Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-01-22 / 7. szám

Itt töltötte Lenin utolsó éveit f

(Zd. Svrcek felvétele.) 4

j

LLNIN j

Mottó: Emlékezzetek Iljicsre, szeressétek,

tanulmányozzátok őt, tanítómesterünket, vezérünket! (J. V. Sztálin.) \

Az egész világ munkássága, békeszerető emberisége csodálattal f s szeretettel emlékszik a nagy vezérre nemcsak halálának évfordu- f lójá», de az év minden napján. A szovjet nép, de a földgömb min- f den részéről a dolgozók tíz- és százezrei zarándokolnak a moszk- J vai Vörös téren a mauzóleumhoz, Lenin sírjához, hogy meglássák \ az egyszerű embert, a lángelméjű forradalmárt, az első szocialista J állam megalapítóját.

Mozgalmas élet egy falusi könyvtárban

Ez a bódvamenti kis falu nagy utat tett a kultúra terén, míg a szegény cselédsorstól a szocialista nagyüzemi gazdálkodásig jutott. Kős földesúr idejében csak a szekér vendégoldalán ülő szép idők után vágyakozó szegény béres nótája jelentette a kultúrát, amelyhez káromkodás is vegyült. De kiben ne gerjedt volna ilyen magasra a daac, amikor a népdalok gyönyörű melódiákban elevenítették meg a sötéttől vakulásig robotoló emberek sorsát. Még most is a fülembe cseng az egyik ilyen nóta: „Intéző úr beállt az eresz alá, onnan nézi, hogy a sommás mit csinál.“ Azután a nóta azt is elmondja, hogy a sommás többre vágyik, mint savanyú babra.

Ma már a kenyérgond csupán csak rossz emlék, de azért érdemes viszszagondolni rá, mert anélkül a mai fiatalok nem tudnák értékelni boldog jelenünket. Zsarnón is természetesnek veszik azokat az új házakat, / amelyeket a volt cselédek az állami gazdaság segítségével építettek s nem hiányzik belőlük a rádió, mosógép, és egyéb ilyen ma már nélkülözhetetlen háztartási eszköz. Azelőtt nagyon sok libalegeltető zsarnói gyerek sorsa hasonlított a Ludas Matyiéhoz. Erre is gondoljunk, amikor boldogan figyeljük a már egy órája a községi könyvtár megnyitására váró diákokat.

A könyvtár minden pénteken pontosan délután 3-kor nyitja ajtaját, mégis egy, két órával hamarabb eljönnek a könyvkölcsönzők, hogy kicseréljék egymás tapasztalatait az elolvasott könyvekről. Azt is meghányják-vetik, hogy a nagyok mit olvasnak s ki melyik írót kedveli. Érdekes, hogy Arany Jánosról, Petőfiről, Jókairól nem beszélnek annyit, mint a mostaniakról. Megkérdeztük K i s Istvánt, aki nagyon sok könyvet visz a könyvtárból szüleinek, testvéreinek, nagynéniének, három nagybáttyjának és magának, hogy miért.

— Ezeknek a költőknek és íróknak a könyvtárban található könyveit többször is átolvastuk, úgyhogy a tartalmukat akkor is el tudnánk mondani, ha álmunkból költenének fel. Az új írók pedig mindig új gondolatokkal lepik meg az olvasót. Most is húsz kiló könyvet hozott a posta, azért jöttünk ennyien, hogy ezekből is szeretnénk olvasni.

Egy másik kölcsönöző, Szakszonyi Ilona véleménye:

— Ha csak magunknak kellene a könyv, nem okozna gondot a választás, de a rokonok és ismerősök csak annyit mondnak: Jó könyvet hozzatok ám! Az egyiknek ez, a másiknak az tetszik jobban, és ha nem megfelelőt viszünk, minket okoznak. Én a legkönnyebben Gazsi Andrásnénak tudnék választani, ha még élne Verne

és Jókai, és most is írnák a fantasztikus regényeiket.

A KÖNYV ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA

Gazsi Andrásné már nem ábrándozó menyecske, hogy talán azért szereti ezeket a regényeket, hanem örökifjú dédanya, akinek jövőbevetett hitét az áldatlan cselédsors sem bírta megtörni. Már 10 unokája és 10 dédunokája van, de még mindig készíti a gobelin képeket, dísz párnákat s egyéb szebbnél szebb kézimunkákat, amelyek Verne és Jókai megvalósult álmai hatására születnek.

Dobos Margit magának és apjának választ különböző könyveket, Csókuj Istvánnak pedig meséskönyvet visz. Kviholy István inagának és apjának ' válogat, Greskovics Erzsébet szintén magának, apjának s azonkívül testvéreinek visz könyvet.

