Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-01 / 10. szám

Két kalász nőjön ahol most csak egy terem — Az egész emberiség háláját érde­melné ki az, aki két kalászt tudna ter­meszteni ott, ahol ma egy nö — mondotta annak idején K. A. Tyimirjazev, a nagy orosz tudós. Elképzelhetjük, mily boldog lett volna, ha saját szemével látja, hogyan kezd álma megvalósulni. A szovjet tudósokat lelkesíti a dicső előd által rájuk hagyo­mányozott nemes eszme, s nincs fonto­sabb feladatuk, minthogy szebbé tegyék az életet, s megteremtsék szocialista hazánk bőséges élelmezését. E nagy fel­adat megoldásán a tudósok hatalmas serege fáradozik. A növénynemesítők új nagy terméshozamú gabonafajtákat állí­tanak elő, új utakon haladva. Hosszú évek kutatómunkájával létrehozott nagy­hozamú őszi búzafajták Kubán mezőin bizonyították be, hogy helyes úton já­runk. Az utóbbi években a Krasznodari Me­zőgazdasági Kutatóintézetben több új, a körzetesítési tervekbe is beiktatott fajtát állítottak elő. Ilyen például a Bezosz­­taja — 4, Szkoroszpelka — 3b, Bezosztaja — 1-es fajta. Ezeknek legfőbb előnye, hogy szalmájuk szilárdabb, jobban ellenáll a megdőlésnek s ez a tulajdonságuk — a koraéréssel és a rozsdabetegségek iránti csekély fogékonysággal párosulva — nagy terméshozamot eredményez. A nagyhozamú Szkoroszpelka — 3b fajta elő­állítása folytán Kubán kolhozainak és szovhozainak többségében (az északi kerületek kivételével) át tudtak térni arra, hogy minden gazdaságban két fajtát, egy koraérőt és középkéseit ter­mesztenek, aminek üzemszervezési és gazdasági előnyei jelentősek. A Bezosztaja —1-es és Bezosztaja — 4- es fajták nagy dűlésellenállóságukon és magas terméshozamukon kívül még ki­váló kereskedelmi és sütőipari tulajdon­ságukkal is kitűnnek. Az ősziek között jelenleg ez a két fajta számít a „legerő­sebb“ javító búzának. A korábban kör­­zetesített Novoukrainka —84 fajtát az újak terméshozamban is jelentősen fe­lülmúlják. Erre vonatkozólag az alábbi adatokból győződhetünk meg. A kraszno­­dari-határvidék különböző természeti övezeteiben fekvő fajtakísérleti telepek eredményeit tartalmazza az 1. számú táblázat. 1. táblázat Terméshozam hektáronként mázsában Fajtakísérleti Év ------------­teIeP Bezosz­taja—1 Labinszkaja 1956 - 60 56,3 Korenovszkaja 1957-60 49,1 Kuscsevszkaja 1957-60 43,3 Annak érzékeltetésére, hogy milyen hatással volt az őszi búza terméshoza­mának növekedésére az új fajták nagy­üzemi termelésben történő meghonosí­tása, néhány terméseredményre vonat­kozó adatot ismertetünk. Ezek Kubán egyes élgazdaságaiból valók, mégpedig az 1955 —1957-es évekből, amikor még Fajták A Bezosztaja — 1 ____________________ terméstöbblete a Novoukrainka — Bezosz- Novo- 84-gyel szemben taja —2 ukrainka —84 szemben (q/ha) * 2 49.2 41,9 14,4 44,9 37,3 11,7 39.3 33,8 9,5 főként a régi fajtákat (Novoukrainka—83, Novoukrainka —84) termesztették, és az 1958 —60-as évekből, amikor a búza ve­tésterületének túlnyomó részét már a Bezosztaja — 1, Szkorospelka — 3b és Be­zosztaja—"4 fajták foglalták el. (Lásd a 2. számú táblázatot.) 