Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-01 / 10. szám

Egy fiatal szövetkezet tervei Egy évvel ezelőtt alakult meg a menyhei szövetkezet. A közös gazdál­kodás első éve úgyszólván csak iskola veit számunkra. Sokat tanultunk, és e tapasztalatok alapján irányítjuk és szervezzük meg a jövőben a terme­lést. A szövetkezet vezetősége és tagjai a múlt év végén gondosan megvitat­ták a harmadik ötéves terv vitaanya­gát és ezzel kapcsolatosan a rájuk háruló feladatokat. Fontosnak tartjuk, hogy a tagok előre ismerjék a termelés feladatait, és tisztában legyenek azokkal' a té­nyezőkkel, amelyektől a termelés eredménye függ a szövetkezetben. Az állandó tájékoztatás a jó mun­kaszervezéssel együtt hozzájárul az ötéves terv sikeres indulásához. A harmadik ötéves terv főcélja a mezőgazdaságban: biztosítani lakos­ságunk élelmiszerellátását, fokozni né­pünk életszínvonalát. Ennek érdeké­ben az ötéves terv kitűzött felada­tait idő előtt, négy év alatt kell tel­jesítenünk. A növénytermesztésben a követke­ző hozamok elérését tűztük ki célul: _ . Hozam' (o) Termény 1961 i964 Búza 25 29 Rozs 23 26 Árpa 25 29 Kukorica (szemes) 33 42 Cukorrépa 310 360 Burgonya . 130 160 Silókukorica 300 370 Ha el akarjuk érni ezeket a muta­tókat. gondoskodnunk kell a talaj tápanyagtartalmának pótlásáról. Éven­te a szántóföld 25 “ó-át trágyázzuk meg, hogy a négy év leforgása alatt az egész szántóterület trágyázására sor kerüljön. Hektáronként 300 má­zsa istállótrágyát számítunk. Ehhez természetesen az állatállomány növe­lése szükséges. Nem feledkezünk meg a műtrágyák használatának fokozásáról sem. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a tervezett hozamokat elérjük. Agrotechnikai határidőn belül kell elvégeznünk a növénytermesztés mun­kálatait, a szántást, a talaj előkészí­tését, a növények ápolását és beta­karítását. Amilyen arányban nő majd terme­lésünk, olyan arányban emelkedik az állam iránt vállalt beadási kötele­zettségünk is. Ha ennek eleget tet­tünk, akkor a takarmányalap biztosí­tása következik, ami fontos tényezője az állattenyésztési termelés fellendí­tésének. Mi a helyzet a szövetkezet pénz­ügyi terve körül a növénytermesztés terén? Számokban kifejezve a követ­kezőképpen alakul a tervezett bevé­tel (Kés): A talajjavítási, tnederszabályozási munkák állandó feladatot képeznek. Jelenleg is gyors ütemben halad a Bebrava folyó szabályozása, hogy a ta­vaszi áradások már ne okozzanak olyan károkat, mint eddig Öt év mérlege a bolyi szövetkezetben 1961 1962 1963 1964 I960 585 000 606 000 629 000 656 000 756 000 Csökkentik a termelési költséget Mozoli István, Kánya . Ferenc és Szabó János, a gellei szövetkezet ser­tésgondozói a szocialista munkabrigá­dok kongresszusának idején elhatá­rozták, hogy ők is versenyre kelnek a szocialista munka­brigád címért. Vál­lalást tettek, hogy 10 százalékkal nö­velik a rájuk bí­zott sertések átla­gos súlygyarapodá­sát, s a napi álla­­tonkénti takar­mányadagot 3,70 kilóra csök­kentik. Az említett munkavállalás 158 mázsával' növeli a szövetkezet hús­termelését, 1840 mázsa abrakot taka­rít meg és 428 580 koronával csök­kenti a sertéshús termelési költsé­geit.» Mozoli István Ezt. a fokozatosan növekvő pénz­bevételt csak akkor érhetjük el, ha a növénytermesztésben teljesítjük vagy túllépjük a tervezett hozamokat. A munkaegységek száma az ötéves tervben, 1965-ig fokozatosan csökken. Ez a csökkenés nem jelenti azt, hogy ilyen arányban csökken a tagok jöve­delme. Ellenkezőleg: a munkaegység értéke évről évre emelkedik. A me­zőgazdaság fokozottabb gépesítésévei a tagok megszabadulnak a nehéz testi munkától, a gépek helyettesítik az emberi munkaerőt. Beszéljünk a háztáji gazdálkodás­ról is. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás közös gazdálkodásunk első évében sok bajt és nehézséget okozott. A legfőbb hiba abban rejlik, hogy a tagok előtérbe helyezték a háztáji gazdaságot, ami­nek azután a közös itta meg a levét. Nem engedhetjük meg, hogy ez is­métlődhessék. Sok más földműves­­szövetkezethez hasonlóan mi is át­térünk a közös háztáji művelésre. Minden tag végzett munkája szerint részesül a juttatásokban. A tagok most már nagy vonalak­ban ismerik szövetkezetünk növény­­termesztési tervét, rajtunk múlik, hogy hozzálássunk megvalósításához. Reméljük, hogy ez a terv bizto­sítja harmadik ötéves tervünk felada­tainak sikeres elérését és ezzel élet­­színvonalunk emelkedését. FUlöp Mihály mezőgazdász (Menyhe) A haragos Latorca bal partján hú­zódik meg Boly község. Mintha félne a folyó szeszélyes kicsapongásaitól. Nem csoda, hiszen a múltban egy-egy kemény tél után a Latorca kl-kilépett medréből, majd kitombolva magát, csendesen elvonult, s kiaszott föl­deket, az emberek szívében pedig bánatot és keserűséget hagyott maga után. Nem is termett egyebet a szé­les határ vad muharnál, kákánál. Pe­dig nem rossz föld az! Csak annak rendje és módja szerint meg kellett volna művelni. Megfordult ez a gaz­dák fejében is. — Hiszen ha nagyobb darab lenne! — mondogatták. A szót tett követte, s a sok kis darabból nagyobb darab lett: 1952 au­gusztusában 160 taggal 907 hektáron megalakult a szövetkezet. Mint mindenütt, a kezdet itt is ne­héz volt. Gazdasági épületek hiányá­ban nem tudták az állattenyésztést összpontosítani. A Latorca sem na­gyon tartotta tiszteletben a derék szövetkezetesek igyekezetét, mert to­vábbra is ki-kilátogatott a környékre. De a fiatal szövetkezet erőre ka­pott, a termelés majdnem minden ágában szép eredményeket ért el. A növénytermesztés nyers termelése 1956-tól 1960-ig 13,3 °/o-kal növeke­dett. Pénzértékben 1956-ban egy hek­tár mezőgazdasági területen 1937 ko­rona jövedelmet értek el, míg 1960- ban 2212 koronát. Egyedül a burgo­nyatermelésben történt lemaradás, amit talán az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása némileg igazol. Eddig nagy területeket foglaltak el azok a kishozamú rétek és legelők, amelyeket a közvetlen árvízveszély miatt sem megjavítani, sem más cé­lokra felhasználni nem lehetett. Most, amikor már nem fenyeget a víz, meg­kezdték e területek feltörését. A má­sodik ötéves terv idején 114 hektár területet szántottak fel. A talajjaví­tási munkák befejeztével további te­rületeket tesznek még termővé. A növénytermesztés fejlődését ed­dig gátolta az állandó munkacsopor­tok hiánya. Lényegesen jobb a helyzet e téren az állattenyésztésben, ahol a külön­böző munkaszakaszokon tapasztalt gondozók dolgoznak. Bevezették az érdem szerinti jutalmazást, ami a növénytermesztésben máig sem tör­tént meg. Meg is mutatkozik ennek a következménye, hiszen 1960-ban az állattenyésztés 575 101 koronával töb­bet