De a sok tanuló közt még egy sem akad, aki magán kívül másnak ne választana könyvet, ehhez pedig egy kis irodalmi tájékozottság is szükséges. Ezen a téren nincs hiba, de ha előfordul valami kétely, akkor Balázs Józsefné igazgató tanítónő, aki a tanítói-, községi- és a gyermekkönyvtár könyvtárosa, segítségükre siet. Könyvtár nyitásáig már bejegyezte az új könyvek névsorát, mert számított azzal, hogy azok iránt fognak a legtöbben érdeklődni. A gyerekeknek hamar átadta a könyveket, s most bizonyára lesz annyi ideje, hogy kérdésünkre válaszoljon.

— Télen a könyv köti le minden szabad idejüket a zsarnóiaknak?

— Őh, dehogy. A szervezeti életből is kiveszik részüket, azonkívül hetenként háromszor vetítnek nekik filmet s az asszonyok varró tanfolyamra járnak. Az idén a színjátszásra is nagyobb lehetőségek nyílnak, mert az új kyltúrházon már csak a vakolat hiányzik.

— Melyik hónapban a legélénkebb a kultúrtevékenység ?

— A Barátsági Hónapban. Ilyenkor könyvkiállításokat is rendezünk, s ennek hatása egész évben megmutatkozik.

— Milyen könyvekből van hiányuk?

— Mindenféléből, mert a falu 530 lakója közül 125 rendszeresen olvas, de a szakkönyvekből a legnagyobb, főképpen a mezőgazdaságiból. Ennek közvetlen hasznát látják, mert a lakosság zöme az állami gazdaságban és a szövetkezetben dolgozik.

A könyv tehát nagy szerepet tölt be a cselédsors helyébe költözött új életben s az igények ezen a téren is napról napra növekednek. (cs)

★ ★ ★

| EMELETES HÁZAK B a szövetkezeti tagok részére KI

■ Idén a közép-szlovákiai kerület■ ben a földművesszövetkezetek tagTMjai 250 családi házat építenek kö■ zösen. A lakások többsége ikerház,

B de tervbe vették négyemeletes ház n építését is. (b)

i Moszkvától délre a mintegy 30 a kilométerre fekvő Gorkij faluban a évszázados fákkal övezetien áll az a a szerény kis kastély (ma mú- i zeum), és híven őrzi az emléke- i két. Lenin itt élte utolsó éveit, itt 4 betegeskedett s dolgozott. Ebben i a házban születtek a nagy gondo} latok, amelyek éltették, táplálták 4 a dolgozó népet az egész világon. f A látogató megilletödve nézi a f múzeumban elhelyezett képeket Lef nin gyermekkoráról, szüleiről, test- J véreiről, az illegalitásban eltöltött J évekről, a, forradalomról. Eredeti \ kéziratok mutatják Lenin elvtárs \ politikai, irodalmi tevékenységét. J A házban semmi sem változott a \ gazda eltávozása óta. A park sé- J tanyai őrzik Lenin lábnyomát, a \ fák virulnak, hatalmasak, erősek, \ mint a születendő kommunizmus, Y mint a szocialista államok.

J Megilletödve szemlélem az 6 nea vét viselő hős várost, amelynek

Í utcái, terei, épületei, utcakövei mind-mind egy darab történelem.

Öt idézi Nagy Idők nagy tanújaként a Néván ringatózó Auróracirkáló; a Szmolnij, mint a győzelmes forradalom főhadiszállása, ugyancsak Lenint juttatja eszem] be. Íme a filmekről is jól ismert székek, amelyekre a muzsikokat ültetve meghallgatta panaszaikat,

tanácsokat adott nekik. Lam a a vaságy, a telefon, a szamovár, a i kicsinyke szoba is végtelen egy- Á szerűségéről és nagy-nagy sze- f rénységéről beszél. i

A razlivi kunyhó, a fatönk, az é itteni eredeti kéziratok, amelyek f nagy gondossággal íródtak, fárad- í. hatatlan munkásságáról, rendíthe- f teilen akaraterejéről, a párt és a f dolgozó nép iránti szeretetéröl, f megalkuvást nem ismerő harcossá- J gáról tanúskodnak.

Másnap a moszkvai Vörös téren J lépegetek. Sok-századmagammal, a hogy a Lenin — Sztálin Mauzóleum- a ba bejussak. a

Szoborrá merevedett, mozdulat- 4 tanul strázsáló szovjet katonák őr- # zik Lenin nyugalmát. Néhányat lé- # pék a süppeteg, zajnyelő szőnye- r gen, s a nagy géniusz, a világ dől- t gozóinak vezére, tanítóatyja mint- f ha csak aludnék... f,

Meghajtom fejemet, amint mel- y lette elhaladok. Mindössze néhány $ perc, amíg a kijárathoz érek, - ?

mégis évtizedeknek tűnik... Ez hát Y az egyszerű, a szerény, a halha- S tatlan Lenin. 5

Távozom, Lenin elvtársi Látoga- J tóban voltam Nálad. Á

Köszönöm, hogy láthattalak'. i S. G.-K. I. f

DALOL A NYÁR

Általában a falusi rendezőknek gondot okoz a jő színdarab kiválasztása. Az utóbbi évek alatt kevés olyan mű látott napvilágot, amely minden tekintetben megfelel a falusi színpadok számára is. Ez azonban nem a legfontosabb tényező, mert mondjuk ki őszintén, hogy a hazánkban élő magyar drámaírók ezen a téren még sokkal adósak. Ennek oka az,

Jiogy hosszadalmas viták és latolgatás után gyakran elő kell szedni a régi magyar vagy külföldi klasszikusok műveit, s ezekből kell választani a megfelelő színművet. Pedig mennyire fontos követelmény, hogy mai tárgyú darabot nyújtsunk a közönségnek.

Kiskövesden sikerűit az ilyen Demutatása. Nemrégiben vitte színre a szövetkezeti klub színjátszó csoportja a „Dalol a nyár“ című zenés vígjátékot, amelynek szerzői Siposs Jenő és Tarics János. A kiskövesdi szövetkezeti klub műkedvelői felhasználtak minden eszközt arra, hogy jó előadást nyújtsanak. Bátor vállalkozás volt a kiskövesdiektől, hogy két hónapon belül betanulják ezt az igényes énekes, zenés, táncos darabot. A gondos rendezői munka, a szereplők fejlett játéka, a jó énekesek kiválasztása, valamint az ügyes táncbetétek és nem utolsósorban a zenészek fegyelmezett játéka, kiérdemelte a közönség dicséretét.

A bemutató után felkerestük Kassai Béla rendezőt, aki maga is szerepel a darabban és néhány kérdést tettünk fel neki.

— Miért választott operettet?

— A kérdés nem érint váratlanul

— válaszolta Kassai elvtárs — ,mert valóban nehéz operettet betanítani 600 lelket számláló kis községben. De községünkben — teszi hozzá mostf^ lyogva — elég sok jó énekes és szereplő van, nem beszélve ismert zenészeinkről.

— Meg van elégedve a sikerrel?

— kérdeztük tovább.

— Ügy gondolom, hogy a színgárda valamennyi tagja, magamat is beleértve — mondta némi megfontolás után - jóleső érzéssel tért le a színpadról, ugyanis a közönség hosszan tartó tapsa bizonyította, hogy jó munkát végeztünk. Ellenben — fűzte hozzá kis idő múlva — nem szabad, hogy a kezdet^ siker elkápráztasson bennünket. Mi nagyon jól tudjuk, hogy akadnak még kisebb hibák, amelyeket ki kell küszöbölni, mint például egyik-másik szereplő túlzásai vagy nem egészen természetes játéka.

— Mik a további tervei?

— Minél több községet meg akarunk látogatni a darabbal, s úgyszintén 8 — 10 napos vendégszereplésre

4 fíiÍMfvrs

1961. január 22.

A Dalol a nyár című darab egy jelenete.

ról sem, amelynek főcélja, hogy ismerjük meg hazánk természeti szépségeit.

Az elmondottakból láthatjuk, hogy Kiskövesden jó munkát végzett a szövetkezeti klub, s meggyőződésünk, hogy ez a lelkes csoport továbbra is hozzájárul a kultúrforradalom fokozásához falvainkban.

Róth János, Maly Kamenec)

c szeretnénk menni Magyarorszagra,- azokba a községekbe, amelyeket már í vendégül láttunk. És természetesen í — mondja végezetül Kassai Béla —- a jövedelemből televíziós készüléket í akarunk venni a szövetkezeti klub- részére, s a kultúrházat ülőhelyekkel í szeretnők bővíteni. De nem feled- 1 kéziünk mpn ^nv nvári kirándulés-Az oroszországi munkásmozgalomról a XIX. században még keveset tudtak. Először 1905 —1907-ben szereztek tudomást az első orosz forradalom eseményeiről, és figyelmeztették a nemzetközi proletariátust az Oroszországban levő hatalmas forradalmi erőkre. A forradalom kitörése felkeltette a nemzetközi proletariátusban azt a törekvést, hogy harcolnia kell az általános választójogért.

Az első hírek íogy kik a bolsevikek és mit akarlak Oroszországiján, csak a Februári Forradalon után — tehát mé< íz első világháborí idején — jutottal ä népek tudomására. Néhány hóna] múlva (már ameny nyíre a burzsoá államok cenzűráji engedte) kiszivárogtak a hírek, s ugyanakkor a nemzetközi munkásmozgalomban is érlelődtek a forradalmi erők, valamint az osztályellenség helyzetéről kialakult helyes nézetek. A munkásosztály lázasan kísérte figyelemmel az oroszországi események további fejlődését.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszorzságot a világ proletárjainak hazájává, az orosz proletariátust pedig a világ proletariátusának rohamcsapatává tette. Az egész világ elnyomott és kizsákmányolt tömegei reménykedve tekintettek Szovjet- Oroszországra, s benne törekvéseik megvalósítását, elnyomóik elleni harcuk támaszát látták. Szovjet-Oroszország volt az első, amely a földkerekség egyik darabján letiporta a kapitalizmust, azt a társadalmi rendszert, amely háborúkba, éhínségbe kergette az emberiséget.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyökeres fordulatot jelent a társadalom történetében, a világproleíariátus szabadságmozgalmában. Áttörte a világimperializmus .frontját, megnyitotta a nemzeti gyarmati forradalmak korszakát. Közvetlen hatására egész sor forradalom és forradalmi megmozdulás ment végbe mind az európai, mind a gyarmati és függő országokban: 1918-ban Finnországban, Japánban, Ausztriában, Németországban, Magyarországon; 1919- ben a koreai felkelés, a tanácshatalom Bajorországban, a török burzsoá nemzeti forradalom következett, majd 1921-ben a német felkelésre került sor, de Bulgáriában, Észtországban, Marokkóban, Kínában, Indonéziában stb. is megmozdult az elnyomott nép.

Nálunk is az Októberi Forradalomig kilátástalan volt a cseh és a szlovák nemzet felszabadulása. Az imperialista császári Németország és a vele szövetkezett Osztrák-Magyar Monarchia győzelme esetén a legmesszemenőbb elnyomásban részesítették volna az itt élő nemzetiségeket.

Döntő fordulat állt be a szovjet kormány első felhívása után, amikor felajánlotta az igazságos, demokratikus békét valamennyi hadviselő félnek hadisarc és annexió nélkül.

Október jelszavai: a béke, szabadság a nemzeteknek és földet a parasztnak; ez volt a gyújtó szikra, amelytől később fellobbant a szabadság lángja. Az Októberi Forradalom nagy befolyása abban rejlik, hogy a történelem színpadára egy új társadalmi osztály, a munkásosztály lépett.

A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MEGALAKULÁSA

Az Októberi Forradalom hatására és a szovjet kormány felhívása után már 1918 januárjában az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén általános sztrájkok, valamint a katonaság és a tengerészek körében lázadások törtek ki Kragujevácban, Rumburkban és a cattarói öbölben. E mozgalmak végül is megpecsételték a monarchia sorsát. A cseh és szlovák országgyűlési képviselők Prágában deklarációt adtak ki, amely a szovjet kormány békeajánlatára reagált. Az agrárkérdés megoldása Oroszországban megmutatta a helyes irányt a forradalmi parasztságnak is, hogyan harcoljon a földbirtokosok, bankárok és nagytőkések ellen. Az a körülmény, hogy Oroszországban a munkásosztály a dolgozó parasztsággal karöltve győzött és megteremtette a proletárdiktatúrát, s hogy a munkás- és parasztkormány államosította az ipart, a bankokat és a bányákat, mindez nagy hatással volt a csehszlovák munkásságra is.

A cseh és a szlovák nemzet, akárcsak a monarchia többi népe is, elhatározta az Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzását és az önálló nemzeti államok megalakítását. Ez a ténj az évszázados Habsburg-elnyomás megszűnését, a nemzeti szabadság és önrendelkezési jog valóraváltását jelentette, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hirdetett.

A munkásosztály 1918. május 1-én Liptovsky Mikulásban tüntetéssel és október 14-én általános sztrájkkal valamint hatalmas forradalmi megmozdulásával hozzájárult az Osztrák. Magyar Monarchia összeomlásához, Ezen a területen elsőnek alakult meg az önálló Csehszlovák Köztársaság.

A nyugati hatalmak döntő részvételéről szóló legendát csak később találták ki, hogy alátámasszák az akkori vezető uralkodó körök kül- és belpolitikai irányzatát. Ténylegesen azonban a nyugati imperialisták kénytelenek voltak abból a valóságból kiindulni, amelyet a forradalmi tömegek kiharcoltak maguknak Közép- Európában. Ugyanakkor az újonnan alakult nemzeti utódállamok uralkodó köreire támaszkodtak, hogy így belőlük az első szocialista állam ellen ugródeszkát képezzenek. Mi azonban tudjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására alakult a Csehszlovák Köztársaság, s ez cáfolhatatlan tény. (gr)

£ Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a nemzetközi munkásmozgalomra és a nemzeti felszabadító harcokra