Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-14 / 39. szám
j4 pt'tíj'fzí fou* Kis asztal mellett ülünk a szoba sarkában. A falofi a munkaérdemrend okmánya egyszerű keretben. 1958-ban tüntette ki a köztársaság elnöke Rosenbaum Jenő elvtársat, a régi pártmunkást önfeláldozó munkájáért és hűségéért. Halkszavú ember és szemei is csak akkor csillannak fel, mikor a múltról beszél. Izgalmas történet az egész élete. Csupa feszültség és zajlás, mint egy áramló folyó. És ez a küzdelemmel telt élet szorosan össze volt kötve a szeretett párttal, annak leghősibb korával, az első köztársaság legális harcaival és a fasizmus illegalitásának időszakával. Mint fiatal vasmunkás már 1919- ben lépett be a szakszervezetbe és a szociáldemokrata pártba. Ébredő osztálytudata már 1921-ben a kommunista pártba vezette. Az aktív pártmunkához szükséges ismereteket az üzemben és a mindennapi harcokban szerezte meg. Ezek a küzdelmek acélozták rpeg jellemét. A harmincas években már funkcionáriusa a vörös szakszervezeteknek, titkára a vegyi és üvegipari munkások szervezetének. Nagy iskola ez. Minden nap együtt lenni a dolgozókkal, megismerni lelkivilágukat és gondolkodásukat. A köztársaság összeomlása után Tiso és Tuka papi fasizmusa szétzúzza a legális pártot és a vörös szakszervezetet. Rosenbaum Jenő egy pillanatra sem inog meg. Tudja, hogy hol a helye és egészen természetesnek véli, hogy a munkát folytatni kell. Helyzete Bratislavában tarthatatlanná válik. Szeredre költözik és megteremti a kapcsolatot az ottani kommunistákkal. Kubac Frantisek elvtárssal megszervezik az illegális pártcsoportot. 1941-ben újra Bratislavában van és a Neolin gyárban dolgozik mint munkás. Itt régi társakra talál, közös célú emberekre. Megalakítják a pártszervezetet és megindítják az agítációs munkát. Rövidesen fasisztaellenes röpiratok és illegális újságok jelennek meg a gyár műhelyeiben. A kommunisták azonban jól ismerik az élőszó hatékonyságát és sokat beszélnek a munkásoknak a fasizmus munkásellenes céljairól, bestialitásáról és a Szovjetunióról. Ekkor már kiterjedt illegális szervezet működik a városban. Rosenbaum elvtársat egy körzeti szervezet vezetésével bízzák meg. Négy illegális sejt tartozik csoportjához. A legveszélyesebb körzetben működnek a .város középpontjában. A Veijtúr-, a Bástya- a Zoch- és a Markovics utca hajnali járókelői, a munkába igyekvő dolgozók gyakran találnak fasisztaellenes jelmondatokat a járdákon és ..száz számra szétszórt ötágú papírcsillagokat. Tiltott újságok járnak kézről kézre a jól elfüggönyözött proletár lakásokban: a Hlas fudu és a Kladivo. Idegfeszítő munka ez a fasiszta tenger közepén. Példás éberségre, állandó készenlétre és bátorságra volt szükség. De nélkülözhetetlen a lélektan tudománya, a mély emberismeret is. Ez a legnehezebb. Az árulót és a gyávát nehéz felismerni. Ez volt a buktatója az illegális szervezetnek is. Tiso hírhedt államvédelmi rendőrsége és spicliserege felgöngyölítette a szervezetet. Harminchét kommunistát tartóztattak le, köztük Rosenbaum Jenőt is. Most olyan fejezete következett életének, amiről nem szívesen beszél. Hat. hét a Gestapo' karmaiban olyan borzalmas, élménysorozat, amit száz életen át sem lehet elfelejteni. A test véres hústömeggé válik, a fájdalom mindennapi megszokássá és sokan nemcsak testileg, de lelkileg is megtörnek. Gogh elvtársat felakasztva találják meg cellájában. A hóhérok öngyilkosságról beszélnek. A bátor Schwarz Gézát a fasiszta vallatok kidobják az ablakon, így végeztek Vele. —' A tárgyaláson dr. Frieder bíró több száz év börtönt oszt ki, egy évtől egészen életfogytiglanig. A vádlottaktól folyton megvonja a szót, mert nem bűneikről, hanem a fasizmus barbárságáról és a szocializmus fényes távlatairól beszélnek. Huszonnyolc hónap után „szabadul ki“ Rosenbaum Jenő úgy, hogy átszállítják a szeredi internáló táborba.. Innen a Szlovák«# Nemzeti Felkelés szabadítja ki, de Besztercebányára nem bír eljutni. Ütközben újra elfogják és meg kell próbálnia a fasizmus legsötétebb poklát, a sachsenhauseni koncentrációs tábor borzalmait is. De a fasizmus még ezt a szenvedést is fokozni tudta. Mikor a felszabadító vörös hadsereg közeledett a táborhoz, 37 000 foglyot indítottak el gyorsított ütemben Németország belseje felé. Ez volt a kínzások kínzása, a világszerte ismert tizennégynapos éhségmenet.Tizennégy borzalmas nap, amikor csak az országút füve és hulladéka tartotta életben azokat, akik kibírták. Az országút hullákkal volt szegélyezve. Aki lemaradt, azzal végzett az SS legények golyója. Rosenbaum Jenő tizennégynapi éhezés és gyaloglás után súlyos lábsebbel, csontig lefogyva fekszik egy falusi pajtában. Az úton a szívós és töretlen fizikumú Zupka elvtárs segítette és ezzel mentette meg életét. Aléltságában arra ébredt fel, hogy valaki zokogva borul rá. Harcostársát, Bardon elvtársat ismeri fel, aki csak annyit tud mondani, hogy felszabadultak, itt vannak a szovjet tankosok. Az új élet Rosenbaum Jenő elvtársat újra munkahelyén találta. Először a szakszervezetben dolgozik, majd a munkásifjúságot neveli, végül a tömegszervezetekben tevékenykedik. Mindenhol példásan teljesíti feladatát, úgy, mint azt a párt hű katonájától elvárja. Testét, egészségét megtörte a színvédés, a fasizmus, de szelleme még ma is olyan friss, mintha a Gestapo és Sachsenhausen csak egy rossz álom lett volna. Gyönyörködve nézi az új életet, a szocializmus győzelmeit, boldogan járja a szeretett Bratislava utcáit. Rosenbaum elvtárs nagyon szerény ember, talán rá sem gondol, hogy mindebben neki is része van. Éjfélt jelent a rádió mire elbúcsúzunk. — Nyugodalmas jó éjszakát Jenő bátyám és még sok boldog évet. De a párt nem feledkezik meg a hű katonáról. Rosenbaum elvtárs meghívót kapott a CSKP Központi Bizottságának ünnepi üléseire, ahol találkozik régi harcostársaival. Petri Endre Van-e fürdőszoba is lakásodban? Ezt kérdezi ma már a falusi ember is barátjától, ismerőstől, ha az azt újságolja, hogy elkészült az új lakása. Hogy a szobák száma hány, azt már meg sem kérdi, mert úgy is tudja, hogy legalább kettő. Az új lakások, lakástömbök gombamódra szaporodnak. Pártunk több esetben foglalkozott a lakáskérdéssel és határozást hozott, melynek alapján 1975-ig felszámoljuk a lakáshiányt. Sokan emlékeznek még a régi, dohos cselédházakra, a túlzsúfolt bérházakra. Akkor egy-egy szobában nyolcán, tizen zsúfolódtak, és két-három család főzött egy konyhában, s nem egy városnegyed a „nyomortanya“ nevet viselte. Mindez már a múlté. Hogy ma már korszerű, tágas, egészséges lakásokban lakhatnak dolgozóink, azt pártunk sokoldalú gondoskodásának köszönhetjük, amely már 40 esztendeje küzd a nép jólétéért, szebb és boldogabb jövőjéért. Felvételünkön a bratislavai Február-utcai városnegyed látható, (m) Nincs nagyobb öröm az ember életében, mint amikor gyermekét szépen öltöztetheti, jólétben nevelheti, fgy van ez hazánkban. Pártunk és kormányunk a szülőkön kívül méltóan gondoskodik a jövő nemzedékről. Ingyen kapják a tankönyveket, iskolát, óvodát építünk nekik, mert azt akarjuk, hogy tanult emberek legyenek, akik majd befejezik a nagy müvet, amelynek alapjait egykor szüleik rakták le. Az egykori cselédember gyereke ma már mérnök, orvos, egyetemi tanár lehet. Ez a mai életünk arcképe, de nem így volt ez a múltban. A múlt keserű emlékként él még bennünk. A munkás ember gyerekének hamarosan a nyomorral, az éhséggel kellett megismerkednie. Játszás helyett, egy kevéske levesért kellett sorba állnia. Nem volt munka, nem volt kenyér, s nem tellett orvosra, avagy orvosságra, ha netán megbetegedtek. Fiatalon pusztult el sok közülük, míg az úri csemeték mindenben turkálhattak. Ez volt a múlt Gyermekeink múltja : ★ ★ ★ Hazánk legnagyobb üzeme épül Fúelet-szlovákiában, amelyet Kelet-Szlovákiai Vasművek név alatt emlegetünk. Ez az üzemóriás két és félszer több vasat gyárt majd, mint a Kuncicei Element Gottwald Vasművek. Az említett gigant építésével meggyorsul hazánk szárazföldi kikötőjének az ágcsernői vasútállomás fejlődése is. Egész sor eddig kézzel végzett munkát gépesítenek. így a Szovjetunióból a Krivoj Rog-i vasérc gyorsabban jut majd el a kelet-szlovákiai hatalmas üzem kohóiba, hogy ott izzó vassá, acéllá olvasszák. A vasmű építése meggyorsítja a lakásépítés menetét is. A harmadik ötéves terv éveiben 61 000 lakás épül fel a kerületben. Az említett lakások nagy része Kassán és Sacán épül majd. E hatalmas építkezés pártunk gondoskodásáról tanúskodik, amely célül tűzte ki és megvalósítja Szlovákia iparosítását. Felvételünkön az épülő üzem egyik hatalmas csarnokának építését örökítettük meg. (Németh J. felvétele) A műtrágya készítő gyáróriás A mezőgazdasági termelést 1965-ig országos átlagban 21 %-kal növeljük az 1969-as állapothoz képest, ami Szlovákiát illeti, ennek az emelkedésnek el kell érnie a 28 °/o-os mértéket. Nagy feladat előtt állunk, de még nagyobb az a segítség, amelyet ennek érdekében kormányunk nyújt. Mezőgazdaságunk anyagi-technikai alapjának kiszélesítésére a harmadik ötéves tervben 40 milliárd koronát fektetünk be, ami 52 Vokal több, mint a második ötéves tervben eszközölt beruházások összege. Ez azonban csak egy része annak a gigászi tervnek, amelynek révén mezőgazdaságunk 1970-ig eléri az ipar színvonalát. Vffátyusföld szívében is nagyot Erről azonban inkább azok a fiatal iT*fordult a történelem kereke, dolgozók beszéljenek, akiknek szülei, Szinte mesébe illő, hogy mily hamar nagyapái kemény sztrájkokkal kezdkinőtt a földből egy gyárőriás Sellye ték meg a harcot a máért, a jövőnmellett a Tornóc felé vezető út mentén. Napról napra változik a gyár képe. Ahol tegnap még csak az alapot ásták, ma már hatalmas csőszerkezetek, vasvázú épületek törnek a fellegek közé. A súlyos acél alkatrészeket sínen járó őriásdaru (súlya 10 000 tonna) emeli könnyedén a magasba, s olyan óvatosan helyezi el az épülő részeken, mintha az tojástörékeny lenne. Mértani pontossággal kerül minden a maga helyére, a 60 hektáros gyárterületen. Először a gépek ejtettek ámulatba, de ha közelebbről megfigyeljük parányivá törpülnek az ember alkotóereje mellett. Cseh, szlovák, magyar dolgozók, egyszerű földmunkások, szorgos mérnökök testvéri közössége építi a nagy műtrágyagyárat. Ők fejtették ki az ércet a föld méhéből, az ő munkájuk nyomán formálódott csővé, alkatrésszé s egyéb tárggyá a lávaforró folyadék, s hosszú út végeztével ide kerül Mátyusföldre, hogy gyárat készítsenek belőle. De nemcsak azért, hogy megcsodálják, hanem hogy kitűzött célunkat elérjük vele. kért, mindenért amink van, s amink csak lesz. A sókszelőcei Tóth Nándort, aki a szerelő üzemegység vezetője, igen fontos posztra állított a Karlovy Vary-i Győzelmes Február Szerelőüzem. Erről a nagy építkezésről a következőket mondta: — Azért építjük ide ezt a nagy műtrágyagyárat, hogy minél több ember itthon dolgozhasson és a műtrágyát se kelljen messziről szállítani ide, mint eddig. Kupka István szerelő-inspektor szintén sókszelőcei, 11 cég bízta meg az építkezés technológiai részének a Az épülő gyár egy része OEoto: Tóth E.) vezetésével. Ugyanúgy látja a helyzetet mint földije, s ezzel- toldotta meg: — Hogy minden munkaszakaszon megfelehessünk, sokat kell tanulni, elsősorban az állam nyelvét, mégpedig tökéletesen, azután könnyen szerezhetünk magasabb szakképzettséget. Atf>ide vezető út mindenki előtt nyitva áll. A cseh szakemberek is szívesebben dolgoznának otthon, ha elegendő idevaló elsajátítaná az oly magas szintű szaktudást, amilyennel kollegáink rendelkeznek. Az épülő gyárban szorgalmasan dolgozik és tanul minden ember, mert látja, hogy a párt helyes politikát folytat Szlovákia iparának és mezőgazdaságának fellendítése érdekében, amely szerint utói kell érnünk a cseh országrészeket. Kezdetben egyesek, akik ezt a politikát nem ismerték, azt híresztelték, hogy a levegőből vonják, 'majd ki a műtrágya gyártáshoz szükséges nyersanyagot, mert az itteni földben csak agyag és kavics rejlik. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem a levegőből, hanem minden nyersanyagot más vidékről szállítunk majd, például a földgáz csővezetékeken jut el a gyárba. A kísérleti termelés a jövő év júniusában kezdődik meg. S ötéves tervünk utolsó éveiben már teljes ütemben működik. A gyár iránt az érdeklődés óriási. Itt szeretne elhelyezkedni azoknak a mátyusföldi és csallóközi dolgozóknak nagy része, akik a távoli munkahelyekre naponta utaznak zsúfolt vonatokon és autóbuszokon. Hazahúzza őket a szülőföld, amelyet szrájkoló apáik vére öntözött meg, s arra vágynak, hogy munkájuk nyomán dúsabb legyen a róna, nagyobbra nőjjön a kalász, több zöldséget és több gyümölcsöt teremjen a táj. Csurilla József 1 és jelene
