Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-07-02 / 53. szám
Jegyzetek a zenei fesztiválról Emlékezni és ünnepelni jöttek össze legjobb magyar népi zenekaraink és énekkaraink június 17—18-án Zselízen, a CSEMADOK Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet által rendezett országos zenei fesztiválon. Közel 1400 szereplő fejezte ki szeretet ét és háláját az emberek boldogságáért küzdő pártunknak megalakulása 40. évfordulója alkalmából. A műsort a népi zenekarok fesztiválja nyitotta meg. Az elgondolás határozottan jó volt, mivel a fesztivál aktivizálni és lemérni kívánta a napjainkban az új tánczene által háttérbe szorított népi zenekarokat. Sajnos, azt kell megállapítani, hogy elsősorban éppen az egyés népi zenekarok nem tanúsítottak ennek az ország os akciónak eléggé komoly figyelmet. A műsorfüzetben feltüntetett hét népi zenekarból csak négy lépett fel a fesztiválon, A rimaszombatiak, rozsnyóiak és a vásárútiak különböző okoknál fogva nem- jötték el, annak ellenére, ^ Ifogy ez az akció már 'fél éve készült, és az összes feltüntetett zenekar vezetői részt vettek egy négynapos központi iskolázáson ez év májusában. Az említett hiányosságok ellenére is azonban megállapíthatjuk, hogy a fellépő népi zenekarok szép előadásban és zenei élményben részesítették mind a szakértőket, mind a közönséget, s ez vonatkozik egyaránt az egyéni és közös számokra is. A jól elvégzett munkáért elsősorban érdemel dicséretet a dunaszerdahelyi Népművelődéi! Otthon mellett működő népi zenekar, Banyák Tibor vezetésével, a CSEMADOK solnorjai zenekara, Sárközi Ferenc vezetésével és a CSEMADOK udvardi zenekara, Farkas-Bocska József vezetésével. Külön kell említeni és köszönetét mondani a Csehszlovák Rádió zenekarának, Farkas Jenő vezetésével, amelynek tagjai műsorukat bámulatos zenei és Tánccal köszöntötték Zsellzen beszélgettünk el Ü j v á r y Magdával, a csatai tánccsoport vezetőjével. — Amint a taps Is bizonyította, tetszett a közönségnek a „Készlllödés Ünnepre" oimü tánckompozlélé. Milyen alkalomból készült? — Ezt a kompozíciót pártunk megalakítása 40, évfordulójára készítettem, Nagyon örülök, hogy megnyerte a közönség tetszését. — Nagyobb közönség előtt hol mutatkoztak be eddig már a tánccal? — Kosútnn szerepeltünk a legutóbb. A siker ótt sem maradt el, — Szükségesnek tartja, hogy tánccsoportjaink mai tárgyú caelekvényes táncokat mutassanak be? — Természetesen, hisz ezzel szolgálhatjuk a legjobban szocialista Kultúránkat. — A diákok megértették a tánc mondanivalóját? — Meg, s nagy örömmel lépnék fel. — Mint koreográfusnak milyen tervei vannak a jövőre? — Hát szeretnék ezen a téren tovább működni. Jó lenne még feldolgozni egy-két témát a pionírok életéből, Ezenkívül egy mesét, népmesét szeretnék feldolgozni. — S ezek mikor kerülnek bemutatásra ? — Talán már a következő ifjúsági alkotóversenyen is. — Hogyan tetszik az egyes tánccsoportok fellépése? — Véleményem szerint ténccsoportjalnk nagyon jól felkészültek a zselfzi találkozóra. Az Utóbbi időben nagyot fejlődtek technikailag. Szükséges lenne azonban több mai tárgyü ténekompozlciő bemutatása. — Falujában csak a pionírok tánccsoportját vezeti? — rgen. — S a felnőttekkel miért nem foglalkozik ? — Gondoltam már arra, hogy jó lenne egy felnőtt tánccsoporlot alakltanl a CSEMADOK keretén belül. _ ? — Szívesen foglalkoznék velük, azonban a szervezési tennivalókat, tehát a tánccsoport tagjainak a toborzását nem vállalhatom. Ezt a helyi csoportnak kellene elvégezni. Tanító vagyok, s nagyon leköt a munkám. — A pionírjaiból jó táncosok lesznek majd! — Remélem. Nem szabadna engedni, hogy az iskola elvégzése után ne folytassák működésüket. P. I. technikai felkészültséggel adlak elő. Nagyra értékeljük, hogy ez a már Eurőpa-szerte elismert népi zenekar, bekapcsolódik az öntevékeny csoportok munkájába is, ezt elősegíti, illetve példát mutat vidéki csoportjaink -bratislavai 11 éves