Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-29 / 9. szám
Durda János és Lipcsey József a „Kutyaper“ című vidám jelenetben. máromi Edit, Mács Zoltán, Pásztor Mária, Kislinger Józsi, Balobás Ilona, Balogh Ilona és Csatlós Béláné. Jó lenne, ha példájukat minél több CSEMADOK-tag követné. -b-A régi Dolná Niva-i bányásztelepülésen él és dolgozik a hatvankétéves Zuzka Selecká, államdíjas szlovák népművész, aki egyike a legismertebbeknek. Főképpen a varrottasok készítésével foglalkozik, de fenntartja a kapcsolatot a Dolná Niva-i népi ének- és táncegyüttessel is. Ezeknek a népművészeti csoportoknak a kitűnő , irányításáért kapót/ államdíjat. Képünkön is azt látjuk, amint a tánccsoport fiatal lánytagjainak magyarázza a saját elgondolásai alapján készített varrottas munkákat. (CTK) A hellén és az etruszt művészet és Pisa közötti területen, döntően befolyásolta a római művészet kialakulását. A Római Birodalom előretörésével mindazon országok, amelyekben a hellén kultúra élt, fejlődtek és virágzottak. Róma messzeható hódításai alá tartozott és gyarmatává lett nemcsak a hellenizált Egyiptom, de Kis-Äzsia és Görögország is. Így vonult be észrevétlenül a görög kultúra, műveltség, művészet és az ipar Rómába. Tehát Itália kultúrája görög volt. Átalakító képessége azonban csakhamar e kultúrát saját ízlésének megfelelően formálta át. Az építészetben főképpen a téglaépítészet a nagy boltozatok megjelenésével mutatható ki, bár ez eltér a görög építészeti formától. A szobrászatban már inkább jelentkezik az egyéni nemzeti jelleg. A festészetben még mindig megmarad a hellenizálás. Az önálló római művészet i. e. 300 körül kezd kibontakozni, bár a rómaiak technikai tudása már magas fokon áll. Fontos szerepet játszik a hellenisztikus római művészetben a mozaik, amely már monumentális hatásra törekszik. Reprodukáló, egyéni, önmagáért való művészet. A mozaik művészetének technikája a római művészet korszakaiban a birodalom területén általános lett nemcsak a fal, de a padlózat díszítésben is. A római kultúra, mint a többi kultúra is, lassan hanyatlásnak indul és teret hódít a klasszikus értelemben vett bizánci, vagyis az ókeresztény művészet, amely Konstantinápolyban keletkezett. A bizánci művészet veszi át a vezető szerepet Justiniánus ideje alatt. Staudt Mihály, festőművész Újra megindult a versengés Az elmúlt év első felében, mintha kissé visszaesett volna az az élénk kulturális tevékenység, amely az utóbbi években az ajnácsköi fiatalokat jellemezte. Alig egy-két alkalommal léptek csak a közönség elé színdarabbal vagy más műsorral. A visszaesés okaival sokat foglalkozott a helyi nemzeti bizottság is, Csirke Ernő és Szabó István elvtársak, a nemzeti bizottság titkára és elnöke, külön-külön foglalkoztak az egyes tömegszervezetekkel. E szervezetek évzáró taggyűlésein már gondosan ügyeltek arra, hogy olyan ve-KimaszomDaton ottjartunKKor épp a CSEMADOK helyi csoportja készült az évzáró gyűlésre. Amíg a tagok összejöttek, Dropka Géza elvtárssal, a CSEMADOK járási titkárságának dolgozójával elbeszélgettünk a falusi kultúréletről. Megtudtam, hogy a falusi CSEMADOK-csoportok decemberben 32 háromfelvonásos színművet adtak elő és 17 esztrádműsoros estet rendeztek. Előreláthatólag még húsz színmű kerül bemutatásra. A CSEMADOK-csoportok ezenfelül több előadóestet rendeztek. A barátsági hónap alatt például 35 előadást tartottak Sojohov ,,A hazáért harcoltak“ című