Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-05-17 / 40. szám

1960-as évhez viszonyítva további 161 %-kal emelkedik.

Amikor Coufal Bedrichtől, a jicíni Agrostroj gyártásvezető diszpécserétől búcsút veszünk, úgy érezzük, sokat köszönhetünk ezeknek a lelkes és odaadó embereknek. Munkájuk nyomán évről évre több nagyteljesítményű gépet kap mezőgazdaságunk. Ezek a gépek váltották meg a föld népét a robottól. A mezőgazdasági termelés komplex gépesítésével érhetjük el az ipar színvonalát, s ez lesz a munkások és parasztok megbonthatatlan szövetségének legszebb bizonyítéka.

Kúti Szilárd

Megérdemelték a Munkaérdemrendet

Az őszhajú Fejtek Károly is azon fáradozik, hogy pártunk megalakításának 40. évfordulójára tett vállalását becsülettel teljesítse

különböző vasmegmunkáló gépen dolgozik, röviden így foglalt össze: „Mi is segíteni akarjuk a mezőgazdasági dolgozókat, hogy ötéves tervüket négy év alatt teljesítsék és ezt a Segítséget pártunk megalakításának 40. évfordulója tiszteletére vállaltuk".

A szocialista munkabrigádok egymással versenyre keltek, hogy az imént említett valóban rendkívülien kiemelkedő vállalásukat becsülettel teljesítsék.

Fejtek Károly ősz fejét csavargatja és csak azt mondja:

Tudod öcsém, én már 1917-től vagyok a szakszervezet tagja, de még nálunk ilyen jól szervezett munkát nem láttam. Haján ezüstösen csillan a bújócskát játszó nap fénye és arcának redöi öröme jeléül mosolyba folynak szét.

Sebek Jindrich, a jicíni Agrostroj szakmunkása minden műszakban egyidejűleg öt különböző vasmegmunkáló gépen dolgozik.

a frissen kaszált lucerna szárát hengerek között laposra préseli és lehetővé teszi a veszteség nélküli egyenletes és gyors szárítást.

A Stribrny Vladimír elvtárs vezette negyedik részlegen a 2RZ-305 jelzésű és a kétmenetes aratáshoz szükséges rendrakő aratógép készül. Itt különösen hatalmas lendületet vett a munka, mert a szövetkezeteink V. kongresszusán vendégként résztvett munkások lelkesítő szavára az aratásig előirányzott 1300 rendvágó elkészítése helyett 3000 rendrakó előállítására tettek vállalást, amit ere-Mezőgazdaságunk dolgozói büszkék lehetnek, hogy ilyen odaadó segítőtársakra találtak. Hiszen dr. Bilansky Premysl elvtárs, a gyár igazgatóhelyettesének szavai szerint 1948-hoz viszonyítva 1955-ben 282 °/ó-ra, 1960- ban pedig 450 %-ra emelték a termelést. Az ötéves terv szerint a mezőgazdasági gépgyártás üzemükben az

EZ ÉV ÁPRILIS 26-án Unneplősen kiöltözve siettek a henclovi szövetkezet tagjai takaros kultúrházuk felé. Rendkívüli taggyűlésre igyekeztek, hogy átvegyék az Észak-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság képviselőinek kezéből a vörös vándorzászlót és a pénzjutalmat az 1960-as év termelési feladatainak kiváló teljesítéséért. De ebben az évbei/ sem tétlenkedtek. Az első három hónapban a henclovi EFSZ évi beadási feladatait marhahúsból 96,6 %-ra, sertéshúsból

23,2 %-ra, tejből 31,2 %-ra és tojásból 32 %-ra teljesítette.

így nem csoda, hogy 1961 május elseje ünnepének előestéjén Antonin NOVOINÍ elvtárs köztársasági elnök a henclovi szövetkezetei Munkaérdemrenddel tüntette ki.

A MAGAS KITÜNTETÉS visszhangjaként a növénytermesztési dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy feladataikat rövidített agrotechnikai határidőkön belül végzik el, a fejónök pedig vállalták, hogy a már versenyben álló gépesítési csoport mellett ők is versenyre lépnek a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. így akarják kifejezni köszönetüket pártunknak megalakulása 40. évfordulója alkalmából.

