Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-22 / 7. szám
Új feltételek— új alapszabályok Az eddigi gyakorlattal szemben (amikor a szövetkezet a beruházási építkezést végző szövetkezeti dolgozók munkabérét a munkaegység értékének rovására fedezte) nagy segítséget jelent ez a határozat főképp azon szövetkezetek számára, amelyek még nem alakítottak saját épitőcsoportokat. A megalakított épitőcsoportoknak ugyanis rendszeres fizetést tudnak biztosítani még abban az esetben is, ha a szövetkezetnek pillanatnyilag nem lenne elegendő pénze az üzemi tartalékalapon. Az új mintaalapszabályok javaslatának bérezésről szóló cikkelyében új elv jut kifejezésre, amely szerint minden szövetkezet taggyűlésen hagyja jóvá a munkabérezés egész rendszerét. A mintaalapszabályok alapvető útmutatást jelentenek minden szövetkezet számára. Ezért alaposan meg kell tárgyalnunk a javaslat minden egyes pontját és az eddigi tapasztalatok alapján tett észrevételeinket és javaslatainkat küldjük el a járási nemzeti bizottságok illetékes osztályára R. K. Vajkai siker ma miauén eruiesznesunK arra irányul, hogy az egyre erősödő szocialista viszonyok alapján biztosítani tudjuk mezőgazdasági termelésünk további fejlődését. Ezt a célt szolgálja az EFSZ-ek új mintaalapszabályainak javaslata is, amely utolsó kongresszus előtti vitaanyagként kerül megtárgyalás céljából a szövetkezeti és más mezőgazdasági dolgozóink kezébe. Az új mintaalapszabályok javaslata nagy súlyt fektet a szövetkezet igazgatására és irányítására, a munka szervezésére, a szövetkezeti tagok szakmai és politikai továbbképzésére irányuló gondoskodásra, a szocialista újratermelés biztosítására, valamint a munkabérezés haladó formáinak bevezetésére. Az új alapszabályok javaslata kimondja, hogy az EFSZ-ek szocialista üzemek, amelyeket a termelőeszközök szocialista szövetkezeti tulajdonának elvén, és a szövetkezeti tagok kollektív munkájának alapján építünk. A szövetkezet igazgatásáról és irányításáról szóló határozat - az új nemzeti bizottságok megnövekedett hatáskörével és felelősségével. összhangban - hangsúlyozza a szövetkezetek szerveinek, főleg a helyi nemzeti bizottságokkal való szoros együttműködése szükségességét. Üjra kimondja és hangsúlyozza az EFSZ taggyűlésének kizárólagos jogkörét. Az egyes szövetkezetek nagyobb gazdasági egységekbe való tömörülése igényesebb feladatokat ró a szövetkezet vezető dolgozóira, s ezért a vezetőség, valamint a szövetkezeti ellenőrzőbizottság kiegészítéséhez vezet. A taggyűlés kétéves időtartamra 5 — 15 vezetőségi tagot, valamint 3 — 9 ellenőrzőbizottsági tagot választhat. Szövetkezeteink évről évre nagyobbak és gazdagabbak, s így egyre felelősségteljesebb az ellenőrzőbizottságok munkája. Ezért igen fontos, hogy az ellenőrző bizottságokba megbízható és rátermett dolgozókat válasszunk. így kívánja mind a szövetkezeti tagok, mind a falu érdeke. Az új mintaalapszabályok javaslata ennek megfelelően leszögezi, hogy az ellenörzőbizottság megválasztását a helyi nemzeti bizottság erősíti meg. Újdonság az is, hogy a szövetkezet választott szervei bizonyos feladatok teljesítésére bizottságokat alakíthatnak, esetleg állandó bizottságokat létesíthetnek. A nagyobb szövetkezetek az ökonómiai irányítás minőségének javítása érdekében közgazdászt alkalmazhatnak, s igy új funkcióval bővíthetik az eddigi vezetőséget. Sok szövetkezet még ma is munkaerőhiánnyal küzd. Az idősebb szövetkezeti tagok megérdemelt nyugalomba vonulnak, ezzel szemben igen kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik a kiöregedett tagok helyét elfoglalják. Ezért az új alapszabályok