könyvéről. A közeljövőben előadássorozat indul a párt 40. évfordulójával kapcsolatban és a CSEMADOK feladatairól a harmadik ötéves tervben. A járás területén több irodalmi estét is rendeztek. Beszélgetés után kíváncsian vártuk, vajon milyen munkát fejtett ki a rimaszombati helyi csoport. A gyűlést Sipula Béla elnök nyitotta meg. Durda János, a helyi csoport vezetőségének titkára röviden vázolta az eredményeket. Különösen Galántai tervek Hatan beszélgetnek a CSEMADOK járási titkárságán Galántán, Az évzáróra készülnek. Jómagam a beszámolót lapozgatom. Adatok, tervek, megvalósításra váró feladatok sora hárul e néhány emberre, akiknek a papíron fekvő határozatokban a vérkeringést meg kell indítaniuk, hogy mindez műveltséggé, szórakozássá, a kultúrforradalopi gyümölcsévé érlelődjék. Ogy mondtam, hogy néhány emberre. Nem tévedés. Ez a valóság Galántán. Ezért ülnek most itt, ezért vitatkoznak, hogy ne csak néhányan legyenek. Terebélyesedni akarnak, naggyá nőni, hogy az elhangzott szó testet öltsön, és újra zengjen a múltban magukról sokat hallatott galántai énekkari tagok hangja. Azt akarják, hogy teltebb legyen a művelődési otthon és többetmondóbb a műsorra tűzött dráma, egyszóval: kulturáltabb legyen az ember. Ezért jöttek össze a CSEMADOK helyi szervezetének és a szülői munkaközösség tagjai (igaz, csak negyvenen), hogy beszélgessenek a hogyan-továbbról, mert közös erővel akarják a jövőben is végezni a kulturális munkát. Már az 1960-as évben is együtt dolgoztak. Persze a tétlenségbe vonult helyi csoport nehezen indult el és a közös munka sem hozta meg a kívánt eredményt. Most itt kutatják, keresik a hibák okát az évzáró közgyűlésen. A beszámoló elhangzása után egyöntetű vélemény alakul ki: nem kielégítő a galántai CSEMADOK helyi csoportjának munkája. A beszámolóban említett munka - akárhogy is csűrjük-csavarjuk — kevés. Egyetlen színdarab betanulása, néhány ismeretterjesztő előadás jelzi csak a szervezet tevékenységét. Persze a galántaiak nem nyugodnak bele, nem intézik el az ügyet kézlegyintéssel, ha a munka megjavításáról esik szó. Keresik a hibákat, az ok és okozat közötti összefüggéseket. — Valahogy úgy van — mondja az egyik felszólaló —, hogy sokan csak azt tudják Galántán, mire van joguk, de a kötelességről megfeledkeznek. Vagy idézem azt, aki azt mondotta, hogy a CSEMADOK-nak Galántán a munkamódszerek változtatásán kell gondolnia. Igaza volt. Az új életfeltételek új módszereket követelnek. Nézzük csak meg, hogyan használják ki például helyi csoportjaink színjátszói nemcsak Galántán, de máshol is azokat a technikai lehetőségeket, amelyek ma már rendelkezésükre állanak. (Gondolok itt elsősorban a vetítőgépek, magnetofonok felhasználására.) Sok esetben sehogy sem. Vagy ha igen, csak fejlett színjátszó együtteseink mernek kísérletezni. A meg nem értést éppen a semmittevés idézte elő. Szerintünk a CSEMADOK-tagság ott kezdődik, hogy minden tag közvetve vagy közvetlenül részt vesz a kulturális tömegmozgalomban. Ahol nem tudják foglalkoztatni a tagokat, ahol nem adnak lehetőséget arra, hogy a szervezetben szervezeti életet is élhessenek, csak papírtagok lesznek és tagsági bélyeget fizetők. 