Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-05-14 / 39. szám
Dicsőség kommimista pártunk negyven esztendős Mindig a dolgozók jobblétéért küzdött Töretlen ember Ő íszüiö hajú ember ül vélem " szemben. Arcán a betegség nyoma, de szeme fiatalos tűzben ég. Köpönczey Lajos a párt veterán harcosa. Együtt forgatjuk vissza az emlékezés kerekét. Az 1926-os esztendő újabb megpróbáltatások elé állította a földmunkásokat. A csehszlovák burzsoá köztársaság bérencei földosztásról fecsegtek, de a földreformot tudatosan elszabotálták. Sok helyen a „maradék birtokosok“ 10Ó hold földet is kaptak, a nincstelenek viszont továbbra is cselédsorban tengődtek. Ilyen birtokon játszódott le a következő történet is. Viskújmajor az oroszkai Cukorgyár tulajdona volt. A gazdaságot Brüngli Lajos föintézó vezette. Fékezhetetlen durvaságáról híres volt a környéken. A cselédeket ütötte, verte. Aki ellene mert szólni, azonnal kidobta a munkából. Való János kovácssegédnek mivel nem hagyta magát megverni, azonnal el kellett hagyni a munkahelyét. Ha a cseléd véletlenül valamilyen munkaeszközt munka közben eltört, lefogták a béréből. Ezenfelül évi 180 liter tejjárandóságót levontak. ^ Ezekben a nehéz években, amikór a földmunkások sorsa már kibírhatatlan volt, 1926 márciusában alakult meg a helyi pártszervezet. A pártszervezet elnökének KöpöhCzey Józsefet választották meg, nemsokára pedig a fiatalabb Köpönczey Lajos is tagja lett a pártvezetőségnek. A sztrájkot egy hallatlan kijelentés váltotta ki. Bratislavából kijött Bella Metód, a gazdaság új tulajdonosa és az összegyűlt cselédek előtt kiabált: — A birtokot átvettem, de ti mehettek. Nem akarok kommunistákat látni a gazdaságon! A pártszervezet vezetősége azonnal összeült. Október 27-én megalakult a sztrájkbizottság és másnap reggel már nem etették meg az állatokat. Brüngli főintéző dúlt, fúlt mérgében. Azonnal csendőröket hívott. A kis majort 60 csendőr és 85 katona szállta meg. A teheneket a katonák etették. Azonban hiába volt minden próbálkozás, a sztrájkot nem bírták letörni. Viskről száz munkás sietett a sztrájkolók segítségére. November 24-én Hert szenátor és Safrankó képviselő elvtárs vezetésével tíztagú küldöttség már Prágában tárgyalt a sztrájkolók követeléseiről. Másnap hatalmas volt a lelkesedés. Hert szenátor éjfélkor olvasta fel a kiharcolt jogokat. Megkötötték az új. ELETTARSAK Ha a rimaszombati munkásmozgalomról beszél valaki, az első helyen említi meg Réthy István nevét, akinek vállait immár 63 év terhe, szenvedése nyomja. A születése óta egészen a felszabadulásig igen mostoha volt hozzá a sors, verte, Üldözte, mert szegény, s kommunista vólt.- Négyen voltunk gyerekek, ~ emlékszik vissza. — Anyánk szolgált, mosónő, szakácsnő s takarítónő volt. Hogy is tarthatott volna el bennünket abból a pár koronából, amit keresett. így hát mi a lelencben nevelkedtünk. Aztán az asztalos mestersé» get tanultam ki, majd ezután Pestre kerültem dolgozni. Itt jöttem kapcsolatba a munkásmozgalommal is. nemegyszer rács mögé kerül, de nem törik meg. Aztán jött a Horthy-rendszer, melynek pribékjei alig érkeztek meg, máris a kommunisták kínzásához láttak hozzá. — Alighogy bejöttek, letartóztattak — mondja Réthy elvtárs. — Ütöttek, rúgtak, mint egy állatot, s hogy kegyetlenségüket tetézzék a bal lábamat szuronnyal szurkálták össze: Aztán a házkutatások, letartóztatások egész sorozata következett. Nemsokára ismét Losoncra, Miskolcra, majd Pestre hurcolják, ahonnan betegen tér haza. Ágyban fekvő betegként érte meg a felszabadulást. Tagja lett ismét a helyi szervezet vezetőségének, majd a járási vezetőségbe választják. A párt IX. kongresszusán a Szlovákiai Központi Bizottságnak lesz tagja, s e tisztséget a mai napig tölti be. — Hogy hogyan bírtam ki ezt a sok szenvedést, megpróbáltatást, s mi adott kellő pillanatban erőt a további munkámhoz, erre azt kell felelnem, hogy elvtársaimon kívül élettársam, a feleségem, aki 1924-től maga is a párt katonája. S mint hű élettársak, igaz kommunisták élték le életüket. S ez az élet nem volt hiába. N. J. kollektív szerződést. Az új íöldesúr egyetlen cselédet sem bocsájthatott el. A lefogott pénzt visszamenőleg ki kellett fizetni. Való János kovácssegéd 3 hónapra kapott fizetést. A sztrájk befejezése napján azonnal kifizették a kommenciót. igaz, hogy szűkös vólt, de mégis sokat segített az ínségen. Egy évre mindössze 16 mázsa gabonát, napi 1 liter tejet és 900 koronát kaptak. — Akkor csak két lehetőségünk volt — mondja Köpönczey elvtárs. — Vagy győzünk a sztrájkban, vagy vállaljuk az elbocsátást, a munkanélküliséget. De mi nem hátráltunk egy lépést sem. Hatalmas akaraterő lakozik ebben az emberben. Bátyjával együtt végigverekedték a burzsoá köztársaság időszakát a munkások jogaiért. Nem nyugodtak egy pillanatig az illegalitás éveiben sem. A felszabadulás után azonnal megalakítják az Ipolysági pártszervezetet, tagja a járási nemzeti bizottságnak és járási pártbizottságnak. Most a városi nemzeti bizottság tagja, a szociális bizottság elnöke. A lévai járásban a legjobban működő bizottság. Munkájukat mindenki dicséri. Betegsége miatt nyugdíjba helyezték, de a régi kommunista tovább küzd, harcol. Előadásokat, beszélgetéseket tart a tizenegyéves iskolán a diákoknak a párt harcairól. Brigádosokat toboroz a város szépítési akcióba. Sokszor kint találjuk a szövetkezet gazdasági épületei között. Bírál, tanácsol. A Szabad Földműves hasábjain mint levelező cikkeivel harcol a hiányosságok ellen. Bírálata nyomán nemegyszer javult meg a szövetkezet munkája. Mindig az emberek jobblétéért küzdő kommunistának ismeri őt az egész környék. B. J. A nap már~régen lebukott a látóhatáron, de ő még most is dolog után megy. A kiskapuban találkozunk vele. Betessékel a szobába. Az asztalon üdvözlő levelek, táviratok és Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet űrrepülő fényképe. — Egyszerre kaptuk a kitüntetést Gagarin elvtárssal — mondja felcsillanó szemmel. Micsoda egyszerű és mégis nagyszerű ember. Ott ült köztünk. Azt sem tudta, kinek válaszoljon, annyi kérdést intéztünk hozzá. Sokat tett a munkásmozgalom érdekében. Bizony szép dolog az emberekért dolgozni. Furinda Rudolf, a tőrei szövetkezet elnöke, a munkaérdemrend tulajdonosa elérzékenyül. Hányatott élete volt. Mivel az orvos a kapitalista rendszerben nem kezelte helyesen, tíz évig az ágyat nyomta. Az elnyomottak igazát a szocialista irodalomból látta meg még tisztábban. 1921-ben a párt soraiba lép. Fáradhatatlanul szervez, buzdít. A környék földmunkásai kis- és középparasztjai ismerik nevét. Mindenütt ott van, ahol meg akarják nyirbálni a földmunkások jogait. 