Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-07-02 / 53. szám

Jegyzetek a zenei fesztiválról Emlékezni és ünnepelni jöttek össze legjobb magyar népi zenekaraink és énekkaraink június 17—18-án Zselízen, a CSEMADOK Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet által rendezett országos zenei fesztiválon. Közel 1400 sze­replő fejezte ki szeretet ét és háláját az emberek boldog­ságáért küzdő pártunknak megalakulása 40. évfordulója alkalmából. A műsort a népi zenekarok feszti­válja nyitotta meg. Az elgondolás határozottan jó volt, mivel a feszti­vál aktivizálni és lemérni kívánta a napjainkban az új tánczene által hát­térbe szorított népi zenekarokat. Saj­nos, azt kell meg­állapítani, hogy el­sősorban éppen az egyés népi zeneka­rok nem tanúsítot­tak ennek az or­szág os akciónak eléggé komoly fi­gyelmet. A műsor­füzetben feltünte­­tett hét népi zene­karból csak négy lépett fel a feszti­válon, A rimaszom­batiak, rozsnyóiak és a vásárútiak különböző okoknál fogva nem- jötték el, annak ellenére, ^ Ifogy ez az akció már 'fél éve ké­szült, és az összes feltüntetett zenekar vezetői részt vettek egy négynapos központi isko­lázáson ez év májusában. Az emlí­tett hiányosságok ellenére is azon­ban megállapíthatjuk, hogy a fellépő népi zenekarok szép előadásban és zenei élményben részesítették mind a szakértőket, mind a közönséget, s ez vonatkozik egyaránt az egyéni és közös számokra is. A jól elvégzett munkáért elsősorban érdemel dicsé­retet a dunaszerdahelyi Népművelő­déi! Otthon mellett működő népi ze­nekar, Banyák Tibor vezetésével, a CSEMADOK solnorjai zenekara, Sár­közi Ferenc vezetésével és a CSEMA­DOK udvardi zenekara, Farkas-Bocs­­ka József vezetésével. Külön kell említeni és köszönetét mondani a Csehszlovák Rádió zenekarának, Far­kas Jenő vezetésével, amelynek tag­jai műsorukat bámulatos zenei és Tánccal köszöntötték Zsellzen beszélgettünk el Ü j v á r y Magdával, a csatai tánccsoport veze­tőjével. — Amint a taps Is bizonyította, tetszett a közönségnek a „Készlllö­­dés Ünnepre" oimü tánckompozlélé. Milyen alkalomból készült? — Ezt a kompozíciót pártunk meg­alakítása 40, évfordulójára készítet­tem, Nagyon örülök, hogy megnyerte a közönség tetszését. — Nagyobb közönség előtt hol mu­tatkoztak be eddig már a tánccal? — Kosútnn szerepeltünk a leg­utóbb. A siker ótt sem maradt el, — Szükségesnek tartja, hogy tánc­­csoportjaink mai tárgyú caelekvényes táncokat mutassanak be? — Természetesen, hisz ezzel szol­gálhatjuk a legjobban szocialista Kul­túránkat. — A diákok megértették a tánc mondanivalóját? — Meg, s nagy örömmel lépnék fel. — Mint koreográfusnak milyen ter­vei vannak a jövőre? — Hát szeretnék ezen a téren to­vább működni. Jó lenne még feldol­gozni egy-két témát a pionírok éle­téből, Ezenkívül egy mesét, népmesét szeretnék feldolgozni. — S ezek mikor kerülnek bemuta­tásra ? — Talán már a következő ifjúsági alkotóversenyen is. — Hogyan tetszik az egyes tánc­­csoportok fellépése? — Véleményem szerint ténccso­­portjalnk nagyon jól felkészültek a zselfzi találkozóra. Az Utóbbi időben nagyot fejlődtek technikailag. Szük­séges lenne azonban több mai tár­­gyü ténekompozlciő