javaslatának 11. cikkelye kimondja, hogy a szövetkezetek feladata fiatalokat toborozni a szövetkezetek tagjai sorába, főképp a szövetkezeti tagok gyermekei közül. A szövetkezet köteles biztosítani a fiatalok szakmai és politikai gyarapodását, és mezőgazdasági tanulóotthonokba, valamint gépállomásokra, stb. küldeni őket. Hogy a szövetkezetek fiataljainak nevelése megközelítse az ip.ari munkaerő-tartalékok nevelésének színvonalát, a szövetkezetek fiatal tagjaikat tanulmányi ösztöndíjban részesítik. Az új alapszabályok lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági iskolák hallgatói a szövetkezeti gazdaságban gyakorlati kiképzésben részesüljenek. A szövetkezeti alapok létesítésekor teremtsük meg a feltételeket arra, hogy a szövetkezet anyagi előnyökben részesíthesse azokat a fiatalokat, akik családot alapítanak, vagy családi házat építenek. A szövetkezet művelődési alapjának eszközei elősegítik a falusi fiatalság kulturális és sporttevékenységének fellendítését. A fiatalságon kívül a szövetkezetek nagy gondot fordítanak a többi szövetkezeti tag életének és munkájának gazdagítására is. Gondoskodnak a szövetkezet nőtagjai munkájának megkönnyítéséről. Az új alapszabályok javaslata kimondja: „A szövetkezet biztosítja a szövetkezeti tagok és hozzátartozóik közös, valamint egyéni egészségügyi és jóléti szükségletét." Ezért a szövetkezetek az eddiginél sokkal nagyobb számban létesítenek bölcsődéket, óvodákat, aratás idejére napközi otthonokat és éttermeket. Ebbeni igyekezetükben hathatós támogatást kapnak a járási nemzeti bizottságok illetékes osztályaitól. A szövetkezeti mosodák sok időt takarítanak meg falusi asszonyainknak, amelyet szakmai tudásuk növelésére és kulturális pihenésre fordíthatnak. A szövetkezet ügyeit a szövetkezeti Szép élményben volt része a vajkai szövetkezetnek, amikor mint a keletszlovákiai kerület legjobbja a mezőgazdasági osztály küldöttjétől átvette a kerületi nemzeti bizottság vándorzászlaját. Lehet; hogy egyesek nem is nagyon értették hamarjában, mit is jelent a vándorzászló, hisz a szövetkezet tízéves fennállása óta először került hozzájuk. De azt, hogy a kelet-szlovákiai kerület több mint 1000 szövetkezete közül a vajkai szövetkezet a legjobb, mindnyájan örömmel vették tudomásul. Hogy így történt, nem a véletlen műve, hanem a példás, odaadó munka eredménye. Büszkék is rá a vajkaiak nagyon, és elhatározták, hogy a harmadik ötéves terv első évében is megtartják a zászlót. Tóth Mihály, Vojka ★ ★ ★ • Idén a szádudvarnoki szövetkezeti tagok minden tehén számára legalább 90 mázsa silótakarmányt és 18 mázsa szénát biztosítanak. A harmadik Ötéves tervben előirányzott tejtermelési feladataikat négy év alatt akarják teljesíteni. Tehát már 1964-ben átlagosan 2250 liter tejet kell kitermelniük a fejőgulyásoknak. Szövetkezeteink a gazdálkodás elemzésekor rájöttek arra, hogy a termelési költségek nyilvántartása megköveteli az állatok súlygyarapodásának rendszeres vezetését. Ennek érdekében mindazok a szövetkezetek, amelyek eddig ezen a téren mulasztásokat követtek el, - mint például a Plavecky Peter-i szövetkezet is - ez évben megkezdték az állatok súlyának hetenkénti ellenőrzését. (gir) fÖlDMUi/ff 3 1961. január 22. dolgozok a szövetkezeti demokrácia elveinek alapján irányítják és az egyén érdekeit összehangolják a társadalom érdekeivel. Az új alapszabályok is kihangsúlyozzák, hogy a szövetkezet tevékenységének legfőbb célja a mezőgazdasági termelés. A szövetkezet kiegészítő és melléktermelési ágazatokat csak a mező- és erdőgazdaság fejlesztése érdekében tarthat fenn, s azt is csak abban az esetben, ha ezt