Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-01 / 10. szám

Egy fiatal szövetkezet tervei

Egy évvel ezelőtt alakult meg a menyhei szövetkezet. A közös gazdálkodás első éve úgyszólván csak iskola veit számunkra. Sokat tanultunk, és e tapasztalatok alapján irányítjuk és szervezzük meg a jövőben a termelést.

A szövetkezet vezetősége és tagjai a múlt év végén gondosan megvitatták a harmadik ötéves terv vitaanyagát és ezzel kapcsolatosan a rájuk háruló feladatokat.

Fontosnak tartjuk, hogy a tagok előre ismerjék a termelés feladatait, és tisztában legyenek azokkal' a tényezőkkel, amelyektől a termelés eredménye függ a szövetkezetben.

Az állandó tájékoztatás a jó munkaszervezéssel együtt hozzájárul az ötéves terv sikeres indulásához.

A harmadik ötéves terv főcélja a mezőgazdaságban: biztosítani lakosságunk élelmiszerellátását, fokozni népünk életszínvonalát. Ennek érdekében az ötéves terv kitűzött feladatait idő előtt, négy év alatt kell teljesítenünk.

A növénytermesztésben a következő hozamok elérését tűztük ki célul:

_ . Hozam' (o)

Termény 1961 i964

Búza 25 29

Rozs 23 26

Árpa 25 29

Kukorica (szemes) 33 42

Cukorrépa 310 360

Burgonya . 130 160

Silókukorica 300 370

Ha el akarjuk érni ezeket a mutatókat. gondoskodnunk kell a talaj

tápanyagtartalmának pótlásáról. Évente a szántóföld 25 “ó-át trágyázzuk meg, hogy a négy év leforgása alatt az egész szántóterület trágyázására sor kerüljön. Hektáronként 300 mázsa istállótrágyát számítunk. Ehhez természetesen az állatállomány növelése szükséges.

Nem feledkezünk meg a műtrágyák használatának fokozásáról sem.

Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a tervezett hozamokat elérjük. Agrotechnikai határidőn belül kell elvégeznünk a növénytermesztés munkálatait, a szántást, a talaj előkészítését, a növények ápolását és betakarítását.

Amilyen arányban nő majd termelésünk, olyan arányban emelkedik az állam iránt vállalt beadási kötelezettségünk is. Ha ennek eleget tettünk, akkor a takarmányalap biztosítása következik, ami fontos tényezője az állattenyésztési termelés fellendítésének.

Mi a helyzet a szövetkezet pénzügyi terve körül a növénytermesztés terén? Számokban kifejezve a következőképpen alakul a tervezett bevétel (Kés):

A talajjavítási, tnederszabályozási munkák állandó feladatot képeznek. Jelenleg is gyors ütemben halad a Bebrava folyó szabályozása, hogy a tavaszi áradások már ne okozzanak olyan károkat, mint eddig

Öt év mérlege a bolyi szövetkezetben

1961 1962 1963 1964 I960

585 000 606 000 629 000 656 000 756 000

Csökkentik

a termelési költséget

Mozoli István, Kánya . Ferenc és Szabó János, a gellei szövetkezet sertésgondozói a szocialista munkabrigádok kongresszusának idején elhatározták, hogy ők is versenyre kelnek a szocialista munkabrigád címért. Vállalást tettek, hogy 10 százalékkal növelik a rájuk bízott sertések átlagos súlygyarapodását, s a napi állatonkénti takarmányadagot 3,70 kilóra csökkentik. Az említett munkavállalás 158 mázsával' növeli a szövetkezet hústermelését, 1840 mázsa abrakot takarít meg és 428 580 koronával csökkenti a sertéshús termelési költségeit.»