De lapozzunk csak vissza a szövetkezet krónikájában, öt évvel ezelőtt 52 egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt, családtagjaival együtt, 151 hektáron megkezdte a közös gazdálkodást ebben a községben. Mint minden fiatal szövetkezetben, itt is nehéz volt a kezdet. Javukra írható azonban hatalmas szívósságuk, becsületességük és haladó szellemük. Igen hamar megtanulták a közös gazdálkodás módját. Ezért már 1958-ban jó példájuk és sikereik a község csaknem minden földművesét a szövetkezetbe vonzotta, s azóta 115 szövetkezeti tag 302 hektáron gazdálkodik. Üj tehénistállót, sertéshizlaldát, tyúkfarmot építettek, s az átalakításokkal együtt épületeik összértéke már 2 890 000 koronát tett' ki, az eredeti 441000 koronával szemben. Hasonlóképpen az újabb korszerű gépek vásárlásával a géppark értéke 205 000 koronáról 587 000 koronára emelkedett.

A községben a múltban nagyon elharapózott a szarvasmarha, gümőkórja. Ezt a bajt sikerült leküzdeniük, s ma már szarvasmarhaállományuk teljesen egészséges. így 1960-ban már 939 000 liter tejet termeltek ki és adtak el, az 1958-as évben elért 656 000 literrel szemben. Az állománysűrűség 1961. január 1-én minden 100 hektár mezőgazdasági földre számítva 94,5 szarvasmarha, ebből 42,9 tehén, 12,8 sertés és 269 tojóstyúk volt.

A FOKOZOTTABB GÉPESÍTÉS k«. vetkeztében feljavult a talajmüvelés és a növények ápolása. Ennek következtében a hektárhozamok is megnövekedtek. Amíg 1956-ban hektáronként átlagban 29,7 mázsa búzát, 30 mázsa rozsot, 33 mázsa árpát, 30 mázsa zabot és 301 mázsa cukorrépát takarítottak be, 1960-ban hektárhozamaik búzából és rozsból átlag 5.5 mázsával, árpából 4,5 mázsával, zabból 13,2 mázsával és cukorrépából 119 mázsával emelkedtek.

Jó gazdák lévén, közös munkájuk eredményét ésszerűen használják fel. A 22 koronát érő munkaegységek kifizetése után fennmaradó összeggel teljes egészében az alapokat töltik fel. A munkaegységeken kívül a szövetkezeti tagok minden kiskorú gver-Karhan Jarosíav, a henclovi szövetkezet elnöke a Pferovi Járási 'Nemzeti Bizottság elismerő oklevelét vette át az első negyedévien elért kiváló eredményekért.

mekére már negyedik éve havonta 65 koronát fizetnek családi pótlék címén, s munkaképtelenség esetén a szövetkezeti tagok táppénzt kapnak. Amíg 1957-ben. prémium címén 5600 koronát fizettek ki, addig 1960-ban prémiumokra már 95 000 koronát adtak. A jó munkafegyelem és kiváló termelési eredményeik igazolják, hogy helyesen cselekednek.

Bár a henclovi munkaérdemrendes EFSZ-ben még sok olyasmi hiányzik, amit a szövetkezeti tagok szeretnének, mégis — a munkaérdemrendes prosenicei EFSZ-szel és a környező többi élenjáró szövetkezettel együtt — mérföldes léptekkel halad előre. Példájával utat mutat minden szövetkezeti gazdaságnak arra, hogyan lehet legjobban és leghamarabb sikeresen teljesíteni harmadik ötéves tervünk feladatait.

VYSLOUZlL ARNOST

Ez aztán igen!

Coufal Bedrich gyártásvezető diszpécser bemutatja a frissen mázolt rendrakó aratógépeket, amelyekből a szocialista munkaverseny segítségével még aratás előtt 300 darabot adnak át mezőgazdaságunknak

(A szerző felvételei)

alább egy évvel rövidebb idő alatt segítenek teljesíteni.

A dolgos, szterény és halkszavú Cerník Józsefnél álltunk meg a szerelőpad mellett, akinek eddig 20 újítását vezették be, amelyek évente 5 millió korona értéket képviselnek. A társadalom részéré végzett munkájáért háromszor tüntették ki őt

detileg szeptember 15-ig terveztek. Itt beszél maga a tett és hosszú lenne részletezni a megbeszélések és gyűlések sorozatát, a több mint 200 kollektív és személyes munkavállalást, a két műszakról három műszakra történő áttérést, a vasárnapi többletmunkát és mindazt az odaadást, amit Sebek Jindrich, aki egymaga már öt

Sedláková Mária felöltötte kabátját, s amint az asszonyok ezt tenni szokták, a tükörbe nézett, és átment a szomszédba Buckóvá Teréziáért, akivel együtt gondozza a tenyészsertéseket.