2. táblázat Terméshozam hektáronként mázsában A terméshozam Kolhoz vagy szovhoz 1955-1957 1958-1960 (q£^d^!s6 három évben Kalinin-szovhoz (koronovszkajai kerület) 26,2 41,6 15,4 Kubán-szovhoz (gulkevicsszkajai kerület) 26,9 36,6 9,7 Rosszi ja-kolhoz (tyimasevszkajái kerület) 20,6 36,4 15,8 Pobjeda-kolhoz (kanevszkajai kerület) 20,5 29,4 8,9 Zavet Iljicsa-kolhoz (brjuhoveckajai kerület) 17,2 30,9 13,7 Az adatok világosan bizonyítják, hogy a krasznodari határvidék fejlett kolho­zaiban és szovhozaiban az őszi búza ter­mése az utóbbi három év alatt igen nagy mértékben megnövekedett, hiszen e gaz-1961. február 1. daságokban ebben az időszakban hektá­ronként 8,9—15,8 mázsával többet arat­tak, mint a megelőző három esztendőben, vagyis a fajtacsere lebonyolítása előtt. A szabványfajták terméseredményei a fenti időszak alatt nagyjából azonos szinten maradtak. Feladatunk most az, hogy a Bezosz­taja—1 nagyhozamú fajtát minden olyan területen, ahol azt körzetesítették, a nagyüzemi termelésbe a lehető leggyor­sabban be is vezessük. Az elit vetőmag termesztésének megszervezésén kívül, amelynek szuperelit kiindulóanyagát a Krasznodari Mezőgazdasági Kutatóinté­zet termeszti, 1961-ben nyilvánvalóan jelentős vetőmagtételeket kell a kolho­zoknak és a szovhozoknak átadnunk, hogy a Bezosztaja —1 nyomban az őt meg­illető helyet foglalja el a déli vidékek árutermelő nagyüzemi vetései között. Az „erős" javító búzák szemmínőségé­­nek megjavítása érdekében agrotechni­kai eljárások rendszerét kell megvalósí­tani, fokozva a gabonapoloska elleni vegyszeres védekezéshez szükséges tech­nikai felkészültséget. Az őszi búzának a legjobb előveteményeket kell biztosítani és a tavaszi kapásnövények alá nitro­géntrágyákat kell alkalmazni. Cszak-Kaukázus csapadékos körzetei­ben az őszi búza legjobb előveteményei az évelő füvek gyeptörése és a silókuko­rica, amelyek a legnagyobb termésre és legkiválóbb szemminőségre adnak lehe­tőséget. Terjeszteni kell tehát az őszi búzának ilyen elővetemények utáni ve­tését. Különösen meghálálja a gyeptö­résbe történő vetést a Bezosztaja — 1, hiszen igen hatékonyan kihasználja az évelő füvek által létrehozott nagyfokú talajtermékenységet. Például intézetünkben egy fajtaverseny keretében a Bezosztaja —1 gyeptörésbe vetve, öt év (1955 — 1959) átlagában, hektáronként 51,1 mázsát termett. A ter­més 11,2 mázsával volt nagyobb, mint a napraforgó után vetett ugyanazon Be­zosztaja—1 fajtáé. Sőt egyes években a fenti elővetemények után a termés­hozamkülönbség hektáronként 18 — 20 mázsára is felment, holott a Novoukrain­ka—84 fajta esetében a különbség mind­össze 2 mázsa volt. A Bezosztaja —1 a gyeptörés fokozott termőerejét sokkal hatékonyabban kihasználja, mint a többi fajta, ami főként a nagyfokú megdűlés iránti ellenállóságra vezethető vissza. Az őszi búza terméshozama növelésé­nek és szemminősége javításának fontos tartaléka a búza kapásnövények után történő vetése, ezenkívül a szerves és műtrágyák, különösen pedig a nitrogén­­műtrágyák megfelelő használata. Intéze­tünk kísérleteiben megállapítottuk, hogy a Bezosztaja —1 igen hatékonyan vála­szol a trágyázásra, s terméshozamát hek­táronként még 10 — 15 mázsával is növeli. T. Lukjanenko

Next

/
Thumbnails
Contents