'Van kivel dolgozni Galántán is, hiszen az emberek ott is szórakozni, művelődni akarnak, és tudják, hogy a saját maguk által kitermelt kultúrjavak a legértékesebbek, mert gazdagítják napjainkat. Vajon segítenek-e a többiek, akik nem jöttek el az évzáróra? Hinni szeretném, hogy igen. S hiszem ezt azzal a hozzászólóvár'együtt, aki befejezésül megjegyezte, hogy a régi romokon újjáépítik az énekkart és rövidesen újra hallatnak magukról. Cslkmák Imre Február közepe' táján, még az EFSZ-ek V. kongresszusa előtt, összeül Bratislavában a népnevelési munka és a mezőgazdasági propaganda szervezőinek II. országos értekezlete, amelyen köztársaságunk minden tájáról körülbelül 500 küldött vesz részt. A pár napra tervezett értekezlet az első ilyen esemény lesz az új területi átszervezés óta, s a földművesszövetkezetek kongresszusi előkészületeinek szerves tartozéka. Ezt a nagy jelentőségű értekezletet az Iskolaügyi Minisztérium, valamint a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium rendezi, mégpedig a Központi Szakszervezeti Tanáccsal, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséggel, továbbá a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társasággal együttműködésben. Ebből az alkalomból Bratislavába érkeznek mindazoknak a szervezeteknek a küldöttei, amelyek falvainkon működnek, s a küldöttek meghívásakor külön is figyelmet fordítanak arra, hogy ezek döntő hányada közvetlenül falvainkból kerüljön ki. Az értekezlet nemcsak a népnevelési munka és mezőgazdasági propaganda dolgozóinak luhacovicei I. értekezletén elfogadott határozatok értékelésére hivatott, hanem mindenekelőtt az a célja, hogy kitűzze a harmadik ötéves terv esztendeiben megoldásra váró feladatokat. A küldöttek ezúttal megismerik a mezőgazdasági termelés legfontosabb feladatait és azokat a kérdéseket, amelyek az előkészítés ajatt álló V. szövetkezeti kongresszuson kerülnek majd megvitatásra. Az országos értekezlet a napirend általános vitája után szaktagozatonként folytatja munkáját, majd a záróülésen megtárgyalja azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a tagozatok terjesztenek elő. A küldöttek főként azokat a kérdéseket elemzik majd, amelyek a városok és falvak közti különbségek áthidalására vonatkoznak. Sor kerül továbbá azoknak a feladatoknak a megtárgyalására, amelyeket a munkásosztály vállalt a falu megsegítésének vonalán, s ugyanakkor az értekezlet meghatározza a földművesszövetkezetek szerepét a falvak szellemi és társadalmi életének fellendítésében. Itt érvényre jut az a szándék, hogy falvaink az eddigitől eltérőleg ne a városokból importálják a kultúrát, hanem sajátos szellemi életük felvirágoztatására törekedjenek. Persze, ez nem jelent elszigetelődést, hanem inkább annak az irányzatnak kel! érvényesülnie, hogy a falu szellemi életére azoknak a falusi üzemeknek a munkásai is gyakoroljanak megfelelő hatást, akik a falvakban élnek. Többi közt az értekezlet megvitatja a szocialista munkabrigádok számára nyújtott erkölcsi segítség kérdését is, éspedig a következő jelmondat jegyében: „Szocialista módon dolgozni és szocialista emberként élni!“ Az értekezlet leszögezi álláspontját a mezőgazdasági fiatalok és aszszonyok felkarolásának kérdésében, majd azt a gondoskodást hangsúlyozza ki, amelyet a szövetkezeti dolgozók politikai és szakmai tudásának gyarapítására kell fordítania, valamint a szocialista életmód elsajátítása érdekében kell kiterjesztenie. Egyszóval minden a következő központi kérdés megoldására irányul: lehetővé kell tennünk, hogy a falvak dolgozói a szellemi és szakmai felemelkedés ugyanolyan adottságaival rendelkezzenek, mint a városok munkássága. Ilyen téren már eddig is sok történt; ezt