Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-14 / 39. szám
Forradalmi változások falvainkon A népi demokrácia éveiben, a kommunista párt vezetése alatt és a munkásosztály segítségével, olyan változások álltak be íalvainkban, amilyenek azelőtt néhány évszázad alatt sem játszódtak le. A szocializmus győzelmét hazánkban, amelyet új alkotmányunkban törvényerőre emeltünk, elsősorban az egyre mélyülő és szilárduló munkás-paraszt szövetségnek köszönhetjük. „Munkás a parasztért, paraszt a munkásért“ A munkások és a parasztok sorstársak és eredetüket tekintve édes testvérek, de a közöttük ma fennálló szövetség nálunk sem született meg magától. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításától kezdve hatalmas erőfeszítést fejtett ki annak érdekében, hogy a leninizmus alapvető gondolatát, a munkás-paraszt szövetséget életre hívja. Ezért agrárpolitikájával már a müncheni árulás előtti évtizedekben is élesen különbözött a földművesek iránt bizalmatlan szociáldemokrata párt politikájától, valamint azoknak a különféle, ún. parasztpártoknak a politikájától, amelyeknek vezetői a földműveseket a munkások ellen uszították a kapitalisták és a nagybirtokosok érdekeinek megfelelően. A CSKP érdeme, hogy már a müncheni árulás előtti időszakban megszületett a munkásparaszt szövetség, amely a népi demokratikus köztársaság megalakulásának nélkülözhetetlen és egyúttal egyik döntő előfeltétele volt. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, s megkezdődött a népi és demokratikus forradalom szocialista forradalommá való fejlődése, akkor a CSKP is betetőzte a dolgozó parasztok tömegeiért folyó, győzelmes harcát. Hősies osztályharcot folytatva a reakciós cseh és szlovák kapitalistákkal, kivívta az ipar államosítására, földreforma, a milliomosok megadóztatására stb. vonatkozó rendeletek törvénybe iktatását, s ezzel már 1948 februárja előtt elnyerte a dolgozó parasztság bizalmát. Azután már hiába igyekezett a burzsoázia 1948 februárjában megismételni az 1920-as év eseményeit, népellenes kormányt alkotni és megsemmisíteni forradalmunk vívmányait. Győzelmes harc a földért A falvakban dúló osztályharc súlypontját 1948-ig a földért folyó küzdelem képezte. A döntő harcot a munkásosztály és az annak kommunista pártja által vezetett és támogatott dolgozó parasztság vívta a kapitalistákkal, valamint azok politikai pártjával támogatott nagybirtokosokkal. A kommunista párt négy év leforgása alatt nagyarányú agrárprogramot dolgozott ki és valósított meg, amely tartalmával túlszárnyalta a demokratikus forradalom határait. A parasztok tömegei „a föld azé, aki műveli“ jelszó alatt bekapcsolódtak a köztársaság jellegéért folyó osztályharcba. Az agrárprogram hazánkban három szakaszban valósult meg. Az első szakasz az ellenség és a hazaárulók földjeinek elkobzásában nyilvánult meg. A második szakaszban ellenőrizték az első földreform eredményeit (Szlovákiában ellenőrizték az ún. szlovák állam alatt végrehajtott földreformot is). Végül a harmadik szakaszban a kommunista párt által kidolgozott „Hradeci program“ alapján kisajátították az összes 50 hektárnál nagyobb birtokokat. A földreform (amelyet a müncheni árulás előtti köztársaság 20 év alatt sem volt képes megvalósítani) négy és fél millió hektár földet juttatott a nép kezébe. Amikor dönteni kellett arról, kinek kell juttatni a földet, egyértelműén szembehelyezkedtek a kulákokkal, akiket a burzsoázia jó és megbecsült gazdáknak nyilvánított. Az agrár burzsoázia jelszava: „A falu egyetlen család" egyszerre elvesztette erejét. A földreform három szakaszában megszüntettük a falun uralkodó kapitalista termelési viszonyok legerősebb támaszát képező nagybirtokosok osztályát. Lényegesen megerősödött a kis- és középparasztok helyzete. Csehszlovákiában közel 96 000-rel növekedett a középparasztok száma. A földreform megváltoztatta az erőviszonyokat a népi demokrácia javára és megerősítette a munkás-paraszt szövetséget. A februári győzelem után A vidéken folyó osztályharc súlypontját a szocialista mezőgazdaságért vívott harc képezte. A szocialista építés megkövetelte, hogy a kispa•rasztok