Mozoli István

Ezt. a fokozatosan növekvő pénzbevételt csak akkor érhetjük el, ha a növénytermesztésben teljesítjük vagy túllépjük a tervezett hozamokat. A munkaegységek száma az ötéves tervben, 1965-ig fokozatosan csökken. Ez a csökkenés nem jelenti azt, hogy ilyen arányban csökken a tagok jövedelme. Ellenkezőleg: a munkaegység értéke évről évre emelkedik. A mezőgazdaság fokozottabb gépesítésévei a tagok megszabadulnak a nehéz testi munkától, a gépek helyettesítik az emberi munkaerőt.

Beszéljünk a háztáji gazdálkodásról is. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás közös gazdálkodásunk első évében sok bajt és nehézséget okozott. A legfőbb hiba abban rejlik, hogy a tagok előtérbe helyezték a háztáji gazdaságot, aminek azután a közös itta meg a levét. Nem engedhetjük meg, hogy ez ismétlődhessék. Sok más földművesszövetkezethez hasonlóan mi is áttérünk a közös háztáji művelésre. Minden tag végzett munkája szerint részesül a juttatásokban.

A tagok most már nagy vonalakban ismerik szövetkezetünk növénytermesztési tervét, rajtunk múlik, hogy hozzálássunk megvalósításához.

Reméljük, hogy ez a terv biztosítja harmadik ötéves tervünk feladatainak sikeres elérését és ezzel életszínvonalunk emelkedését.

FUlöp Mihály mezőgazdász (Menyhe)

A haragos Latorca bal partján húzódik meg Boly község. Mintha félne a folyó szeszélyes kicsapongásaitól. Nem csoda, hiszen a múltban egy-egy kemény tél után a Latorca kl-kilépett medréből, majd kitombolva magát, csendesen elvonult, s kiaszott földeket, az emberek szívében pedig bánatot és keserűséget hagyott maga után. Nem is termett egyebet a széles határ vad muharnál, kákánál. Pedig nem rossz föld az! Csak annak rendje és módja szerint meg kellett volna művelni. Megfordult ez a gazdák fejében is.

— Hiszen ha nagyobb darab lenne! — mondogatták.

A szót tett követte, s a sok kis darabból nagyobb darab lett: 1952 augusztusában 160 taggal 907 hektáron megalakult a szövetkezet.

Mint mindenütt, a kezdet itt is nehéz volt. Gazdasági épületek hiányában nem tudták az állattenyésztést összpontosítani. A Latorca sem nagyon tartotta tiszteletben a derék szövetkezetesek igyekezetét, mert továbbra is ki-kilátogatott a környékre.

De a fiatal szövetkezet erőre kapott, a termelés majdnem minden ágában szép eredményeket ért el. A növénytermesztés nyers termelése 1956-tól 1960-ig 13,3 °/o-kal növekedett. Pénzértékben 1956-ban egy hektár mezőgazdasági területen 1937 korona jövedelmet értek el, míg 1960- ban 2212 koronát. Egyedül a burgonyatermelésben történt lemaradás, amit talán az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása némileg igazol.

Eddig nagy területeket foglaltak el azok a kishozamú rétek és legelők, amelyeket a közvetlen árvízveszély miatt sem megjavítani, sem más célokra felhasználni nem lehetett. Most,

amikor már nem fenyeget a víz, megkezdték e területek feltörését. A második ötéves terv idején 114 hektár területet szántottak fel. A talajjavítási munkák befejeztével további területeket tesznek még termővé.

A növénytermesztés fejlődését eddig gátolta az állandó munkacsoportok hiánya.

Lényegesen jobb a helyzet e téren az állattenyésztésben, ahol a különböző munkaszakaszokon tapasztalt gondozók dolgoznak. Bevezették az érdem szerinti jutalmazást, ami a növénytermesztésben máig sem történt meg. Meg is mutatkozik ennek a következménye, hiszen 1960-ban az állattenyésztés 575 101 koronával többet eredményezett, mint 1956-ban. Emellett az egy hektárra eső állatsűrűség is lényegesen emelkedett. Az állandó csoportok segítségével sikerült elérni, hogy 1960-ban az 56-os évhez viszonyítva, egy kg marhahús, illetve sertéshús termelési költsége

8,50 koronáról 7,20-ra, Illetőleg 9,30- ról 8,20 koronára csökkent. *

De azért az állattenyésztésben is akadnak még hiányosságok. Régebben a szövetkezet egyáltalán nem foglalkozott baromfitenyésztéssel. Később vásároltak ugyan csirkéket, de a nagy elhullás következtében a helyzet még mindig nem megnyugtató.