bemutatása. — Falujában csak a pionírok tánc­­csoportját vezeti? — rgen. — S a felnőttekkel miért nem fog­lalkozik ? — Gondoltam már arra, hogy jó lenne egy felnőtt tánccsoporlot ala­­kltanl a CSEMADOK keretén belül. _ ? — Szívesen foglalkoznék velük, azonban a szervezési tennivalókat, tehát a tánccsoport tagjainak a to­borzását nem vállalhatom. Ezt a he­lyi csoportnak kellene elvégezni. Ta­nító vagyok, s nagyon leköt a mun­kám. — A pionírjaiból jó táncosok lesz­nek majd! — Remélem. Nem szabadna enged­ni, hogy az iskola elvégzése után ne folytassák működésüket. P. I. technikai felkészültséggel adlak elő. Nagyra értékeljük, hogy ez a már Eurőpa-szerte elismert népi zenekar, bekapcsolódik az öntevékeny csopor­tok munkájába is, ezt elősegíti, illet­ve példát mutat vidéki csoportjaink -bratislavai 11 éves magyar középiskola énekkara Kulcsár Tibor vezetésével nak. Ezért a megértésért, segítségért és tenniakarásért legnagyobb hálánk illeti a Farkas-zenekar összes tag­jait. A népi zenekarok az önálló fellé­péseknél legtöbbször verbunkosokat, palotásokat, másrészt csárdásokat, magyar nótákat és népdalokat adtak elő. Az előadás alapján megállapít­hatjuk, hogy az úgynevezett koncert­számokat tolmácsolták legjobban, míg a csárdásokban és népdalokban itt­­ott Idegen elemet és bizonyos mér­tékig ún. sírva-vigedó stílust is érez­tünk. A felsorolt hibák természetesén kiküszöbölhetők, ha a népi zenekarok vezetői és tagjai sokkal nagyobb lét­számban jelennek majd még a Nép­művelési Intézet által rendezett köz­ponti zenei tanfolyamokon. A Farkas-zenekar kiváló fellépésén kívül a legnagyobb élményt határo­zottan Bihari a-moll verbunkosa és Farkas Mátyás „Lassú és friss csár­dások" című feldolgozásának előadá­sa nyújtotta. Az énekkari fesztiválon öt gyer­mekkar, két ifjúsági nőikar és nyolc vegyeskar vett részt, Ezekből az énekkarokból a legjobb 8 - együtt a trnavai vendégszereplő szlovák énekkarral — fellépett önálló szá­mokkal Is, A legsikerültebb önálló fellépések közé számíthatjuk a CSE­­MADOk egerszegl, a Bradlan, a Nyit­­rai Pedagógiai Intézet énekkarának előadását — kivéve a Tengerészek dalát —, továbbá a püspöki és a bratislavai plonlr-énekkarok szerep­lését Általában jól értékelhető az énekkarok műsorpolltikája, mivel mű­soruk nagyobb felében régi munkás­­forradalmi dalok csendültek fel. Az énekkari fesztivál kimagasló része a szünet után fellépő gyermek­karok, női ifjúsági karok és a ve­gyeskarok összkarai voltak, valamint az ezekből alakult nagy összkar fel­lépése. A pontos kidolgozás és finom­ság jellemezte a gyermek-összkar által előadott „Libanótákat", Francis­­ci „Májusi dalát“, Ján Seidlnek a női összkar tolmácsolásában elhangzott „Ifjúsági indulóját“ és Szergej Tuli­­kov „Nézd újra fenn" című szovjet tömegdalát Schleicher László vezeté­sével. A vegyes összkarban előadott kórusmüvek, a „Munkásinduló", Bár­dos Lajos népdalfeldolgozásai és Eu­gen SUchoií müve, Szíjártó Jenő ve­zetésével, megérdemelt sikert árat­tak. Az összkarok leghatásosabb szá­ma a közel ezer tagú nagy összkar fellépése volt, amelyben fej fej mel­lett énekeltek pionírok, az ifjúság és a felnőttek, A legmarandóbb