eredményezett, mint 1956-ban. Emellett az egy hektárra eső állat­­sűrűség is lényegesen emelkedett. Az állandó csoportok segítségével sike­rült elérni, hogy 1960-ban az 56-os évhez viszonyítva, egy kg marhahús, illetve sertéshús termelési költsége 8,50 koronáról 7,20-ra, Illetőleg 9,30- ról 8,20 koronára csökkent. * De azért az állattenyésztésben is akadnak még hiányosságok. Régebben a szövetkezet egyáltalán nem foglal­kozott baromfitenyésztéssel. Később vásároltak ugyan csirkéket, de a nagy elhullás következtében a helyzet még mindig nem megnyugtató. Végeredményben több mint egy­millió korona növekedést mutat a szövetkezet mérlege. Ez megmutat­kozik az egy tagra eső keresetben is. Amíg 1956-ban egy tag évi átlagkere­sete 8058 korona volt, 1960-ban már 10 600 korona. így azután nem lehet azon csodál­kozni, ha Boly utcái motorkerékpárok és autók berregésétől hangosak. Paiágyi Lajos Egy literrel többet! Az ötéves terv készítését megelőző viták és az eddigi gazdálkodás elem­­zéJie révén több szövetkezeti dolgozó javasolta; hogy a járás minden nagy­üzemi gazdasága és állattenyésztési dolgozója versenyezzen egymással, mindjárt az év elejétől, a tervezett állatállomány és az állati termékek eléréséért, illetve túlteljesítéséért, mert az első év eredményei nagyban befolyásolják a további évek felada­tainak teljesítését. Erre a kezdemé­nyezésre a Kosicei Járási Nemzeti Bi­zottság versenyt indított, amelybe a járás minden szövetkezete és állami gazdasaga már belekapcsolódott. A versenyzőknek a következő feladatok teljesítését tűzték ki célul: I. A hús termelése és beadása terén a) a tervezett állatállomány eléré­se; b) a marhahús legmagasabb ter­melésének elérése hektáronként az egész mezőgazdasági területet szá­mítva; a sertéshústermelésnél ugyan­ez a feladat, csak azzal a különbség­gel, hogy a szántóterületre számít­ják a termelést; c) a húsbeadás teljesítése fajok szerint dekádonként és negyedéven­ként: d) a vágómarha és a hízósertés a tervezett súlyú legyen; e) a vágásra szánt állatok tervezett napi súlygyarapodásának elérése. II. A tej termelése és beadása vonalán a) a tervezett átlagos napi tejho­zamnak egyliteres növelése egész éven át. Az I. és II. negyedévben kü­lön is értékelik a napi tejhozamnak egy literrel történő növelését az 1961. január 1-i állapothoz képest; b) a legtöbb tej termelése a mező­­gazdasági terület hektáraként; c) a szerződéses tejbeadás teljesí­tése vagy túlteljesítése negyedéven­ként és egész éven át; d) a legmagasabb tejbeadás eléré­se hektáronként minden negyedévben és egész éven át; e) a legmagasabb zsírtartalom el­érése a tervezett 3,6 %-kal szemben negyedévenként. III. A tojás termelése és beadása terén a) a legnagyobb átlagos tojáshozam elérése tyúkonként; b) a tervezett tyúkállomány eléré­se 1961. december 31-ig; c) a legtöbb tojás termelése a szán­tóföld hektáraként; d) a tojásbeadási terv • teljesítése negyedévenként. Az első negyedévi terv 30 tojás tyúkonként. Az egész évi tervet június 1-ig kel! teljesíteni. IV. Prémium a terven felül beadott tojás után A felsorolt feladatok alapján a köz­ségek, EFSZ-ek, állami gazdaságok, amelyek június 1-ig teljesítik egész évi beadási tervüket, minden terven felül beadott 1000 tojás után 100 ko­rona prémiumot kapnak. V. Tíz legjobb gazdaság jutalma A járás tíz