Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-01 / 10. szám
Az új technológia elősegíti a munka termelékenységének emelkedését »■■■■............4M---------------------- - _________________________________ -Üj technológia A munkatermelékenység emelkedése 1 " százalékokban A növendékmarha nyitott istállőzása 100 és több Tehenek nyitott istállózása 80 — 100 A sertések gépesített száraz és moslékos hizlalása 400 — 600 Ketreces sertésfiaztatás vagy 80 — 100 csoportos kocanevelés Ketreces tyúktenyésztés 400 Mélyalmos tyúktenyésztés 600 Ä mezőgazdasági termelés fejlődése átütő változásokon megy keresztül. Nem egészen tíz év alatt a termelési viszonyok megváltozás* következtében mezőgazdaságunkból lényegében eltávolítottuk a kistermelési formákat, helyet adva a szocialista nagytermelésnek. így alapjaiban megváltozott az állattenyésztés fejlődésének lehetősége is. Az első helyes lépés az volt, hogy összpontosítottuk a gazdasági állatokat és így megteremtettük a nagytermelés megbízható alapját. Ha azonban az állattenyésztés technológiáját vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy az új, közös istállókba kistermelési elemeket is vittünk át. Ezek ugyan az állattenyésztési nagytermelés fejlődésének első éveiben nem ütköztek ki annyira, mivel már maga az állatok összpontosítása a termelés lényeges javulását eredményezte, s így a kistermelési formák hiányai nem voltak olyan, szembeötlők. Az eddig eltelt tíz év tapasztalatai megmutatták, hogy a technológia hagyományos módszere az állattenyésztés majd minden szakaszán nagy igényeket támaszt a fizikai munkával szemben, egyenlőtlenül oszlik meg a munkaidő, és ebből ered, hogy az itt dolgozóknak kevés a szabad idejük. Ehhez járul még a gépesítés alacsony színvonala és gyakran a nem kielégítő munkakörnyezet. Mindezek a körülmények erősen fékezik az állattenyésztésben dolgozók kezdeményezésének teljes kibontakozását, amely kezdeményezés célja a munkatermelékenység állandó növelése és az egy termékegységre eső önköltségek csökkentése. Az említett állapotból kiindulva minden állattenyésztési dolgozónak ugyanarra a megállapításra kell jutnia. Az állattenyésztés tartós fejlődését, valamint a munkatermelékenység növelését csupán az új technológia és ennek komplex alkalmazása biztosíthatja. A szarvasmarhatenyésztésben az új technológiát a mélyalmozás, szellős borjúnevelés, a növendékmarha, valamint a tehenek nyitott istállózása és az önetetés módszerének lehető legnagyobb fokú bevezetése jelenti. A sertéstenyésztés új módszerei közül említésre méltó a gépesített száraz vagy moslékos hizlalás, a baromfitenyésztésben pedig a ketreces vagy a mélyalmos baromfitartás. Az új technológia bevezetésével együtt azonban kedvező káderfeltételeket, szervezési és anyagi-műszaki körülményeket kell teremteni. Elméleti eszmefuttatás helyett nézzük meg inkább, milyen eredményeket érnek el a nyugat-szlovákiai kerület egyes EFSZ-ei és állami gazdaságai A növendékmarha nyitott istállózását elsők között a Gombai Állami Gazdaságban vezették be. Példájuk nyomán az új technológiának ez a formája további 190 állami gazdaságban és igen sok szövetkezetben elterjedt. Nyitott istállókban jelenleg közel 20 000 növendékmarhát és körülbelül 1000 tehenet nevelünk. A sertéstenyésztésben 115 000 sertést hizlalunk, a baromfitenyésztésben pedig 20 000 tyúkot gondozunk az új technológia alkalmazásával. Feltehetnők a kérdést: milyen eredménnyel? Az új technológia alkalmazása megmutatta, hogy az eddig hagyományos technológiai folyamatokkal szemben mennyivel sikerült növelni a munka termelékenységét: Az állattenyésztés új technológiájának összehasonlítása a hagyományos formákkal s a munkatermelékenység növelésének az előbbiekben kimutatott jelentős előnyei és lehetőségei^ kellőképpen bizonyítják, hogy az új technológia bevezetésének útja helyes út. Ezt ma már EFSZ-eink és