1936-ban az endrődi sztrájk idején bebörtönözik. — Akkor ültem először személyautóban — mondotta. — Két csendőr között vittek be Zselízre. Velem együtt bebörtönözték Major Sándor elvtársat is. Követeléseinkből nem engedtünk, s a sztrájk győzedeíemmel végződött. Kicsit elfelhősödik az arca. — Hej, csak meg tudnám nyújtani az időt — sóhajtja. — Sok még a tennivaló! Látják, az emeletes házakra már leküldték a tervrajzokat, de már régen meg kellett volna kezdeni a munkát. Utána kell mennem, mert ebbe az épületbe 18 család már ebben az évben beköltözik. Jövőre felépül a másik emeletes ház és beszereljük a központi fűtést is. Községünkben a magánépltkezés teljesen megszűnt. Csodáljuk munkakedvét, akaraterejét. Szlovákiában az elsők között 1948 szeptember 17-én alakították meg a szövetkezetét. Azóta sokat fejlődtek. Már szilárd jutalmazás szerint jutalmazzák a tagokat. Annyi herefélét vetettek, hogy már takarmányhiánnyal sem fognak küzdeni. Késő estébe hajlik az idő. Furinda elvtárs még mindig nem tér aludni. Vezetőségi gyűlésre igyekszik a szövetkezet irodájába. Teli életkedvvel, tervekkel, akaraterővel megy az úton. Fáradhatatlan ember. -b-Az úri rendszerben nem volt rózsás a cselédek élete. Látástól vakulásig robotoltak. Ez volt az osztályrésze Sikátori Lászlónak is, aki Hamos föld* birtokosnál cselédeskedett 1928-ig, míg nem lett a párt tagja. Mihelyt megtudták, hogy kommunista, azt mondták neki „Elmehetsz, kommunistákra nincs szükségünk.'"- A fatelepen kaptam egy kis lakást, ott húzódtam meg családommal - mondja Sikátori elvtárs. 1930-ban én lettem a helyi pártszervezet elnöke. Egészen 1938-ig. Ezt követően még ritkábban kaptam munkát, de nem riadtam vissza. A pártszervezetünk szervezte a tüntetéseket, sztrájkokat. Elhallgat. Emlékezetében lapozgat, hiszen a sztrájkok, tüntetések egész sorát szervezték meg. Nehéz közülük választania, hogy melyiket is említse meg.- Az 1936-os év nyarán az aratás idején egy teljes hétig jártuk a falvakat — titokban szerveztük az aratö-El beszélgetnek sztrájkokat. — Aztán egy napon az aratók és a cselédek letették a munkát. A cselédek kollektív szerződést, az aratók a 11. rész helyett a 10. részt követelték.A sztrájk egy egész hétig tartott, s mondhatom, hogy a legtöbb községben sikerrel végződött Egytnás után teltek a napok, de munka nem akadt. Egyszer aztán elkezdték Tornaiján a katonai kaszárnya építését. A környék munkanélküliéi Sikátori elvtárssal együtt itt találtak munkát. Csekély bért fizetett a munkaadó. A kommunisták sztrájkot szerveztek, amely eredményesen végződött. A kommunistákat a sztrájk szervezőit azonban elbocsátották. Ebben az időben már Hitler a második világháború tervein dolgozott, s a Felvidéket a Horthy-fasiszta Magyarország bérencei szállták meg. — Az első dolguk az volt, hogy összeszedjenek bennünket, kommunistákat — emlékszik vissza Sikátori elvtárs. A párt és a vörös zászló felöl érdeklődtek, amely nálam volt elásva. Megvertek, de nem vallottam. Ezt többször is megismételték. Majd 1944. november 4-én koncentrációs táborba deportáltak. Tornaijáról nyolcunkat hurcoltak el, de csak ketten tértünk haza élve. Így lettem én is a Dachau tábor lakója. S mily szörnyű kínzásokat kellett túlélnem. Hangja elcsuklik. A szobából egy berámázott képsorozatot hoz ki, amelyet egy képes újságból nyírt ki, s amelyen e tábor kínzásai vannak megörökítve, s alatta ez a felírás: „Ez volt Dachau". Sikátori elvtárs innen testileg megtörve, de teli életkedvvel tért haza. Tizenöt évig a járási párttitkárság dolgozója volt, ma pedig nyugdíjas. Elvtársaival gyakran elüldögél a parkban és a múlt harcáról beszélgetnek. -nj□[^□□□□□□□^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□[xiaaDoooDaoDoaDnmnamnmmnnnnnnnHnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn A Réthy-házaspár A Tanácsköztársaság idején az elsők között önként jelentkezett vörös katonának. Nehezen vergődik haza, ahol megérkezése után másnap mindjárt vizsgálati fogságba vetették. Alig szabadul ki, máris hozzáfog a munkások szervezéséhez. — A szociáldemokrata párt baloldala nálunk igen erős volt — folytatja. - Mi, munkások mindnyájan éreztük, hogy ez a párt nem a mi érdekeinket szolgálja. A baloldali szárny kassai értekezletén én is résztvettem, s ezen az értekezleten már igen sok sző esett arról, hogy nekünk is a szovjet elvtársak példájára egy forradalmi, kommunista pártot kellene alakítani. A lubochftai konferenciáról való visszatérésem után mi is egyetértettünk a harmadik Internaeionálé 21 pontjával, s így az alapító kongresszus után az elsők között voltunk, akik hivatalosan is bejelentettük, hogy a Csehszlovák Kommunista Párthoz tartozunk. Aki akkor a párt szószólója, tagja volt, az mindjárt „a fekete“ listára és az utcára került. Napokig koptathatta a lábát a munka után. így volt ezzel Réthy elvtárs is. Kassán, majd Bratislavában dolgozott, de a szíve visszahúzta szülőföldjére. Ekkor 1922-őt mutatott a naptár. Mindjárt a helyi szervezet vezetőségébe választják, amely tisztségnek 1938-ig tett eleget. Járja a környező falvakat, agitál, szervez. S ezért a munkájáért Negyven évvel ezelőtt, 1921. május 14 —17-én alakult meg pártunk, Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja. Ez a nagyjelentőségű esemény határkövet jelent népünk történetében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítása visszavejet bennünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz, mely új utat nyitott a népek történetében, a leigázott népek felszabadulásának útját. Az októberi forradalom hatása alatt a szlovák nép a baráti cseh nép oldalán nyíltan fellépett Európa börtöne, az Osztrák-Magyar Monarchia ellen A köztársaság első évében, 1920-as évi decemberi általános sztrájk bukásáig Csehszlovákia proletariátusa az új államban a munkásosztály uralomrajutásáért harcolt. Az 1920-as évi decemberi vereség több mint két évtizedre eldöntötte dolgozó népünk további sorsát. A munkásosztály okulva a vereségen, melynek főoka az élcsapat, a kommunista párt hiánya volt, felismerte, hogy a szociáldemokrata .párt elárulta a munkásosztály ügyét, és helyette új pártot kell teremtenie, egy lenini típusú kommunista pártot, mely szervezi és vezeti a munkásosztály harcát egészen a teljes felszabadulásig. Negyven év távlatából Negyven évvel ezelőtt 1921 májusában Prágában 350 000 szociáldemokrata párt politikájával elégedetlen párttag képviseletében 560 küldött vett részt Csehszlovákia Kommunista Pártja alakuló kongresszusán. Munkásosztályunk és egész dolgozó népünk történetében dicső és örök emlékű pillanat marad pártunk zászlóbontása, mely alkalommal rövid határozatot fogadtak el a kongresszus rósztvevői, melynek szövege kivonatosan így hangzik: „... A csehszlovák szociáldemokrácia baloldalának kongresszusa ünnepélyesen kimondja a moszkvai III. Internacionáléhoz való feltétel nélküli csatlakozását. E pillanattól kezdve a szociáldemokrata párt baloldala a Csehszlovák Kommunista Párt nevet veszi fel. A jelenlevő küldöttek szervezetük képviseletében kötelezik magukat, hogy a 21 feltételben foglalt kötelességeket minden körülmények között teljesíteni fogják ...“ Csehszlovákia Kommunista Pártja, mely mint hatalmas tömegpárt jött létre, nem lehetett mentes a különféle helytelen ideológiai nézetektől. A tagság nagy része a szociáldemokrata párt soraiból tevődött, terhelve volt szociáldemokrata hagyományokkal. Pártunk a burzsoázia elleni hoszszú éves kemény harcokban fejlődött és acélozódott, de ugyanakkor harcolnia kellett a párton belül a párt helyes politikai irányvonaláért is. A párton belüli ideológiai harcban a párt helyes irányvonala 32 évvel ezelőtt, 1929-ben pártunk V. kongresszusán jutott érvényre. A kongresszuson leváltották a Jílek, Bolenféle opportunista likvidátor pártvezetőséget, melynek helyébe Gottwald elvtárs és a köréje csoportosult harcos kommunisták kerültek a párt élére. A CSKP V. kongresszusa a pártnak új világos marx-lenini irányt szabott, felvértezte a bolseviki stratégia és taktika fegyverével, ami biztosítékot nyújtott arra, hogy pártunk történelmi feladatát a proletariátus felszabadítását teljesíthesse. Pártunk e harcedzett vezérkara Gottwald elvtárssal az élen becsülettel teljesítette feladatát, bátran harcolt a kapitalizmus majd a fasizmus ellen a végső felszabadulásig. Üj szabad otthonunk fennállása óta 16 esztendő telt el. Ezen idő alatt megváltozott hazánk helyzete nemzetközi viszonylatban, de nagy mértékben megváltozott életünk is. A csehszlovák burzsoázia 20 évig volt hatalmon és mit nyújtott ezen idő alatt népünknek? Az ipar leépítését, millió munkanélkülit, sortüzet, kivándorlást, börtönt, a nyugati imperialisták parancsainak alázatos teljesítését és mind e bűnök betetőzéséül a müncheni árulást, az okupációt. A kommunista párt a Szovjetunió és a szocialista tábor szilárdan biztosítja szabadságunkat s minden időkre elűzte a létfenntartástól való rettegés félelmét. Békés építőmunkánk nyomán népünk állandó jobbléte, életszínvonalunk állandó emelkedése, ez ma már örömteljes, mely elválaszthatatlan pártunk hosszú évtizedes harcától, előrelátható bölcs politikájától. Az imperialisták háborús mesterkedésével szemben gyorsított építőmunkával, munkafelajánlásokkal, a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítésével válaszolunk. A béketábor e fáradhatatlan harca meghiúsítja az imperialisták bűnös háborús terveit, s ez a béketábor, melynek mindnyájan részesei vagyunk, biztosíték arra, hogy München semmilyen formában nem ismétlődhet meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja 40 éves évfordulója*' legméltóbban feladataink példás teljesítésével ünnepeljük, amellyel kifejezzük pártunk iránti hűségünket és bizalmunkat, az iránt a párt iránt, melynek függetlenségünket, szabadságunkat, jobblétünket, a jövőbe vetett biztos hitünket és országunk további felvirágoztatását köszönhetjük. Róják Dezső