a lenini szövetkezeti gondolat jegyében egységes földművesszövetkezetekbe tömörüljenek. A párt IX. kongresszusától napjainkig jelentős sikereket értünk el a falu szövetkezetesítése terén. Az állami gazdaságok és szövetkezetek már 1957-ben a mezőgazdasági talajnak több mint a felét művelték, és a vidéken túlsúlyba jutottak a szocialista termelési viszonyok. A szövetkezetek és állami gazdaságok 1958- ban a mezőgazdasági talajterületnek már a 71 %-át, 1959 végén pedig annak közel 85%-át művelték. Most, 16 évvel hazánk felszabadítása után a munkásosztály betetőzi az uralomra jutás óta reá váró legbonyolultabb történelmi feladatát. Az új termelési viszonyok végleges győzelmet arattak íalvainkban. A mezőgazdasági kisüzemi gazdálkodás szövetkezetesítése következtében a parasztság egyetlen új osztályba, a szövetkezeti parasztság osztályába olvadt. A kulákokkal szemben alkalmazott korlátozó politika következtében íalvainkban kihalt az utolsó kizsákmányoló osztály, a kulákok osztálya, s ezzel együtt a kapitalizmús utolsó maradványa is. Megváltozott a parasztság gondolkozása A parasztság csak hosszú és kemény küzdelem árán, valamint a szövetkezet építéséért és megszilárdításáért folytatott fáradhatatlan harcban születhetett újjá. A szövetkezeti gazdálkodás lehetővé tette mezőgazdaságunkban a gépek és traktorok nagyarányú használatát, valamint az emberek kollektív munkáját, s ezért a szövetkezeti gazdálkodás a parasztság átnevelésének egyik legfőbb feltétele. Népi demokráciánk 16 éve alatt parasztságunk tudatában nagy változásokat tapasztalhatunk. Parasztságunk a munkások oldalán tevékenyen résztvesz a szocializmus építésében. Alapvető fordulat állt be a munkára való eddigi nézeteiben, ami elsősorban a szocialista munkaverseny szervezésében, a termelés és a munkatermelékenység növelésében, továbbá a hektárhozamok, tejelékenység, súlygyarapodás növelésére és új haladó munkamódszerek bevezetésére irányuló személyes és kollektív munkafelajánlásokban nyilvánult meg. A falvainkban végbemenő változásoknak társadalmunk jövője szempontjából felmérhetetlen a jelentősége. Ezek a változások nagyban hozzájárulnak népünk erkölcsi és politikai egységének kialakulásához. Koloman Slivka Megérdemelt kitüntetés • A pirantin. Angol kutatók megállapították, hogy a növények több kevesebb sikerrel maguk is védekeznek az elgombásodás ellen. Természetes védőanyaguk a p i r a t i n. A kutatók most vegyi úton is elő akarják állítani a p i r a t i n t, hogy kellő adagolással immunizálják vele a növényeket a gombabetegségekkel szemben. • Kórokozó elleni védekezés — irányított táplálással — Le Roux kanadai kutató érdekes kölcsönhatást állapított meg az uborkakárositó kétfoltos takácsatka (Tetranychus telarius) és egyes ásványi sók között. A tenyészedényekben elhelyezett és tápoldatban nevelt uborkanövényekre rakott takácsatkatojások száma a kalcium mennyiségének emelkedésével arányosan csökkent. A kutató szerint erőteljes kalciumos trágyázással nagymértékben korlátozni lehet a takácsatka elszaporodását az uborkán. • Hogyan tájékozódik az alinamoly? Az almamolyt (Carpocapsa pomonella L.), amelynek lárvája a „férges“ almák lakója, a nem zoológusok is ismerik. Ez a lepke előszeretettel rakja le petéit az érő gyümölcs közvetlen közelében vagy éppen a gyümölcsre. Th. Wildbolz kísérleteivel bebizonyította, hogy az almamoly az almában levő illatanyagok alapján tájékozódik. kellett, hogy az aratómunkások több kenyérhez jussanak. A helyi pártszervezet elhatározta, hogy megszervezi az aratómunkások sztrájkját. Minden arató párnak két mázsa gabonát követeltek. Az öt napig tartó sztrájk ellen 200 csendőr vonult fel, de a kommunisták vezetésével az aratómunkások győztek. A falu lakói a kommunistákat mindig becsülték, mert látták, hogy az egész falu érdekéért harcolnak. A felszabadulás után a megnagyobbodott pártszervezet kezdeményezte a szövetkezet megalakítását. Nem volt könnyű munka. — Ma talán el sem hiszik, — mondja Esek Pál elvtárs, a HNB elnöke, aki egyben Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja —, hogy a közös gazdálkodást egy