Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-01 / 10. szám

Az új életforma úttörői

A szocialista munkabrigádok küldötteinek Prágában tartott értekezlete hatalmas lendületet jelent a munkaverseny legmagasabb formája, a szocialista munkabrigádokban történő versengés igényesebb folytatása terén. A tanácskozás szellemében nem elégedhetünk meg a meglevő brigádok munkájának javításával, hanem körül kell néznünk saját portánkon, s az eddig kiaknázatlan lehetőségeket kihasználva az EFSZ-ek V. kongresszusa előtt mindenütt, ahol erre érett a helyzet, meg kell alakítani a szocialista munkabrigádokat.

az országos erteKezieten 04 414 kollektíva képviseletében résztvett több mint 3000 küldött közül 64-en szólaltak fel, számtalan ötlettel gazdagítva a jelenlevő brigádtagok tapasztalatait. Az értekezlet kapcsán 862 vállalás született meg, amelyek az önköltségcsökkentést, az anyagmegtakarítást, a termelékenység fokozását, a gépesítés kiterjesztését, a munkaidő lerövidítésére történő áttérés előkészítését, a „Minden tizedik dolgozó újító legyen!" mozgalom élénkítését és még számos egyéb nagy jelentőségű kötelezettségvállalást tűztek ki célul.

A konferencia befejeztével új isx * *

A befagyott 3000 hektár

A rimaszombati járásban a múlt évben rendkívül kedvezőtlen időjárás uralkodott. A gyakori esőzés miatt sokszor a gépek sem dolgozhattak. Most, a gépjavítások idején kíváncsian látogattunk el a járásba, hogyan készülnek a tavaszi munkákra.

Először -a feledi traktorállomáson néztünk körül. A javítóműhelyben szorgoskezíí szerelők „orvosolták“ a traktorokat. A gépjavítással kapcsolatban néhány kérdést intéztünk M e - d e István gépellenőrhöz.- Hány szövetkezet traktorait javítják itt?- A mi gépeinken kívül még 62 szövetkezet hozza ide a nagyobb javításra szoruló traktorokat. Terv szerint 48 kerekes és 7 lánctalpas traktort kell kijavítanunk április 1-ig.- Többet nem javítanak?- Terven felül vállaltuk, hogy még 25 kerekes és 3 lánctalpas traktort munkaképessé teszünk. De ha a szövetkezetek többet hoznak, azt is megjavítjuk. Gépállomásunk dolgozói a múlt évben is 134 %-ra teljesítették tervüket.- Milyen nehézségeik vannak?- A szokásos alkatrészhiánnyal küzdünk. Különösen nagy szükségünk lenne csapágyakra. Kérnénk az illetékes szerveket, hogy minél előbb biztosítsanak a javítók részére csapágyakat.- Hogyan segítik még a szövetkezeteket a gépjavításban?- Bizony ebben a körzetben a szövetkezetek még csak kezdetleges műhelyekkel rendelkeznek, s ha a szövetkezetek hívnak, a gördülő mühelylyel is segítünk nekik.

A beszélgetés után ellátogattunk a járási nemzeti bizottság gépesítési osztályára. Molnár István elvtárs, a járási nemzeti bizottság dolgozója bizony elég komoly hiányosságokról tájékoztatott. A feledi traktorállomás teljesíti feladatait. Eddig már több mint 40 kerekes és 10 lánctalpas traktort javítottak ki. De a járásban lemaradás is észlelhető. Ott jártunkkor a lánctalpas traktoroknak alig egynegyed része és a kerekes traktoroknak is csak egyötöde volt kijavítva. Amikor az őszi mélyszántásról érdeklődtünk, megtudtuk, hogy több mint 3000 hektár befagyott.

Tehát nem végezték el a rájuk váró őszi mélyszántást. Ez azt jelenté, hogy a rendes tavaszi szántás mellett már az elmaradt 3000 hektárt is rheg kell szántani. A járási nemzeti bizottságnak még jobb szervező munkát kell kifejtenie, hogy minden gép legalább február 20-ra ki legyen javítva. Hogy a lemaradást behozzák, talán nem ártana a hegyvidéki szövetkezetekből is kölcsönkérni traktorokat. A hektárhozamokra már így is rosszul hat ki, hogy a mélyszántást nem végezték el időben, s ha tetejéöT még megkésünk a tavaszi szántással és vetéssel is, nem érjük el a tervezett hektárhozamokat. B. J.

