Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-28 / 43. szám

Papírgyár épül Párkányban Ez évben dolgozó “népünk meg­kezdte a harmadik ötéves terv telje­sítését. Nagy feladatokat ró a terv népgazdaságunk minden ágazatára. Sok új gyár és különböző létesítmény épül fel ezekben az években. Pártunk és kormányunk határozata értelmében a harmadik ötéves terv­ben egy vegyipari kombinát épül Pár­kányban, papír és cellulóz gyártására. Gyakran felmerül a kérdés: miért éppen Párkányban épül a papír- és cellulózkombinát? Hiszen itt nincse­nek erdők, félreesik a papír és cel­lulóz nyersanyag­­alapjától, a faki­termeléstől. Pár­tunk és kormá­nyunk határozatai mindig népünk jó­létét, életszínvona­lának emelését he­lyezik előtérbe. Ebből kiindulva, az első szempont Szlovákia iparosí­tása. Szlovákia te­rületén is szüksé­ges, hogy a lakos­ság foglalkoztatása egyenlően legyen biztosítva. A mező­­gazdaság kollekti­vizálása és állandó gépesítése már sok Ilyen munkaerőt szaba­dít fel az ipar számára. Gyakran ta­lálkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nem ipari területekről sok dolgozó jár távolabbi ipari üzembe dolgozni. Ezért fontos, hogy kiegyenlítődjék az iparban dolgozók százaléka az össz­lakosság számához viszonyítva az egyes területek között. Ez az egyik fő tényező, ami Párkányban jelöli ki az új gyár helyét, mert a környék ipari dolgozóinak száma nagyon ala­csony. És miért éppen papír- és cellulóz­gyár? Ezt a gazdasági tényezők ha­tározzák meg. Dél-Szlovákia területére a távlati tervek szerint a jövőben nagy meny­­nyiségü gyorsan növő nyárfát tele­pítenek majd. Ennek az olcsó nyers­anyagnak a feldolgozása eddig még nem volt megoldva. Ezt dolgozza majd fel a párkányi gyár. Ezenkívül a bükkfa-hulladék, papír- és rongy­hulladék szolgáltatja majd a nyers­anyagot. Ezek szerint Párkány nem lesz messze a nyersanyag-forrástól. A másik fontos gazdasági tényező a papír és a cellulóz gyártásában a víz kérdése. Mint más vegyigyárak elhelyezését, ez is döntően befolyá­solja az üzem helyét. A tiszta víz mindenkor nagy érté­ket jelentett az ipar számára. Az óriási ütemben fejlődő ipar millió torokkal igényli a vizet. A gyárak és a lakóterületek az elhasznált és tisz­­tátlan vizet rendszerint nagyobb fo­lyókba juttatják, amelyek ily módon az iparosodás fokozásával és az em­beri települések sűrűsödésével mind­inkább szennyeződnek. Minden sűrűn települt ország egyik legnagyobb problémája, hogy a vízszükségletet miként fedezze a többnyire már el­szennyeződött folyókból. Ez éppen a cellulóz gyártásánál a legnagyobb probléma, mert például 10 tonna párhuzamosan korszerű áruház, szál­loda, fedett uszoda, óvoda, napközi otthon épül majd. A gyár mellett korszerű igényeknek megfelelő üzemi klub is lesz. A szakemberek nevelése érdekében mintegy 400 tanulót be­fogadó tanonciskola építését terve­zik. Igaz, hogy a gyár még csak a bra­­tislavai Chemoprojekt szekrényében szaporodó tervrajzokon létezik, de a jövő évben teljes ütemben meg­kezdődik az építkezés, hogy a gyár mielőbbi üzembehelyezése előbbre vi­gye országunkban a szocializmus épí­tésének ügyét. Czjkó Elemér mérnök lesz a gyár egyik részlege szulfitcellulóz gyártásánál keletkező szennyvíz olyan mértékben szennyezi a folyóvizet, mint egy 50 000 lakosú város egy teljes napon keresztül. Igaz, vannak módszerek, miként lehet a szulfitos szennyvizet semlegesíteni, és részben vissza is nyerni belőle egyes vegyületeket. Ahol azonban a folyó mellékén sok ipari üzem léfe­­sűlt, ott még a viszonylag jól tisz­tított szennyvizekben levő kevés szennyeződés is veszélyes, mert a sok „kevés“ nagy mennyiségre össze­­geződik. Párkány ebből a szempontból is megfelel. A határában folyó Duna nagy vízmennyisége „észre sem ve­szi“ a beömlő szennyvizet. A gyár főleg a csomagoláshoz szükséges pa­pírcikkeket mint kartont, hullámpa­pírt, kátránypapírt gyárt majd. A kartonpapírt fel is dolgozza majd különböző dobozokra. Az