versenyt nyert anyakocával kezdtük. Ma a 2047 hektáros gazdaságban 2591 sertést, 1116 szarvasmarhát, 4500 kacsát, 5200 tyúkot és 9500 csirkét tartunk. A gazdaság megizmosodott. Ä közös vagyon értéke 13 648 000 korona, a beruházásra, fordított összeg pedig több mint 15 millió korona. Amíg 1954-ben csak 4 756 000 korona bevételt értek el, a múlt évben már Az új utcasor (Tóth Eleméi felvételei) 10 859 000 koronával dicsekedhettek. A tagoknak a munkaegységek után 1954-ben 1658 000 koronát fizettek 1960-ban pedig 4 450 000-t. A tartalékalapon több mint félmillió koronájuk van. Az idén már bevezették a szilárd bérezést és 22 koronát fizetnek egy munkanormára. A növénytermelésben dolgozók 1300 koronát is keresnek havonta, a fejőgulyások pedig közel 2000 koronát. A szövetkezet pontosah teljesíti beadási kötelezettségét. A múlt évben hektáronként 480 liter tejet és 275 kg húst termeltek. Az üzemi pártszervezet állandóan foglalkozik a termelés kérdéseivel, azonban nem feledkeznek meg a szociális kérdésekről sem. A pártszervezet javaslatára bizottság alakult, amely megszabja a családi tegélyeket és nyugdíjakat. Orantz István pénztáros elmondotta, hogy a családi segélyben már megközelítik az ipari szintet. Az első gyermekre 50, ű másodikra 75, a harmadikra 95 korona segélyt adnak. Minden további gyerekre 20 koronával emelkedik a családi pótíék. A szülésre készülő nő négy hlnapi anyaszabadságot kap teljes fizetéssel. A betegek keresetük 70 %-át kapják meg. Nősülés alkalmából az új pár személyenként 500 koronát kap. Azok a szövetkezeti tagok, akik alacsony a nyugdíjuk, segítséget kapnak a szövetkezettől. A nyugdíjt 400 koronára kerekíti ki a szövetkezet. A szövetkezet a növénytermelésben is szép eredményeket ér el. A múlt évben árpából 29, cukorrépából 445, burgonyából 154, kukoricából pedig 46 mázsás hektárhozamot értek el. Meg kell említenünk, hogy ezeket a hektárhozamokat nagy területeken érték el. Kukoricából 46 mázsát termeltek szemesen, de nemcsak kísérleti parcellán. A gazdasági eredmények letárgyalása után még szó esik a falu fejlődéséről is. Esek elvtárstól megtudjuk, hogy a faluban a felszabadulás óta 150 új családi ház épült és a tagok már több mint 70 televíziót vettek. Nemrég vették meg a hatodik személyautót. Az elvtársak szeme Petrik József, a szövetkezet elnöke, Csada Ferenc elvtárs és Esek Pál, a HNB elnöke sokszor megcsillan, mikor az eredményekről beszélnek. Hisz munkájuk gyümölcsét látják az eredményekben. A múltban nem riadtak vissza a csendőrszuronyoktól, ha a nép érdekében kellett síkraszállni. Bár a harcok sok idős kommunistának felőrölték az idegeit, ennek ellenére ma is fiatalosan dolgoznak. Megállják a helyüket a funkciókban és más munkahelyen is. Esek elvtárs a helyi nemzeti bizottság elnöke. Petrik József elvtárs, aki 1932-től a párt tagja, példásan vezeti a szövetkezetei. A pártszervezetnek ma 80 tagja van. A kommunisták megnagyobbodott családja ma is bátran harcol a falu jobb életéért. Szövetkezetük megérdemelten kapta meg a munkaérdemrendet. A csúzi szövetkezet is vállalta, hogy négy év alatt teljesíti az ötéves tervet. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy vállalásukat maradék nélkül teljesítik. Bállá József jhimiíygr 3 1961. május 14. Törődnek velünk — Sokat törődnek velünk — mondja Marika — Molnár János elvtárs, a szövetkezet elnöke gyakran megfordul közöttünk, segít, magyaráz, tanácsokkal lát el bennünket. — A szövetkezettől kaptunk televíziót, ping-pongasztalt, könyveket meg még sok mást is — szól közbe Banda K ÍSSALLÖ, mint ahogy a nevéből is kitűnik, tényleg kicsi, hisz mindössze 504 lelket számlál, de annál szebbek és nagyobbak a szövetkezet eredményei, s a lelkesedés pedig szinte határtalan. Különösen a fiatalok körében helytálló ez az utóbbi megállapítás, akik két csoportban versenyeznek a szocialista munkabrigád büszke cím elnyeréséért. Mindkét csoport a növénytermesztésben alakult — egyik a kertészetben, másik pedig a dohányban, s nagyobbrészt fiatal lányokból tevődik össze. Mi a dohányos brigádot látogattuk meg. Melegen sütött a nap, de a lányok szinte észre sem