IA Biztonsági Tanács

újra Kongóról tárgyal •

New Yorkban közölték, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa újra összeül és megvitatja a kongói helyzetet. — Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára valószínűleg még az ülés előtt é újabb jelentést terjeszt elő a kon- i gói fejleményekről. 2

2 £zrMcL

1961. február 1.

merösök, új barátok búcsúztak egymástól, s a vidám életkedvtől zsengő forgatagban megszólítottunk néhány résztvevőt.

Kiss Ilona, a palásti EFSZ kertészetének ifjúsági szocialista munkabrigádját vezeti, s mielőtt az előállt autóbuszok egyikébe felszállt volna, megkérdeztük tőle, hogy minek köszönheti kiküldetését erre a nagy jelentőségű értekezletre. Megtudtuk, hogy a 18 CSISZ-tagot számláló kertészeti csoport, amelynek vezetésével megbízták őt, elnyerte a jó munkával kiérdemelt „szocialista munkabrigád" címet. így került ő a küldöttek sorába. Az értekezleten elhangzottakból jegyzeteket készített. Hogy hazatérve hasznosítsa a hallottakat és mindent elmondhasson munkatársainak, akik éppen a melegágyak előkészítésén dolgoznak. Hogy az 1959-től versenyben álló palásti fiatalok jól dolgoztak az elmúlt évben, kitűnik a hektáronként elért 45 600 korona bevételből.

Vincze István, a Nyugat-szlovákiai Bútorgyár galántai üzemének alkalmazottja. Megtudtuk tőle, hogy az üzemükben jelentkezett nyolc csoportból három elnyerte a „szocialista munkabrigád“címet.

— Nagy hatással volt rám a konferencia - mondotta Vincze elvtárs -, s pártunknak és kormányunknak úgy akarom kifejezni hálámat, amiért népünkről mindenben gondoskodik, hogy üzemünk szocialista munkabrigádjainak munkáját segítem majd fejleszteni. Amikor a pionírok köszöntötték értekezletünket, meghatódva gondoltam arra, hogy az én kislányom, Veronka is nemsokára szikrácska lesz. Amikor a tanácskozást vezető Daubner elvtárs megköszönte a megjelent 634 pionír és 44 szikrácska üdvözlését, megkérdezte: „Miért lábad könnybe a szemünk mindig, ha köszönteni jöttök bennünket? Azért, mert eszünkbe jutnak 1 örömtelen gyermekéveink és mert

• érezzük, hogy felelősek vagyunk éle>• tétekért."

c Misík Kálmán, a tósnyárasdi EFSZ 1 tagja mint etető és fejőgulyás az ál- 1 lattenyésztésben dolgozik. Négyen 1 tagjai az általa vezetett brigádnak.

A „szocialista munkabrigád“ címet . 1960-ban sikerült elérniük. Megtudj tűk tőle, hogy brigádjuk minden dolr gozója 17 tehenet látott el egész éven át. Az állomány átlagos tejhozama . tavaly 2691 liter volt, amit kevésnek . tart, ezért intézkedéseket tesznek a . helyzet javulására. Tavaly 100 te. héntöl 88 borjút választottak el. Az

• értekezlet tanulságos volt számára, t csupán azt fájlalta, hogy a mezőgazdaságból aránylag kevesen szólaltak

. fel. Nagy élmény volt' részére, hogy . vezető államférfiatokat személyesen . láthatta.

A tanácskozás ugyan befejeződött,

. de a munka most kezdődik, hogy . megvalósuljon az iránytmutatő jelszó: „Szocialista módon dolgozni, szo.' cialista emberként élni!“.

