Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-02-01 / 10. szám
V. ÉVFOLYAM • 5. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Uj technológia a gabonatermesztésben Kelet-Szlovákiában szinte egymást érik azok az értekezletek, amelyek az új technológia alkalmazásának kérdésével foglalkoznak. És ki tudná megmondani, hogy hány iskolában, munkaszakaszon nap mint nap vitatják e fontos problémát. De nem ez az újszerű benne, hisz más években is eleget gyüléseztek, hanem az, hogy a vitákat tettek követik. A fejők és zootechnikusok értekezletei után majdnem minden gazdaságban hozzákezdtek a takarmányok ízesítéséhez, hogy minél előbb elérjék az átlagos napi tejhozamnak egy literrel történő növekedését. De nemcsak olyan egyszerű ízesítésről volt szó, mint előző években, amikor az egyszerű pácolásnál és élesztősítésnél nem jutottak tovább. Hét gazdaságban már az ízesítéssel egy időben a takarmány fehérjetartalmát is növelik. A burgonyatermesztők konferenciája után hozzákezdtek az elraktározott, illetve elvermelt burgonya ellenőrzéséhez, amit a prizmák szellőztetése és a burgonya átválogatása követett. A vetőburgonyából kiszedték a hibásakat (sérült, fonnyadt, rothadt, kevés- és gyérszemű, csírás stb.) s helyettük az élelmezésre, takarmányozásra szánt burgonyából válogattak vetőmagot. Természetesen, nem minden gazdaságban végeznek már olyan munkát, amilyet a konferenciák tűztek ki célul, s akadtak olyanok is, akik fontos értekezleteken nem képviseltették magukat. Legérdekesebb volt az „Új technológia a gabonatermesztésben“ címmel rendezett értekezlet, amelyet a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági osztálya a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályával és a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával rendezett. Az őszi gabona téli műtrágyázása Régente csak a télen legyengült őszieket fejtrágyázták tavasszal, a legutóbbi évtizedben pedig a tél végi, kora tavaszi fejtrágyázás terjedt el. Dr. Emil S p a 1 - dón mérnök, tanár, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora beszámolt azokról a hazai és külföldi kísérletekről, amelyeket a nagy termőképcsségü búzafajták termesztésével végeztek. F.zek szerint már télen rá kell szórni a fejtrágyát az őszi búzára, hogy abban az időben szolgáltasson a növénynek nitrogént, amikor a talaj mikroorganizmusainak (a talajban élő apró szervezetek) feltáróképessége szünetel (+5 fok alatt). Ezenkívül a növény szükségletének megfelelően a tenyészidőben még több műtrágyázást kell végezni; vagyis a régi módszerrel, amely azt vallja, hogy a talajnak vissza kell adni, amit az elővetemény elvont, homlokellentétben az új módszer a növény táplálását célozza. Az előveteményt is úgy. ajánlja, hogy az jó feltételeket teremtsen az utána következőnek. Felvetődött az a kérdés is, hogy ezután sűrűsorosan, széles sorokba vagy — Nikadr Baronov szovjet nyugdíjas tanító új módszere szerint — négyzetesen vessük-e a gabonát. A gyűlésen részt vett szakembereknek az az álta-N TARTALOM C s u r i 11 a József: Üj technológia a gabonatermesztésben . . 33 T. Lukjanenko akadémikus: Két kalász nőjön ott, ahol most csak egy terem . . . .34 Pankovics László: Már most gondoskodjunk a burgonya előcsíráztatásáröl ...... 35 Állattenyésztés Törődjünk az állategészségügyi szabályokkal............................36 Ne hanyagoljuk el a patkányirtást .... ...................36 Az új technológia elősegíti a munka termelékenységének emelkedését . .... 37 talajerőgazdAlkodás Kovács János, a Deméndi Állami Gazdaság igazgatója: Harc a talajerózió ellen a magasabb hozamok érdekében...................38 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Blabla Károly mérnök: Téli növényvédelmi munkák a gyümölcsösben ..........................39 MÉHÉSZET Bagári József: Tapasztalataim a teleltetés körül...................40 Lapszemle ..........................40 V._____________________________J lános véleményük, hogy minden módszernél a biológiai szemléletnek kell érvényesülnie. A szűksoros vetés például elnyomja a gyomot, de a szellösség hiánya és a rosszabb napfényhatás magának a kultúrának is árt; ezenkívül a gabona is meghálálja a talajlazítást. Viszont a széles sorokba vetett kultúra is okozhat csalódást a talajlazítással kapcsolatban, ha a föld gyomos, sovány, illetve kevés olyan tápanyag van benne, amely éppen annak a növénynek szükséges. A gabona négyzetes vetésével egyelőre inkább kísérletezzünk; széles sorokba vethetünk az intenzív talajokon és a talajlazítást boronálással végezzük. De figyelembe kell vennünk a fajtát is. A nagy termőképességű búzafajták általában igényesek, jó agrotechnikát, intenzív talajt kívánnak. De van-e olyan búzafajta, amelyik meg ne hálálná ezt? Nagyot téved, aki a fajtával akarja elintézni az agrotechnikát. Idén már akkor is elérhetjük a tervezett hektárhozamokat, ha a fejtrágyázást idejében elvégezzük és lényegesen csökkentjük a betakarítási veszteségeket. A nitrogéntartalmú fejtrágyákat már rászórhatjuk a vetésekre, mert a korai búzafajták jarovizációs időszakukat korán, a tél végén befejezik, és a rövid fénystádiumos igényüket már a tél végi rövidnappalos viszonyok között megkezdik. Ebben az időszakban meghatározódik az egyedenkénti kalászszám. Ennek ellenére egyes gazdaságok még csak nem is gondolnak fejtrágyázásra, hanem juhokkal legeltetik az őszieket. Ez behozhatatlan kárt jelent. A hazai nagy termőképességű búzafajtáink, mint a K o s ú t i Is, késeiek, de ezeknek Is árt a legeltetés, ha nem annyira dúsak, hogy a hó alatt történő kipállástól kellene tartani. Az egészet összegezve: már elő kell készíteni a tavaszi vetőmagot, gépeket és alkalmas időben kiszórhatjuk a nitrogén tartalmú fejtrágyát. Csurilla József A janovi EFSZ-ben (zateci járás) már most fejtrágyázzák a takarmánynövényeket.