A krakovanyi szövetkezet megalakulása, 1957 óta foglalkozik tenyészsertések nevelésével. Kiváló eredményeket érnek el. Saját tenyésztésű szlovák tájfajta kocájukkal 1958-ban Nyitrán bronzérmet, 1960-ban Prerovban a tenyészállatok országos kiállításán aranyérmet és elismerő oklevelet nyertek.

Sedláková elvtársnő, férjével, aki az állattenyésztés vezetője, jól ért a tenyészsertések neveléséhez. Az ő érdemük, — a többi dolgozó Kalis Viktor zootechnikus, Buckóvá Terézia, Remisová Anna, Miezga Teodor és Gono Gáspár sertésgondoző eredményes munkája mellett —, hogy évről évre szebb eredményeket ér el szövetkezetük. Rendszeresen túlteljesítik tervezett feladataikat, és főképp az állattenyésztésben érnek el jelentős bevételeket.

így például 1958-ban közellátásunk céljaira terven felül 180 mázsa sertéshúst, 1959-ben 160 mázsát, a múlt évben pedig 10 mázsával többet, emellett azonban tavaly csaknem kétszerannyi húst adtak be, mint 1958- ban. Ennek megfelelően bevételeik is jelentősek, hiszen 1958-ban az állattenyésztésből származó bevételük 922 000 korona volt, a sertések fajtenyészete pedig 242 000 koronát jövedelmezett. De 1959-ben az állattenyésztésből már 1546 000 korona bevételt értek el, s ebből a fajállattenyésztés 344 000 koronát eredményezett. A múlt évben pedig 1992 000 korona bevételt biztosított állattenyésztésük, s ennek több mint egynegyedét, pontosan 517 0Ö0 koronát a fajállattenyésztés biztosította.

Amikor Sedláková Mária és Buckóvá Terézia az 1960-ban épített 500 férőhelyes tenyészsertés-istállóba jött, már itt dolgozott Miezga Teodor és Gono Gáspár. Bár ez évben a két nő már nem dolgozik itt, mégsem feledkeznek meg a tenyészsertésekről, amelyek kezük alól kerültek ki. Ez évben ugyanis megosztották a munkát. A két asszony a tenyészkondát gondozza, a férfiak pedig a fiaztatóban elhelyezett kocákat. A közeli hizlaldából Remisová Anna üdvözölte őket, aki ebben az évben a hízóba fogott sertéseket gondozza. Tavaly még mind az öten a tenyészsertések körül foglalatoskodtak. Megjavították azonban a munka szervezését, s ezáltal megnövekedett a munkatermelékenység.

A sertésneveidében csaknem 280 süldő volt a kutricákban. Derék példányok is nagy számban futkároztak köztük. Csaknem mindegyikük eliterekord és elite osztályozású. Ottjártunkkor jőlesőn lepett meg az itt uralkodó tisztaság és higiénia.

— Ez nem is olyan egyszerű dolog, - jegyezték meg a sertésgondozők. És bizony igazuk volt. A tenyészsertések gondozásához hozzáértés és

kedv is kell. Ezek az állatok különleges takarmányozást, gondozást, egészségügyi felügyeletet követelnek.

— Nem emlékeznek arra, hány tenyészkocát és tenyészkant neveltek fel, illetve adtak el állatvásárokon?

— 1959-ben 46 tenyészkocát és 36 kant, a múlt évben pedig összesen 163 tenyészsertést adtunk el. S ez évben? — ismételte meg a kérdést Sedláková Mária elgondolkozva. — Bizony, nem keveset. Tervünk szerint 162 tenyészsertést akarunk nevelni. Eddig már 12 tenyészkant adtunk el 170 kg átlagos élősúlyban. Most újabb 36 darabot szemeltünk ki a tenyészállatvásárra. Jöjjön, nézze meg őket, érdemes.

S megnéztük. A kutricákban valóban csupa kiállításra kívánkozó állatot találtunk. Közülük igen sok bármilyen nemzetközi kiállításon is megállná a helyét. E tenyészállatokat azonban legjobban a jő gazda tudja értékelni. És ma már országszerte jól ismerik a krakovanyi tenyészsertéseket. Ezért is oly nagy az érdeklődés irántuk.

Ez pedig a legjobb bizonyítvány a krakovanyi szövetkezeti tagok számára. j. s.- jbuwwff 5

1961. május 17.

i szövetség §

w/vwyvwvrvvvvwwvywyv.

