Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-02-01 / 10. szám

A döntő fordulatért o mezőgozdosógban Érvényesüljön A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA Alig vettük észre, máris elmúlt egy hónap a harmadik ötéves terv első esztendejéből. De nem tétlenül! Az ország szövetkezeteinek túlnyomó ré­szében már nemcsak a múlt évi gazdálkodás mérlegét, de az új ötéves tervet és az ebből kiinduló termelési és pénzügyi tervet is elkészítették erre az évre. Sőt már folynak országszerte a zárszámadási taggyűlések is. Ezek a nagy esemény számba menő taggyűlések nagyon alkalmasak arra, hogy ne csak elgondolkoztassák a tagokat a tavalyi év gazdálkodásának sikerein és sikertelenségein, de a nyílt, építő bírálat útján tárják fel a hibák okait, s közösen, minél előbb távolítsák el azokat. Emellett a ter­melés, az irányítás és ellenőrzés, a bérezés, a háztáji föld művelésének haladottabb formáit keresve tegyenek hasznos javaslatokat. Az említett problémákon kívül az évzáró taggyűlésen van a helye sok egyéb, egészen új kérdés megvitatásának is, amelyekre a kongresszusi vitaanyagok utalnak. Különösen sok új kérdést vet fel „Az EFSZ-ek új mintaalapszabályainak javaslata“. Mit mond erre vonatkozólag Az EFSZ-ek új mintaalapszabályai javas­latának 2. cikkelyében az 1. pont? „A szövetkezet szervei és vezetői a szövetkezeti élet minden fontos kérdését a tagok legszélesebb körű rész­vételével oldják meg, s céltudatosan kapcsolják össze a tagok érdekeit a szövetkezet-és az egész társadalom érdekeivel." Mert ahogy értelmezik az egyes EFSZ-ekben a szövetkezeti demokrácia alapelveinek betartását, attól függ a szövetkezet erkölcsi-politikai és gazdasági egysége. Ahol a szövetkezet vezetői súlyosan vétenek a szövetkezeti demokrácia ellen, annak alapelveit semmibe veszik, „uradalmi intézők“ módjára ba­­sáskodnak, ott alábbhagy a dologkedv, elkerülhetetlenül úrrá lesz az elé­gedetlenség, a széthúzás, az érdektelenség. Az ilyen vezetők nem méltók a tagság bizalmára. De helytelenül értelmezik a szövetkezeti demokráciát azok a tagok is, akik úgy gondolják, az a jó elnök, aki minden lépését előre jóváhagyatja a vezetőséggel vagy a taggyűlésen. Ha a tagság elnökké választotta, akkor felhatalmazta arra is, hogy a legszükségesebb operatív kérdésekben sze­mélyesen döntsön. A tagság saját szervein keresztül ellenőrizheti, vagy éppen irányíthatja a vezetőség munkáját. A szövetkezeti demokrácia lényege: elsősorban is a tagság tevékeny, közvetlen részvétele a szövetkezet irányításában. A szövetkezetben min­den tagnak joga van „részt venni a közösség ügyeinek döntésében, a szö­vetkezet irányításában, megjegyzéseket tenni és magyarázatot kérni a tagsági gyűléseken" (kivonat az új alapszabály javaslatból). Minden tagnak joga van az iránt érdeklődni, hogyan gazdálkodik a szövetkezet vagy annak akármelyik munkacsoportja; mik a hibák és mit csinál a Vezetőség ezek eltávolítása érdekében, s mit kell tenniük ez irányban a tagoknak. Még mindig előfordulnak olyan esetek, hogy a tagok a vezetőség által, talán nem is akarattal, hanem csak hanyagságból, megfosztatnak eme jo­gaiktól. Főleg ott fordul elő ilyesmi, ahol nem tartják meg rendszeresen a tagsági gyűléseket, nem ismertetik a tagokkal a gazdálkodás helyzetét. Csupán az esztendő végén ismerik meg a valóságot, amikor már késő ... Ezzel szemben érdemes felfigyelni a következő példára: a suchdoli EFSZ állattenyésztői vállalták, hogy a harmadik