Kúti Szilárd

t DoxiDDaamaoaDaaDnaaDnaD

'

A velcicei szövetkezet az elmúlt években számtalan fejönót és fejőj gulyást látott vendégül. A vendégek útja egyenesen Bozena Zitníková fe- i jőnó, a Szlovák Nemzeti Tanács kép. viselőjének munkahelyére vezetett. r Meg akartak győződni arról, valóban . lehetséges-e hogy Zitníková elvtársnö j 10 tagú munkacsoportja a gondjaira bízott teheneknél elérte a napi 3500 . literes tejelési átlagot. A látogatás - mindig szívélyes ' tapasztalatcserével ; végződött és hozzájárult ahhoz, hogy : a többi szövetkezetben is emelkedett a tejhozam. Bozena Zitníková mun. kacsoportja is versenyre kelt a szo- I cialista munkabrigád címért.

(Petrlik felvétele)

1 JÉÉÉIéi

A forradalmi proletariátus

harcánál! kezdete Csehszlovákiában

«

Az 1918-ban alakult Csehszlovák Köztársaság imperialista állam volt.

Politikája Franciaországra támaszkodott és tagja volt a Szovjet-Oroszország . elleni tömbnek. Az ellenforradalmi orosz emigráció központjává vált, s ezek a körök állandóan szították a szovjetellenes cselszövéseket.

A szociáldemokrata jobboldali vezetőség árulása miatt a nemzeti és demokratikus forradalom után a burzsoáziának döntő helyzete volt a kormányban, a parlamentben, s átvette az egész államgépezetet. De nem volt képes szembeszállni a forradalmi tömegmozgalommal, amely egyre erősödött. A dolgozók ugyanis hamar felismerték, hogy becsapták őket. A burzsoáziának nem volt érdeke javítani a munkásság anyagi helyzetén, rohamosan emelkedtek az árak, s mindenütt elburjánzott a spekuláció, az uzsora. A munkásosztály ösztönös harcéval bizonyos részeredményeket ért el: bevezették a nyolcórás munkaidőt, a munkanélküli segélyt, s kis mértékben megjavították a betegbiztosítást.

Hiányzott egy párt, amely a munkásosztály élére állt volna, hogy helyesen irányítsa a harcot, mert az opportunizmustól áthatott szociáldemokrácia nem vezethette a munkásságot... Ezt megmutatta a szociáldemokrata párt 1918 decemberében, XII. kongresszusán. Az alulról jövő nagy nyomásra a vezetőség kénytelen volt a nép néhány követelését, mint a nagybirtokok kisajátítását, a háborús nyereségek elsajátítását, a bányák és a nagy iparvállalatok szocializálását napirendre tűzni. Ugyanakkor azonban koalíciós politikájával megakadályozta e követelések megvalósítását. A parasztkérdésben is helytelen álláspontot foglalt el. A földnek a parasztok számára való juttatása helyett azt javasolta, hogy a nagybirtokosok földjeit adják bérbe szövetkezeteknek.

Ezen a kongresszuson alakult ki a baloldali ellenzék csírája, amely Szovjet-Oroszország védelmére kelt és a pártvezetőség reformista politikája ellen harcolt.

Amíg az Oroszországban levő cseh és szlovák hadifoglyok között gyorsan terjedt a forradalmi gondolat, odahaza ezek az eszmék sokkal lassabban érvényesültek.

1919 januárjában és később került sor a németországi szpartakisták lázadására, Magyarországon és Bajorjrszágban kikiáltották a tanácsköztársaságot. Nálunk Bohumir Smeral és Antonín Zápotocky köré csoportosult i baloldal. Az orosz hadifogságból visszatérő katonák egyre erősítették

ezt a csoportot. A burzsoázia, ezt felismerve, a hazatérő hadifoglyokat politikai vesztegzár alá vetette.