megkívánja a termelő eszközök jobb kihasználása, valamint a szövetkezeti tagok munkaerejének maradéktalan érvényesítése főként a tenyésznyugalom idején és kizárólag a saját és helyi anyagforrások felhasználásával. Az új alapszabályok világosan kimondják, hogy a szövetkezet nem élhet vissza ezzel a tevékenységgel magánvállalkozás formájában, s ez a tevékenység nem mehet a szövetkezet legfőbb tevékenységének rovására. A mintaalapszabályokban található egyértelmű határozat megkönnyíti a szövetkezeti funkcionáriusok munkáját a melléktermelési ágazatok megválasztásánál, valamint a járási nemzeti bizottságok döntését is, amikor arról kell határozniuk, milyen melléktermelési ágazatot engedélyezzen a szövetkezeteknek és milyen terjedelemben. Ebből a szemszögből kell megítélnünk a mintaalapszabályok javaslatának azon új pontjait, amelyek lehetővé teszik az iparosok termelőeszközéinek szövetkezetesítését. Ami a háztáji gazdaságokat illeti, a mintaalapszabályok javaslata új határozatot tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a rendezett körülmények között gazdálkodó szövetkezetek hogyan biztosítják a szövetkezeti tagok családjának személyes szükségleteit, valamint a házi állatok szükségleteit fedező természetbeni juttatásokat abban az esetben, ha a szövetkezeti tagok önszántukból lemondanak a háztáji gazdaságokról és a szövetkezetnek eladják a háztáji gazdaságban tartott teheneket. Ilyen esetben a szövetkezet a tagoknak eladás útján, vagy pedig a végzett munka mennyisége és minősége szerint elismert munkaegységek tartozékaként természetbeni juttatásokat biztosit, esetleg segély formájában utalja kt azokat a jóléti alapból az Idősebb és munkaképtelen szövetkezeti tagoknak. A háztáji gazdaságok kérdése főképp azokban a szövetkezetekben nagyon Időszerű, amelyek át akarnak térni a szilárd bérezésre, ahol ésszerűbben akarják kihasználni a béralapot, vagy pedig azokban a szövetkezetekben, ahol több fiatal dolgozik, s ezek a nagyobb pénzben! keresetet előnybe részesítik a természetbeni juttatásokkal szemben. A szövetkezetek további szilárdítása szempontjából nagy jelentősége van a szövetkezeti alapoknak. Minden szövetkezetben, tekintet nélkül arra, hogy munkaegységek alapján fogja fizetni tagjait vagy pedig rendszeresíti a szilárd teljesítménybéreket, a termelési alapeszközök leírási összegei a termelési költségek szerves részét alkotják és ezekkel az összegekkel már nem bővülhet a szövetkezet oszthatatlan alapja. Az oszthatatlan alap évenkénti kiegészítő összegének nagysága az új alapszabályok javaslata értelmében el kell hogy érje — beleértve a leírási összegeket is - a szövetkezet nyers jövedelmének legalább a 13 %-át. Azok a szövetkezetek, amelyek továbbra is a munkaegységek alapján fizetik tagjaikat, ugyanúgy egészítik ki az oszthatatlan alapot, mint ahogyan azt eddig tették. Ezzel szemben azok a szövetkezetek, amelyek áttérnek a szilárd teljesítménybérezésre, az oszthahatlan alapot a szövetkezet tiszta jövedelme aranyában töltik fel. Az oszthatatlan alap ezentúl minden szövetkezetben kizárólag a bővített újratermelést fogja szolgálni. A szövetkezetekre egyre nagyobb feladatok hárulnak a tagokról történő jóléti gondoskodást illetően, s ezért a jóléti alapot évenként a szövetkezet nyers bevétele 4 %-ának megfelelő öszszeggel egészítik ki az eddigi 3 %-kal szemben. Az üzemi tartalékalap létesítése minden szövetkezet számára kötelezővé válik. A szövetkezetek ezt az alapot évente úgy töltik fel, hogy annak eszközei fokozatosan elérjék a béralap egész évi mértékének 25 %-át (beleértve mind a pénVbeni, mind a természetbeni