épülő gyár a legkorszerűbb gépekkel lesz fel­szerelve. A gyártás folyamata telje­sen gépesítve lesz, egyes folyamato­kat pedig teljesen automatizálnak. A gyár építésével összefügg maga a város fejlődése is. Oj lakótelepek épülnek. Kiszélesítik a lefolyócsator­nák és a vízvezeték hálózatát is. Nem feledkeznek meg a kulturális és szo­ciális berendezésről sem. A gyárral • Több mint kétmillió koronát ta­karítanak meg ebben az évben a Ke­letszlovákiai Vasmű dolgozói. • A Tatrasvit Üzem az év második negyedében különféle férfi-, női- és gyermekfehérneműt gyárt a Szovjet­unió számára. • A karvinnái Kovana Üzem dolgo­zói a harmadik ötéves terv éveiben 1 500 000 bukósisakot gyártanak a ma­gyar gépkocsivezetők részére. A sisak súlya lényegesen könnyebb lesz, mint a ma használtaké. o Rigában csehszlovák iparművé­szeti kiállítás nyílott. A megnyitó ün­nepségen részt vettek a csehszlovák vendégek is. • Évente kétmillió koronát fordít a Puchovi Május 1. Gummigyár a dolgozók egészségvédelmére. Már ké­szül az új egészségügyi központ ter­ve, és még idén befejezik a pionír­tábor építését. • Az „ötéves Terv Vasútvonala" elnevezést kapta a Podolinec-Orlov- Plaveő vasútvonal építkezés. Augusz­tus végéig befejezik a vasúti föld­munkákat. A Poprád folyón négy hidat építenek. • Több mint 21 millió gyermek látogatja a kínai óvodákat. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának idején az egész országban csak 130 000 gyer­mek járt óvodába. Hazánkban nagy gondot fordítunk a gyermekek egész­ségére. Erről ta­núskodik felvéte­lünk is, amely n Jarabová Mária és Makarová Agnesa az oltószérumokat csomagolják, hogy mielőbb rendelte­tési helyükre érje­nek az egészséget biztosító kis am­pullák. A felvásárlás elsőrendű feladat Június második dekádja javulást mutat a felvásárlás terén. Június 10 —20-ig a dekád tervét 113,1 %-ra teljesítettük, mégis az év elejétől még mindig közel 50 millió liter tejjel adósak földműveseink. A tej felvásár­lása terén az elsőbbséget továbbra is a közép-csehországi kerület tartja, amely június 20-ig 2,2 millió liter tejet adott terven felül a közellátás­nak. S bár a tojás felvásárlásának időtervét országos méretben 102,5 %-ra teljesítjük, is, sajnálattal lát­juk, hogy a júniusi második dekád tervét csupán 92,2 °/o-ra teljesítet­tük. A sertés- és a marhahús felvá­sárlása terén is akad még jócskán behoznivaló. Nézzünk csak szét a dunaszerda­­helyi járásban. Amíg a marhahús fel­vásárlásának időtervét június 20-ig 113 %-ra teljesítik a járás földműve­sei, addig a sertéshúst csak 97 %-ra. Igen rossz a helyzet a tej és a tojás terén. Százalékban az időtervet tejből 92,8 %-ra, tojásból pedig 91,8 %-ra teljesítik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy tartozásuk 900 000 liter. tej és ugyanannyi darab tojás, akkor még jobban látjuk, hogy bőven van mit behozniuk a dunaszerdahelyi járás földműveseinek. De figyeljük csak meg közelebbről a szövetkezeteket. Amíg a cséfai sző-Negyvenegyen a címért A napokban meglátogattuk Kollár János elvtársat, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság dolgozóját, a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák felelő­sét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hány mezőgazdasági kollektíva versenyez járásunkban a szocialista munkabrigád címért? — Járásunkban eddig 41 kollektíva alakult. Ebből 20 az állami birtoko­kon és 21 a szövetkezetekben. Meg­jegyzendő, hogy ez a szám napról napra változik, mert állandóan ala­kulnak új csoportok, csak az utóbbi napokban jelentkezett kilenc. — Hogyan kapcsolódnak be a fia­talok ebbe a mozgalomba? — Nálunk szép számmal, mert az említett kollektívák közül 15-öt ala­kított a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség, nem beszélve arról, hogy a töb­bi csoportban is sok a fiatal. — Vannak már olyanok is, akik el­nyerték a címet? — Ezekből még nincs sok, csupán három. Ez azzal magyarázható, hogy a versenyző