Végeredményben több mint egymillió korona növekedést mutat a szövetkezet mérlege. Ez megmutatkozik az egy tagra eső keresetben is. Amíg 1956-ban egy tag évi átlagkeresete 8058 korona volt, 1960-ban már 10 600 korona.

így azután nem lehet azon csodálkozni, ha Boly utcái motorkerékpárok és autók berregésétől hangosak.

Paiágyi Lajos

Egy literrel többet!

Az ötéves terv készítését megelőző viták és az eddigi gazdálkodás elemzéJie révén több szövetkezeti dolgozó javasolta; hogy a járás minden nagyüzemi gazdasága és állattenyésztési dolgozója versenyezzen egymással, mindjárt az év elejétől, a tervezett állatállomány és az állati termékek eléréséért, illetve túlteljesítéséért, mert az első év eredményei nagyban befolyásolják a további évek feladatainak teljesítését. Erre a kezdeményezésre a Kosicei Járási Nemzeti Bizottság versenyt indított, amelybe a járás minden szövetkezete és állami gazdasaga már belekapcsolódott. A versenyzőknek a következő feladatok teljesítését tűzték ki célul:

I. A hús termelése és beadása

terén

a) a tervezett állatállomány elérése;

b) a marhahús legmagasabb termelésének elérése hektáronként az egész mezőgazdasági területet számítva; a sertéshústermelésnél ugyanez a feladat, csak azzal a különbséggel, hogy a szántóterületre számítják a termelést;

c) a húsbeadás teljesítése fajok szerint dekádonként és negyedévenként:

d) a vágómarha és a hízósertés a tervezett súlyú legyen;

e) a vágásra szánt állatok tervezett napi súlygyarapodásának elérése.

II. A tej termelése és beadása

vonalán

a) a tervezett átlagos napi tejhozamnak egyliteres növelése egész éven át. Az I. és II. negyedévben külön is értékelik a napi tejhozamnak egy literrel történő növelését az 1961. január 1-i állapothoz képest;

b) a legtöbb tej termelése a mezőgazdasági terület hektáraként;

c) a szerződéses tejbeadás teljesítése vagy túlteljesítése negyedévenként és egész éven át;

d) a legmagasabb tejbeadás elérése hektáronként minden negyedévben és egész éven át;

e) a legmagasabb zsírtartalom elérése a tervezett 3,6 %-kal szemben negyedévenként.

III. A tojás termelése és beadása terén

a) a legnagyobb átlagos tojáshozam elérése tyúkonként;

b) a tervezett tyúkállomány elérése 1961. december 31-ig;

c) a legtöbb tojás termelése a szántóföld hektáraként;

d) a tojásbeadási terv • teljesítése negyedévenként. Az első negyedévi terv 30 tojás tyúkonként. Az egész évi tervet június 1-ig kel! teljesíteni.

IV. Prémium a terven felül beadott tojás után

A felsorolt feladatok alapján a községek, EFSZ-ek, állami gazdaságok, amelyek június 1-ig teljesítik egész évi beadási tervüket, minden terven felül beadott 1000 tojás után 100 korona prémiumot kapnak.