mindenekelőtt a népi és mezőgazdasági akadémiák működése bizonyítja. Ezek megalapítása óta az általuk rendezett előadásokat mintegy félmillió érdeklődő hallgatta meg, akik harmada a mezőgazdasági dolgozók köréből került ki. Az új esztendőben ilyen akadémiák minden nagyobb községben és üzemben, minden járási székhelyen létesülnek. Tehát a szövetkezet dolgozói számára újabb lehetőségek tárulnak föl általános műveltségük gyarapítására, a túlnyomórészt szakmai vonatkozásban tevékenykedő szövetkezeti munkaiskolák mellett. Bizonyára fölvetődik majd az értekezleten a társas összejövetelekre, előadásokra és egyéb rendezvényekre alkalmas helyiségek kérdése is. Ez idő szerint köztársaságunkban körülbelül 3000 községben nincs művelődési otthon. Ennek az állapotnak meg kell változnia. Főként arra számítunk, hogy a falvak lakosságának társadalmi munkájával megépülnek a falusi klubok, de a központi fekvésű községekben az ilyen klubok létesítését az állam vállalja magára. Végezetül még annyit, hogy a küldöttek megválasztásának terve szerint minden járás három képviselőt, és minden kerület öt képviselőt küld az értekezletre a kerületi szervezetek vagy szervek tagjai közül. Egész biztos, hogy ezek a küldöttek a legtapasztaltabb, legfelkészültebb emberek sorából kerülnek ki. így aztán joggal remélhetjük, hogy a tárgyalások nemcsak érdemlegesek lesznek, hanem eredményesen is érnek véget. „A vén bakancsos és a fia, a huszár" című darab egyik jelenete. zetőség vegye át a fiatalok irányítását, amely hozzáértőbben fogja irányítani a kulturális életet. Annak ellenére, hogy még csak pár hónap telt el az új vezetőség megválasztásától, az eredmény máris szembetűnő. Karácsonyra például a „Sokol“ testnevelési szervezet lépett fel egész estét betöltő színdarabbal, amely a zsúfolt kultúrház közönsége előtt nagy sikert aratott. Szigeti József „A vén bakancsos és a fia, a huszár“ című színművet adták elő. A „Sbkol“ színjátszóinak sikerét mintha a CSISZ fiataljai is megirigyelték volna. Ök is munkához láttak. Már folynak Samberk cseh író „Tizenegyedik parancsolat“ című darabjának próbái. A színdarabbal farsangkor lépnek a közönség elé. Ennek a két szervezetnek a munkája azonban még nem minden, mert az asszonyok — a nőbizottság tagjai — sem hagyják magukat. Szanyida Kálmánná irányítása mellett már javában folynak a próbák, s a legközelebbi vasárnapok egyikén az asszonyok egy egész estét betöltő műsorra! lépnek színre. Az itt felsorolt adatok mindazt bizonyítják, hogy Ajnácskőn újra megindult a kulturális élet. S ez a nemzeti bizottság jó szervező munkáját dicséri. Agőcs Vilmos Többet törődiünk a kultúrával Rimaszombaton jó munkát fejtett ki a tánc- és színjátszó-csoport. Nagyon sókat segítették a választási kampány idején, amikor kultúrműsorral szórakoztatták a választókat. Tánccsoportjuk több helyen fellépett. Az irodalmi esteket is sikerrel oldották meg. A beszámoló értékelése után nem lehet azt mondani, hogy a múlt évben tétlenkedtek. Viszont, amint azt az egyes felszólalók, is bírálták, nagyon gyenge volt a szervezeti élet. Egész éven át egyetlen taggyűlést sem tartottak. Az évzáró gyűlésre a tagoknak még az ötödé sem jött el. Ez komoly figyelmeztetés a CSEMADOK rimaszombati helyi- csoportja számára. A hiba főokát abban látjuk, hogy főleg csak a tánccsoporttal és a színművek előadásával törődtek, azonban elhanyagolták a nevelőmunkát. Például több előadást kellett volna