állami gazdaságaink nagy többsége felismerte, ami abból is látható, hogy nagy igyekezetét fejtenek ki az új technológia bevezetése érdekében. így van ez például a sládkovicovói EFSZ-ben, ahol a borjúnevelés terén eredményesen alkalmazzák az új technológiát a mélyalmos, szellős borjúistállókban, valamint a növendékmarha nyitott istállózásának módszerével. A múlt év júliusának elején bevezették a tehenek nyitott istállózását is, s így komplex módon oldották meg a szarvasmarhatenyésztés új technológiáját. Elmondhatjuk, hogy a sládkovicovói EFSZ tagjai helyesen járnak el, amikor az új technológia bevezetésénél az eddigi istállókat használják fel kisebb átalakításokkal. De mit mond az új technológia bevezetéséről Boór mérnök, a szövetkezet zootechnikusa? — Az új technológia alkalmazására először azokat az embereket nyerjük meg, akik az új feltételek mellett dolgoznak majd e munkahelyeken. Legelsősorban megmagyarázzuk nekik az új technológia nyújtotta előnyöket, de megmondjuk nekik azt is, milyen igényeket támaszt e módszerek helyes alkalmazása szakmai tudásuk növelése iránt. — Milyen tapasztalatokra tettek szert A növendékmarha nyitott istállózását a hagyományos istállók kisebb átalakításával is meg lehet valósítani, ahogy azt a sládkovicovói EFSZ-ben (amint azt képünk is mutatja) tették. a munkaerőszükséglet terén az új módszerek bevezetése után? . — Az új technológia bevezetése már eddig is lényegesen hozzájárult a munkaerő-kérdés megoldásához és ezzel együtt a munkatermelékenység növeléséhez is. Például 120 tehenünket, amelyeket még nem is oly rég hagyományos istállókban tartottunk, 12 dolgozó gondozta és fejte. A nyitott istállózás, valamint a fejés gépesítésének alkalmazásával ugyanezeket a teheneket négy dolgozónk látja el, később pedig számukat háromra csökkentjük. — Az új technológia elősegíti állatállományunk egészségi állapotának feljavítását, javítjuk egész fejlődését és növeljük az állatok ellenállóképességét a betegségekkel szemben — hangsúlyozta ki Boór elvtárs. — Az új módszer alkalmazásával igen értékes istállótrágyát nyerünk, amelyet közvetlenül a földekre hordhatunk ki. Megkönnyítjük az emberek munkáját, javítjuk munkakörülményeiket és kialakítjuk az állattenyésztésben dolgozók munkaideje helyes meghatározásának feltételeit. Ennyit a szakember, és szavai helyesen tükrözik az új technológia lényegét. Számos példával szolgálhatnánk még arra, hogy milyen eredményeket biztosít a szarvasmarhatenyésztés új technológiája. A szenei EFSZ is szép példát mutat, ahol szintén bevezették a borjak szellős nevelését, a növendékmarha nyitott istállózását és áttérnek a tehenek szabadtartásos tenyésztésére. Az állattenyésztésben az új technológia bevezetésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az új technológia alkalmazásának sok műszaki kérdésével a szövetkezeti tagok egyedül kénytelenek megbirkózni, mivel gépállomásaink segítsége e téren igen csekély. Hozzáfűzhetjük még, hogy a járási nemzeti bizottságok sem karolták fel teljes mértékben szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozóinak az új technológia bevezetését célzó kezdeményezését. Ezért feltétlenül helyes lesz, ha minden járásban legalább 2 — 3 szövetkezet és állami gazdaság bevezeti az állattenyésztés komplex technológiáját, s ezek segítségével példájukon bizonyítva terjesztjük el a járás többi szövetkezetében és állami gazdaságában. A kérdés ilyen értelmezése minden vezető dolgozót és gépesítőinket is ösztönözze arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak az új technológia bevezetésére és felelősséget érezzenek e módszerek tökéletes kihasználása kérdésében. Nyissuk meg tehát mindenütt az új technológia bevezetésének útját és fordítsuk minden erőnket állandó fejlesztésére, hogy így megteremtsük harmadik ötéves tervünk határidő előtti teljesítésének legkedvezőbb feltételeit. A. D.