V. Tíz legjobb gazdaság jutalma

A járás tíz gazdasága (EFSZ-ek és állami gazdaságok), amely legjobban teljesíti a verseny feladatait, a következő jutalomban részesül:

I. díj: 3000, II.: 2500, III.: 2000, IV.: 1500, V.: 1000, VI.: 900, VII.: 800, VIII.: 700, IX.: 600, X.: 500 korona.

Azokat a jutalmakat, amelyeket az EFSZ-ek és az állami gazdaságok kapnak, az egyes negyedévekben úgy osztják el, hogy a teljes összeg 75

százalékát kizárólag kollektívák vagy közvetlen a termelésben dolgozók kapják, 25%-át pedig azoknak a szervezőknek (EFSZ-elnököknek, zootechnikusoknak, nemzeti bizottsági elnököknek, nőbizottsági elnöknőknek stb.) adják, akik a feladatok teljesítésében a legnagyobb érdemeket szerezték.

VI. Egyéni jutalmak

Jutalmat kap a járás fejőnői, állatgondozói és baromfigondozói közül az 5 — 5 legjobb dolgozó. A versenyfeltételek a következők:

a) a legnagyobb átlagos tejhozam elérése;

b) tehenenként a legtöbb tej beadása és a legmagasabb zsírtartalom elérése.

A jutalmat a fejők és állatgondozók közt egyformán kell elosztani,

A levegős nevelés módszerének alk almazása annyira megedzi a borjakat, hogy még télen hóban - hacsak rövid időre is - egészségük veszélyeztetése nélkül tartózkodhatnak a kifutóban

hiszen az utóbbiak is elősegítik a tejhozam növekedését.

A többi állatgondozó jutalmazása:

A szarvasmarhahizlalásban: a) az elért legnagyobb átlaggyarapodásért,

b) a legtöbb beadott marhahúsért és

c) a legnagyobb vágósúly eléréséért adnak jutalmat.

A sertéshizlalásban a) a legmagasabb átlaggyarapodásért, b) a beadott sertéshús mennyiségéért és c) az anyakocánként legtöbb elválasztott 15 kg-osnál nehezebb malacért részesül a gondozó jutalomban.

A baromfitenyésztésben a) a legmagasabb átlagos tojáshozamot, b) a tojásbeadásban elért legjobb eredményt és c) a csirkeelhullás legkisebb százalékarányát jutalmazzák.

A jutalom mértéke minden csoportban a következő:

I. díj: 1000, II.: 800, III.: 500, IV.:

300 és V. díj: 200 korona.

A versenyt havonta értékelik, s az eredményeket a járási újságok, a Vychodoslovenské noviny, a helyi hangszóró és villámújságok útján, továbbá az értekezleten hozzák nyilvánosságra. A jutalmat a győzteseknek negyedévenként adják ki.

VII. Munkaközösségek jutalmazása

Televíziót kap az a nőbizottság, amelynek munkája révén június 1-ig a háztáji gazdaságok a legtöbb tojást és legtöbb tejet adják be.

Az a szövetkezet vagy állami gazdaság, amely a legjobban teljesíti az egész évi tejbeadást, a következő jutalomban részesül:

I. dij: motorkerékpár, II. díj: televízió és III. díj: gramorádió.

VIII. A díjak kiosztása

A versenyt havonta ellenőrzik és negyedévenként értékelik. A győztesek (munkaközösségek és dolgozók)

a negyedévet követő hónap 20. napjáig kapják meg jutalmukat. (cs)

Ember és munka

Dél körül járt az idő, amire Runyába értem, Egy öreg nénit kérr deztem, hogy merre találhatnám Asztalos László sertésgondozót.- Ha nem kérdezte volna is, kitalálom, hogy mi járatban van, mert mostanában mindenki csak Lacit keresi - mondja, majd szép bőbeszédűséggel elmagyarázta, hogy hol és merre találhatnám.

Asztalos László már hat éve dolgozik a runyai szövetkezet állat- , tenyésztésében, pontosabban a ser- ' tések körül. A hízókkal és süldők- ; kel kezdte 1954-ben. De már négy éve, hogy átvette az anyasertések ; gondozását. S azóta a szövetkezet sertésállományát mindenki meg- ' csodálja.