juttatásokat). Az önsegélyes beruházási építkezések támogatása szempontjából nagy jelentőségű az a határozat, amely szerint a beruházási építkezést végző szövetkezeti tagok munkabérét a szövetkezet az oszthatatlan alap eszközeiből fedezi. Adolinkai nemzeti bizottság irodájában ottjártunkkor éppen négy szövetkezet versenyét értékelték. A versenypontok összesítése után a dolinkai szövetkezet került az élre. Az értékelő gyűlés felkeltette érdeklődésünket. Kíváncsian vizsgáltuk meg a szövetkezet évi mérlegét: vajon milyen eredményekkel zárják a gazdasági évet? Gyurász Imre főkönyvelő, Nagy elvtársnővel, az évi mérleget készítette. Az előzetes számítások szerint a tervezett 2146 000 koronával szemben csak 2 008 000 koronát bevételeztek. A hiány a növénytermesztésből ered. Az állattenyésztés viszont túlteljesítette a tervet. Amint a számokat összegezzük, a szövetkezet kertésze közbeszólt: — Nehogy engem is bíráljanak a növénytermesztésért. Én a tervet 73 000 koronával túlteljesítettem. Bugyi Bertalan, az állattenyésztés vezetője sem hagyja magát.- Az állattenyésztésben teljesítettük a termelési tervet. Sertéshúsból 18, marhahúsból 68 mázsával adtunk be többet. A tejtermelés tervét pedig 28 000 literrel léptük túl. A hároméves szövetkezet a múlt évben tehenenként átlagban 2000 liter tejet fejt. Beszéd közben szóba jön a vitaanyag is. Az állattenyésztésben akad még mit behozni. Még mindig nincs meg a tervezett tehénállomány. Most 30 üszőt termékenyíttetnek meg, s a jövőben is saját nevelésű tehenekkel pótolják a hiányt. A szarvasmarhaállomány létszáma az ötéves terv idején a mostani 305 darabról 644-re emelkedik, tehát megkétszereződik. Az árutermelés is rohamosan nő. A hústermelés 698 mázsáról 1000 mázsára növekedik. Hasonló a fejlődés más termelési szakaszokon is. Az állattenyésztők megbirkóznak a feladatokkal, csak még több abrakot várnak gondozottaik számára. Papp Ferenc mezőgazdász nem nagyon bízik a tervek megvalósításában. Nézete szerint a terv magas. A dolinkai határ egy része dombos, de a hektárhozamok mégis gyorsabban növelhetők, mint ahogyan azt a tervben kitűzték. Az ötéves terv negyedik évében búzából például csak 22, árpából 24, kukoricából pedig 33 mázsás hektárhozamot terveztek. A múlt évben cukorrépából 390 mázsás hektárhozamot értek el, az ötéves terv végére pedig 355 mázsát terveztek. Ebből is láthatjuk, hogy a növénytermesztés terve nem eléggé előremutató. A múlt évi termelési mérleg készítése közben még tovább folyik a vita. Egyesek félnek a feladatoktól, mások még megtoldják. A kertészet 1961-ben 210 000 koronát, 1964-ben pedig 320 000 koronát jövedelmez az előirányzat szerint. Hasonló bizakodással kell minden termelési szakaszon munkához fogni. A termelési tervek túlteljesítése minden szövetkezeti, tag érdeke. >Hisz az ötéves terv végén a szövetkezet bevétele közel egymillió koronával emelkedik. A munkaegység pénzértéke a mostani 16 koronáról 28-ra nő. De ez még lényegesebben fokozható, ha a növénytermesztés a hektárhozamok emelésével még több abrakot ad az állattenyésztésnek. Az évzáró gyűlésen a tagok tegyenek megfontolt javaslatokat a termelési tervekhez, hiszen sok jó gazda magasabb hektárhozamokat ért el, mint amilyeneket a szövetkezet az ötéves tervében előirányoz, s a gépek segítségével még jobban fokozhatják a termelést. Bállá József Évzáró gyűlés előtt Dolinkában Ahol nincs jó szakember, ott jő munkáról sem nagyon lehet beszélni. Szakemberek pedig még sok helyről hiányzanak, de legtöbben mégiscsak a mezőgazdaságból, hisz. hány olyan szövetkezet van, ahol a vezetők hozzá nem értése következtében nem