ötéves terv idejére előirányzott 5 millió liter tejet, valamint a 2 és negyedmillió tojást négy év alatt ki­termelik. Hasonlóan a príchoviceiek is elhatározták, hogy 281 000 liter tejet és 1136 mázsa húst adnak terven felül a harmadik ötéves tervben nép­gazdaságunknak. Természetesen, kidolgozták a módszereket is, amelyek segítségével ezt elérhetik. Nincs ebben semmi ördöngösség! Csak éppen a terv készítésekor követ­kezetesebben alkalmazták a szövetkezeti demokrácia alapelveit. Azaz, a szövetkezeti tagoknak alkalmat adtak arra, hogy saját véleményeiket, ja­vaslataikat megtehessék. Hiszen senki számára sem lehet közömbös, hogy milyen gazdasági eredményekkel zárjuk az idei évet. Éppen ott mutatkozik meg a szövetkezeti demokrácia alapelvei helyes érvényesítésének az eredménye, ha a szövetkezetesek ismerik feladatai­kat, mert így eredményesebben dolgozhatnak azok teljesítésén. A szövet­kezeti demokrácia ugyanis nem csupán a tagság közvetlen részvételét jelenti a vezetésben, de minden tagot kötelez arra hogy a legnagyobb igyekezettel küzdjön a termelési terv teljesítéséért. Nagy hiányosságok mutatkoznak még az ellenőrző bizottságok munká­jában. Pedig, mondhatnánk úgy is, az ellenőrző bizottságok az egész tag­ság szeme és füle, s nemcsak a szövetkezet pénzügyeivel kell törődniük, hanem ügyelniük kell a tagsági gyűlések határozatainak megvalósítására, a termelés menetére, úgyszintén a szövetkezeti demokrácia elveinek be­tartására is. Tél van, de a föld­művesek és a gép­javítók már a ta­vaszra készülődnek. Anton Bakóra, a Nővé Mesto n.V-i Állami Gépállomás hegesztője a tava­szi munkálatokhoz szükséges munka­eszközöket javítja. Napirenden: 0 talajjavítás, építkezés Kiváló minőségű, egészséges, tiszta vet ómag adhat csak bő termést. A Gom­bai Állami Gazda­ság csákányi rész­legében jól tudják ezt, s ezért már megkezdték a vető­mag tisztítását. Képünkön Jávorka Editet, a részleg egyik dolgozóját látjuk munka köz­ben, aki az OSZV- 10 jelzésű szovjet gyártmányú gép segítségével napon-, ta 70 mázsa vető­magot tisztít ki és készít élő vetésre Nagy feladatok hárulnak a talajjavítás s a központi építke­zések terén a nemzeti bizottsá­gokra • A szövetkezetek terv­feladatait részletesebben meg kell tárgyalni a tagsággal A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége január 28-i ülésén a központo­sított beruházási építkezéseken vég­zett munkálatok folyamatával, az EFSZ-ek V. országos kongresszusának előkészületeivel és az egészségügyi gondoskodás megjavításával össze­függő kérdésekről tárgyalt. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége leszögezte, hogy ami a közpon­­«■■■■■■■■■■■■■■> Készen vagyunk! A kelet-szlovákiai kerületben az Ötéves terv kidolgozását és jóváha­gyását elsőnek a kosicei járás vé­gezte el. Büszkén jelenthetjük: készen vagyunk! Milyenek a célkitűzések a har­madik ötéves tervben a mezőgazda­sági termelés fellendítése érdekében? Járásunkban a szántóterületet 1965- ig 4247 hektárral szélesítjük: elsősor­ban a rosszminőségü rétek és legelők felszántásával, másodsorban pedig talajjavítási munkálatokkal. A talaj minőségének és televénytartalmának növelése céljából már idén 108 709 köbméter komposztot készítenek szö­vetkezeteink és állami gazdaságaink, valamint 1518 hektáron végeznek zöld­­trágyázást. Nagymértékben növeljük a növénytermesztést és az állatte­nyésztést. Az ötéves terv utolsó évé­ben cukorrépából járási átlagban a hektárhozam 380 