gazdasága (EFSZ-ek és állami gazdaságok), amely legjob­ban teljesíti a verseny feladatait, a következő jutalomban részesül: I. díj: 3000, II.: 2500, III.: 2000, IV.: 1500, V.: 1000, VI.: 900, VII.: 800, VIII.: 700, IX.: 600, X.: 500 korona. Azokat a jutalmakat, amelyeket az EFSZ-ek és az állami gazdaságok kapnak, az egyes negyedévekben úgy osztják el, hogy a teljes összeg 75 százalékát kizárólag kollektívák vagy közvetlen a termelésben dolgozók kapják, 25%-át pedig azoknak a szer­vezőknek (EFSZ-elnököknek, zootech­­nikusoknak, nemzeti bizottsági elnö­köknek, nőbizottsági elnöknőknek stb.) adják, akik a feladatok teljesí­tésében a legnagyobb érdemeket sze­rezték. VI. Egyéni jutalmak Jutalmat kap a járás fejőnői, ál­latgondozói és baromfigondozói közül az 5 — 5 legjobb dolgozó. A verseny­­feltételek a következők: a) a legnagyobb átlagos tejhozam elérése; b) tehenenként a legtöbb tej bea­dása és a legmagasabb zsírtartalom elérése. A jutalmat a fejők és állatgondo­zók közt egyformán kell elosztani, A levegős nevelés módszerének alk almazása annyira megedzi a borjakat, hogy még télen hóban - hacsak rövid időre is - egészségük veszélyeztetése nélkül tartózkodhatnak a kifutóban hiszen az utóbbiak is elősegítik a tej­hozam növekedését. A többi állatgondozó jutalmazása: A szarvasmarhahizlalásban: a) az elért legnagyobb átlaggyarapodásért, b) a legtöbb beadott marhahúsért és c) a legnagyobb vágósúly eléréséért adnak jutalmat. A sertéshizlalásban a) a legmaga­sabb átlaggyarapodásért, b) a be­adott sertéshús mennyiségéért és c) az anyakocánként legtöbb elválasztott 15 kg-osnál nehezebb malacért része­sül a gondozó jutalomban. A baromfitenyésztésben a) a leg­magasabb átlagos tojáshozamot, b) a tojásbeadásban elért legjobb ered­ményt és c) a csirkeelhullás legki­sebb százalékarányát jutalmazzák. A jutalom mértéke minden csoport­ban a következő: I. díj: 1000, II.: 800, III.: 500, IV.: 300 és V. díj: 200 korona. A versenyt havonta értékelik, s az eredményeket a járási újságok, a Vychodoslovenské noviny, a helyi hangszóró és villámújságok útján, továbbá az értekezleten hozzák nyil­vánosságra. A jutalmat a győztesek­nek negyedévenként adják ki. VII. Munkaközösségek jutalmazása Televíziót kap az a nőbizottság, amelynek munkája révén június 1-ig a háztáji gazdaságok a legtöbb to­jást és legtöbb tejet adják be. Az a szövetkezet vagy állami gaz­daság, amely a legjobban teljesíti az egész évi tejbeadást, a következő ju­talomban részesül: I. dij: motorkerékpár, II. díj: tele­vízió és III. díj: gramorádió. VIII. A díjak kiosztása A versenyt havonta ellenőrzik és negyedévenként értékelik. A győzte­sek (munkaközösségek és dolgozók) a negyedévet követő hónap 20. nap­jáig kapják meg jutalmukat. (cs) Ember és munka Dél körül járt az idő, amire Ru­­nyába értem, Egy öreg nénit kérr deztem, hogy merre találhatnám Asztalos László sertésgondo­zót.