Amikor a proletariátus magához ragadta a hatalmat Magyarországon, ennek nagy visszhangja volt Csehszlovákia népében is. Ez veszedelmet jelentett a csehszlovák burzsoázia uralmára, s ezért igyekezett a munkásságot eltántorítani a magyar proletariátus példájától. A csehszlovák burzsoázia a Magyar Tanácsköztársaság első pillanata óta megkezdte ellene a hadjárat előkészítését. Ebben azonban nagy ellenállásba ütközött. Hiszen az államfordulat előtt, 1918 végén Szlovákiában a nagyobb városokban és ipari központokban a munkások kezükbe vették a hatalmat, megválasztották a munkástanácsokat. Vörös Gárdát alakítottak. A csehszlovák hatóságok első intézkedése volt feloszlatni a Nemzeti Tanácsokat, de a munkástanácsokat hivatalosan feloszlatni nem merte. A burzsoá államhatalom könyörtelen osztálydiktatúra formájában nyilvánult meg, a munkanélküliség egyre növekedett, s a földreformra, a földosztásra nem került sor. Érthető tehát, hogy a nemzeti felszabadulással kapcsolatos illúziók hamarosan szétfoszlottak. Általános sztrájk tört ki, amelyet ugyan elnyomtak, de azért a forradalmi mozgalom egyre erősödött és elmélyült az opportunista szociáldemokrata vezetők elleni harc.

• Moszkvában megjelent a hétéves terv szótára. Mintegy 120 jelmondat a szovjet népgazdaság hétéves tervének óriási feladatait tárja az olvasó elé.

• UKRAJNÁBAN az idén rekordtermést érnek el vasérctermelésben. Több mint 60 millió tonna vasércet termelnek ki. Ez a mennyiség körülbelül annyi, mint Nyugat-Németország, Nagy-Britannia, Kanada és Spanyolország 1959. évi össztermelése.

• SZÍRIÁBAN egyre nagyobb méreteket ölt a korszerű építkezés. Amint ismeretes, az Egyesült Arab Köztársaság szíríai tartománya gazdaságilag fejletlenebb volt, mint az egyiptomi tartomány. A hatalmas építkezésekkel az ország gazdasági egyensúlya helyreáll.

• IDÉN három új televízió-adót építenek Lengyelországban. Az év végén összesen 11 adóállomás sugároz majd műsort az országban.

• A KOREAI Népi Demokratikus Köztársaságban az elmúlt év folyamán jelentősen emelkedett a lakosság élelmiszerellátása. A gabonatermesztés az 1959. évhez viszonyítva majdnem megkétszereződött. Jelentősen emelkedett a halkitermelés is.

hatna olyan embert, akinek az atommag-kutatói munka közben olyan érzései lennének, mint a kapitalista országokban élő kollegáinknak, ha néha kénytelenek a saját szívükbe tekinteni. Úgy gondolom, ez azért van, mert a mi tudományos munkánk coljai azonosak az egész társadalom céljaival.

— Más szóval — mondtam -, nem szenvednek azoktól az ellentmondásoktól és konfliktusoktól, amelyek azokban az országokban uralkodnak, ahol a nép egyik társadalmi osztálya termeli az összes értékeket, s ezzel szemben a másik társadalmi osztály ezeket az értékeket kisajátítja.

— Nálunk nincsen kapitalizmus — hagyta jóvá.

— Mégis valami nyugtalanít engem — mondtam. — Kétségkívül kívánatos lenne olyan feltételeket teremteni az egész világon, hogy a fizikusok által felszabadított erőket a kapitalisták ne használhassák fel az emberek megfélemlítésére és ne fenyegethessék őket újabb és még rettenetesebb Hirosimákkal. De még jó ideig el fog tartani, amíg ezt sikerül elérnünk. Előbb az emberek millióinak meg kell szerezniük a szükséges tapasztalatokat, hogy helyes következtetésekre jussanak. De addig ...

Petuhov professzor a lenyugvó nap utolsó sugaraitól vöröslő nyugati égboltra mutatott.

— Ott, Nyugaton a mi kollégáink mindent megtesznek azért, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsák.

Ránéztem. Nem úgy nézett ki, mint aki tréfál.

— A fizika mint tudomány — mondta nyugodtan — nagyban hozzájárul a kapitalista rendszer bukásának meggyorsításához.