tudják a vállalt kötelezettségeket teljesíteni. A kérés tehát; hogy adjunk szakkádereket a mezőgazdaságnak, teljesen jogos. Igén ám, de a mezőgazdasági technikumok és mesteriskolák már régóta működnek, s hogy nincs elég szakember, emiatt egyedül maga a szövetkezet vezetősége okolható. Konkrét példa erre a trebiäovl járásban a beáal szövetkezet, ahonnan még eddig a szövetkezet vezetősége egyetlen egy fiatalt sem küldött mezőgazdasági iskolára. S hogy kilencen ó mégis elvégezték a mezőgazdasági i. mesteriskolát és még hatan ugyanott, il négyen meg technikumokban tanulk nak, ez nem a vezetők érdeme, n — Mit törődünk velük? Semmi köá zünk hozzájuk! — mondják a vezető- ség tagjai, s nagy „bölcsen“ állják is- a szavukat. — Innen ered aztán, hogy a hat- mezőgazdász szakember közül csak- egy tagja a szövetkezet vezetőségé- nek. A többieket ugyanis mindenféle k „válogatott" módszerrel igyekeznek a s szövetkezettől távoltartani, mert a a közelségük veszélyeztetné az „okos" vezetők helyzetét a szövetkezetben.- Hogy honnan tudom, hogy „okosak"? n íme a példa: e A fiatalok ráunva a hallgatásra,- megbírálták a helytelen gazdálkodást a folytató vezetőket és követelték az úi. Nincs szükségük szakemberekre? haladó módszerek bevezetését. A „bölcs" vezetők azonban lehurrogták őket, hogy nem úgy van az mindig, ahogy a könyv írja, meg ahogy az iskola tanítja. Persze, hogy aztán ilyen fogadtatás után nem nagyon igyekeznek vissza az iskolát elvégzők a szövetkezetbe. De azért sok olyan tanuló is van. aki csak azért ment mezőgazdasági iskolába, hogy mégis valahova járjon. Mások viszont úgy érvelnek, hogy kevés a fizetés, a szórakozási lehetőség, de ha sokáig beszélgetünk velük, megtudjuk, hogy ők nem azért tanultak, hogy trágyát hányjanak vagy kaT páljanak. Vannak sokan olyanok is, akik az iskola elvégzése után az iparban helyezkedtek el. Hogy csak néhányukat említsem: Bodrogszerdahelyről Itkó Sándor, Borsiból Székely Lajos és Ladnócról Szombati Ottilia. »^Azoknak a diákoknak, akik nem éreznek hivatásszeretetet magukban a gazdálkodás iránt, csak azt tanácsolhatjuk, hogy ne is jelentkezzenek a mezőgazdasági iskolába, mert csalódást okoznak a szövetkezetnek, s önmaguk is csalódnak. Szerintünk helyes lenne, ha a mezőgazdasági iskolák a felvételi vizsgákon alaposabban megválogatnák a tanulókat. A szövetkezetnek pedig szerződést kellene kötnie minden tanulóval, hogy az iskolát elvégezve visszatér szövetkezetébe dolgozni. Fejlődő gazdaságunknak egyre nagyobb szaktudással rendelkező dolgozókra van szüksége, de akik nemcsak mint mérnökök vagy mint technikusok, hanem mint elnökök, zootechnikusok, mezőgazdászok, csoport- vagy csapatvezetőkként is megállják a helyüket. Olyanokra, akik tudásukkal segítik a termelés növekedését, s ezáltal megközelíthetőbbé válik a harmadik ötéves terv rlégy év alatti teliesítése. Csatlós Jsfvän Az egyetemes gépesítés gondolata, amely az állattenyésztési termelés terén már minden járásban elég nagy teret hódított, végre legalább egy járásban gyökeret vert a növénytermesztés terén is. Az értékes kezdeményezéssel a dunaszerdahelyi járás jelentkezett, amely már idén legalább 30 szövetkezetben akarja valóra váltani a gabclkovói szövetkezet gondolatát. - Képünkön: Vendégh Kálmán, az okoci szövetkezet traktorosa, Nagy László, a Hubicei Állami Gazdaság cenkovcel részlegéről, Csenkey Rezső, a Horné Janíky-i szövetkezetből, és Bernáth Róbert, az Orechová Pót őrí-i szövetkezetből, tapasztalatcserére jöttek össze Vida Mihály és Bokros Jenő gabclkovói traktorosokkal, hogy megvitassák a növénytermesztés egyetemes gépesítésének lehetőségeit.