látszottak venni a meleget. Szorgalmasan végezték munkájukat S p á - n y i k István dohányos irányításává A büszke címért versenyző „dohányos“ lányok — A múlt ev májusában kezdtünk versenyezni - mondja Banda Magda a csoport vezetője —, s idén már meg akarjuk szerezni a zászlót. Az elmúlt évben 20 kg-mal termeltek csak kevesebbet a tervezett mennyiségnél. Vállalásuk ugyanis 17 mázsa dohány kitermelése volt, s ennek a 25%-ának I. osztályúnak kellett lennie. Ezt a szövetkezet irodáján tudtuk meg a nyilvántartásból, jelentésekből. Milyen vállalásokat is tettek a fiatalok, - kíváncsiskodunk tovább. Sokáig tartana mindegyiket felsorolni, de talán egy párat érdemes kiragadni a többi közül. Ide tartozik például az is, hogy a 10 hektárnyi dohányon kívül, amit a lányok gondoznak, segítenek még a cukorrépa és a kukorica megművelésében is a szövetkezeteseknek. Egy-egy lány vállalta 0,20 ha cukorrépa és 0,40 ha kukorica megművelését. Ezenkívül bővítik szaktudásukat, közösen járnak szórakozni, színdarabot tanulnak és még sok más apró-cseprő munkát is elvégeznek a szövetkezetben. lején - okulva a múlt hibáiból - úgy igyekeznek, hogy elnyerjék a büszke elmet. De nemcsak dolgoznak, hanem szórakoznak és az önművelődésre is gondolnak a fiatalok. Rendszeres olvasói a falu könyvtárának, s az elolvasott könyvekről vitaesteket rendeznek. — Hetente egyszer összejövünk a klubunkban - mondja Vezekényi Erzsiké, s megvitatjuk az elért eredményeket az elvégzett munkát, s az esetleges hibákat igyekszünk feltárni, hogy a jövőben elkerülhessük. A brigádnak 11 tagja van. Fekete Magda, Lakatos Margit, Horváth Ilonka, s a többiek is jól végzik munkájukat a vállalt kötelezettségek minden pontját megtartják. Két párttag is van a brigádban. Szabó Marika az egyik, aki egyben a CSISZ szervezet elnöke is, és Banda Magda a másik. Őket kérdezzük. — Segíti-e a szövetkezet a brigádot? Magda — de a legnagyobb segítséget a pártszervezettől kapjuk. Megtudom aztán, hogy Kakas Zoltán elvtárs a nemzeti bizottság elnöke és egyben a helyi pártszervezet vezetőségi tagja szinte naponta együtt van a csoporttal. Résztvesz minden gyűlésükön, ellenőrzi a munkájukat, s aztán a helyi pártszervezet gyűlésein mindig beszámol a brigád munkájáról. De a pártszervezet elnökét, Tóth Béla elvtársat is gyakran láthatjuk a fiatalok között. Van hát segítség, van kitől tanácsot kérni. 5 a lányok élnek is mindig az alkalommal, hisz amint már említettük, idén a büszke cím tulajdonosai akarnak lenni. — Aztán tervezünk még valamit — titokzatoskodik Banda Magda. —I Ha túl leszünk a munkák nehezén, hozzá is kezdünk... — ? ? ? — Brigádunk minden tagja megszerzi a Fucík jelvényt, — vágja ki aztán nem kis büszkeséggel a hangjában. A tervek egész sora vár megoldásra ebben a kis közösségben, de ha a lányok továbbra is ilyen igyekezettel dolgoznak, bizonyos, hogy nem maradnak el a várt eredmények sem. T. E. < i Aki pár évvel ezelőtt járt Csúj | zen, ma rá sem ismer a falura. i i Az új, korszerű emeletes iskola < 1 már messziről magára vonja a íi, | gyeimet, a falu szélén pedig új i i utca született. 5ok vidám embert | [ láttunk. Nagy dolog történt a i | csúziak életében, amitől mind- i > annyiuk arca ragyog. A részlete| [ ket a szövetkezet irodájában tud- i i juk meg. — Jandász Mihály kocsissal és Garaj Lajos fejővel voltunk Prágában — mondotta Petrik József, a szövetkezet elnöke. — A cseh elvtársak nagyon lelkesen fogadtak. Nagy élmény volt számunkra. A kitüntetést Prágában Jurij Gagarin elvtárssal együtt kaptuk. A csúzi szövetkezet nem véletlenül kapta a munkaérdemrendet. Az elvtársak emlékezése elénk tárja a régi harcokat. A helyi pártszervezet alapítói, legendáshírű harcosai, Bria János, Hruskár Imre, Holec István és Hládik József bizony sokat küzdöttek a máért. A községben többször volt sztrájk és a május elsejéken állandóan nagy tömegek vonultak fel. Sokszor összetűzésre is sor került. 1934-ben Csada Ferencet több társával gumibottal verték össze május elsején a csendőrök. A harcok sorozatából csak egyet ragadunk ki: 1936-ban a kedvezőtlen esztendő rossz termést ígért. Valamit tenni
