaka­ríthat, tehát 30 — 50 hektárt. Azegye­­lésen, rakodáson és szállításon kívül minden munkát segítség nélkül vé­gez el. A brigádok szervezésében a szövet­kezetek a következő elvek szerint járnak el: A brigád 2-3 olyan traktorosból áll, akik értenek a kombájn kezelésé­hez is. Egy brigád 80-150 hektár kukorica termesztését vállalja annak egész tenyészideje alatt, s ebből 40 százalék silókukorica lehet (a járás­ban szerzett tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy két traktoros 100-300 hektár kukorica növényápolását is elvégezheti). Föltétlenül tekintetne kell vennünk azt az elvet, hogy a bri­gád legalább annyi terület művelését vállalja, amennyi a gépek tervezett teljesítőképessége. Például a szovjet silókombájn egy idény alatt legalább 60 hektár silókukoricát takaríthat be, s ezért a szerződésben a 60 hektár képezi az alsö határértékét. A munka szervezését a következő­képpen tervezik: Novemberben, ha a brigád lánctal­passal dolgozik, a szántást két mű­szakban 10 nap alatt elvégzi. A vetési előkészületek április má­sodik felében hat napig tartanak. A szántást április végén kezdik meg és május 5-ig befejezik (9-10 nap). A kukorica négyzetes vetése alkalmával idénymunkások segítenek a huzal át­helyezésében. Május második és június első fe­lében kétszer-háromszor sarabolnak. Idénymunkások segítenek a fészkek tisztításában. Ha Simazint használnak, akkor nincsen szükség idénymunká­sokra. Ezután szabad idejük van egészen a termény betakarításáig, s ezért a gépek kihasználása érdekében 100 hektáron gabonát termesztenek. Az említett munkaszervezés meg­kívánja, hogy a szövetkezetben olyan munkacsoportot alakítsanak, amely mindig azon a szakaszon dolgozik, ahol erre szükség mutatkozik. Az egyetemesen gépesített brigád szántóterületét, gépeket, vetőmagot és trágyát kap. A brigád egyszerű pénzügyi és termelési tervet dolgoz ki, önállóan vezeti az üzemanyagfo­gyasztás és a munkaszükséglet nyil­vántartását, ami megkönnyíti a köny­velő munkáját. Nagyon fontos, hogy a szerződés­ben ne feledkezzünk meg a munka minősége, a hektárhozampk tervének túlszárnyalása, az üzemanyag megta­karítása és a munkálatok agrotechni­kai határidőben történő elvégzése után járó, arányosan emelkedő pré­miumok megállapításáról. Ilyen munkatervekkel várják az „első fecskék" a tavaszt, amely a nagyüzemi gazdálkodás új diadalát jelenti majd kint a szántóföldeken. Gajdács Irén A gabcikovói egyetemesen gépesített brigád tagjai Hát hogyha még gépek, korszerű istállók is lennének!... A Deméndi Állami Gazdaság kis­kéri farmja azok közé tartozik, ahol korszerű istállókkal ugyan nem di­csekedhetnek, azonban fajsertéste­nyésztésük ötéves tapasztalatokra ve­zethető vissza. A dolgozók tudásuk legjavát adják, hogy lépést tarthas­sanak a korszerű alapeszközökkel rendelkező gazdaságokkal. Az embe­rek érdeme, hogy eredményeik vete­kednek a jó felszerelt gazdaságoké­val, Konkoly Lajos, a farm vezetője nemrég került ki a Komáromi Mező­gazdasági Műszaki Iskolából. Felette­sei körültekintő, jó vezetőnek tart­ják, s ez nem kis elismerés. A hozzá beosztott emberek bíznak benne, mert megbeszéli velük az előforduló módo­sításokat, s közösen javítanak a ter­melés színvonalán. Lfpták Gyula, az anyasertéseket gondozza már ötödik esztendeje, ahol nagy tapasztalatokat szerzett. Az igazgatóság más részlegein szívesen veszik javaslatait. A múlt évben is tervezett 13 helyett 18 darab 56 na­pos 18 kilós malacot választott el anyakocánként. Eredményeinek titka a jó takarmányozás. Naponta az anyáknak 2 kg abrakkeveréket, 2 kg takarmány- vagy sárgarépát és Vz kg lucrmaszecskát adagol nedves álla­potban Eredményes munkáját szépen jut«'"’«.zzék. Egy-ágy elválasztott ma­lacért 30 koronát kap. Szeptemberi Szerte az országban terjed el az ötéves terv négy év alatti teljesíté­sére indított mozgalom. Üzemek, intézmények, állami gazdaságok, szö­vetkezetek csatlakoztak hozzá, s emberek százezrei sorakoztak fel a terv sikeres teljesítéséért. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk dolgozóira komoly feladat vár. Javítaniuk kell a termelés színvonalán, hogy elegendő termékkel láthas­sák él közellátásunkat. Már eddig is számos helyen javítottak a termelés módszerein. Különösen az állattenyésztést korszerűsítették, s új, haladó módszereket vezettek be, áttértek a magasabb hozamú állomány tenyész­tésére. fizetése 2000, a novemberi pedig 2216 korona volt. A családból hárman dol­goznak. Munkájukból jól élnek. Nem­rég készült el kétszoba-konyhás, für­dőszobás takaros kis házuk vízveze­tékkel, amelyben a bútor, rádió és televíziós készülék is új. Kremcsák László, akiről úgy be­szélnek, hogy munkája aranyat ér, a tenyészsüldőket gondozza. A farm többi dolgozójával együtt neki is nagy része van abban, hogy 1960-ban faj­sertésekért több mint 400 000 koronát bevételeztek, ő is igen szépen keres. Szeptemberi keresete 4923, az októ­beri 3003, a novemberi pedig 4500 korona volt. A farm nagyszerű dolgozói a malac­­elhullási veszteségeket szakszerű ta­karmányozással és az állatok tisztán­tartásával 1 % alá csökkentették. Elhatározták, hogy a júniusi te­nyészállatvásárra tervezett 40 süldőt a márciusira készítik elő. Ezt ügy biztosítják, hogy az említett állatokat jobb takarmányozásra fogták. Dara­bonként 2,25 kg abrakkeveréket, 2 kg takarmány- vagy sárgarépát és 30 dkg lucernaszecskát adagolnak nedvesen. A decemberben 69 kg-os súlyban be­fogott sertések szakszerű takarmá­nyozás mellett márciusra 130 kg-ra gyarapodnak. Az emberek, akikről itt szó esett, sokszorta* többre is képesek lenné­nek, ha korszerű, gépesítéssel ellátott istállók állnának rendelkezésükre. Sajnos azonban, még vízvezetékük sincs, s a takarmányt nem korszerű előkészítőkben, hanem fészerekben vityillókban készítik elő adagoláshoz. Oda aztán gépesítést a legnagyobb akarat mellett sem vezethetnek be. Az igazgatóság lépéseket tett a korszerű építkezések érdekében, — a tervet azonban az illetékes szervek elvetették. Pedig a vak is láthatná, hogy itt aztán kellene a modern is­tálló. Nem ártana, ha az illetékesek el­gondolkodnának a dolgon, hiszen a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséről van szó, s a mostani termelési feltételek mellett több mint 400 000 koronát bevételező farmon nagyon is kifizetődnék az új istállók építése. Mert az új teohnolőgia se­gítségével számos tenyészállattal gaz­dagodnék mezőgazdaságunk. Hoksza István OUSÁH, fytyac&aft Szabó János munkarendjét szep­tembertől februárig már százan ét százan végignézték. Ezért mutatja be látogatóinak egy kis adag büszkeség­gel a begyakorolt instruktor pontos­ságával olyan logikus sorrendben a holicei szövetkezet gépesített sertés­­hizlaldájának működését. Vizet ereszt a gőzfejlesztő-tartályba, alágyújt, és 20-40 percen belül meg­felelő mennyiségű gőzt termel (l.kép). Amíg a víz melegszik, a takarmúny­­zúzóba villázza a takarmányozásra termesztett cukorrépát (2. kép), amely szétzúzva egyenesen a szomszédos takarmánykeverő-medencébe hull (3. kép). Azután gyakorlott mozdulattal a takarmánykeverő-medencébe szórja a többi takarmányfélét is, majd le­csukja a zúzó és keverő acélfedelét. Addigra már elegendő 1-1,5 atmosz­féra nyomású gőz fejlődik a gőzfej­lesztőben. Megnyitja a szelepet, /« a forró gőz a takarmánnyal telt csukott keveröbe tódul. Amikor a takarmányt leforrázta, megnyitja a vízvezeték csapját. A víz kellő sűrűségűre hígítja, s ugyanakkor a kellő hőmérsékletre hűti le a moslékot. Ekkor működésbe hozza a takarmánykeverő berendezést, és a sertéseledelt egy szivattyú be­kapcsolásával hosszú csövön át a ké­szenlétben álló villanyhajtású takar­mány szállító-kocsiba szivattyúzza (4. kép). A takarmánnyal teli kis kocsi síneken futva vé­gigmegy a 72 mé­ter hosszú és 9 mé­ter széles sertés­­istállón. A kocsi egyik végén álló Szabó János két fogantyú megmoz­­dításával megnyitja a kocsi két oldalán a vályúk fölé nyúló csapokat, és a mos­lék a vályúkba öm­lik (5. kép). Húsz perc alatt egy ember minden nagyobb fáradság nélkül megeteti a sertésistálló lakóit. Jelenleg körülbelül 560 sertést etet, bár a sertésól 1000 férőhelyes. Ugyanis csak utólag jöttek rá arra, hogy ö vályúkhoz egy­szerre csak 560 sertés juthat. Már ottjártamkor to­vábbi keresztbe épített vályúkat szereltek, s így a sertések száma leg­alább 760 db-ra növekszik. A ser­tésszállást vízsu­gárral tisztítják. A tákarmányzú­­zót és keveröt, va­lamint a szivattyút is a padló alatt helyezték el. Ennek az az előnye, hogy a sertésetetönek nem kell zsákokat emelnie. Az egész gépi berendezés egymásra kapcsolt, Ucmeli&hk gombnyomásra működő gépcsoportot alkot. A régi módszerrel szemben 200 Vo­kal növekedett a munkatermelékeny­ség, az egy kiló súlygyarapodásra eső takarmányszükséglet zabegységekben 5,3-5,5 kilóról 4,28 kilóra csökkent, növekedett a súlygyarapodás, s egy kiló hús előállítása (az összes költsé­geket, tehát az épület és gépiberen­dezés amortizálását is beleszámítva) 6.50 koronába kerül. (Irta és fényképezte: Gajdács Irén)

Next

/
Thumbnails
Contents