De azt, hogy ez ma már így van, : hosszú és fáradságos munka előzte meg, hisz 1954-ben, amikor átvette a sertésgondozást, pusztuló- ■ félben volt az egész állomány. Álig akadt egypár jó anyakoca. Rengeteget kellet dolgoznia, amíg végül is a rossz, tönkrement állatokat kiselejtezhette s helyüket saját nevelésiíekkel tölthette fel.

Ma már 50 anyasertése van a sző- ' vetkezetnek, s 206 hízósertése, : úgyhogy az 1961-es év első felének a húsbeadása már most biztositott. Ez is Asztalos László gondozó érdeme.- Mennyi volt az átlagos levá-~ <

lasztás az elmúlt évben? — kér-', dezem. !- Tizenöt darab, de sok volt az elöhasi anyasertés. Ez évben 16 ; darabot tervezek, és remélem, hogy ; túl is teljesítem.- Hogyan gondolja?- Van olyan anya, amelyik 22 ; darabot is fiadzik. S van olyan is, ; amelyik megtapossa a sajátját. Így . aztán az egyiknél levő fölösleget átteszem a másikéhoz. Mégpedig úgy szoktam becsapni a „mamát“, hogy az övéit is és a mostoha malacot is befokhagymázom. Így az- • tán elfogadja szoptatni, mert nem tudja megkülönböztetni őket. Ezenkívül a fiadzás után az anyasértésngk teljes nyugalmat igyekszem I biztosítani. Külön etetem őket és csak a 10-12. napon engedem újra közös vályúra.

Aztán sorolja még a rendszeres \ és pontos etetést, az almozást s az anyasertések legeltetését.

Ügy tűnik, mintha legalább mezőgazdasági iskolát végzett ember beszélne. Pedig csak nyolc elemit i járt ki. A sertésgondozást nem ta-t nulta, de megszokta a pontos Ss rendes munkát, s a szövetkezetben is úgy dolgozik, mint valamikor a három holdján tette. Amikor a szövetkezet megalakult, az elsők között lépett a közösbe. Azóta is ott van, becsülettel állja a „sarat“. Ahogy mondani szokta: „Aki akar, tud is dolgozni!“ ;

Jó munkáját nemcsak a környe- \ zö falvakban, hanem az ország távolabbi részein is ismerik. Még 1957-ben elnyerte „a járás legjobb dolgozója“ címet, s később megkapta a kerület elismerését, „A szocialista mezőgazdaság építője" jelvényt és hozzá az elismerő oklevelet. ■- Mivel foglalkozik szabad idejében? \- Az ugyan kevés akad, de olyankor olvasni szoktam, főképpen a szakkönyveket tanulmányozom. Jövőre, 1962-ben szeretném ugyanis a 18 malacos átlagos leválasztást elérni, mert már most van olyan anyakocám, amelyiktől 19 darabot választok. A fennmaradó időmet meg a gyerekeknek szentelem. Tanítom őket, s magam is tanulok, mert tanulni sohasem késő. A szövetkezeti munkaiskolát látogatom.

Megtudom még Asztalos elvtárstól, hogy felnevelt malacok szerint fizetik, mégpedig 15 kg-os súlyban leválasztott malaconként két munkaegységet kap. Az elmúlt évben volt olyan hónap is, amikor 118 munkaegységgel dicsekedhetett, s ha a munkaegység értékét összeszámoljuk, a fizetése minden hónapban meghaladja a 2000 koronát.- Nem unja meg ezt a munkát?- Amit szívvel, szeretettel végez az ember, nem lehet megunni! Szeretem a foglalkozásomat, mert látom az eredményeket; érzem a munkából eredő megbecsülést, s ez a két dolog mindig többre és többre ösztönöz.

Ojra az utcán vagyok.

Kint hideg az idő, de bennem valami zakatol, s olyan jóleső meleget áraszt. Vannak még emberek ... Mindnyájunknak ilyennek kellene lennie! Tóth Elemér