mázsa, burgonyából 163,8 mázsa, árpából 27,3 mázsa. Szö­vetkezeteink egy hektár terület után 664 liter tejet, állami gazdaságaink pedig 811 litert termelnek. Tehenen­ként már 1964-ben szövetkezeteink átlagban 2303 litert fejnek majd, s a hústermelés minden hektár terület után meghaladja a 225 kg-ot. A szarvasmarhaállomány sűrűsége 100 hektáronként 66,8 db. Száz tehéntől 85,7 borjút választunk el, anyakocán­ként pedig 14.3 malacot. A szövetke­zeti tagokra és az állami gazdaságok dolgozóira nagy feladat vár, hiszen jóval tűi kell szárnyalniuk ezeket a mutatókat. A gépesítéssel, a munkatermelé­kenység növelésével kevesebb munka­egységre lesz szükségünk, ezáltal nő a munkaegységek értéke. Az ötéves terv ideje alatt szövetke­zeteink és állami gazdaságaink ter­ven felül 126 vagon kenyérgabonával, 85 vagon sörárpával, 4336 vagon cu­korrépával, 607 vagon hússal és 17 millió 324 000 liter tejjel többet ad­nak be. Ezek a terven felüli beadások a jó munka eredményeként szület­nek meg. Idén már 30 szövetkezetünk a'ház­táji gazdálkodást közösen végzi. Erre az évre a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói 17 216 egyéni és 479 közösségi kötelezettség­vállalást tettek, amelyek értéke meg­haladja a 3 875 874 koronát. • A kongresszusi anyag megvitatása után sor kerül a kisebb szövetkeze­tek egyesítésére. Eddig négy szövet­kezet (Malá Vieska, Kostol'any nad Hornádom, Sokol és Teplicky) egye­sült egy nagy szövetkezetben, amely már közösen gazdálkodik és a „Druzs tevná pri Homáde“ nevet viseli. To­­vábbbi 23 szövetkezet egyesül tíz nagy szövetkezetben. Iván Sándor tosított beruházási építkezésekre vo­natkozó feladatok teljesítését illeti, idén különösen az acélszerkezetek előkészítésére, tervezésre, szállításra és szerelésére, a gépipari és techno­lógiai anyag szállítására, az építészeti és szerelési teljesítőképesség köz­­pontosítására, az építőanyag, a gépek és munkaerők kellő utánpótlására kell fordítani minden figyelmet. A szlovákiai talajjavítási építkezé­sekre a harmadik ötéves terv éveiben 1,6 milliárd koronát fordítunk. Ezért szükséges, hogy már 1961-ben kiala­kuljon minden feltétel e nagyszabású feladatok teljesítésére. A talajjavítási építkezések terve­zési előkészítésének fölülvizsgálata azonban rámutatott számos fogyaté­kosságra is, amelyeket minél előbb ki kell küszöbölnünk, ha kellően biztosí­tani akarjuk a terv folyamatos telje­sítését és a beruházási eszközök mi­nél gazdaságosabb felhasználását. Fontos tehát, hogy a beruházási és jóváhagyó szervek ne csak az építke­zések megkezdése előtti tervezési előkészületek elegendő időelőnyéről gondoskodjanak, hanem a műszaki színvonal s a gazdasági alapadatok színvonala figyelembe vételével szi­gorúan ítéljék meg az egyes terve­ket. A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége továbbá megvitatta, az EFSZ-ek V. országos kongresszusa népszerű­sítésére irányuló kampánnyal össze­függő feladatok teljesítését is. Hang­súlyozta, hogy a szövetkezeteseknek széleskörűen kell részt venniük az EFSZ-ek évi termelési-pénzügyi ter­veinek kidolgozásában és részletesen kell őket tájékoztatni az 1961. évi tervben előirányzott feladatokról. A tervfeladatok megvitatását szorosan egybe kell kötni az állam számára szükséges mezőgazdasági termékek biztosításával, s a tavaszi mezőgazda­­sági munkák előkészítésére vonatkozó intézkedések megvitatásával. A harmadik ötéves tervben újfajta istállókat építünk • Nagyobb