(Folytatjuk)

Részlet Stephan Heym „The Cosmic age“ című könyvéből

(IX.) Ez igen egyszerűen hangzott de gyakran éppen a legegyszerübi dolgokat lehet a legnehezebben megvalósítani. Elbeszéltem neki, hogj 1946-ban New Yorkban egy ebédet az atommag-fizikusok egy csoportjával találkoztam, s bizony eddig mét nemigen láttam náluk szerencsétlenebb s a ielkiismeretfurdalástó agyongyötörtebb embercsoportot.

— Minket is szerencsétleneknel vagy a saját lelkiismeretünktől agyongyötörteknek lát?

— Nem.

— Találkozott már Pontecorvo professzorral?

— Igen.

— Nos, Pontecorvo professzor Nyugatról jött hozzánk. Azelőtt az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy- Britanniában dolgozott, s egyike voh eme országok legismertebb atommag-tudósainak. Talán úgy tűnt te önnek, hogy a munka, amelyet mosl végez, szerencsétlenné teszi?

önkéntelenül is elnevettem magam Bruno Pontecorvo professzor Dubnoban keresztül-kasul vezetett a szinkrofazotronon. S le sem kellett hunynom a szememet, hogy újra magair előtt lássam ezt a keskeny arcú, élettel teli férfit, amint előttem kapaszkodva a hatalmas elektromágnes gyomrába, a fém megmunkálását mutatja, a kék és piros színt, az égést

gépét, amely a naaicirKaio niajara emlékeztet, s a maga olaszos kiejtésú gyors angol beszédével magyaráz:

— Isn’t this beee-autiful? ... Hát nem gyönyörű mindez?

És később a szinkrocyklotrón előtérében, ahol a vastag falakba a kirepülő részecskék számára keskeny nyílásokat fúrtak, s ahol körös-körül különleges műszerek, acéltömbök és betonvédök feküdtek nagy összeviszszaságban, mintha valami fiatal óriás éppen most hagyta volna abba velük a játszadozást, ismét: „Isn’t this beeeautiful?"

Igen, boldognak láttam őt. Boldognak a munkája és a neki nyújtott lehetőségek mellett. Boldognak, hogy egy ilyen egyedülálló, óriási berendezés áll rendelkezésére, amelyet szemmelláthatólag a sajátjának is tekint. Boldognak a kollegái között.

Megkérdeztem Pontecorvo profeszszort, miért ment el Nyugatról, ahol az atommag-fizika legmegbecsültebb tudósai közé tartozott, s ahol egészen biztosan rendelkezésére bocsátották a kapitalista világ minden kényelmét.

Az a fiatalos lelkesedés, amelyet eddig a kérdésig Pontecorvo profeszszor fő jellemvonásának gondoltam, mintha egyszerre elpárolgott volna. Az arca elsötétedett, sőt a gyűlölethez hasonló kifejezés jelent meg rajta.

— u, az a piszkos munKu:... —

mondotta. — A mi munkánk eredményeivel való undorító visszaélés! S Hirosima után, amely éppen eléggé piszkos munka volt, napról napra minden még piszkosabb lett... .

De még milyen piszkos munka az: Milyen tragikus következményekkel jár az olyan tudós életében, akiben megmaradt a lelkiismeretnek legalább egy kicsiny szikrája is!

A United Press hírügynökség 1958. június 27-én ezt jelentette Csikágóból:

„Donald A. Flanders matematikust, Ralph K. Flanders republikánus szenátor 57 éves bátyját ma halva találták otthonában. Túlságosan nagy adag altatót vett be. Mr. Flanders, aki matematikai lángelme hírében állt, a háború alatt az Cj Mexikói Államokban résztvett az atombomba kidolgozásában. A Csikágótói délkeletre fekvő Argonni National Laboratory Alkalmazott Matematikai Osztályának vezetője volt, amely az Atomerőbizottság alá tartozott. Felesége, Sarah kézzel írott egyoldalas levelet talált, amelyben többek között ez állt: „Nem tudnék a laboratóriumba menni. Sok dolog vár ott döntésre, s én már nem érzem magam képesnek arra ... Bocsáss meg cselekedetemért, de nem tehettem másként“.

Petuhov professzor folytatta:

— Nem hiszem, hogy nálunk talál-