csoportok tavaly alakul­tak és így még nem járt le az úgy­nevezett „kötelező idejük“. — Melyik csoportokat tartja Kol­lár elvtárs a legjobbaknak a szövet­kezetekben levők közül? — Aránylag jól működik mind, de kiemelkedő teljesítményt érnek el a nemesócsiak és az ógyallai trakto­rosok. Továbbá említést érdemelnek azok a csoportok, amelyek az egész vállalásukat és versenyfeltételüket a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez szabták. Ezek közé tartozik a tanyi, a csallóköz-aranyosi és a violíni. — Mit tesz a járási nemzeti bi­zottság e mozgalom még nagyobb fellendítése érdekében? — Elsősorban talán azt említhet­ném meg, hogy személyes kapcsolatot tartok fenn az egyes kollektívákkal; látogatjuk őket, megbeszéljük nehéz­ségeiket, s ha egy mód van rá, akkor azonnal orvosoljuk a felmerülő hibá­kat. A héten is Nemesócsán és őgy­allán jártam. Látogatásomból azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy ha a nemzeti bizottság is szorgalmazza és törődik az ilyen kollektívával, úgy mint Ögyallán, akkor sokkal szebb eredményeket érünk el e mozgalom kiszélesítésében. (bsg) Az Érsekújvári Elektrosvitben ma már mindennapi látvány, hogy az ott dolgozó asszonyok a tízórai szünetben tornával frissítik fel magukat. Fel­vételünkön a gyakorlatozök egy részét örökítettük meg. (Foto: Németh) vetkezet sertéshúsból 32 %-ra telje­síti az évi tervét, addig a dercsikai 9 %-ra, a jányoki pedig 11 %-ra. A jányokiak takarmányhiánnyal küz­denek, de az elmúlt ősszel részesek­kel törették le a kukoricát. Részként mintegy 400 — 500 mázsa szemeskuko­ricát osztottak szét. Hány meg hány sertést hizlalhattak volna az említett kukoricán! A tejbeadás terén az Izsapl szövet­kezet jár az élen, amely az évi tervét 51 %-ra teljesíti, a kulcsodi pedig 43 %-ra. A hátul kullogok között ta­láljuk ismét a jányoki (17 %), bögel­­lői (17 %) tejfalusi (18 %) szövetke­zeteket. Tojásból az egyes szövetke­zetek, így például az izsapl és a med­ve!, már jóval 100 %-on felül telje­sítik az évi tervet. Ha a többi szövet­kezet is megembereli magát, hamaro­san behozhatja a dunaszerdahelyi járás az e téren előforduló lemaradá­sát. Az említett járásban sok helyütt küzdenek szemestakarmányhiánnyal.' Amint azonban Dömény elvtárs, a termelési osztály vezetője mondja, a jövőben önellátók akarnak lenni e téren is. A kukorica vetésterületét az elmúlt évhez viszonyítva 12 %-kal bővítették. Ügyszintén számos helyen bevezették a takarmányfélék mester­séges szárítását is. Végezetül vessünk egy röpke pil­lantást a jelentésekre, amelyeket a Helyi nemzeti bizottságok, egyes szö­vetkezetek vezetőségei küldenek a járásra. Csalódottan állapíthatjuk meg, hogy ezek nem mindig egyez­nek. Például a dunaszerdahelyi nem­zeti bizottság áprilisban 8 literes napi fejési átlagot mutat ki, a szövetkezet pedig 4,9 litert! Balogon pedig a nem­zeti bizottság 20 litert, a szövetkezet pedig 3,3 litert mutat ki. Hanyagság ez vagy szépítés?! Ha szépítik a fel­vásárlás menetét, a napi fejési átla­got, elsősorban is magukat csapják be a nemzeti bizottságok. S ezt ne té­vesszék szem elől!-nj­• OTTAWAI sajtójelentések szerint Kanadában változatlanul nagy mére­teket ölt a munkanélküliség. Hivata­los jelentések szerint több mint 700 000 ember van munka nélkül, ami az összes munkaérő több mint 11 %-át teszi ki. , (vk) 1946-ban Csehszlovákia lakossága az építőmunka második évébe lépett. A CSKP mindent megtett, hogy a Kassai Kormányprogram ne maradjon puszta ígéret, hanem váljék valóság­gá, s a szó váljék tetté. Az egy évi építömunka alatt a felszabadított köztársaság új alapjai megszilárdul­tak. Megtörték az áruló agrár- és pénzreakciónak a hatalmát, a nemzeti bizottságok intézményeivel megterem­tették a közigazgatásnak népi és de­mokratikus rendszerét, megvalósítot­ták a nagyipart és a bankok államo­sítását, megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy a csehek és szlovákok együtt lehessenek