Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-01 / 10. szám
Téli növényvédelmi mnnkák a gyümölcsösben & Mindenki előtt felvetődött már az a kérdés, mi az oka, hogy a kártevők és kórokozók olyan mértékben képesek elterjedni, hogy kártételükkel gyakran jejs lentős terméskiesést okoznak. A felelet viszonylag egyszerű. Amikor az ember íj a nagyarányú mezőgazdasági termeléssel megváltoztatta a környező természetet, » akkor megbontotta a környezet biológiai egyensúlyát is. Ezáltal lehetőséget adott § bizonyos élő szervezeteknek, hogy a monokultúrák létrehozásával az élősködők |: nagymértékben elszaporodjanak. Ezt a nagyfokú szaporodást nem követte a kártevők természetes élősködőinek elterjesztése. így érthető, hogy az ember |j közbelépése által nagy terméshozamokat elérő nemesített fajták, amelyek ellen* íj állóképessége általában kicsi, állandóan védelemre szorulnak. További ok, hogy í; a más környezetből hozzánk kerülő kártevő, kórokozó sok esetben végzetes í bajt hív elő, mert nincs meg a természetes élősködője és a gazdanövénye nem rendelkezik megfelelő ellenállósággal velük szemben. Ilyen közismert például « a kaliforniai pajzstetü vagy a mindenki által ismert burgonyabogár hatalmas 8 kártétele. Ezek után érthető, hogy minden mezőgazdasági dolgozónak fontos feladata az okszerű növényvédelem, mert csak ennek segítségével tudunk állandóan magas termést betakarítani. Ez a munka csak akkor lesz eredményes, ha azt céltudatosan, tervszerűen és időben hajtjuk végre. A gyümölcsösök védelmi munkáját a téli védekezéssel alapozzuk meg. Ha ezt megfelelően végezzük, akkor igen sok kártevőtől óvjuk meg fáinkat. Ehhez a fontos munkához kívánok most néhány tanáccsal szolgálni. A téli védekezésre a természet igen hosszú időt biztosított az embernek. Ez az idő a nyugalmi időszak, ami körülbelül november közepétől márciusig, vagyis rügyfakadásig tart. Ebben az időben nemcsak a gyümölcsfa, hanem a legtöbb kártevő is nyugalomban van. A kártevők megsemmisítése ekkor a legkönnyebb, mert igen tömény vegyszereket használhatunk. Első feladatunk azonban a gyümölcsfák megtisztítása. Igen sok kártevő a fák kérgét, ágait választja telelésre. Fontos, hogy az összes hulladékot földre terített papíron vagy ponyván felfogjuk és azonnal megsemmisítsük. A fatisztítást tökéletesen kell elvégezni, a fát jól le kell kaparni és drótkefézni. A gyümölcsmúmiákat, leveleket a fáról le kell szedni és elégetni. Ezt az alkalmat használjuk fel a korona helyes metszésére. De nem feledkezhetünk meg a sebek kezeléséről sem. Szeptember közepe felé a gyümölcsfákat hernyófogó övékkel ajánlatos ellátni. Ezzel megakadályozzuk, hogy a kártevők a fák koronáján lerakhassák petéiket, mint például a kis és nagy téli araszolok, vagy hogy a fán a kéreg repedéseiben átteleljenek, mint ahogy azt a bimbólikasztó teszi. A téli munkák idején ezeket az öveket leszedjük és elégetjük. Kora tavasszal rakjunk ismét hernyófogó öveket a fákra. Gyümölcsfáinkat nagymértékben károsítják a különféle pajzstetvek, amelyek közül a kaliforniai pajzstetü a legveszedelmesebb, és igen hirhetté vált nemcsak nálunk, de az egész világon is. Ellenük csak a téli permetezés vezet komoly eredményekre. A nyári permetezés csak az egészen fiatal lárvákat képes elpusztítani. Később a kialakult pajzs megvédi nyár idején alkalmazható minden vegyszertől. Télen a már említett fatisztítás után 5 %-os Aspergollal vagy Asperzannal permetezünk ellenük. (Ásványi olajtartalmú szer.) Használhatunk téli hígítású mészkénlevet is. Fontos tudni, hogy őszibarackot és kajszit nem szabad ásvány- vagy kátrányolajos permetezőszerekkel kezelni, ezeket mészkénlével permetezzük. A permetezésre szélcsendes időt válasszunk. Permetezni locsolásszerűen kell hogy a fa minden része nedves legyen a permedétől. így igen sok permedé fogyasztásával kell számolnunk, mégpedig körülbelül 20 — 30 literrel a termőfa egységeként. Ez a permetezés igen hatásosan pusztítja a levéltetvek áttelelő tojásait is. Az áttelclő kártevők ellen eredményesen védekezhetünk kátrányolaj és sárgaméreg keverékével. Ajánlható a 3 %-os Superdanol és az 1 %-os Nitrosan ke-A gyümölcsfák nyugalmi állapotában végzett téli permetezést mindenütt olyan jól kellene elvégezni, mint ahogy azt a jesennéi gépállomás védöölfőzetbe bújt dolgozói teszik. (ku) veréke. Ez eredményesen pusztítja többek között a gyapjas pille,- gyűrűs pille átteielő tojásait, meg a sodrók és a levélmolyok hernyóit vagy bábjait. Itt is az a szabály, hogy nem szabad a permetlével fukarkodnunk. A sárgaméreg kitűnő tojásölő hatású, s ha a fát locsolásszerűen permetezzük vele, akkor a rajta található összes petét elpusztítjuk. Kora tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt az igen veszélyes bimbólikasztó és az almaeszelények ellen védekezhetünk 1 — 1,5 %-os Nitrosannal. A szilvaeszelény ellen 1 %-os DDT-vel, Dynollal védekezhetünk rügyfakadáskor. Ugyancsak rügyfakadáskor az alma és a körte moníliája és varasodása ellen 2% -os bordóilevet kell használni. Az alma egyik legveszedelmesebb betegsége, az almafa-lisztharmat ellen is a védekezést rügyfakadáskor kell megkezdeni 0,2 —0,5 %-os Sulikol oldatból készült permetlével, amelyhez % % vasgálicot adagolunk. A llsztharmat ellen lombhullás után téli higítású mészkénlével permetezünk. Ezt a hatást 1 % vasgálic hozzáadásával fokozhatjuk. E néhány sorban összesűrített védekezési eljárással a legkártékonyabb rovarok ellen védhetjük meg gyümölcsö- * seinket Tenyészirlőben a védőké 'őst méq fokozottabb mértékben kell végrehajtani, mert sok betegséget és kártevőt csak ekkor tudunk elpusztítani. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy minden természetszerető ember figyelmét felhívjam a madárvédelem fontosságára. Gyakran látjuk mostanában, hogy fiatal gyerekek légpuskával pusztítják a hasznos madarakat. Mindent el kell követni, hogy a gyerekek csak felügyelet mellett játszhassanak légfegyverrel, és hogy ezt senki se használja az énekes madarak pusztítására. Néhány példát hozok fel az énekes madarak hasznáról. Apró énekes madaraink egynapi rovartáplálékának súlya sokszor meghaladja saját testsúlyukat. A királyka, legkisebb énekes madarunk, naponta több mint 1000 hangyatojást eszik meg. Négy cinke naponta 10 000 pilletojást fogyaszt el. A fecske a nyár folyamán fél-egymillió legyet, szúnyogot és levéltetűt fogdos össze. De elegendő, ha csak a harkály hasznos munkájára gondolunk. Minden kertészet hasznát látja annak, ha sikerül a gyümölcsösben a hasznos madarakat megtelepíteni. Véleményem szerint egyetlen nagyüzemi gyümölcsös sem termelhet jó eredménnyel, ha dolgozói nem gondoskodnak a hasznos madarak letelepítéséről. Persze ez a munka nem oldható meg máról holnapra. A madárvédelem legbiztosabb módja a mesterséges fészekodúk és fészkelő helyek elkészítése a gyümölcsösben. Gondoskodni kell arról, hogy a hasznos madarakat megvédjük a verebektől és a házimacskától. A bokorlakó hasznos madaraknak telepítsünk valamilyen cserjét a kertben. A téli zord idő ellen meg kell védéni a nálunk telelő énekes madarakat, úgyhogy megfelelő helyeken mesterséges etetőket helyezzünk ki számukra, s ezeket olajos magvakkal és állati zsírokkal (maradékokkal) lássuk el. Igaza van Szmirnovnak, amikor ezt írja: „A magas terméseredmények elérése céljából kertjeinkben minden gyakorlati kertésznek feltétlenül föl kell vennie üzemtervébe az apró madarak meghonosítását és azok védelmét, mint a kertészetben feltétlenül kötelező agrotechnika egy részét!" B 1 a b I a Károly mérnök A Szovjetunióban újabban víz alatti kapálógépeket gyártanak, amelyekkel a nádat és egyéb vízinövényeket a tavakban, csatornákban, valamint más vizekben rendkívül gyorsan és olcsón lehet levágni. 1961. február 1.