él­mény Szíjártó Jenő polifin-Szerkeze­­tü, speciálisan nagy összkarra írt mü­ve, a „Békét akarunk" című kórus váltotta ki a közönségben. összefoglalva elmondhatjuk, hogy az első országos énekkari fesztivál a várakozáson felül jól sikerült, So­kat tanultak belőle a kórusok vezetői és tagjai is. Ma világosan látjuk már, hogy a falu zene) életében a legna­gyobb szerepet a mihdenhol megala­kítható énekkarok viszik a jövőben. Ezért sokkal több énekkarra, főleg felnőtt kórusra, vagyis énekkari ve­zetőre van szükség. Ezeket a tanító­ságból kell kinevelni. S ebben a mun­kában nagy segítséget nyújtana — a szlovák és cseh tanítók központi énekkarának mintájára — egy válo­gatott magyar tanítói énekkar meg­alakítása, amelyből jő vezetés mellett a legjobb énekkarvezetők kerülnének kl. V. P. Még két zselízi kép AUREL GURGHIANU: ?heany béke Arany békét álmodnak súlyos rétek, jeleim s a bennem fogant remények. Hajnalban keljetek, nyissalak abtaknt kelet felé, halljátok, kizbldült pásztorbot susog ott, víg jegenye. Hab fölött sárga fűz, halljátok, valahol * bennünk is életünk lüktető szava szól, \(tkür az illat, a szét folyó hóié a réten. Rögök hasadnak nyers, hűvös fényben. Az arany béke, folyók zengése zúdul e tájra. Csöndben merülnek vén katonák az esti homályba, emlékeit a két háborúnak egymásba fűzik. Valaki dúdolva jön - hajlik a vékonyka füstesik, s eltölt majd szomjas vágyunk: a bőség, a fény. Városuk ringatják tornyaik a víz tükörén. Oszlik a kétség, így leszek eggyé e dús ragyogással, kelyhekben zümmögő, alkotó harmóniával, a békés munka malasztját vágyón. Barlang vagyok most, hét forrásom nevén szólítom s hallgatom, és tűnődöm, mint régi dallamon. Ritmusok zengenek, remények, kelnek, virágosak: az arany béke, folyók zengése egybefiiz messzi országokat. Fiatalok az élen „Korunk és költészetünk" címen rendeztek estet a CSEMADOK brati­slavai helyi szervezetének előadó­­helyiségében, s ezzel egyúttal az évek óta vajúdó irodalmi színpad alapkövét rakták le a lelkes fiatalok. Tévedés ne essék, ezekkel a fiata­lokkal nem kezdett senki, és az er­kölcsi egyetértésnél egyéb segítséget sem kaptak, mégis, mint az élet min­den szakaszán, fiatalos hévvel szer­veztek, tanultak, sőt fúrtak-faragtak, festettek, hogy újszerűén tolmácsolják a csehszlovákiai magyar költészet leg­szebb alkotásait. Bek ó Sándor, Dráfi Mátyás, VávéeCzky Gésa, T hír r in g Viola, a Szlovák Színművészeti Fő­­iskola magyar anyanyelvű hallgatói és Kopasz Csilla, a CSEMADOK szava­lója szívük egész melegével, szenve­délyes lelkesedéssel tolmácsolták a munkát, bókét, szerelmet és hazánk szépségeit megéneklö verseket. B e k e Sándor* rendezése útkeresés. A konfaránsz szerepét érdekesen, dia ­filmmel oldotta meg, míg a zenei összekötőt, aláfestést magnetofonnal. Az új kifejezési formák, a korszerű hang- és fényhatások, a jelenetetett elöadásforma dicséri a rendező s nem utolsósorban Varga Sándor és Sza­ldóst Ferenc technikai rendezők ügyes, ötletes munkáját. Örvendetes lenné, ha a CSEMADOK■ csoportok követnék a bratislavuiak kezdeményezését és a sok tehetséges falusi szavaidnak szereplési lehetősé­get biztosítanánakt Tóth Dezső Az idősebb korosztály felelőssége Sokszor lehet hallani, hogy az idő­sebbek gyakran nem veszik komolyan a fiatalok kezdeményezéseit, nem ad­ják át nekik évek hosszú Során szer­zett gazdag tapasztalataikat. Ezek az állítások nem mindig helyt­állóak, Bizonyos azohban, hogy az idősebbeknek tudatosítaniuk kell, hogy szocialista nagyüzemi mezőgaz­daságunknak friss vérre, fiatalokra van szüksége. Az alaposán megfon­tolt irányítás és a fiatalos lendület párosításával érhetők el azok a fel­adatok, amelyeket pértünk mezőgaz­daságunk elé tűzött az elkövetkező Időszakra, Á tapasztalat azt mutatja, hogy az Ifjúság következetes Irányítás mellett nagy, országraszőló tetteket képes végrehajtani, Ezek közé tartoznak az ifjúsági vasútvonal sikeres felépftése. s a napjainkban hazánk különböző területem folyó nagyarányú talaj­­javítási munkálatok és más országos feladatok is, Hogy éz mennyire így van, azt bizonyltja az is, hogy az Utóbbi időben a mezőgazdaságban dolgozó ifjak közül számosán úgy döntöttek, hogy versenyre kelnek a szocialista munkabrlgád büszke cím elnyeréséért, vagy közülük sokan máris a büszke cím tulajdonosai. Az ilyen flaialokből összekovácsolődott kollektívák nagy hatással vannak a termelésre, de erkölcsi hatásuk sem lebecsülendő, amelyet a mezőgazda­ságban dolgozó többi fiatalra gyako­rolnak. Bizonyos, hogy mindez az idősebbek aprólékos, jó politikai mun­kájának köszönhető, akik a mező­gazdasági termelés fontos szakaszéira új, szocialista embertípust nevelnék, akire a jövőben Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban bátran tá­maszkodhatunk. Ilyen fiatalok nem születnek, ha­nem ilyenekké keli nevelnünk őket. A nevelés a családban kezdődik, majd az Iskolában és az életben foly­tatódik. Olyan embert nyerünk a tár­sadalom számára, «milyenné neveltük a Családban, lskolábah, s ahogyan foglalkoztunk vele, miélött kilépett az életbe. E tekintetben az iskolák magasabb tagozatai I» sókat tehetnek, Itt a-z a fontos, hogy a nevelés cél­tudatos és tervszerű, ne pedig a va­lóságtól elvont vagy ösztönös legyen. Az Ifjúság céltudatos munkárane­­velése szempontjából Jó példaként az Ipolysági Magyar Tannyelvű Ti­zenegyévé» Középiskolát említhetjük meg. Pártunk irányelvei alapján eb­ben az iskolában a fölsőbb osztályok tantervébe gyakorlati órákat Iktattak be azzal a célzattal, hogy fiatal erő­ket biztosítsanak szocialista nagyüze­mi mezőgazdaságunk számára, a ta­nuló ifjúságot megismertessék a ter­melés különböző formáival, s magá­val a munkával. Mivel minden kez­det nehéz, Így eleinte hiányosságok, áthidalásra szoruló hézagok Is mu­tatkoztak Nem találtak megfelelő embert, aki politikai és szakmai szempontból egyaránt alkalmas lett volna erre a felelősségteljes munká­ra. A helyi pártszervezet, a városi nemzeti bizottság ás az iskola kom­munistái, valamint a szövetkezet ve­zetői mérlegelték a helyzetet, s ala­pos megfontolás után elhatározták, hogy a fiatalok gyakorlati oktatását KŐpÖnczei Lajos eívtérsra bízzák, aki egész sör olyan jó tulajdonsággal rendelkezik, amelyek döntő fontossá­gúak az ifjúság nevelésénél, S emel­lett széleskörű politikai és mezőgaz­dasági ismereteire is