magyar középiskola énekkara Kulcsár Tibor vezetésével nak. Ezért a megértésért, segítségért és tenniakarásért legnagyobb hálánk illeti a Farkas-zenekar összes tagjait. A népi zenekarok az önálló fellépéseknél legtöbbször verbunkosokat, palotásokat, másrészt csárdásokat, magyar nótákat és népdalokat adtak elő. Az előadás alapján megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett koncertszámokat tolmácsolták legjobban, míg a csárdásokban és népdalokban ittott Idegen elemet és bizonyos mértékig ún. sírva-vigedó stílust is éreztünk. A felsorolt hibák természetesén kiküszöbölhetők, ha a népi zenekarok vezetői és tagjai sokkal nagyobb létszámban jelennek majd még a Népművelési Intézet által rendezett központi zenei tanfolyamokon. A Farkas-zenekar kiváló fellépésén kívül a legnagyobb élményt határozottan Bihari a-moll verbunkosa és Farkas Mátyás „Lassú és friss csárdások" című feldolgozásának előadása nyújtotta. Az énekkari fesztiválon öt gyermekkar, két ifjúsági nőikar és nyolc vegyeskar vett részt, Ezekből az énekkarokból a legjobb 8 - együtt a trnavai vendégszereplő szlovák énekkarral — fellépett önálló számokkal Is, A legsikerültebb önálló fellépések közé számíthatjuk a CSEMADOk egerszegl, a Bradlan, a Nyitrai Pedagógiai Intézet énekkarának előadását — kivéve a Tengerészek dalát —, továbbá a püspöki és a bratislavai plonlr-énekkarok szereplését Általában jól értékelhető az énekkarok műsorpolltikája, mivel műsoruk nagyobb felében régi munkásforradalmi dalok csendültek fel. Az énekkari fesztivál kimagasló része a szünet után fellépő gyermekkarok, női ifjúsági karok és a vegyeskarok összkarai voltak, valamint az ezekből alakult nagy összkar fellépése. A pontos kidolgozás és finomság jellemezte a gyermek-összkar által előadott „Libanótákat", Francisci „Májusi dalát“, Ján Seidlnek a női összkar tolmácsolásában elhangzott „Ifjúsági indulóját“ és Szergej Tulikov „Nézd újra fenn" című szovjet tömegdalát Schleicher László vezetésével. A vegyes összkarban előadott kórusmüvek, a „Munkásinduló", Bárdos Lajos népdalfeldolgozásai és Eugen SUchoií müve, Szíjártó Jenő vezetésével, megérdemelt sikert árattak. Az összkarok leghatásosabb száma a közel ezer tagú nagy összkar fellépése volt, amelyben fej fej mellett énekeltek pionírok, az ifjúság és a felnőttek, A legmarandóbb élmény Szíjártó Jenő polifin-Szerkezetü, speciálisan nagy összkarra írt müve, a „Békét akarunk" című kórus váltotta ki a közönségben. összefoglalva elmondhatjuk, hogy az első országos énekkari fesztivál a várakozáson felül jól sikerült, Sokat tanultak belőle a kórusok vezetői és tagjai is. Ma világosan látjuk már, hogy a falu zene) életében a legnagyobb szerepet a mihdenhol megalakítható énekkarok viszik a jövőben. Ezért sokkal több énekkarra, főleg felnőtt kórusra, vagyis énekkari vezetőre van szükség. Ezeket a tanítóságból kell kinevelni. S ebben a munkában nagy segítséget nyújtana — a szlovák és cseh tanítók központi énekkarának mintájára — egy válogatott magyar tanítói énekkar megalakítása, amelyből jő vezetés mellett a legjobb énekkarvezetők kerülnének kl. V. P. Még két zselízi kép AUREL GURGHIANU: ?heany béke Arany békét álmodnak súlyos rétek, jeleim s a bennem fogant remények. Hajnalban keljetek, nyissalak abtaknt kelet felé, halljátok, kizbldült pásztorbot susog ott, víg jegenye. Hab fölött sárga fűz, halljátok, valahol * bennünk is életünk lüktető szava szól, \(tkür az illat, a szét folyó hóié a réten. Rögök hasadnak nyers, hűvös fényben. Az arany béke, folyók zengése zúdul e tájra. Csöndben merülnek vén katonák az esti homályba, emlékeit a két háborúnak egymásba fűzik. Valaki dúdolva jön - hajlik a vékonyka füstesik, s eltölt majd szomjas vágyunk: a bőség, a fény. Városuk ringatják tornyaik a víz tükörén. Oszlik a kétség, így leszek eggyé e dús ragyogással, kelyhekben zümmögő, alkotó harmóniával, a békés munka malasztját vágyón. Barlang vagyok most, hét forrásom nevén szólítom s hallgatom, és tűnődöm, mint régi dallamon. Ritmusok zengenek, remények, kelnek, virágosak: az arany béke, folyók zengése egybefiiz messzi országokat. Fiatalok az élen „Korunk és költészetünk" címen rendeztek estet a CSEMADOK bratislavai helyi szervezetének előadóhelyiségében, s ezzel egyúttal az évek óta vajúdó irodalmi színpad alapkövét rakták le a lelkes fiatalok. Tévedés ne essék, ezekkel a fiatalokkal nem kezdett senki, és az erkölcsi egyetértésnél egyéb segítséget sem kaptak, mégis, mint az élet minden szakaszán, fiatalos hévvel szerveztek, tanultak, sőt fúrtak-faragtak, festettek, hogy újszerűén tolmácsolják a csehszlovákiai magyar költészet legszebb alkotásait. Bek ó Sándor, Dráfi Mátyás, VávéeCzky Gésa, T hír r in g Viola, a Szlovák Színművészeti Főiskola magyar anyanyelvű hallgatói és Kopasz Csilla, a CSEMADOK szavalója szívük egész melegével, szenvedélyes lelkesedéssel tolmácsolták a munkát, bókét, szerelmet és hazánk szépségeit megéneklö verseket. B e k e Sándor* rendezése útkeresés. A konfaránsz szerepét érdekesen, dia filmmel oldotta meg, míg a zenei összekötőt, aláfestést magnetofonnal. Az új kifejezési formák, a korszerű hang- és fényhatások, a jelenetetett elöadásforma dicséri a rendező s nem utolsósorban Varga Sándor és Szaldóst Ferenc technikai rendezők ügyes, ötletes munkáját. Örvendetes lenné, ha a CSEMADOK■ csoportok követnék a bratislavuiak kezdeményezését és a sok tehetséges falusi szavaidnak szereplési lehetőséget biztosítanánakt Tóth Dezső Az idősebb korosztály felelőssége Sokszor lehet hallani, hogy az idősebbek gyakran nem veszik komolyan a fiatalok kezdeményezéseit, nem adják át nekik évek hosszú Során szerzett gazdag tapasztalataikat. Ezek az állítások nem mindig helytállóak, Bizonyos azohban, hogy az idősebbeknek tudatosítaniuk kell, hogy szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunknak friss vérre, fiatalokra van szüksége. Az alaposán megfontolt irányítás és a fiatalos lendület párosításával érhetők el azok a feladatok, amelyeket pértünk mezőgazdaságunk elé tűzött az elkövetkező Időszakra, Á tapasztalat azt mutatja, hogy az Ifjúság következetes Irányítás mellett nagy, országraszőló tetteket képes végrehajtani, Ezek közé tartoznak az ifjúsági vasútvonal sikeres felépftése. s a napjainkban hazánk különböző területem folyó nagyarányú talajjavítási munkálatok és más országos feladatok is, Hogy éz mennyire így van, azt bizonyltja az is, hogy az Utóbbi időben a mezőgazdaságban dolgozó ifjak közül számosán úgy döntöttek, hogy versenyre kelnek a szocialista munkabrlgád büszke cím elnyeréséért, vagy közülük sokan máris a büszke cím tulajdonosai. Az ilyen flaialokből összekovácsolődott kollektívák nagy hatással vannak a termelésre, de erkölcsi hatásuk sem lebecsülendő, amelyet a mezőgazdaságban dolgozó többi fiatalra gyakorolnak. Bizonyos, hogy mindez az idősebbek aprólékos, jó politikai munkájának köszönhető, akik a mezőgazdasági termelés fontos szakaszéira új, szocialista embertípust nevelnék, akire a jövőben Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban bátran támaszkodhatunk. Ilyen fiatalok nem születnek, hanem ilyenekké keli nevelnünk őket. A nevelés a családban kezdődik, majd az Iskolában és az életben folytatódik. Olyan embert nyerünk a társadalom számára, «milyenné neveltük a Családban, lskolábah, s ahogyan foglalkoztunk vele, miélött kilépett az életbe. E tekintetben az iskolák magasabb tagozatai I» sókat tehetnek, Itt a-z a fontos, hogy a nevelés céltudatos és tervszerű, ne pedig a valóságtól elvont vagy ösztönös legyen. Az Ifjúság céltudatos munkáranevelése szempontjából Jó példaként az Ipolysági Magyar Tannyelvű Tizenegyévé» Középiskolát említhetjük meg. Pártunk irányelvei alapján ebben az iskolában a fölsőbb osztályok tantervébe gyakorlati órákat Iktattak be azzal a célzattal, hogy fiatal erőket biztosítsanak szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk számára, a tanuló ifjúságot megismertessék a termelés különböző formáival, s magával a munkával. Mivel minden kezdet nehéz, Így eleinte hiányosságok, áthidalásra szoruló hézagok Is mutatkoztak Nem találtak megfelelő embert, aki politikai és szakmai szempontból egyaránt alkalmas lett volna erre a felelősségteljes munkára. A helyi pártszervezet, a városi nemzeti bizottság ás az iskola kommunistái, valamint a szövetkezet vezetői mérlegelték a helyzetet, s alapos megfontolás után elhatározták, hogy a fiatalok gyakorlati oktatását KŐpÖnczei Lajos eívtérsra bízzák, aki egész sör olyan jó tulajdonsággal rendelkezik, amelyek döntő fontosságúak az ifjúság nevelésénél, S emellett széleskörű politikai és mezőgazdasági ismereteire is szükség lesz a nevelésnél. Kiipönczei elvlárs közel egy esztendeje foglalkozik a fiatalokkal. A gyakorlati órákon elviszi őket a szövetkezet különböző munkaszakaszaira: a magtárba, ahol megismerik a vetőmagvakat, a földekre, ahol a növénytermesztés mesterségét tanulmányozzák, s Ott elbeszélget velük. Az istállókban a fiatalok megismerkednek az állatgondozókkal s azok munkamódszereivel. Megállapíthatják azt is, hogy a szövetkezet ben bevezetett szilárd munksdljak mellett eyy-egy gondozó havi jövedelme vetekszik az ipari dolgozó jövedelmével, a tulajdonképpen az sem dolgozik napi 8 óránál többet. A fiatalok meggyőződnek arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ember éppoly megbecsült tagja társadalmunknak, akár a gyári munkás, a mérnök, az orvos vagy más szakmai dolgozó. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindezek meggyőzően hatnak a fiatalokra, s ennek eredményeként közülük számosán úgy döntöttek, hogy tanulmányaikat mezőgazdasági iskolában folytatják. A gyakorlati órákon a fiatalok sok esetben a hiányosságokra is rámutatnak, Jogosan vetik föl például azt a kérdést, hogy a sok pénzért vásárolt gépekét miért tartják a szabad ég alatt, Ezeknek a fiataloknak mér jó viszonyuk van a mezőgazdasághoz, a mindez a pértvezetőség, a város, a szövetkezet és az iskola vezetői bölcs előrelátásának köszönhető, akik helyesen látták meg, hogy kit kell az ifjúság gyakorlati oktatásának élvonalába állítani. A politikai beszélgetéseken Köpönczei elvtárs elmondja, milyen lehetőség nyílt a fiatalok előtt a továbbtanulásra, milyen volt az ifjak élete a kapitalizmus idején, Ilyenkor a fiatalok a kérdések özönével árasztják el. A múltból minden nagyon érdekli őket, Köpönczei elvtárs pedig sohasem marad adós a válasszal. Gyakran értekezik a tantestülettel, ahol megbeszélik a nevelés további módszereit, formáit. A városi pártbizottság megbízásából Instruktora az iskola pártszervezetének, ahol szintén alaposan foglalkoznak a nevelés kérdéseivel, s mindazokkal a feladatokkal, amelyek az Iskola kommunistáira hárulnak a nevelés terén. így kell az idősebbeknek foglalkozniuk a fiatalokkal az iskolákban és a termolés minden szakaszán, a szövetkezetekben éa az állami gazdaságokon. Segítségükre kell lenniük abban, hogy fokozatosan átvehessék a mezőgazdaság továbbfejlesztésének magasztos ügyét. Ne feledjük el, a fiatalok nagy tettekre készek, tehát nevelni, irányítani, vezetni kell őket. Hoksza István 1. Mint a nyíló virágok, olyanok ezek a népviseletbe Öltözött láhyok. A deákiak táiiccsoportja ugyancsak kitett magáért a zselfzi találkozón. Eelvételünkön a deáki lányok közvetlenül a szereplésük után. Biz jó a pihenő a zöld gyepen. , •••• 2. Mindenki elismerő- j leg szólt az egerszeglek j énekkaréról. Lapunk ha- I sábjain mi is foglalkoz- j tunk szereplésükkel. De j 53. számúnk első oldalára j liba csúszott be. Az eger- j szegi énekkarról szóló j szövegbe véletlenül a trnavai „Bradlan" énekkar került. Mind az egerSzegiek, mind az egész olvasóközönségünk szíves el- I nézését kérjük a hibáért, j Ima, az egerszegiek jó I nevű énekkara. (áki) '