a legnagyobb egyet­értésben. Sikerült mozgásba hozni a gazdaságot, biztosítani a közellátást, megindítani a vérkeringést, rendbe­hozni a hidak, utak, vasútvonalak egy részét. Elkobozták az ellenséges ele­mek földtulajdonát és demokratikus módon szétosztották a kisparasztok között. Május 26-ra kitűzték a választáso­kat az alkotmányozó Nemzetgyűlésbe. Az új megválasztandó Nemzetgyű­lés feladata volt, hogy a nép vívmá­nyait lerögzítse az alkotmányban to­vább kellett fejleszteni a kormány politikáját, s tovább kellett menni a megkezdett úton. Szükség volt ki­dolgozni Csehszlovákia, gazdasági helyreállításának kétéves tervét, mert egy év alatt nem volt lehetséges A nagy győzelem meggyógyítani a hatéves megszállás és a kivonuló fasiszták okozta összes sebeket. A Nemzeti Front, a munkások, pa­rasztok, iparosok és az értelmiség szövetsége lehetővé tette, hogy népi alapokra helyezze a felszabadított köztársaságot. A CSKP a nép elé lépett program­jával. A nép látta, hogy azok a kom­munisták álltak az élen, akik a leg­nehezebb időkben harcoltak a gyűlölt idegen betolakodók ellen. E harcban 25 000 kommunista férfi és nő áldozta fel életét. A nép úgy ismerte Cseh­szlovákia Kommunista Pártját, mint a tisztakezű emberek pártját, és tud­ta, hogy mindig hű volt a nép ügyé­hez. Az elnyomás idején a Központi Bizottság négy tagját végezték ki, de az ellenállás tovább tart. A kommu­nisták ezer számra léptek a partizán­­osztagokba és ék voltak a felkelések lelke. A múltban pedig, amikor mások a nagy gardarági válság idején ta­­náCsfalatlfil botorkáltak, a kommu­nisták ÍSttSk az események fejlődését és tudták, hogyan kell építeni az új, felszabadított országot. A külpoliti­kában a CSKP pedig szilárdan a Szovjetunióra támaszkodott. Az 1946. május 26-án megejtett választások mind belpolitikai tekin­tetben, mind külpolitikai szempontból nagy jelentőségűek voltak. Csehszlo­vákia ugyanis hű maradt a Szovjet­unióhoz, és a tényleges demokrácia, amely demokratikus jogokat adott a rendszer ellenfeleinek is, győzött. Tehát győzött a nép akarata. Nem árt egy kissé föleleveníteni az akkori eseményeket. A választások előtt a Néppárt, a nemzeti szocia­listák és a Demokrata Párt Szlovákia területén nyíltan a reakció zászlaja alatt küzdtek. Meg akarták hiúsítani mindazt, amit a felszabadulás utáni egy évben megvalósítottak. A vér­mes reakciósok arra számították, hogy a jobboldal győz, és visszafor­díthatják a történelem kerekét, az államosított ipart pedig visszaadhat­ják a kizsákmányolőknak. A kommunisták ellenfeleit azonban nagy csalódás érte. Először is: nagy volt a választási részvétel, 95 száza­lék, tehát nagy volt a politikai akti­vitás, és másodszor: kevés volt a fehér szavazólap. A köztársaságban átlagosan a sza­vazatok több mint 38 százalékát kap­ták a kommunisták. Csehországban 110 járási székhely közül 89 város­ban a kommunista párt volt a leg­erősebb. Beleszámítva a falvakat a 110 járásból 108 járásban a CSKP- nek volt többsége. Morvaországban 45 járási székhelyből 25 városban volt a legerősebb a CSKP. A falvakon is 44 járásból 30-ban többségben volt a párt. így tehát, összevonva a cseh országrészek járását a legerősebb a vidéken volt a kommunista párt. Ezzel ellentétben Szlovákiában a Demokrata Párt került fölénybe. A CSKP a szavazatok 30 százalékát kap­ta, a Demokrata Pártba tódult ugyan­is a régi Hlinka-párti reakció, mely politikájával és agitációjával szélesre kitárta kapuit a reakciósok előtt, akik benne látták törekvéseik védelmező­jét. Végeredményben a CSKP, a szo­ciáldemokratákkal együtt, köztársa­sági viszonylatban elérte a többséget, a reakció vereséget szenvedett. A választások után megalakult a harmadik kormány, amelynek élére Klement Gottwald elvtárs került, s folytatta kitűzött feladatainak valóra­­váltását, az ország felépítését, vala­mint kétéves tervének megvalósítá­sát. g-k SísfrlL _ ihmfvu 5 1961. május 28.

Next

/
Thumbnails
Contents