szükség lesz a nevelésnél. Kiipönczei elvlárs közel egy esz­tendeje foglalkozik a fiatalokkal. A gyakorlati órákon elviszi őket a szö­vetkezet különböző munkaszakaszaira: a magtárba, ahol megismerik a vető­magvakat, a földekre, ahol a növény­termesztés mesterségét tanulmányoz­zák, s Ott elbeszélget velük. Az istállókban a fiatalok megis­merkednek az állatgondozókkal s azok munkamódszereivel. Megállapíthatják azt is, hogy a szövetkezet ben beve­zetett szilárd munksdljak mellett eyy-egy gondozó havi jövedelme ve­tekszik az ipari dolgozó jövedelmé­vel, a tulajdonképpen az sem dolgo­zik napi 8 óránál többet. A fiatalok meggyőződnek arról, hogy a mező­gazdaságban dolgozó ember éppoly megbecsült tagja társadalmunknak, akár a gyári munkás, a mérnök, az orvos vagy más szakmai dolgozó. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindezek meggyőzően hatnak a fiatalokra, s ennek eredményeként közülük szá­mosán úgy döntöttek, hogy tanulmá­nyaikat mezőgazdasági iskolában foly­tatják. A gyakorlati órákon a fiatalok sok esetben a hiányosságokra is rámu­tatnak, Jogosan vetik föl például azt a kérdést, hogy a sok pénzért vásá­rolt gépekét miért tartják a szabad ég alatt, Ezeknek a fiataloknak mér jó vi­szonyuk van a mezőgazdasághoz, a mindez a pértvezetőség, a város, a szövetkezet és az iskola vezetői bölcs előrelátásának köszönhető, akik he­lyesen látták meg, hogy kit kell az ifjúság gyakorlati oktatásának élvo­nalába állítani. A politikai beszélgetéseken Köpön­­czei elvtárs elmondja, milyen lehe­tőség nyílt a fiatalok előtt a tovább­tanulásra, milyen volt az ifjak élete a kapitalizmus idején, Ilyenkor a fia­talok a kérdések özönével árasztják el. A múltból minden nagyon érdekli őket, Köpönczei elvtárs pedig soha­sem marad adós a válasszal. Gyakran értekezik a tantestülettel, ahol megbeszélik a nevelés további módszereit, formáit. A városi párt­bizottság megbízásából Instruktora az iskola pártszervezetének, ahol szintén alaposan foglalkoznak a nevelés kér­déseivel, s mindazokkal a feladatok­kal, amelyek az Iskola kommunistáira hárulnak a nevelés terén. így kell az idősebbeknek foglalkoz­niuk a fiatalokkal az iskolákban és a termolés minden szakaszán, a szö­vetkezetekben éa az állami gazdasá­gokon. Segítségükre kell lenniük ab­ban, hogy fokozatosan átvehessék a mezőgazdaság továbbfejlesztésének magasztos ügyét. Ne feledjük el, a fiatalok nagy tettekre készek, tehát nevelni, irányítani, vezetni kell őket. Hoksza István 1. Mint a nyíló virágok, olyanok ezek a népviseletbe Öltözött láhyok. A deákiak táiiccsoportja ugyancsak kitett magáért a zselfzi találkozón. Eelvételünkön a deáki lányok közvet­lenül a szereplésük után. Biz jó a pihenő a zöld gyepen. , •••• 2. Mindenki elismerő- j leg szólt az egerszeglek j énekkaréról. Lapunk ha- I sábjain mi is foglalkoz- j tunk szereplésükkel. De j 53. számúnk első oldalára j liba csúszott be. Az eger- j szegi énekkarról szóló j szövegbe véletlenül a tr­navai „Bradlan" énekkar került. Mind az egerSze­­giek, mind az egész olva­sóközönségünk szíves el- I nézését kérjük a hibáért, j Ima, az egerszegiek jó I nevű énekkara. (áki) '

Next

/
Thumbnails
Contents