munkatermelékenység • Több férőhely • Gépesített munka Szövetkezeteink az V. kongresszus évében több milliárd koronát fordítanak beruházási építkezésekre, s a költségek 59,7 száza­lékát saját forrásokból fedezik. Építészeti tervezőink az új technikának és technológiának megfelelő új típusú istállók építési terveit dolgozzák ki, A terveket szövetkezeteink megkaphatják a szabványosító és tervező intézetek, ben, úgyszintén a szövetkezeti építkezések előkészítését irányító járási központokban. Az új építkezési tervelf hozzájá­rulnak a munka termelékenységé­nek növeléséhez és figyelembe ve­szik az egyesült szövetkezetek kívánalmait is, amelyek az állat­­tenyésztési termelést igyekeznek minél jobban központosítani. A jövőben például 200-500 férő­helyes nyitott istállókat építünk, amelyekben egy-egy állatgondozó­ra 30 — 35 tehén gondozása jut. A bekötötten tartott tehenek számá­ra pedig csakis többsoros, átjárós istállókat építünk. Ezekben az is­tállókban gépesítjük a takarmány kezelését, a fejés félautomatikus lesz és egy-egy gondozóra 26-30 fejőstehenet számítunk. Az emlí­tett tények alapján láthatjuk, hogy a harmadik ötéves terv feladatai­nak határidő előtti teljesítéséhez, földműveseinkkel karöltve, építé­szeti tervezőink is hozzá akarnak járulni. Szilárd jutalmazást A Közép-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság értekezletre hívta össze az élenjáró szövetkezeteket, hogy megvitassák a szilárd jutalmazás problémáit. A gyűlésen többek között felszólalt a vajkovcei szövetkezet elnöke, is. Elmondotta, hogy szövetkezetük ed­dig hátul kullogott, de amióta beve­zették a szilárd jutalmazást, megja­vult a munkafegyelem. Az egy hek­tárra eső bevétel 24 százalékkal emel-, kedett. A tagok jövedelmének emel­kedése mintegy 23 százalékot tesz ki. Lényegesen csökkent az önköltség is, A konferencia megvilágította, hogy a szilárd jutalmazás mennyire segíti a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését. Munkaegységekkel nem lehet teljesen igazságosan jutalmazni á tagodat. Elsősorban, mert a munkaegység ér­téke egészen az év végéig bizony­talan. Megtörténtek olyan esetek is, hogy némely szövetkezeti 'tag, pél-, dául a sertésgondozó, jól végezte a munkáját, sokat termelt, de mivel más munkaszakaszon keveset termel­tek, hanyagul dolgoztak, a munkaegy­ség értéke még a 10 koronát sem tette ki. Ilyen esetben a jól dolgozó szövetkezeti tagot a henyélők való­sággal meglopták. Szilárd jutalmazás­sal ez nem fordulhat elő. Ha például kitűzik, hogy a munkanorma értéke 30 korona, akkor ezt a szövetkezeti tag meg is kapja. A szilárd jutalma­zás előnye az is. hogy a tag havonta megkapja jutalmát. Az értekezleten többen felhozták, hogy egyes szövet­kezetekben még mindig sok gabonát osztanak szét a tagoknak-. Az ellen­őrzést úgy játszották ki, hogy a nor­mákat meglazították és ha csak 2 kg gabonát is adtak egy munkaegységre — mivel a tag 1000 munkaegységet szerzett —, 20 mázsa gabonát kapott. Természetes, hogy erre szüksége nincs és csak spekulációs célokra használja fel. A közös állbmány pedig abrak­hiányban szenved. Az értekezleten megállapították, hogy a kerületben eddig 15 helyen vezették be a szilárd jutalmazást. Elhatározták, hogy főleg az élenjáró szövetkezetekben, az évzáró gyűlések lezajlása után, szilárd jutalmazás sze­rint díjazzák majd a tagokat. Bratislava, 1961. február 1. Ara 40 fillér XII. évfolyam, 10. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents