Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-01 / 10. szám
Most gondoskodjunk a burgonya előcsíráztatásáról A tárolt burgonya tavasszal csírázik, íze romlik, tápláló értéke csökken, a ■ gumó fonnyad és étkezésre használhatatlanná válik. Nem csoda tehát, hogy 1 június második felében az újburgonya már nagyon keresett cikk, amelyről — I bár magas a fölvásárlási ára — mégsem mondhatjuk, hogy elegendő mennyiség■ ben áll a közfogyasztás rendelkezésére. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink 1 feladata tehát, hogy e nagy keresletnek örvendő, fontos élelmiszert megfelelő — mennyiségben biztosítsák a fogyasztók számára. A korai burgonya termesztője előtt két feladat áll, mégpedig: a burgonya minél korábbi kitermelése és egy területegységről minél magasabb hozam elérése. Ha ezt véghez akarja vinni, szükséges, hogy megfelelő, magas hozamú étkezési burgonyafajtát válasszon ki. amelynek jó az egészségi állapota. Csíráztassa elő a gumót és helyes agrotechnikával biztosítsa a termesztéshez szükséges kedvező feltételeket. Egészszeges vetőgumó biztosítása az alapja a magas hozamoknak. A beteg és fertőzött burgonya továbbszaporítása nem engedhető meg, mert a legjobb feltételek mellett sem biztosít kielégítő hozamot. Ismeretlen eredetű gumók továbbszaporításra nem teljes értékűek és bizonytalan a hozamuk. előcsíraztatAs A mezőgazdasági gyakorlatban régen ismert, de kevésbé alkalmazott tény, hogy a korai burgonya növekedését elöcsíráztatással gyorsíthatjuk. Ha a burgonyát hat héttel kiültetése előtt erre alkalmas ládákba vagy polcokra helyezzük, egy 12 — 15 fokos, jól megvilágított helységben, akkor rövid, zömök, zöld csírákat fejleszt. Az ilyen gumó elültetése után gyorsabban kel ki és növekszik, hamarabb virágzik, nagyobb gumókat növeszt és 14 — 20 nappal korábban kerülhet piacra, amiből szövetkezeteink szép pénzbevételhez juthatnak. A burgonya előcsíráztatása tulajdonképpen „tavasziasítás“, amellyel a gumó fejlődése előnyt nyer a sötét veremben vagy pincékben tárolt készletek előtt. Sokan téves felfogásból azt állítják, hogy az előcsíráztatott burgonya előnye a növekedésben van, mert a nem csíráztatott burgonyával szemben már 0,5 — 1 cm-es csírával kerül a talajba. Ez azonban csupán egy kis része az előcsíráztatásban rejlő előnynek, amely L i s z e n k o szovjet akadémikus szerint a növények örökléstani szakaszos változásában rejlik. Szerinte clőcsíráztatáskor a hő és a fény hatására a burgonya nemcsak csírázni kezd. hanem belső változásokon megy át, amelyek a növény szakaszos fejlődését előbbre viszik. Az előcsíráztatott burgonyának kiültetésekor egy cm-es csírája legyen. Kedvező körülmények között a csírák 35 — 40 nap alatt képződnek a burgonyán, így kiszámíthatjuk a burgonya előcsíráztatásának szükséges kezdetét. A helyiség, amelyben csíráztatunk, legyen jól zárható, hogy hideg idő esetén a megfelelő hőmérsékletet fenntarthassuk. Ilyen helyiség lehet: üres istálló, raktár stb., amely legalább olyan világos, mint a lakószoba és amelyben kályhákat lehet elhelyezni. Előcsíráztatókat építhetünk üvogházak mintájára is, amelyekbe a fény nemcsak oldalról, de felülről is érkezik. Ilyen építményt másfél méterre süllyesztünk a földbe: 3 méter szélesre, a kiálló résszel együtt 2 méter magasra készítjük és szükség szerinti hosszúságúra építjük. A fedél összeállítása egyszerű és melegágyi ablakokkal takarható. Télen, védötakaróval borítva, burgonyaraktározásra használhatjuk, majd tavasszal előcsíráztatásra rendezzük be. A megfelelő helyiségen kívül gondoskodnunk kell ládákról vagy polcok beépítéséről, ahol a burgonyát csíráztatáskor elhelyezzük. A polcokat egy méter szélesre és egymás fölé 60 cm-es közökkel szereljük. Hosszuk függ a helyiség nagyságától. Az állványok között levő járat 0,6 — 1 méter széles legyen. Olyan helyiségekben, ahol a kevés fény miatt a burgonyát időnként át kell helyezni, ajánlatosabb a ládák használata. A ládákat 13 mm vastag deszkából készítsük 60 cm hosszúra, 40 cm szélesre és 10 cm magasra, s mind a négy sarkából 10 cm-re kiálló lécet hagyjunk. Ezáltal biztosítjuk a ládák egymásra helyezésének lehetőségét. A két oldalsó deszka a láda aljától 3 cm magasan legyen. Télen át a burgonyát megfelelő pincében tároljuk, hogy tavaszig ki ne csírázzék, majd február végén, március elején megkezdjük az előcsíráztatást. Előcsíráztatásra csak egészséges 3,5 — 6 cm-es gumókat válogassunk ki. Ila a burgonya felszedése alkalmával megállapítjuk, hogy több mint az öt százaléka romlott, akkor öt percig csávázzuk 0,5 */o-os formalinos oldatban. Az oldatot hordóban is készíthetjük, amelybe kosarak segítségével mártogatjuk a burgonyát. Csávázás után halomra öntögetjük a gumókat és vízhatlan anyaggal takarjuk le, így a formalin hatását növeljük. Ha előcsíráztar tás előtt képződik csíra a gumón, ezt távolítsuk el. Az átválogatott és csávázott burgonyát rakjuk a polcokra vagy a ládákba. Minden gumót vegyünk kézbe; állapítsuk meg, hol van a korona és a köldök! része, majd egyesével rakjuk egymáshoz őket a koronarésszel felfelé, mert itt több szem van és ezek a szemek érettebbek. A burgonyát rakhatjuk egy vagy két rétegben. Az elhelyezés után biztosítunk 15 fokos hőmérsékletet és elegendő fényt. Ha melegebb az időjárás, szellőztessünk. Egyenlőtlen fény esetében a ládákat cseréljük át. Körülbelül 14 nap elteltével a gumók csírázni kezdenek: ilyenkor a levegő hőmérsékletét 12 fokra csökkentsük. Ha egy réteget rakunk a csíráztató ládákba, akkor 1 négyzetméterre 20 kg burgonyát kell számítanunk. Liszcnko akadémikus szerint a helyiséget gazdaságosabban is ki lehet használni, mégpedig úgy, hogy ládák és polcok helyett drótot vagy zsinórt használunk, amelyre a gumókat felfűzzük és az előcsíráztatóban a már elkészített állványokra felaggatva csíráztatjuk. Ezzel a módszerrel 100 százalékkal több gumót—tudunk előcsiráztatnl ugyanolyan helyiségben. Hátránya e módszernek, hogy a burgonya felfűzésekor a betegségek átvihetők egyik gumóról a másikra. E veszély leküzdésére azonban 2 %-os formalinos oldatot használhatunk, amelybe fűzés közben belemártjuk a tű vagy a drót végét. Erre a célra csak cinezett drótot alkalmazzunk, amely nem rozsdásodik. Pankovics László, Nagykapos 1 tK'wrjftZdfiShfL 35 1961. február 1. A múlt évi burgonyakészletek nyár elejéig rendszerint kimerülnek. Azt, hogy közellátásunk ezen a téren is zökkenésmentes legyen, a burgonya előcsíréztatásával érhetjük el, mert ez néhány héttel meggyorsítja az újburgonya beérődét Képünk J. Kovandát, a Havlíckúv Brod-i Burgonyatermesztési Kutatóintézet dolgozóját örökítette meg, amint a nedvesség és hőingadozís feljegyzéseit vizsgálja a műszeren. (ku)