A föld fia ősidőktől ; fogva a fekete rög ! fölé hajolt, hogy a ; homlokáról lecsorduló ; verejtékét letörülve,

; kérőszemű gyerekei; nek kicsi kezébe egy ; karéj kenyeret adhas; son. A föld rabszol| gája gyakran elmond: háttá volna, hogy

[ mennyire fáj kérges ; tenyerén a fölrepedt ■ seb és milyen nyilaló : fájdalom járja át a

I a sajgó derék izmait.

• Milyen fáradt volt a

> gyöngéd anyai ölelés; re formált kar, amikor l a sarlót a homályborí[ tóttá fészer faoszloí pába vágta, í Gyöngyöző verejték,

! sajgás, fáradtság és

► kemény harc volt a 1 kenyér útja, mire ! megérinthette az éhet6 száj.

Tudta jól az élétvesztett kasza holdvilágnál hazatérő gazdája, hogy ezen a nyomasztó helyzeten csakis a gépek segítenének. De kívánhatta, hogy gép kerüljön a birtokos földjére? Nem! Hiszen egy-egy gép azt jelentette, hogy 20—30 ember vehetett vándortarisznyát a nyakába és reménytelenül róhatta az út porát.

Ezen az áldatlan helyzeten csak a fölszabadulás változtatott. Az élősködőktől megtisztult falu közös gazdálkodáshoz látott, a parasztság szövetkezetekbe tömörült és szövetségre lépett a munkásokkal.

És jött a jobbját nyújtó acélkarú barát, akinek kézszorításában benne volt a kalapácsot markoló kéz odaadó és őszinte segítsége. A Párt egyengette a munkás-paraszt szövetség útját, amely nyomán megindult a gépek áradata a falu felé. Nem félt többé a parasztember a géptől, magának nyergelte meg a vasparipát és a régente görnyedő hát kiegyenesedett.

Már napjainkig is nagy segítséget nyújtott a munkásosztály dolgozó parasztságunknak és ez a segítség a harmadik ötéves terv időszakában hatalmas mértékben fokozódik.

L. Strougal elvtárs a szövetkezetek ötödik kongresszusán kijelentette: „A mezőgazdasági munkálatok alapos iríéretű gépesítése nélkül az ipar színvonalának elérése lehetetlen. Ezért harmadik ötéves tervünkben annyi anyagi eszközt biztosítottunk a gépekre és berendezésekre, amenynyi lehetővé teszi, hogy 1960-hoz mérten 1965-ben az egy dolgozóra jutó technikai fölszerelést 141 %-kal emeljük, ami egy hektárra számítva 102 %-os növekedést jelent“.

Számtalan munkáskéz gyártja a kitűzött cél eléréséhez szükséges 2800 gabonakombájnt, a 4000 rendrakót, a 13 000 szárítóberendezést és egyéb gépek hosszú sorát.

A sok gyár közül látogassuk meg a parasztok szövetségeseit a jicíni Agrostroj mezőgazdasági gépgyárban, akik a következő öt évben mezőgazdaságunk előtt álló föladatokat leumunkaérdemrenddel. Emlékszik azokra az időkre, amikor „a munkás egy évi bére 4000 korona volt, ha sikerült a gyárban munkát kapnia, és a gyáros Knotek ugyanakkor 27-3 milliót söpört be mély zsebeibe“ — mondja, amikor a gyárban töltött 25 évre emlékezik.

Az a bizalom, amelyet a Csehszlovákia Kommunista Bártja 40 éves fönnállása alatt magának megszerzett, további biztosítékot jelent a dolgozók kezdeményező törekvéseire minden munkaszakaszon. Ha például csak a legkisebb észrevétel híre is érkezik a gyár által előállított mezőgazdasági gépekkel kapcsolatban a mezőkről, nemcsak a „fejlesztési csoport“ dolgozói, de a többiek is elgondolkodnak azon, mit is lehetne tenni a kezük alól kikerült szerkezetek megjavítása, tökéletesítése érdekében. Például az egyik aratógép-típus „kötözőfejét“ eddig három részből szerelték össze. Cerník elvtárs újltócsoportja rájött arra, hogy, ha ezt egy darabból öntik, akkor eltávolítják az üzemzavarok beállásának lehetőségét és így munkát és időt takaríthatnak meg a mezőn, és a gyárban szorgoskodóknak egyaránt.

De nézzük meg azt is, hogy mi történik a legújabb géptípusok munkaszakaszán. Készül a kétmenetes cukorrépa betakarításhoz szükséges 2-OCN-l jelzésű kétsoros répafejelő és a 2-VCZ jelzésű kétsoros répakiemelő prőbasorozata. Már tömeggyártásba vették a MPZ-140 jelzésű szálastakarmány-sajtolőt, amely például