tartaniuk az ifjúság neveléséről, a szülők és gyermekek közti viszonyról, a tudomány fejlődéséről és más időszerű problémákról. Nagyszerűen össze lehetne fogni a CSEMADOK tagságát, ha különféle köröket nyitnának. Alakíthatnának például festészeti kört. Rimaszombat nagyon szép kis város. Az idegen első látásra megállapítja, hogy ízlésesen öltöznek a nők és a férfiak. Miért ne rendezhetne a helyi csoport divatbemutatót. Vagy lehetne előadássorozatot tartani a lakáskultúráról is. Az évzáró gyűlésen Réti, Sziegel, Kuziner és más elvtársak élénken hírá1ták a Vnánvnccánnkat A vifa nfán új vezetőséget választottak. Élére Mács Zoltán fiatal tanító került. Reméljük, hogy a közel 500 tagot számláló helyi csoport idén jobb munkát fejt ki. A múlt évben nagy odaadással dolgoztak: Csontos Árpádné, Ko-ahhkuhmk Anniin J A mezőgazdasági népnevelők országos értekezlete előtt Fdíváink szellemi életének kérdései A művészettörténet fejlődésében Nagy Sándor korát kell még felemlítenem. Azt a kort, amikor Nagy Sándor a szétszórt görög törzseket egy nagy birodalomban egyesítette. Hellasz a központja volt ennek a nagy birodalomnak. Nagy Sándor, látva, hogy birodalma elég erős és egységes ahhoz, hogy hódító terveit végrehajtsa, Kelet felé tekintgetett, ahol abban az időben a Perzsa Birodalom aranykorát élte, s a perzsa achameidák udvari művészete magas fokon állt. Nagy Sándor meghódította a perzsákat, és seregével végigszáguldott mindazokon a kültúrterületeken, amelyek magukon viselték a régi és korabeli perzsa kultúra nyomait. így lett ura Egyiptomnak, Szíriának, Fönícia és Palesztinának is. így került hatalma alá Babilon, Susa, Perzepo- Usz, India felé is vezették hódító gondolatai. Ezt a nagy meghódított, összetákolt birodalmat alig egy évtized alatt hozta létre. Korai halála 323-ban i. e. Babilonban éri el. Az építészet és szobrászat Nagy Sándor ideje alatt fénykorát éli. A meghódított területeken legalább 70 új várost építetett. A III. század folyamán Hellasz kulturális és politikai műveltsége csökken, de a görög szellem tovább folytatódik és ebben Kelet hatását erősen érezni. Ebben az időben a nemes ion művészeti stílus tovább fejlődik, s Zeusz Olimposzon álló templomának homlokzatán már tisztán kimutatható, s ugyancsak kimutatható a templomban levő korinthuszi-oszloprendszeren is. A hellén szobrászatban jellemzőek a genre-jelenetek. A hellenisztikus szobrászat legkiválóbb alkotásai azok a szobrok, amelyeket a vatikáni múzeum őríz. Idetartoznak például a Nilis-csoport, a Laukon-csoport amely a késői hellenisztikus művészet legrégibb alkotása. Amikor az archaikus művészet kibontakozott Hellaszban, i. e. a VII. században, Itáliában egy ismeretlen néptörzs kezdi kulturális életét élni. Ezek az etruszkok, akik rejtélyes módon kerültek az itáliai fennsíkra. Művészetük fantasztikus. Kiváló építőmesterek voltak. Ismerték a boltív szerkezetét és a sokszögű kyklopikus falakat, amelyek még ma is csodálatot keltenek a szemlélőben. Nemcsak a szobrászatban, hanem a terakottában is érdekes szép példányok kerültek napvilágra. Iparművészeti termékeik is igen finom alkotásúak; a gondos művű ékszereken, gemmákon és az ismert fekete, sajátszerű bucchero vázákon kívül különösen az ércdobozok és fémtükrök azok, amelyek művészi értéket képviselnek. Az etruszkok művészete, amely a VII. századtól 400 esztendeig tartott és virágzott a Róma —i--i—*—*—*—*—*——é—i—i.—1-*—i_i_i- i—i ■ *