- Ha nem kérdezte volna is, kitalálom, hogy mi járatban van, mert mostanában mindenki csak Lacit keresi - mondja, majd szép bőbeszédűséggel elmagyarázta, hogy hol és merre találhatnám. Asztalos László már hat éve dol­gozik a runyai szövetkezet állat- , tenyésztésében, pontosabban a ser- ' tések körül. A hízókkal és süldők- ; kel kezdte 1954-ben. De már négy éve, hogy átvette az anyasertések ; gondozását. S azóta a szövetkezet sertésállományát mindenki meg- ' csodálja. De azt, hogy ez ma már így van, : hosszú és fáradságos munka előz­­te meg, hisz 1954-ben, amikor át­vette a sertésgondozást, pusztuló- ■ félben volt az egész állomány. Álig akadt egypár jó anyakoca. Renge­teget kellet dolgoznia, amíg végül is a rossz, tönkrement állatokat kiselejtezhette s helyüket saját nevelésiíekkel tölthette fel. Ma már 50 anyasertése van a sző- ' vetkezetnek, s 206 hízósertése, : úgyhogy az 1961-es év első felének a húsbeadása már most biztosi­­tott. Ez is Asztalos László gon­dozó érdeme.- Mennyi volt az átlagos levá-~ < lasztás az elmúlt évben? — kér-', dezem. !- Tizenöt darab, de sok volt az elöhasi anyasertés. Ez évben 16 ; darabot tervezek, és remélem, hogy ; túl is teljesítem.- Hogyan gondolja?- Van olyan anya, amelyik 22 ; darabot is fiadzik. S van olyan is, ; amelyik megtapossa a sajátját. Így . aztán az egyiknél levő fölösleget átteszem a másikéhoz. Mégpedig úgy szoktam becsapni a „mamát“, hogy az övéit is és a mostoha ma­­lacot is befokhagymázom. Így az- • tán elfogadja szoptatni, mert nem tudja megkülönböztetni őket. Ezen­kívül a fiadzás után az anyasér­­tésngk teljes nyugalmat igyekszem I biztosítani. Külön etetem őket és csak a 10-12. napon engedem új­ra közös vályúra. Aztán sorolja még a rendszeres \ és pontos etetést, az almozást s az anyasertések legeltetését. Ügy tűnik, mintha legalább me­zőgazdasági iskolát végzett ember beszélne. Pedig csak nyolc elemit i járt ki. A sertésgondozást nem ta-t nulta, de megszokta a pontos Ss rendes munkát, s a szövetkezet­ben is úgy dolgozik, mint valami­kor a három holdján tette. Amikor a szövetkezet megalakult, az elsők között lépett a közösbe. Azóta is ott van, becsülettel állja a „sarat“. Ahogy mondani szokta: „Aki akar, tud is dolgozni!“ ; Jó munkáját nemcsak a környe- \ zö falvakban, hanem az ország tá­volabbi részein is ismerik. Még 1957-ben elnyerte „a járás legjobb dolgozója“ címet, s később meg­kapta a kerület elismerését, „A szocialista mezőgazdaság építője" jelvényt és hozzá az elismerő ok­levelet. ■- Mivel foglalkozik szabad ide­jében? \- Az ugyan kevés akad, de olyankor olvasni szoktam, főkép­pen a szakkönyveket tanulmányo­zom. Jövőre, 1962-ben szeretném ugyanis a 18 malacos átlagos le­választást elérni, mert már most van olyan anyakocám, amelyiktől 19 darabot választok. A fennma­radó időmet meg a gyerekeknek szentelem. Tanítom őket, s magam is tanulok, mert tanulni sohasem késő. A szövetkezeti munkaiskolát látogatom. Megtudom még Asztalos elvtárs­tól, hogy felnevelt malacok sze­rint fizetik, mégpedig 15 kg-os súlyban leválasztott malaconként két munkaegységet kap. Az el­múlt évben volt olyan hónap is, amikor 118 munkaegységgel di­csekedhetett, s ha a munkaegység értékét összeszámoljuk, a fizetése minden hónapban meghaladja a 2000 koronát.- Nem unja meg ezt a mun­kát?- Amit szívvel, szeretettel vé­gez az ember, nem lehet megun­ni! Szeretem a foglalkozásomat, mert látom az eredményeket; ér­zem a munkából eredő megbecsü­lést, s ez a két dolog mindig több­re és többre ösztönöz. Ojra az utcán vagyok. Kint hideg az idő, de bennem valami zakatol, s olyan jóleső me­leget áraszt. Vannak még embe­rek ... Mindnyájunknak ilyennek kellene lennie! Tóth Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents